HÍREK
A Rovatból

Hiába az amerikai béketerv, Zelenszkij nem enged a Donbasz ügyében

Az ukrán elnök vörös vonalat húzott a berlini tárgyalásokon. Kijelentette, a „szabad gazdasági övezet” ötlete sem jelentheti, hogy lemondanak a területről.


„Sem de jure, sem de facto nem fogjuk a Donbaszt orosz területként elismerni” – szögezte le kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Berlinben amerikai küldöttekkel egyeztetett a háború lezárását célzó béketervről, írta a Pravda

Az ukrán elnök ezzel egyértelműsítette, hogy a kompromisszumként felvetett „szabad gazdasági övezet” semmilyen formában nem jelentheti az orosz ellenőrzés elfogadását a vitatott hovatartozású kelet-ukrajnai régió felett.

Az Egyesült Államok és európai partnerei hetek óta egy olyan békekereten dolgoznak, amelynek egyik legneuralgikusabb pontja éppen a Donbasz jövőbeli státusza. Az amerikai javaslatok között felmerült egy demilitarizált vagy szabad gazdasági övezet ötlete, miközben Washington NATO-szerű biztonsági garanciákat ajánlana Kijevnek. Zelenszkij szerint bár a területi kérdésekben nincs konszenzus, más területeken történt előrelépés a tárgyalásokon.

A vitatott kompromisszumos javaslat lényege, hogy az ukrán csapatok visszavonulnának Donyeck megye bizonyos, még általuk ellenőrzött részeiből, cserébe az orosz hadsereg nem nyomulna előre.

A terv leginkább kidolgozatlan és egyben legkockázatosabb pontja az, hogy a létrejövő zónát ki és milyen módon kormányozná. Zelenszkij szerint a javaslat komoly biztonsági aggályokat vet fel. „Ha az egyik fél csapatainak vissza kell vonulniuk, a másik fél pedig ott marad, akkor mi fogja visszatartani az orosz csapatokat? Ez nagyon komoly ügy” – fogalmazta meg legfőbb félelmét az ukrán elnök.

Az amerikai közvetítők mindeközben a tárgyalások sikerességét hangsúlyozzák.

A december 14-15-én Berlinben tartott, több mint ötórás egyeztetés után Steve Witkoff amerikai különmegbízott arról beszélt, hogy „jelentős előrelépés történt”. A béketerv részeként

Washington olyan biztonsági garanciákat ajánl Kijevnek, amelyek a NATO kollektív védelmi záradékához hasonló védelmet nyújtanának,

de a területi kérdésekben továbbra sincs áttörés.

Moszkva eközben azt üzeni, nem érdekelt a rövid távú fegyvernyugvásban, csak egy átfogó, a saját érdekeit garantáló rendezésben. Dmitrij Peszkov,

a Kreml szóvivője kedden egyértelművé tette, hogy az ukránok által javasolt karácsonyi tűzszünet csak egy „egészében vett megállapodás” részeként képzelhető el.

Moszkva nem a harcok ideiglenes beszüntetését, hanem „céljai elérését” akarja. „A kérdés most az, eljutunk-e – ahogy Trump elnök mondja – egy megállapodásig, vagy sem” – idézte a Guardian Peszkovot.

Az ukrán narratíva szerint a területi integritás nem alku tárgya, és ha Moszkva elutasítja a béketervet, Kijev további fegyvereket és szigorúbb szankciókat fog kérni a Nyugattól. Az orosz álláspont szerint a tűzszünet csak egy olyan átfogó rendezés része lehet, amely garantálja Moszkva biztonsági céljait, és a már megszerzett területekről nem hajlandó lemondani. Az amerikai közvetítők pedig egy olyan megoldást keresnek, ahol a NATO-szerű garanciák ellensúlyozhatnák a területi kompromisszumokat. Zelenszkij szerint a békejavaslat véglegesített formája „napokon belül” a Kreml asztalára kerülhet. Bár az európai vezetők óvatosan derűlátóak, a legnagyobb akadály továbbra is a területi rendezés, amit a friss közvélemény-kutatások szerint az ukrán lakosság többsége is elutasít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az EU-csúcson: Nem fogok kimenni kávézni, bármilyen hosszú lesz az éjszaka
Magyar Péter az első brüsszeli EU-csúcsa előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy vége van az indokolatlan vétók korszakának. Arról is beszélt, hogy aktívabban kíván részt venni az Európai Tanács ügyeiben, mint elődje, Orbán Viktor.


„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.

Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”

A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.

Magyar Péter beszélt arról is, hogy kormánya politikai megoldást kötött az Európai Bizottsággal a 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról, amihez a szükséges jogszabály-módosítások már folyamatban vannak.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás után szerinte megnyílt az első tárgyalási klaszter, de a magyar kormány nem ért egyet a többi klaszter gyors megnyitásával.

A kabinet az érdemalapú folyamatot támogatja, és nem tartaná pragmatikusnak, ha az EU megkerülné a évek óta tárgyaló nyugat-balkáni országokat.

A kormányfő kitért az Európai Unió Bíróságának napi egymillió eurós büntetésére is, amellyel kapcsolatban közölte, dolgoznak a megoldáson. Pénteken Brüsszelben egyeztetés lesz a szigorú bevándorláspolitikát képviselő tagállamok között.

A kormány céljairól úgy fogalmazott, hogy azon kell dolgozniuk, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel az előző kabinet céljait elérik, de a büntetés megfizetése nélkül.

A miniszterelnök kijelentette, nem fogja engedni illegális migránsok bejövetelét, és a legális bevándorlást is szigorítani tervezik.

A sajtótájékoztató előtt több megbeszélést is folytatott: találkozott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, akitől ígéretet kapott a 7. cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges segítségre, valamint részt vett az Európai Néppárt és a „kohézió barátai” csoport gyűlésén is. Továbbá találkozott a korábban említett V4-es országok vezetőivel.

A tanácsi ülés várhatóan hosszú lesz, de mint mondta, a „régi motorosok” tanácsára, hogy ő „nem fog kimenni kávézni”, legyen bármilyen hosszú az éjszaka, „inkább az asztalhoz kéri” - utalva Orbán Viktor 2023-as távolmaradására egy fontos döntésről.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk