MÚLT

10 izgalmas dolog 1989-ből

The Cure, Teréz anya látogatása, Roger Nyúl, elfeledett Nirvana koncert, határnyitás, bizarr reklámok. Folytassuk?

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. augusztus 22.

1989. október 23-án Szűrös Mátyás a Magyar Rádióban ünnepélyesen kikiáltotta a köztársaságot. Azon a szokatlanul forró októberi napon kabát nélkül, pólóban és farmerben ültünk a gimi lebetonozott udvarán, hallgattuk a kihangosított adást, és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy valami egyedülálló dolog részesei lehetünk. Biztosak voltunk abban, hogy az életünk örökre megváltozik.

Ha visszatekintünk az 1989-es évre, számtalan emlékezetes mozzanat vagy esemény jut eszünkbe, amelyek közül akadt, ami apróságnak tűnt, 25 év távlatából azonban úgy látszik, hogy a maga műfajában mégis mérföldkőnek bizonyult. 10 izgalmas tényt vagy említésre érdemes momentumot gyűjtöttünk össze 1989-ből. Kíváncsian várjuk kommentben, hogy ti mivel egészítenétek ki a listát!

1. Filmbemutatók özöne

Egymást érték a kasszasikerek a hazai mozikban, és ez annak is köszönhető, hogy éppen 1989-ben alakult meg Magyarországon az InterCom, azzal a céllal, hogy a Columbia, a TriStar (ma Sony) a Warner és a Buena Vista (ma Disney) filmjeit elhozza nekünk. Már az első évben nagyot kaszáltak az Ikrek, a Koktél és a Vörös zsaru bemutatójával. Akkor még nagy szó volt az is, hogy az 1988-ban piacra dobott A hal neve: Wanda, a Drágán add az életed! és az Esőember nem több éves késéssel került a hazai mozikba. A mi kedvencünk az 1989-ben bemutatott filmek közül a Roger Nyúl a pácban, amely minden idők egyik legsikeresebb vegyes technikájú mozija. Valós díszletek között valódi és rajzolt szereplők folytatnak kitűnően megírt és remekül lefordított párbeszédeket. Egyetlen percet sem unatkoztunk!

VIDEÓ: A Roger Nyúl a pácban nyitó jelenete

2. Nálunk járt Kalkuttai Teréz anya

1989. június 16-án érkezett hozzánk a Nobel-békedíjas személyiség, hogy elindítsa az általa alapított Szeretet Misszionáriusai rend magyarországi működését. Ebben az évben kaptak újra működési engedélyt hazánkban a szerzetesrendek, ténykedésük hivatalosan ugyanis több évtizeden át szünetelt. Teréz anya (aki 1910-ben született a mai Macedónia területén, Szkopjéban, és 18 évesen döntötte el, hogy missziós nővér lesz Indiában) egyetlen dologhoz ragaszkodott, ahhoz, hogy ott legyen a rendház, ahol szegények élnek. Két üresen álló egyházi épületet ajánlottak fel e célra: a Bokréta utcai kápolnát a IX. kerületben, Érd-Parkvárosban pedig egy elhagyatott plébániát. Utóbbi lett a Szeretet Misszionáriusai Rend első hazai központja. A rend adományokból él, állami támogatást nem fogadnak el. 1989-ben négy nővér érkezett Teréz anyával, ingyenkonyhát indítottak, és elkezdték a munkát, közben magyarul tanultak. A közösség célja a szenvedők fájdalmának enyhítése a szó konkrét és átvitt értelmében is.

