SZEMPONT
A Rovatból

„Amikor mesélés közben az jár a fejedben, odaérsz-e a boltba az akciós párizsiért, az elég szomorú”

Eddig példátlan akciót jelentettek be a XV. kerületben: jövő pénteken az összes óvoda zárva marad, közel 400 dolgozó vesz részt polgári engedetlenségben. Az egyik intézmény vezetőjével beszélgettünk.


A noÁr Mozgalom Facebook-oldalán jelent meg a hír néhány napja, hogy október 21-én, pénteken Budapest XV. kerületében egyetlen óvoda sem nyit ki, mivel a dolgozók kivétel nélkül polgári engedetlenségben vesznek részt.

Ha az akció tényleg megvalósul, ez lesz az eddigi legnagyobb szabású közös kiállás a pedagógusok tiltakozási hullámának kezdete óta.

A kerületben három összevont óvoda található, amelyek egyenként 7, 6 és 6 tagóvodából állnak, tehát összesen 19 intézmény működik Rákospalotán és Újpalotán. Kátainé dr. Kovács Viktória a Hétszínvirág Összevont Óvoda vezetőhelyettese, valamint az ide tartozó Aulich utcai tagóvoda vezetője.

Szerinte a mostani történésekhez egyenes út vezetett onnan, hogy jó ideje egyre csak nőtt a körükben az elégedetlenség, de a sztrájktörvény módosítása óta ők sem tudják ezt legális keretek között kifejezni. Az óvodapedagógusoknál az új szabály úgy néz ki, hogy mindenképp vigyázniuk kell a gyerekekre, csak a fejlesztő tevékenységet függeszthetik fel a sztrájk idejére.

„Tegyük fel, hogy ülök a csoportban, és odajön hozzám egy gyerek, hogy meséljem el ezt a mesét – ekkor hogyan mondhatnám azt neki, hogy bocs, én most sztrájkolok, szóval nem? Ez egyszerűen kivitelezhetetlen volt.”

„Ennek az egésznek semmi köze a politikához”

A szemétszállítók sztrájkját figyelve tudatosult bennük, hogy az lenne a leghatásosabb akció, ha mindannyian bezárnák az ajtókat, ahogy a szemetet se vitték el az egész kerületben sehol. A jelenlegi sztrájktörvény viszont nem ad erre lehetőséget, így nem maradt más eszközük, mint a polgári engedetlenség.

Miután elkezdtek erről beszélgetni, szinte azonnal kiderült, hogy más tagóvodákban is nagyon hasonló problémák vannak. Mivel a tagóvodák között összevont munkaközösségek működnek, könnyedén átjárható a rendszer, napi kapcsolatban voltak és tapasztalatokat tudtak cserélni a dolgozók.

A közös évnyitó értekezleten is megfogalmazták, hogy jó lenne együtt csinálni valamit. Kiderült, hogy politikai nézetektől függetlenül mindannyian azonosulni tudnak a kitűzött célokkal, mivel mindenki csak az elégedetlenségét és a változás iránti igényét hozta magával.

A másik két összevont óvodával is felvették a kapcsolatot, és ők is azonnal jelezték, hogy támogatják a közös kiállást. Így tehát azzal szembesültek, hogy az egész kerület beleállt az akcióba: nemcsak a pedagógusok, hanem a konyhai dolgozók, a dajkák, a pedagógiai asszisztensek is, összesen 350-400 óvodai munkavállaló jelezte a részvételét.

Kátainé dr. Kovács Viktória szerint az egész akció teljesen politikamentes, még akkor is, ha az ellenzék jó eséllyel beáll mögéjük. A problémák viszont túlmutatnak a pártok közötti csatározásokon, sokkal inkább rendszerszintűek.

Jelenleg 180-ból 31 óvodapedagógus állás betöltetlen a kerületben, tehát az összes pozíció hatodára nincs ember. Ez szerinte egyértelműen amiatt van, mert a szakma nem vonzó a fiatalok körében. Ráadásul a szám azért „csak” ennyi, mert többen nyugdíj mellett is visszajárnak dolgozni.

„Pedig nekik már pihenniük és unokázniuk kellene, nem a frontot tartaniuk az egyébként is szétcincált idegeikkel” – fogalmaz, hozzátéve: még így is van olyan tagóvodájuk, ahol minden második óvónő hiányzik. A kerületben a dolgozók átlagéletkora az 50 felé közelít.

A létszámhiányt egy törvénymódosítással próbálták kezelni, amely szerint a csoportokban csak addig kötelező óvónőnek lennie, ameddig fejlesztés zajlik (ez 8-tól délig tart), utána egy dadus is elegendő.

„Ők is erejükön felül teljesítenek, és képesek is a hátukon vinni a csoportot, ugyanakkor számos más teendőjük lenne, például a takarítás, fertőtlenítés, vagy a gyerekek ellátása. Elsősorban nem azért vannak ott, hogy beüljenek mesélni nekik és felügyelni őket.”

Vidéken pedig még aggasztóbb lehet a helyzet, emiatt a gyerekek esélyegyenlősége is sérül, hiszen egyszerűen nem ugyanazt az alapozást kapják, mielőtt iskolába mennek.

Az Aulich ovi bejárata

„Ez egy csodálatos hivatás, de sajnos nem mindenki engedheti meg magának”

Az óvodapedagógusokra is ugyanaz a közalkalmazotti bértábla vonatkozik, mint a tanárokra, ami Viktória szerint leginkább a szánalmas jelzővel írható le. A kezdő fizetés még pótlékokkal együtt is alig éri el a nettó 200 ezer forintot.

„Engem a hivatástudat tart a pályán, és valószínűleg a többiek is így vannak ezzel. Jogászként végeztem, mert édesapám mindig azt mondta, hogy legyen egy olyan szakmám, amiből meg lehet élni. Anyukám pedig azt, hogy legyen egy olyan is, amit szeretek. Egy ideig dolgoztam jogászként, most pedig itt vagyok az óvodában, mert ez az, amit szeretek” – magyarázza, külön hangsúlyozva, hogy nem az ő személyes története az érdekes.

Annyit azért még elmesél, hogy már az óvodai állásinterjúja napján megfertőzte őt az ottani légkör:

„Aki nem dolgozott még ebben a szakmában, el se tudja képzelni, milyen az, amikor bejössz valamilyen problémával, de hirtelen minden gyerek a nyakadba ugrik és azt mondja, de jó, hogy itt vagy. Ennek hatására a legnyomasztóbb problémádat is azonnal elfelejted…”

A körülményeket viszont a fentiek sem tudják kompenzálni:

„Ez egy csodálatos hivatás, de sajnos nem mindenki engedheti meg magának. Az ember szívét-lelkét beleteszi, de amikor mesélés közben az jár a fejedben, odaérsz-e a boltba az akciós párizsiért, az elég szomorú…”

Ráadásul az óriási infláció miatt ugyanaz az összeg most jóval kevesebbet ér, mint akár csak 1-2 éve. „Mindennapos kérdés nálunk, hogy »nem tudod, mikor utalják a fizetést?« Napról napra élnek a kollégák.”

Az alacsony bérekhez pedig óriási munkaterhelés is társul. Rengeteg az adminisztrációs feladat, emiatt a gyerekek egyre inkább háttérbe szorulnak, pedig az egésznek róluk kellene szólnia.

A pedagógus életpályamodell által előírt minősítés is rengeteg feladatot ad, gyakorlatilag olyan, mintha egy szakdolgozatot kellene megírniuk.

„Mikor csinálod meg ezt? Vagy a szabadságodon, vagy a gyerekektől elvett idődben. Egy igazi pedagógus az utóbbit nyilván nem választja, ezért inkább a szabadságát áldozza erre. Így aztán feltöltődni sem tud, pedig óriási szüksége lenne rá.”

A munkaerőhiány miatt a terhelés még nagyobb, mivel alapesetben az egymás mellé, párokba beosztott dolgozók megoszthatnák egymás között a feladatokat, manapság viszont egyre több óvónőnek nincsen már párja, ezért az adminisztráció is egyedül rá marad.

A fenntartó is támogat, nem fenyegetőzik

Viktória azt mondja, óriási szerencséjük, hogy a szülői gárda maximálisan megértő velük szemben. Már az elején megosztották a szülőkkel, milyen akcióra készülnek, mivel elégedetlenség ide vagy oda, a semmiképp nem akarták őket magukra hagyni.

„Elmondtuk, hogy ha minden kötél szakad, természetesen biztosítunk felügyeletet, de kértük őket, hogy ha lehet, próbálják megoldani, mert így fejezhetnék ki a legjobban a szolidaritásukat.”

Az ő tagóvodájukban meghallgatták a kérést: jelen állás szerint nem lesz olyan szülő, aki igényelné, hogy vigyázzanak a gyerekére jövő pénteken. A kerületi Facebook-csoportokban pedig azt látják, hogy a többi intézményben is hasonló a helyzet.

Abból a szempontból is szerencséjük van, hogy a fenntartójuk nagyon támogató: még arról is elkezdődtek az egyeztetések, hogyan tudnának segíteni azoknak a szülőknek, akik semmiképp nem tudják megoldani a gyerekek elhelyezését.

Furcsa lehet ezt olvasni annak fényében, milyen hírek érkeznek a Klebersberg Központ tankerületeiből, de mindjárt érthetőbb a dolog, ha hozzátesszük, hogy az óvodáknak az önkormányzat a fenntartója, a XV. kerület pedig ellenzéki vezetésű. A bérrendezés és a munkaterhelés csökkentése viszont nem az ő hatáskörük.

Viktória teljesen biztos benne, hogy tényleg minden óvoda zárva marad a kerületben október 21-én, sőt arra is jó esélyt lát, hogy addig más kerületek, illetve települések is csatlakoznak hozzájuk. Már most többen jelezték nekik, hogy nyitottak lennének egy hasonló akcióra.

„Senkit nem akarunk cserben hagyni, de ezt már mindenképp végigvisszük, és nagyon bízunk benne, hogy meghallják a hangunkat. A polgári engedetlenség az utolsó fegyverünk, most jutottunk el oda, hogy be kell vetnünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk