Volt alkotmánybíró: Magyar Péter fenyegetése bűncselekmény is lehet, nem kényszerítheti Sulyokot

A Nem pici nevű csatornán Virághalmy Sarolta Bogár László közgazdásszal és Boros Imre közgazdásszal, volt tárca nélküli miniszterrel beszélgetett a magyarországi politikai helyzetről. Bogár László a beszélgetést a lengyel himnusszal és magyar viccekkel indította, hogy derűsebben közelítsék meg a témát. Szerinte a jelenlegi helyzet rosszabb, mint az ötvenes évekbeli diktatúra, mert akkor Kádár szerint „aki nincs ellenünk, az velünk van”, Rákosi szerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”, ezzel szemben ma „aki nincs velünk, az nincs”.

Boros Imre szerint a helyzet megértéséhez vissza kell menni az időben, és feltette a kérdést, hogy „ekkora nagy marhák vagyunk mi?”, hogy mindig mások választanak sorsot a magyaroknak. Felidézett egy három évvel ezelőtti videót, amelyben állítása szerint a néppárti politikus, Manfred Weber azt mondta: „Péter Magyar is the future.”

Úgy látja, a Nyugat egyfajta puha megközelítéssel, az agy megfertőzésével éri el a céljait, nem pedig gumibottal. Ennek a rendszernek a célja szerinte az, hogy a világot egy magánpénzrendszer urainak érdekei szerint irányítsák.

Bogár László szerint Magyar Péter felemelkedése egy olyan folyamat volt, amelynek során „a semmiből elővarázsoltak egy senkit, aki semmit mond és mindent visz”. A kegyelmi ügyet nem spontán botránynak, hanem tudatosan megszervezett akciónak tekinti.

Állítása szerint az ügyben minden résztvevő hazudik, és a hivatalos álláspont is valótlanság. Úgy véli, a globális hatalmi tér már 2024 júliusában eldöntötte, hogy eltakarítják az Orbán-rendszert.

Úgy gondolja, a globális hatalmi térből szervezték meg az összeesküvést Orbán Viktor kormányának és a 16 éves rendszerének eltakarítására. Feltételezése szerint az akkori miniszterelnökkel közölhették, hogy mindenképpen eltávolítják, és választhatott a „szabad elvonulás” és a „csúnya elvonulás” lehetősége között. Hozzátette, hogy a rendszer bukásához az is kellett, hogy belülről szétrohasszák. „Személyesen félrenéztünk, és hittünk abban, hogy ennek a rendszernek és a rendszervezetőjének a történelmi érdemei sokkal nagyobbak annál, mint amelyek ebből a szétrohadásból adódnak” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel fogadófelületet adtak a hamis valóságok terjesztéséhez.

Bogár szerint a magyar választás egy globális csatatérré vált, ahol az amerikai-orosz-kínai együttműködési rendszer szenvedett vereséget. Úgy véli, a háttérben egy olyan titokzatos erő áll, amely képes volt szétverni az Orbán-rendszert, hiába támogatta azt az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök is. Ennek az erőnek az a célja, hogy Oroszországot kifossza, ezzel rendezve a világ felett lebegő, 960 ezer milliárd dolláros spekulatív pénztömeget. „Oroszországot kívánják kifosztani. És ezért nem fognak addig nyugodni, és ezért kellett a rendszerváltozás Magyarországon, amíg Magyarország is nem áll be a sorba” – állította.

Később Boros Imre az euróval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az „a dollárnak kisöccse”, amelyet ugyanúgy hátulról irányít az amerikai magántulajdonú Federal Reserve System. Szerinte aki eurót használ, az egy olyan klubba lép be, ahol az árfolyammal kijátszva jól meg lehet szivatni az embereket.

Bogár László Európáról úgy vélekedett, hogy évtizedek óta külső hatalmi befolyás alatt áll.

Példaként Alfred Herrhausent, a Deutsche Bank egykori elnökét hozta fel, akit szerinte azért gyilkoltak meg, mert alternatív elképzelései voltak Kelet-Közép-Európa jövőjéről a washingtoni konszenzussal szemben. Az Európai Uniót az amerikai birodalom hatalmi-gazdasági szárnyának, a NATO-t pedig a katonai szárnyának nevezte. Donald Trump azon kijelentését, hogy a tagállamoknak többet kellene hozzájárulniuk, blöffnek tartja, aminek egyetlen célja, hogy ötszörös áron adjanak el amerikai fegyvereket.