3. A Danubius áttért a teljes egészében magyar nyelvű adásra

Emlékeztek még az 1986-os balatoni nyaralásra? És arra, amikor a rádió gombját tekergetve rátaláltatok a német nyelven, kiváló minőségben sugárzó Danubiusra? Először azt hittük, osztrák adó, ám hamarosan rájöttünk, hogy remek zenei kínálattal rendelkező adás itthon készül, turistáknak. 1985-ben Ausztriában született meg az első magyarországi kereskedelmi rádió ötlete - ott lehetett ilyen adókat üzemeltetni -, így jutott el a projekt a Magyar Rádióhoz. A vezetőség valami miatt ráharapott az ötletre, és 1986 júliusában a Balatonnál a 100,5 MHz frekvencián megszólalt az akkori szignál.

Kezdetben reggel 7-től este 18 óráig volt műsor, és kizárólag a turistaszezonban. 1989 nyarán még német nyelven készült az adás, ezért az akkor hazánkba nagy számban érkező, és hazamenni nem szándékozó kelet-német vendégekhez is szóltak. Mivel a rádió nagy siker volt a németül nem tudó magyarok között is - természetesen a zenének köszönhetően -, az év folyamán váltott a Danubius magyar nyelvre.

HANGFELVÉTEL: Néhány perc a Danubius kezdeti, magyar nyelvű adásából

4. A határnyitás

1989 májusában elkezdték lebontani az osztrák-magyar határon a megfigyelőberendezéseket, és akkor már hónapok óta zajlott különösebb felhajtás nélkül a szovjet csapatok kivonása Magyarországról.

Fotó: Urbán Tamás - Fortepan

5. A páneurópai piknik

A határzár bontásáról az akkori ellenzéki MDF egyik tagjának jutott eszébe a páneurópai piknik ötlete, vagyis hogy a burgenlandi és a magyarországi résztvevők a saját hazájukban, de nyitott határnál találkozzanak és beszélgessenek. A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a FIDESZ és az FKGP helyi szervezetei együtt szervezték az eseményt, Habsburg Ottó és Pozsgay Imre fővédnökségével.

Közben azonban nem számoltak azzal a több ezer NDK állampolgárral, akik a határzár lebontásának hírére a balatoni nyaralás ürügyén makacsul hazánkban maradtak. Abban az évben feltűnően sokan voltak a Balaton partján. A páneurópai piknikre röplapokon hívták fel a figyelmüket, így a rendezvény napján már rengeteg menekült volt a környéken. 1989. augusztus 19-én a délután 15 órakor 3 óra hosszára megnyitott határon 600 NDK állampolgár szökött nyugatra. A magyar határőrség az akkor még érvényben levő lőparancs ellenére sem avatkozott közbe. A többi nálunk vendégeskedő NDK állampolgár hivatalosan 1989. szeptember 11-én távozhatott Ausztriába.

Szökés a nyitott kapun át Ausztriába - Forrás: Múlt-kor

NDK állampolgárok mennek a hegyeshalmi határátkelőhöz 1989. szeptember 10-én. Fotó: Urbán Tamás, Fortepan.

6. Elindult a Calypso Rádió

A Danubius 1986-os indulása és 1989-ig elért sikerei bátorítólag hatottak a kereskedelmi rádiózás fejlődésére, így Calypso a Magyar Rádió és a Multimedia Organisation a főváros 70 km-es körzetébe kezdett el sugározni. Naná, hogy ez is könnyűzenei adó lett! A budapestiek és a főváros környékén élők biztosan szívesen emlékeznek vissza a rádióra. Az adás főszerkesztője B. Tóth László volt, és olyan műsorvezetők fordultak meg az évek során a stúdióban, mint Déri János, Fenyő Miklós, Fiala János, Dombóvári Gábor, Kudlik Júlia, Molnár Dániel, Szilágyi János vagy Zorán. A Calypso vezette be a hallgatók rendszeres betelefonálását az élő adásba.

B. Tóth László a Calypso stúdiójában 1989-ben - Fotó: Vahl Ottó, Fortepan.

7. A The Cure fellépése a Kisstadionban

Több szempontból is izgalmas volta The Cure hazai fellépése. Egyrészt a zenekar a legendák szerint csak akkor vállal fellépést, ha a helyszín rendelkezik azokkal a technikai eszközökkel, amelyeket kérnek - nem mindegy ugyanis számukra, hogy milyen a hangosítás. Másrészt abban az évben jelent meg új albumuk, a Desintegration, amelynek több dala is igen népszerű lett. Harmadrészt a nyolcvanas években erőssé vált itthon a dark-gót vonal, szinte minden városban rohangáltak gruftik, a Depeche Mode és a The Cure nálunk is tízezreket öltöztetett feketébe.

"A budapesti koncerten, ahová 17 ezer dark zarándokolt el, köztük Robert Smith mindkét nembeli hasonmásai, sajnos rövid ideig tartott a sokk. Talán a Kisstadion észbontó akusztikája, talán a túlfényezett színpadkép volt az oka, talán az, hogy a zenekar teljes keresztmetszetet akart adni a pályájáról. (Elterjedt, hogy ez a Cure utolsó turnéja…) Voltak döbbenetes pillanatok: a Kyoto Song tompa dübörgése, Robert Smith pszichedelikus gitárszólója vagy a Between the Eyes (Inbetween Days - a szerk.) remegése" - írta az Ifjúsági Magazin riportere. Erre így reagált az egyik kommentelő a Cureous blogon: "Egyvalamit azonban egyértelműen kijelenthetek, szerintem kb. 16999 társammal együtt: ez egy totális kiütés volt. És nem volt a színpad túlfényezett. Ez volt A KONCERT."

Fotó: Madbobrjscure

8. Bemutatták A legényanya című filmet

Schwajda György A rátóti legényanya című könyvéből 1988-89-ben készült filmet Gyermelyen forgatták, rendezője Garas Dezső volt, a férfi főszereplő Eperjes Károly. A szatírának számos aranyköpést köszönhetünk: "Béláim, az Úrban! Na, akkor gondolkodjunk!" "Túltoltuk!" "Meg kéne nyújtani a padot!" Az alapsztori szerint Rátóton minden férfit Bélának hívnak, akik egész nap a kocsmában vannak. A sorból Rozi lóg csak ki, aki a fiát Józsinak keresztelteti. Felnő Józsi, de nem érdeklik a lányok, ezért édesanyja imádkozni kezd a Szűzanyához. Közben belopózik Józsihoz Ágika, a fiú pedig várandós lesz...

VIDEÓ: Túltoltuk!

9. Úgy járt itt a Nirvana, hogy gyakorlatilag észre sem vettük

Sokáig városi legendának számított a nagyközönség számára, hogy 1989-ben, a köztudatba való berobbanásuk előtt Budapesten adott koncertet a Nirvana. Még fórumok is foglalkoztak ezzel, folyamatosan nyomozva, hogy ugyan, jelentkezzen már, aki járt azon a koncerten a PeCsában. Néhány éve az UrbanLegends utánajárt a dolognak, és némi guglizás után kiderítette, hogy maga Novoselic töltött fel budapesti képet a Live Nirvana oldalra. A zenekar 1989 október végén az Egyesült Királyságban turnézott, majd november elején egy csomó koncertet adtak Hollandiában (elsején például kettőt is!) ezután Nyugat-Németországban zenéltek, nem sok időt hagyva a pihenésre. November 21-én léptek fel nálunk - állítólag meglehetősen indiszponált állapotban - a TAD, a The Love és a nagy hazai alter kedvenc, a Szexepil társaságában. Mondanunk sem kell, hogy a Szexepil több embert vonzott a PeCsába, mint az akkor még szinte senkinek számító Nirvana...

10. Ma már különösnek ható reklámok jelentek meg

Bizony, a sok változással, a privát bankok és pénzintézetek, az első valódi magáncégek alapításával elindult a piaci verseny és ezzel a valódi kereskedelmi reklámok megjelenése. Ma szemmel azonban elég porosnak és avíttnak tűnnek eszközeikben, képeikben és időnkét ötleteikben is.

Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

35 éve hiába várják haza Farkas Helgát – még ma is az eltűntek listáján szerepel

A magyar kriminalisztika egyik legismertebb ügyében az orosházi lány 1991. június 27-én tűnt el. Holtteste soha nem került elő, és bár az ügyben született ítélet, a rendőrség továbbra is eltűntként kezeli.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 27.

Éppen harmincöt éve egy dél-alföldi országúton nyoma veszett egy 17 éves lánynak, és a magyar kriminalisztika azóta sem tudja megmondani, mi történt vele. A zsarolók 500 ezer márkát követeltek, a hívások egyszer csak elnémultak, a holttest soha nem került elő. 2026. június 27-én a rendőrség honlapján még mindig eltűnt személyként szerepel Farkas Helga.

Az eltűnés 35. évfordulóján az ügy továbbra is lezáratlan, a lányt a hatóságok jelenleg is eltűntként tartják nyilván. A nyomozás egyik legvalószínűbb verziója szerint Helgát elrabolták, majd megölték, holttestét pedig az Orosháza–Gádoros–Szentes térségében gázolajjal leöntve elégették – írja a beol.hu. Ezt a feltételezést egykori koronatanúi vallomások is erősítették a hatóságok előtt.

A rejtély 1991. június 27-én, egy csütörtöki napon kezdődött, amikor az érettségi ajándékként kapott tűzpiros sportkocsijával Orosházáról Szegedre tartó Farkas Helga sosem ért haza.

Még aznap éjjel csörgött a család telefonja: egy suttogó férfi 500 ezer nyugatnémet márka váltságdíjat követelt, ami akkoriban hatalmas összegnek, nagyjából 22 millió forintnak felelt meg.

A zsaroló három nap alatt 14 alkalommal hívta a szülőket, de június 30-án a kapcsolat megszakadt, a pénz átadására pedig sosem került sor. A lány autóját később az algyői Tisza-hídnál találták meg a rendőrök.

Évekkel később a nyomozók látóterébe került két férfi, Cs. József és J. Benedek. A gyanú szerint ők rabolhatták el a lányt, és a zsaroló telefonok is azért hallgattak el, mert a két férfi tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség figyeli őket. Az ügy végül a bíróságon folytatódott, ahol 2000-ben a Legfelsőbb Bíróság közvetett bizonyítékok alapján ítélte el Cs. Józsefet.

A bíróság bűnösnek találta részben Farkas Helga „személyi szabadságának társtettességben való megsértéséért”, amiért jogerősen tíz év szabadságvesztést kapott.

Azt a vádat, hogy a férfi 1995-ben végzett volna társával, J. Benedekkel, nem sikerült bizonyítani. Cs. József az eljárás során mindent tagadott, végül 2006-ban, jó magaviselete miatt szabadult a börtönből. A hírek szerint azóta külföldön kezdett új életet.

Az apa, Farkas Imre, aki 2022-ben elhunyt, a lánya eltűnése után mindent megmozgatott, hogy megtalálja. Magánnyomozókat fogadott, újság- és tévéhirdetésekben üzent az elrablóknak, sőt, a kor egyik legismertebb parafenoménjét, Uri Gellert is felkérte a segítségre.

A magyar emberrablások történetének egyik legrejtélyesebb esetét a sajtó időről időre feleleveníti. A 30. évforduló környékén megjelent cikkek a két gyanúsítottra és a holttest-megsemmisítési verzióra fókuszáltak. Később, 2022-ben egy volt nyomozó interjúban beszélt egy lehetséges olasz maffia-szálról, de ez az elmélet sem hozott áttörést. A legtöbb összefoglaló arra jutott, hogy bár az ügy egyes vádpontokban jogilag lezárult, a legnagyobb kérdés továbbra is megválaszolatlan, miközben a hatóságok nem találták meg Farkas Helga feltételezett gyilkosát.

