Závecz Tibor a legújabb közvéleménykutatási adatokról: A nyár nyertese mindenképpen a Tisza Párt volt
Tovább szűkült a különbség a Fidesz és a Tisza Párt támogatottsága között a tavaszi EP-választások óta – ez derül ki a Závecz Research Intézet augusztus végén elvégzett, és most közzétett kutatásából. A biztos szavazók körében a Fidesznek 42%-a van, míg Magyar Péter pártjának 33%-a. A teljes népesség körében a kormánypárt 26%-on áll, míg a Tisza 20%-on.
Závecz Tiborral, a Závecz Research Intézet ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, mit jelentenek ezek az adatok, mi okozhatta a Tisza Párt további erősödését és a Fidesz gyengülését, mi a helyzet a többi ellenzéki párttal, és hogyan változhatnak a tendenciák a következő hónapokban.
– A Tisza Párt áprilisban az EP-választáson 30 százalékot szerzett, most a biztos pártválasztók körében 33 százalékra mérték, a Fidesz pedig tavasszal 45 százalékot ért el, most pedig 42 százalékot. Mi lehet a Tisza Párt erősödésének hátterében?
– A különbség valóban szűkült, ami részben abból fakad, hogy a Tisza ki tudta használni, hogy nyertesként mutathatta be magát az EP-választás után. Van egy ilyen jelenség a választás szociológiában, hogy a választók a nyertes felé fordulnak. És most ki volt a nyertes? Igen, természetesen a Fidesz volt a nyertes, csakhogy a kormánypárttal kapcsolatos elvárások talán jelentősebbek voltak annál, mint amit végül el tudott érni. Az EP-választás előtt arról beszéltünk, hogy a Fidesz a mandátumok többségét megszerzi és majd valahol 50 százalék körül lesz az eredménye. Abszolút értelemben persze a Fidesz nyert, de relatív értelemben - legalábbis pszichológiai szempontból – a Tisza is nyertesként tudta magát pozicionálni. A másik, hogy
Bár Orbán Viktor mindent megpróbált, hogy a nemzetközi erejét megmutassa, de az itthoni gazdasági mutatók, amit az emberek a bőrükön érzékelnek, azok azért nem azt jelezték, hogy jelenleg egy felfelé ívelő pályát futna be az ország a Fidesz vezetésével. A kormánypárt mostani 42 százaléka egyébként egy nagyon jó eredmény. A Tisza Párt viszont néhány ügyet végig tolt a nyáron, és ennek volt valami hozadéka, azon kívül is, hogy relatíve nyertesként tudott mutatkozni. Ez a különbség csökkenésének a háttere.
Ha biztos szavazók körében mért eredményeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy a DK és a Mi Hazánk 8, illetve 7 százalékon áll. Ezzel a DK egyedül tudta tartani azt az eredményt, amit az EP-választáson a DK-MSZP-Párbeszéd közös listával fel tudott mutatni. Tehát ez a két párt nagyjából tartja a pozícióját és az 5 százalékos küszöbérték fölött van annyival, hogy azért az elég biztonságos. A többi párt pedig inkább sorvad és gyengül, nagyon nagy kihívás bármelyiknek - beleértve a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot és a Momentumot is -, hogy egyedül az 5 százalékos küszöbértéket elérjék, majd átugorják.
– Meddig tarthat ki a Tisza lendülete? Utolérhetik a kormánypártokat?
– Azt nem gondolom, hogy a Fidesz majd tétlenül nézi azt, hogy a Tisza párt megközelítse. Nyilvánvalóan a politikai kommunikációnak meg a döntéshozatalnak is vannak olyan elemei, amik révén szavazókat lehet gyűjteni. Hogy ennek mikor jön majd el az ideje, azt nehéz kiszámítani, ezt a szempontot a parlamenti választások előtt fél évvel érdemes igazán figyelembe venni. Annak a felhajtóereje, hogy az EP választáson a Tisza sikeres volt, nyilván el fog múlni. Jönnek majd legfeljebb közvélemény kutatási adatok, amik majd jeleznek valamit, és minél közelebb kerül egy párt egy másikhoz, annak lehet felhajtóereje.
