SZEMPONT
A Rovatból

Végh József az esztergomi tragédiáról: „Sokszor elkezdünk egy akciót, és menet közben derül ki egy csomó disznóság”

Halálos csapda várta a rendőröket a házban, ahol egy kétgyerekes kollégájuk meghalt és 11-en megsérültek. A veterán túsztárgyaló azt mondja, mindig van felderítés, de amikor benne vannak egy ügyben, megeshet, hogy alig van információ.
Fischer Gábor cikke - szmo.hu
2023. szeptember 26.



Döbbenetes információkat osztott meg az esztergomi robbantóval kapcsolatban hétfőn az ügyészség. Kiderült, hogy az otthonában végig gázmaszkot viselő férfi egy 38 méteres alagutat épített a házától kiindulva, és engedély nélkül nem is tartható, robbanásveszélyes vegyi anyagot halmozott fel, majd amikor a rendőrök akcióba lendültek, kinyitotta vagy felborította a tartályt. A cseppfolyós anyag összekevededett a levegővel, hatalmas robbanást idézve elő. Az ügyészség szerint a férfi gyakorlatilag halálos csapdát állított a rendőröknek.

Végh József kriminálpszichológus számtalan veszélyes akcióban vett részt tárgyalóként. Vele beszélgettünk arról, mi történhetett.

– Azt, hogy pontosan, elejétől fogva mi történhetett Esztergomban, mi nem tudhatjuk. Önnek van-e több információja, mint ami publikus?

– Ha lenne, sem mondhatnám.

– Akkor maradjunk annyiban, ami a nyilvánosságra került. Egy ponton a TEK betört a kertbe, és akkor történt meg a halálos robbanás. Ez egy teljesen szabályos protokoll volt, vagy lehetett volna ezt úgy csinálni, hogy ne így végződjön?

– Utólag könnyű mindig okosnak lenni. Egy ilyen művelet nem olyan, mint egy kémiai kísérlet, amit meg lehet ismételni. Egyszer megcsináljuk, és kész. Nyilván egy alapos tervezés előzte meg, megbeszélés, egyeztetés, és várták a lehető legalkalmasabb pillanatot arra, hogy mikor lehet behatolni. Azt gondolom, hogy ők igyekeztek szakszerűen, jogszerűen eljárni ebben az esetben is, és lehetett olyan körülmény, amivel nem tudtak előre számolni.

– Az elkövető már régóta elhíresült, legalábbis a környéken, az összeférhetetlen magatartása, illetve a veszélyes kijelentései miatt. Ez vajon tudomására jutott az intézkedő rendőröknek, hogy itt egy különösen problémás pszichéjű emberrel akadt dolguk?

– Nyilvánvalóan számoltak is vele. De lehetett olyan helyzet, hogy halaszthatatlannál válik az ügy. Bármit végre kell hajtani, mert valami miatt időkényszerbe kerülnek. Az ilyen jel lehet a gyors beavatkozásra például a fenyegetőzésnek a megváltozása, vagy valami más változás. Tehát valami megváltozott, ami miatt módosítani kellett az esetleges korábbi tervekhez képest az eljárást.

– Az csak utólag derült ki, hogy egy vegyi anyagokkal megrakott 38 méteres alagút volt a ház alatt?

– Igen, így van. Sokszor történik az, hogy elkezdünk egy akciót, és menet közben derül ki egy csomó disznóság, amit nem tudtunk, nem tudhattunk.

– Ennél az esetnél tudható volt, hogy az a férfi elég zavaros nézeteket vallott, azt mondták a szomszédok is, hogy várható volt, hogy előbb-utóbb valami baj történik. Ilyenkor mi a protokoll, mit kell csinálni? Hogyan lehet egy ilyen embert rábírni arra, hogy békében távozzon, vagy hagyja abba azt, amit csinál?

– Azt szoktuk mondani, hogy őrülttel nem lehet tárgyalni. Nem tudjuk, mennyire volt tiszta, vagy mennyire volt elborulva az elméje. Ennek függvényében lehetett volna választani valami tárgyalási technikát. Ilyen esetben csak olyan szakember tud vele tárgyalni esetleg, aki kicsit jártasabb az elmebetegeknek a kezelésében, jobban ismerheti a gondolkodásmódjukat.

– Aközben derülhetett ki, hogy ez az ember ennyire elmebeteg és veszélyes, miközben tárgyaltak vele? Ezért indulhatott meg az akció ilyen hirtelen?

– Valami körülménynek változnia kellett, vagy legalábbis feltételezem, hogy változhatott...

– Miután behatoltak, az első hírek szerint flexszel belevágott a gáztartályba. Illetve az ügyészség most azt mondta, felborított egy robbanásveszélyes anyaggal teli tartályt. Nem láthatták előre, hogy ilyesmi történhet?

– Nem lehetett látni, nyilván. Az a helyzet, hogy nehéz eldönteni, hogy melyik fenyegetés valós és melyik nem valós. Én már el tudom dönteni, valószínűsíteni a szövegtartalomból, a nyelvhasználatból. Akinek azonban nem ez a feladata, nem ezzel foglalkozik, az nem fogja tudni.

– De gondolom, a TEK-nek voltak olyan szakemberei, akiknek ez a feladata, hogy ezt felismerjék?

– Remélem, hogy igen, sőt biztos, hogy igen. Csak nem biztos, hogy ezen a helyszínen tartózkodtak.

– Tehát az is lehet, hogy nem a megfelelő szakemberekkel tartózkodott a helyszínen?

– Van egy szolgálati beosztás, ami szerint kiment a helyszínre a beosztott tárgyaló.

– Ilyenkor nem történhet az meg, hogy látják, hogy ez milyen ember, és azt mondják az intézkedő rendőrök, TEK-esek, hogy hoppá, ide az XY kell, mert ehhez ő ért a legjobban! És akkor őt behívják szolgálatba?

– Ilyen megtörténhet, de nem tudjuk, hogy milyen információval rendelkeztek. Egy biztos, a lehető legjobb döntést akarták hozni és hozták is, a rendelkezésükre álló információk mentén. Okoskodhatunk, hogy mit lehetett volna másképp. Amikor benne vagyunk az ügyben, megeshet, hogy alig van információ.

– Ez az akció sikeresnek, vagy kudarcnak tekinthető ezzel a végkimenettel?

– Nehéz megmondani, hogy mi a nyereség. Ha a szomszédok élve maradtak, az már nyereség. Elmondom másképp. Volt, hogy közösen dolgoztunk amerikai kollégákkal. Ők úgy mondják, hogy eleve minden túszt halottnak tekintünk előre. Innen nézve minden egyes megmentett ember élete nyereség. Ha most megnézzük ezt az esetet, nem tudjuk, hogy a szomszédok milyen veszélyben lettek volna, ha nincs behatolás. Tehát nem lehet tudni, hogy milyen veszélyt hárítottak el azzal, hogy beavatkoztak. Ők ott és akkor azt gondolhatták, hogy kénytelenek lesznek beavatkozni, mert sok ember élete kerül veszélybe.

– Amikor egy ilyen helyzet kialakul, van arra kapacitás, hogy legalább egy gyors háttérmunkát végezzenek arról, hogy mégiscsak milyen emberrel állnak szemben? Tehát a szomszédok, a környezet, a munkahelyi környezetnek gyors feltérképezése, hogy ki is lehet ez az ember, mire számítsunk?

– Igen, persze mindig van egy felderítés, ami megelőzi a munkát.

– Ezek szerint képben lehettek, hogy ez az ember, ez egy konteó hívő, problémás...

– Mondtam, én nem voltam a helyszínen. Erre a kérdésre nem tudok választani korrekt módon, hiszen én nem voltam ott, nem tudom, milyen információkkal, hogyan gazdálkodtak, csak hipotézisekben tudunk beszélgetni.

– Igen, engem az érdekel igazából, hogy elég körültekintő vagy szakszerű volt-e ez az intézkedés?

– Biztos vagyok benne, hogy körültekintően jártak el, mielőtt ezt az akciót így megindították.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Amit most Bóka János és Németh Balázs művel, még a fideszes képmutatás megszokott szintjéhez képest is gyomorforgató
A politikus a közösségi oldalán bírálta Bóka Jánost és Németh Balázst az energiaválsággal kapcsolatos nyilatkozataik miatt. Fekete-Győr szerint a Fidesz 16 évnyi mulasztását próbálják a mindössze három hónapja hivatalban lévő Tisza-kormányra hárítani.
F. O., fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 01.



Büntetőjogi felelősségre vonást sürget Fekete-Győr András a Vadhajtások szerkesztői és Bede Zsolt ellen. Állítása szerint a kormánypárti aktivisták egy országos energiaválság közepén a villamosenergia-hálózat tudatos túlterhelésére buzdítják az olvasóikat.

Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyet azzal a szóval kezdett: „Hányinger.”

Szerinte, „amit most Bóka János és Németh Balázs művel, még a fideszes képmutatás megszokott szintjéhez képest is gyomorforgató.”

A politikus Bóka János és Németh Balázs nemrég tett kijelentéseire reagált. Felidézi, hogy Bóka szerint a Tisza-kormánynak előre kellett volna látnia a helyzetet, Németh Balázs pedig arról ír, hogy Gajdos László vagy Kapitány István miniszter bukik-e bele a válságba.

Fekete-Győr felteszi a kérdést: „Elhiszitek ezt a két cinikus gazembert?”

A poszt szerint a felelősséget éppen azon a Gajdos Lászlón akarják elverni, aki korábban a Nyíregyházi Állatparkot vezette, miközben Fekete-Győr állítása szerint Bóka János miniszterként akadályozta az uniós források beérkezését, Németh Balázs pedig a közmédiában segített elfedni a korábbi kormány mulasztásait.

Azt írja, évek, sőt évtizedek óta látható volt a probléma: „Repedezett a föld, süllyedt a talajvíz, kiszáradtak a kutak és a vizes élőhelyek.” Hozzáteszi,

a szakértők és az állampolgárok is figyelmeztettek, hogy megfelelő vízgazdálkodás és energetikai fejlesztések nélkül katasztrófa lesz.

„Tizenhat évük volt felkészíteni Magyarországot” – írja a Fidesz-kormányzásról, de szerinte ehelyett „szétlopták az országot, hagyták lerohadni a létfontosságú infrastruktúrát”. Felidézi, hogy Orbán Viktor a zöld szemléletű politikusokat a görögdinnyéhez hasonlította: „kívül zöld, belül vörös”, ezzel kinevetve a környezetvédelmi figyelmeztetéseket.

Fekete-Győr szerint most úgy tesznek, „mintha az alig három hónapja hivatalban lévő kormánynak kellett volna néhány hét alatt pótolnia mindazt, amit ők tizenhat éven át elmulasztottak…”

A politikus szerint most „nemzeti összefogásra és felelősségteljes cselekvésre van szükség”, de a válság után elvárja a hatóságoktól, hogy tárják fel a mulasztások felelőseinek körét.

A posztot azzal a követeléssel zárja, hogy a hatóságok mihamarabb vizsgálják meg a Vadhajtások szerkesztőinek és Bede Zsoltnak a büntetőjogi felelősségét a hálózat túlterhelésére való buzdítás miatt.

„A válságot most együtt kell átvészelnünk. Utána viszont minden döntésnek, minden mulasztásnak és minden uszításnak következményekkel kell járnia!” – zárul a bejegyzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bardóczi Sándor: Sajnos nincs már nagyon időnk
A budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű nehézségei nem váratlanok, hanem a régóta ismert klímaforgatókönyvek beigazolódásai. Azt írta, a vízmegtartás tervei évek, a megvalósításuk évtizedek alatt készülhet el, miközben az Alföld sivatagosodik.


Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű működési nehézségei a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem váratlan események, hanem a klímamodellek által régóta jelzett kockázatok beigazolódásai. A főtájépítész egyúttal hibás iránynak tartja a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzését, mert az állítása szerint súlyos ökológiai és közművesítési kockázatokkal járna.

„Kiderült, hogy Paks nem tud működni a jó előre jelzett klímaforgatókönyvekben régóta nagy valószínűséggel bekövetkező dunai kisvizekben, miközben hőhullámok, hőkupolák sújtják a felperzselt tájat” – írta.

A főtájépítész elképedve olvassa azokat a nyilatkozatokat, amelyek azonnali terveket és kivitelezést kérnek számon a kormányon az aszály megfékezésére. A kormányt sürgető nyilatkozatokra reagálva úgy fogalmazott: „A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron?” A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzések lebonyolítása évekig tart.

Bardóczi szerint a klímaváltozás hatásai minden eddiginél erőteljesebben jelentkeznek a mezőgazdaságban, az erdőkben, a települési zöldinfrastruktúrában, a vízfolyásoknál és a közműhálózatokon. „A klímaváltozás hatásai minden eddiginél jobban rúgták rá az ajtót a mezőgazdaságra, erdeinkre, települési zöldinfrára, kisvízfolyásainkra, tavainkra, városainkra, épített infrastruktúránkra, vízhálózatunkra, elektromos hálózatunkra” – fogalmazott. A másik legkárosabb jelenségnek a rezsicsökkentést tartja, amely a pazarlást ösztönözte, és azt a látszatot keltette, hogy korlátlanul áll rendelkezésre víz és áram. „A másik legkárosabb jelenség az a politikai termék, amit rezsicsökkentésként vezettek be” – írta.