Kapcsolódó

KVÍZ: A legjobb filmes krimik – felismered őket egy képkockából?

A filmtörténelem top 100 krimije közül választottunk 10-et. Melyik filmet ismered fel egy képkockából?

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

MÚLT

Kőpaloták dőltek romba, a vályogkunyhók állva maradtak – egy ősi trükk mentett életeket a legnagyobb magyar földrengésnél Komáromban

A magyar történelem legpusztítóbb, 6,3-as erősségűre becsült földrengése során a paraszti építészet meglepően hatékonynak bizonyult. A rugalmas szerkezetű házak megvédték lakóikat, így a halálos áldozatok száma a pusztítás méretéhez képest alacsony maradt.

DKA – Fotó: Karl Friedel korabeli festményének részlete - szmo.hu
2026. június 28.

Egyetlen reggel elég volt ahhoz, hogy Komárom épületeinek harmada romhalmazzá váljon, a zsámbéki bazilika összeomoljon – és hogy kiderüljön: a szegények vályogházai jobban állták a rengést, mint a polgárok kőpalotái. Magyarország írott történetének legpusztítóbb földrengése 1763. június 28-án rázta meg a Dunántúl északi részét.

A tudósok utólag 6,3-as erősségűre becsülték a földmozgást, amely Komáromban 63 ember halálát okozta és 120-at megsebesített.

A hagyományos leírások szerint az epicentrum Győrtől északkeletre, Komáromtól északnyugatra lehetett, bár újabb kutatások ezt a helyszínt pontosították, és Megyercs térségébe teszik. A rengést annyira kiterjedt területen érezték, hogy még Drezdából és Lipcséből is jelentették.

A katasztrófa sokkal több áldozatot is követelhetett volna, ha a térségben élő parasztok nem egy ősi építészeti technika szerint építkeznek.

Lakóházaik alapanyaga vályog és rugalmas fűzfavessző volt, az egyszerű kunyhók – és azok kéményei – pedig az alap felé fokozatosan szélesedtek. Emiatt a szegényebb rétegek épületei sokkal jobban állták a rengéseket, mint a módosabb polgárok kőházai vagy a bolthajtásos, többszintes paloták.

A Mária Terézia által elrendelt kárfelmérésből nemcsak a pusztítás mértéke, hanem a korabeli társadalom vagyoni viszonyai is kirajzolódnak. A jelentésekből kiderül, hogy

a nagyobb anyagi károk a tehetősebbeket sújtották, hiszen az ő kőépületeikben keletkezett a legtöbb kár.

Ezek a korabeli beszámolók és Karl Friedel festő ábrázolásai segítettek a kutatóknak utólag megbecsülni a rengés erejét.

A komáromi természeti katasztrófa nem egyedi esemény volt a térségben. 1783-ban egy újabb erős rengés mintegy 500 házat döntött romba, majd

a környéken átlagosan húszévente tapasztaltak erősebb földmozgásokat egészen 1850-ig, amikor a föld elcsendesedett.

A földrengés egyik máig látható nyoma a zsámbéki romtemploma, amelynek épülete ekkor omlott össze végleg. A 20. században Kecskeméten, Egerben, Dunaharasztiban és Berhidán is voltak jelentősebb rengések, de a technikai fejlődésnek köszönhetően ezek már kevesebb emberéletet követeltek.

via Rubicon

Kapcsolódó

Zsámbékon látható hazánk középkori építészetének egyik legértékesebb romtemploma

A 800 éves, 13. századi, sokat szenvedett épületet utoljára a nagy komáromi földrengés rombolta le.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

MÚLT

Lomtalanításból a turisták zsebébe: új életre kelnek a Kádár-korszak kitüntetései a Gozsdu udvarban

Kik és miért vásárolnak kommunista relikviákat 2026-ban? Két ezzel foglalkozó árus mesélt nekünk a Gozsdu Weekend Marketen.

Láng Dávid - szmo.hu
2026. július 19.

A Gozsdu udvar hétvégi piaca tipikus turistamágnes: az éttermek és bárok bejárata mellett felállított asztalokon egymás mellett sorakoznak az egyedi tervezésű vintage ruhák, táskák, ásvány- és csipkeékszerek, és még sok hasonló, magyar pénztárcával mérve erősen túlárazott termék.

Van azonban két stand, ami eltér a többitől: vörös csillagok, hajdani „Kiváló dolgozó” kitüntetések, cirill betűs katonai jelvények sorakoznak rajtuk.

De vajon kik, milyen motivációval vesznek meg egy darabka diktatúrát 2026-ban, és egyáltalán mekkora piaca van ennek? Ezt próbáltuk meg kideríteni a standok tulajdonosaival beszélgetve.

Nyugati poén és olasz „újkommunisták”

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a kommunista érából megmaradt kitüntetések ritka, féltve őrzött kincsek. Stiaszni Attila, az egyik árus gyorsan eloszlatja ezt az illúziót:

„Aki anno nem kapott valamilyen kitüntetést, például Kiváló Dolgozó elismerést, azzal komoly gondok voltak” – meséli nevetve.

Stiaszni Attila

Ezek a kitüntetések nem a dicsőség szimbólumai voltak, sokkal inkább a mai értelemben vett év végi bónuszok korabeli, kézzelfogható megfelelői. Évente több tízezer darabot adtak ki belőlük, ha valaki egyszerűen csak bejárt a munkahelyére és nem volt közveszélyes munkakerülő, szinte borítékolható volt, hogy az év végén a kezébe nyomtak egy oklevelet és egy jelvényt.

Ma, évtizedekkel a rendszer bukása után ezek nagy mennyiségben keringenek a használtcikk-piacokon, miután a hagyatékok felszámolása során a fiatalabb generációk gyakran egyben adnak túl rajtuk – vagy ami még rosszabb, egyszerűen a lomtalanítások alkalmával a szemétbe hajítják őket.

Az igazi kérdés persze az, kik alkotják a vevőkört 2026-ban. Az árusok tapasztalatai szerint a hazai és a külföldi vásárlók motivációi radikálisan eltérnek. Míg a magyarok elsősorban nosztalgiából vásárolnak – felidézve az apa, nagyapa régi történeteit, és célzottan keresve a „Kiváló bányász” vagy „Kiváló sofőr” feliratokat –, addig a külföldiek számára ez tiszta egzotikum és szuvenír.

Stiaszni Attila elsőre meglepő politikai és társadalmi trendekről is beszámol. Tapasztalatai szerint Nyugat-Európa több országában is fura ideológiai reneszánszát éli a korszak.

„Az olaszok mostanában újra kommunisták. De a spanyolok is borzalmasak ilyen szempontból, náluk konkrétan sarló-kalapácsos pártok vannak.”

Szerinte ez annak tudható be, hogy ezek a fiatalok soha nem éltek a diktatúrában, így nem ismerik a valóságot a szimbólumok mögött. Számukra a vörös csillag és a sarló-kalapács egy lázadó, idealizált esztétika része.

Az amerikai és más tengerentúli turistáknak viszont, akik soha életükben nem láttak hasonlót, a vörös csillag egyszerűen csak egy izgalmas, furcsa szimbólum Kelet-Európából, amit poénból vagy meghökkentő ajándékként visznek haza.

Gagarin, Misa mackó és a csernobili Poljot-láz

Nem minden nosztalgia kapcsolódik azonban közvetlenül a pártpolitikához. Szemen, a Gozsdu udvarban lévő másik stand tulajdonosa szerint a legnépszerűbb termékek a popkulturális és tudományos mérföldkövekhez kötődnek.

„A legjobban szeretett dolgok 90%-a a moszkvai olimpia és Gagarin köré csoportosul” – magyarázza. Az 1980-as moszkvai olimpia kabalafigurája, a legendás Misa mackó bögrén, csészén és jelvényen is azonnali kasszasiker: nincs olyan harminc év feletti külföldi, aki ne ismerné fel azonnal.