Így indult neki Magyar Péter az egészségügynek, és nem cizellálta túl, nem arra törekedet, hogy az egészségügy strukturális átalakításáról beszéljen a választópolgároknak. Ez biztos ráfér az egészségügyre, csak a választópolgárok nem ilyen szinten érzékelik a problémákat, hanem azon a szinten, ami Magyar Péter kórházbejárásaiban benne volt. Például van-e klímaberendezés? Ha vannak, akkor az tisztítva volt-e? Milyen körülmények vannak a mellékhelyiségben? Kicsit ilyen a vasút is. Én azt látom, hogy a Tisza most nem azt csinálja, amit az ellenzéki pártok sokszor szoktak, hogy mindennel foglalkoznak egyszerre. Vagy ha egy dologgal foglalkoznak, akkor csak nagyon rövid ideig foglalkoznak vele, és az ember azt látja, hogy itt semminek nincs kifutási ideje.
és akkor majd jöhet egy másik ügy. Ez egy más típusú politikai tevékenység, mint amit eddig láttunk. Hogy sikeres lesz-e, az majd elválik az adatokból, de mindenképpen más típusú. Ami még a Tisza támogatottságát meghatározó tényező lehet, hogy képes-e azokra a kompromisszumokra, amit a választópolgárok az önkormányzatokkal kapcsolatban elvárnak. Ennek egyik zászlóshajója a fővárosi önkormányzat lesz, ahol a Tisza Párt nélkül nincs politikai megegyezés.
– A friss adatok alapján áprilishoz képest a Fidesz csökkent, a Tisza nőtt, miközben, ahogy kiemelte, a DK és a Mi Hazánk tartani tudta a támogatottságát. Ezek szerint a Tisza már közvetlenül a Fidesztől szipkázhat el szavazókat?
– A Tisza egy gyűjtőpárt, ezt igazolja szerintem az EP-választás eredménye is. Ez egyfajta evolúciós folyamat, aminek az volt a lényege, hogy az elején valóban az ellenzéki pártok közül, ott is legelőször a Momentumtól és a Kutyapárttól szedett el szavazókat. Aztán a kampány első szakaszában markánsan „beleharapott” a baloldali koalícióba. Megkockáztatom, hogy körülbelül a harmadára csökkent annak a politikai formációnak az ereje ahhoz képest, mint amikor bejelentették. Nem maradt érintetlen a Mi Hazánk tábora sem. Ők a választások előtt úgy kalkuláltak, hogy akár két mandátumot is szerezhetnek – aztán egy lett belőle. Az adatokat böngészve azt látom, hogy
Őket azonban nem mondanám fideszesnek, mert amikor átmentek, akkor már nem a kormánypártiak között, hanem a bizonytalanok táborában voltak. Most, ebben a nyári időszakban talán két százaléknyi szavazót már el tudott szedni a Fidesztől is a Tisza, de azért onnan már nagyon nehezen fog tudni építkezni. A Fidesz támogatói köre lassan eléri a magszavazói nagyságrendet, amiből már nagyon nehezen hozhat el Magyar Péter szavazókat. Tartalékai még mindig inkább az ellenzéki pártoknál vannak, és azoknál, akik a politikába most jelentkeznek be vagy most térnek vissza hosszú szünet után.
– Mekkora lehet a Fidesz rendíthetetlennek tűnő magszavazóinak a száma?
– Másfél milliót szoktak mondani, de szerintem inkább kétmillió. Ennyi olyan támogatója van a Fidesznek, akikre mindig számíthat a politikai beállítottsága, vagy a múltja, a családi kötődései miatt. A Fidesz pedig egy kampánnyal, az egzisztenciális helyzet javításával, vagyis osztogatással azért beszokott még húzni szavazókat. Ennek azonban még nincs itt az ideje.
– Mindezek alapján ki volt a nyertese, illetve a vesztese ennek a nyárnak?
– A nyertes mindenképpen a Tisza Párt volt. A vesztes pozíción már többen osztoznak, de leginkább a kisebb pártok, akik nem jutottak be az EP-be, és azóta sem találtak magukra, még kisebbek lettek. A Fideszt csak relatív vesztesnek gondolom, mert nehéz lenne egy 42 százalékos pártra azt mondani, hogy vesztes. Nem is ez a megfelelő kifejezés. A pozíciói már nem olyan erősek, mint amilyenek például június elején voltak, de tartja magát.
Figyelnie kell a mögötte lévő pártra, a magyar társadalomra, a gazdasági mutatókra, hogy ne gyengüljön a pozíciója. Azonban az biztos, hogy a Fidesznek volt már ennél jobb helyzete is a magyar politikatörténet során.