A beszélgetés végén a közgazdász egy konkrét javaslattal állt elő.

A Tisza Pártnak azért, mert bizonyítani akarja, hogy mindent elloptak; a Fidesznek azért, mert azt állítja, hogy gyarapította a nemzeti vagyont; a Mi Hazánknak pedig azért, mert nemzeti pártként alapvető érdeke lenne a tisztánlátás. Szerinte ebben a kérdésben 100%-os nemzeti konszenzus lehetne. „Nem bosszú állás, hanem látni szeretnénk szépen, elszámolva, hogy mi történt a magyar nemzet vagyonával az elmúlt 36 év során. Lehetne-e ennél szebb, és egy szeretetországban a végtelenül áradó szeretetre épülő törekvés ennél?” – tette fel a kérdést.

A TELJES BESZÉLGETÉS

Puzsér Róbert a Facebookon elemezte Gulyás Gergely bejelentését, amellyel lemondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról. A publicista szerint Gulyás hivatalos indoka, hogy a 12 éves mandátumkorlát miatt mondott le, nem állja meg a helyét.

„Nem értem: miért ne lehetne? Azért, mert Gulyásnak nem jutott jobb kifogás az eszébe?” – teszi fel a kérdést. Puzsér felveti, hogy a képviselői fizetés megtartása motiválhatta Gulyást abban, hogy a frakcióvezetéstől megváljon, de a mandátumától nem. Szerinte Gulyás kinevezése Orbán Viktor utasítására történt, és az elmúlt időszakban egyértelmű volt, hogy Gulyásnak nagyon terhes ez a pozíció.

A posztban az áll, a Fidesz politikusai az elmúlt húsz évben sosem merték visszautasítani az Orbán Viktor által rájuk osztott feladatot. „Akkor vettek fel akármilyen mandátumot, és akkor mondtak le arról, amikor uruk és parancsolójuk így rendelkezett” – írja Puzsér.

Képtelenségnek tartja, hogy Orbán májusban kinevezi, majd júliusban lemondatja Gulyást egy szerinte „filléres magyarázattal”. A publicista arra a következtetésre jut, hogy Gulyás Gergely távozását nem Orbán határozta el, mert már nincs hatalma a Fidesz frakcióvezetőjének személyéről dönteni.

Gulyás Gergely hétfőn, a parlament rendkívüli ülésének kezdetével egy időben tartott sajtótájékoztatón jelentette be lemondását. Indoklása szerint „a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője”, aki a tervezett közjogi korlátok miatt a 2030-as választáson már nem indulhat.

A Fidesz–KDNP frakciója aznap bojkottálta az ülést. A lépést a kormány alaptörvény-módosítási csomagjával, többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök tervezett elmozdításával indokolták.

Csendes gyertyagyújtással tiltakoztak hétfő este a Kossuth téren azok, akik szerint a frissen elfogadott 17. Alaptörvény-módosítással megszűnik a demokrácia Magyarországon.

Az Országgyűlés Tisza Párt-os többsége által hétfőn megszavazott döntése ellen este fél kilenctől gyülekeztek a Parlamentnél, ahol mécsesekből formáltak keresztet az épület lépcsőinél.

Képeink:

A demonstrációt még vasárnap hirdette meg a KözTérből ismert Kurucz Dániel, aki egy drámai hangvételű felhívásban vázolta a helyzetet.

Bár a hírekben korábban Skrabski Fruzsina dokumentumfilmest nevezték meg szervezőként, később jelezte, hogy nem ő áll az esemény mögött, de a részvételre buzdított.

„Ha valaki azt mondja, hogy országában vége a demokráciának, aznap nem utazhat el a foci világbajnokságra, mert azzal szétveri a mondanivalóját” - írja Orbán Viktorról Török Gábor politikai elemző, ugyanis a kormányfő egy olyan posztot osztott meg, ami szerint a magyar demokrácia ma véget ért.

A politológus hozzáteszi: „A 17. alkotmánymódosításnak az államfő eltávolítására irányuló egymondatos politikai döntése valóban eddig példátlan precedenst teremt, és akár alkotmányos válsággal is fenyeget, de az az igazság, hogy ma inkább lett vége Orbán Viktor politikai mítoszának, mint a magyar demokráciának”.