Ugyanez igaz Jurij Gagarinra is. Az 1961. április 12-i első űrutazás emlékét őrző kitűzőket és jelvényeket imádják a vevők, mert egy olyan korszakra emlékeztetnek, amely a technológiai diadalról és az emberiség határfeszegetéséről szólt, a mindennapi elnyomás közvetlen politikai élétől mentesen.

Szemen fő szakterülete egyébként nem a jelvények világa, ő elsősorban régi, vintage mechanikus órákkal foglalkozik. Ez a piac 2026-ban elképesztő reneszánszát éli, különösen a fiatalok körében. Ennek oka egyrészt a családi kötődés („apámnak, nagyapámnak ilyen volt”), másrészt a megbízhatóságuk és a popkultúra hatása.

Az HBO-féle Csernobil-sorozat bemutatása után Szemen szerint valóságos láz tört ki a filmben látható jellegzetes, „kocka” fazonú Poljot órákért. A mechanikus óra ráadásul napi használati tárgy, aminek stílusa van – ellentétben az eldobható okosórákkal vagy az olcsó kvarcórákkal.

„A vintage órákat azok veszik, akiknek van valami kötődésük, vagy látták filmben, mint a Csernobilban a kocka Poljotot. Az árak mennek felfelé, mert ezek fogyó termékek, újakat már nem gyártanak belőlük.”

Meddig tarthat még a biznisz?

Bár a kereslet stabil, sőt az árak folyamatosan emelkednek, mindkét árus egyetért abban, hogy ez a piac véges. Az utánpótlást szinte kizárólag a piacok, a kapcsolatok és a hagyatékfelvásárlók jelentik. Szemen elmondása szerint a beszerzés legfontosabb forrásai azok, akik lomtalanításokból, lakásürítésekből jutnak hozzá a komplett hagyatékokhoz.

„Kapcsolatok nélkül ma már semmit nem lehet venni az utcán. Azokat az órákat, amiket öt-nyolc évvel ezelőtt eladtam, ma a vevők háromszor-négyszer annyiért tudnák értékesíteni. Az árak csak mennek felfelé, mert ezek fogyó termékek, lassan egyáltalán nem lesz több belőlük.”

A helyzetet nehezíti, hogy a tárgyak egy része menthetetlenül elvész, mivel sokan nem ismerik fel a régi papírpénzek, kitüntetések értékét. Egy-egy régi pengő vagy korabeli szovjet papírpénz piaci értéke mindössze néhány száz forint, lomtalanításkor ezért inkább bezsákolják és kidobják őket a szemétbe, mintsem felkínálják eladásra. Így a fizikai valóságban létező darabszám napról napra csökken.

Arra a kérdésre, hány év lehet még ebben az üzletben, egyik árus sem tudott pontos választ adni. Szemen maga is gyűjtő: kárpátaljai származásúként az Osztrák–Magyar Monarchia és a csehszlovák éra képeslapjait, valamint ritka gyermekórákat ment meg a jövőnek.

Mint mondja, ez ma már inkább szenvedélyes hobbi, mintsem betonbiztos megélhetés: „A 90-es, 2000-es években még igazi ritkaságokat, például Lenin-rendet is lehetett találni. Ma már ilyesmi szinte nem is létezik Európában.”

A kevésbé ritka darabokból azonban még bőven van készleten, szóval aki egy letűnt, ellentmondásos korszak materiális emlékeire vágyik – akár poénból, akár nosztalgiából vagy épp tiszta történelemszeretetből –, a Gozsduban bármelyik hétvégén megteheti.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

MÚLT

36 éve szavazhattak a magyarok arról, legyen-e közvetlen államfőválasztás, óriási kudarcba fulladt

Az 1990. július 29-i népszavazás a rendkívül alacsony, 14,01 százalékos részvétel miatt érvénytelen lett. A résztvevők 85,9 százaléka pedig támogatta a közvetlen elnökválasztás bevezetését.

DKA – Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2026. július 29.

85,9 százaléknyi igen szavazat mellett is elsöprő kudarccal végződött 36 évvel ezelőtt, 1990. július 29-én az a népszavazás, amely a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szólt.

A részvétel mindössze 14,01 százalékos volt, ami a mai napig a legalacsonyabb választói aktivitás egy országos szavazáson.

A kérdés, hogy a parlament vagy a nép válassza-e az államfőt, azóta is a magyar politika visszatérő vitatémája, pláne most, amikor a Tisza-kormány egy alkotmánymódosítással elérte a hivatalban lévő köztársasági elnök leváltását.

A rendszerváltás utáni első nyáron tartott referendumot Király Zoltán független képviselő kezdeményezte, a szervezés oroszlánrészét pedig a parlamenti választáson vereséget szenvedett, politikailag elszigetelt MSZP vállalta. Az aláírásgyűjtő íveken nem kevesebb, mint nyolc különböző módon feltett kérdés szerepelt, végül 160 ezer hitelesített aláírás után az Országgyűlés 1990. július 8-án döntött a népszavazás kiírásáról.

A július 29-i időpont a nyár közepén, a szabadságolások és a mezőgazdasági munkák csúcsán komoly nehézségek elé állította a szervezőket, akiknek hatalmas erőfeszítésébe került 50 ezer embert mozgósítani a szavazatszedő bizottságokba

A kampány a korabeli beszámolók szerint visszafogott maradt, a kormánypártok nem vettek részt benne, Torgyán József, a Kisgazdapárt politikusa pedig egyenesen a szavazástól való távolmaradásra buzdított.

Fotó: Beroesz/Wikipédia

A 7,8 millió választásra jogosult polgár alig több mint 14 százaléka ment el szavazni.

A népszavazás előtt az 1989-es négyigenes referendum megakadályozta, hogy a még MSZP-s többségű parlament a szabad választások előtt államfővé válassza Pozsgay Imrét. Az 1990-es választások után az MDF és az SZDSZ paktumot kötött a stabil kormányzás érdekében, amelynek része volt az elnök parlamenti megválasztása is. Ezt a megállapodást próbálta felülírni az MSZP a népszavazással.

A referendum érvénytelensége után napokkal, 1990. augusztus 3-án az Országgyűlés Göncz Árpádot választotta köztársasági elnökké.

A kérdés évtizedekkel később, a 2024-es kegyelmi botrány után vált újra forró témává. Egy akkori felmérés szerint a magyarok kétharmada közvetlen köztársasági elnök-választást szeretett volna, a kormány azonban mereven elzárkózott a felvetéstől. Gulyás Gergely volt miniszter azt mondta: „Biztos, hogy nem lesz közvetlen államfőválasztás”.

A szakértők és az ellenzéki politikusok véleménye is megoszlik erről a kérdésről. Török Gábor politológus szerint éppen az áprilisi választás után kialakult helyzet mutatta meg a legélesebben, hogy hogy mennyire jó ötlet a közvetlen elnökválasztás. Szerinte ugyanis csak ez adna az államfőnek valódi tekintélyt. Márki-Zay Péter korábbi miniszterelnök-jelölt is az államfő közvetlen megválasztását szorgalmazza, sőt azt is jelezte, hogy ő is szívesen elindulna jelöltként.

Az államfői feladatokat egyelőre Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el ideiglenesen, miután Magyar Péter azon szándéka, hogy Polgár Judit sakknagymestert kérné fel köztársasági elnöknek, kudarcba fulladt. A Tisza egyelőre keresi a megfelelő jelöltet, ám a miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy egy átmeneti időszakra javasolnák az Országgyűlésnek a jelölt megválasztását.

via Wikipédia