Felidézte azt a közel 60 éves szakmai javaslatot, amely szerint a folyók menti mélyfekvésű, belvizes területeket ki kellene vonni az intenzív művelésből, és ökológiai kiegyenlítő felületekké (kaszálókká, legelőkké, vizes élőhelyekké) kellene alakítani. Ezek a területek hűtenek, párologtatnak, talajt regenerálnak, és hozzájárulnak a csapadékképződéshez. Az agrártárca ezt a gondolatot még tíz éve is kinevette, a támogatási rendszer pedig ma sem ezt ösztönzi. Ennek következményeként most sivatagosodik az Alföld. „Sivatagosodik a felszántott, eketalp betegséggel küzdő nagy magyar Alföld. Mi tettük tönkre” – áll a posztban.

A főtájépítész szerint a Duna magyarországi vízlépcsőzése nem összehasonlítható az osztrák példával, mivel a két folyószakasz földrajzi adottságai teljesen eltérőek. „Az osztrák Duna szakaszon 100 km-enként 42 m-t lejt a Duna medre, a magyaron 7-8 m-t” – mutatott rá. A magyar szakaszon a duzzasztás óriási gátemelésekkel, közműátépítésekkel és a vízbázisok veszélyeztetésével járna. A Gabcikovo-Nagymaros terv teljes kiépítése szerinte egy „200 éves megtérüléssel járó beruházás lenne”, ami állítása szerint tíz év alatt mocsárrá változtatná a Szentendrei-ágat.

„Tíz év alatt annyira feliszapolná a szentendrei ágat, hogy az mocsárrá változna” – írta, hozzátéve: „Fincsi ugye? Hatás-ellenhatás.”

Alternatívaként a mederszűkítő műveket javasolja, amelyekkel kisebb beavatkozással is lehetne vízszintet emelni és vizet juttatni a mellékágakba. „Medve és Dömös között erre készült is tanulmányterv 2004-ben, ott hét db mederszűkítéssel decimétereket lehetne emelni a folyón” – emlékeztetett.

A posztban kitér az erdőgazdálkodásra, a Balaton beépítésére és a városi zöldfelületek helyzetére is. Szerinte a természetközeli erdőket nem fakitermelő helyként, hanem biodiverzitás-rezervátumként kellene kezelni, a Balatonnál pedig önmérsékletre lenne szükség újabb jachtkikötők és lakóparkok helyett. A városi zöldfelületek szerepét így írja le: „A települési zöld kritikus infrastruktúra”. Hozzátette, hogy aszály idején a fák öntözése életvédelmi kérdés, ilyen időszakban „a pázsitnak nincs létjoga. De a műfűnek sincs.” A fák árnyéka nélkül ugyanis a hőség halálos lehet. „Ha nincsenek fák, akkor árnyék sincs és abba emberek fognak belehalni.”

Bardóczi Sándor azzal zárja gondolatait, hogy a valódi változásokhoz idő kell. „A jó tervek évek, a megvalósítás évtizedek, a fejben átállás több emberöltő.”

Ugyanakkor figyelmeztet, hogy az elpazarolt évtizedek miatt már nincs sok időnk: „Sajnos nincs már nagyon időnk” – írta.

A posztot azzal fejezte be: „De úgy tűnik katasztrófák kellenek ahhoz, hogy elkezdjünk másképpen gondolkodni…”


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Míg a kisnyugdíjasoktól spórolást várunk el, a fesztiválokon, koncerteken megy a fényshow
A volt országgyűlési képviselő a szerinte méltánytalan tehermegosztást bírálta az energiaválság idején. Szerinte érdemes lenne az energiába kerülő show-elemekből lejjebb tekerni a zenei rendezvényeken.


Jámbor András a Facebookon közzétett posztjában üdvözölte, hogy a kormány az energiaválság kezelése során a nagyvállalatok áramfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe a lakossági korlátozásokkal szemben. A kommunikációs tanácsadó szerint helyes volt a döntés, ugyanakkor ironikusan kommentálta, hogy olyan cégek, mint a Nestlé vagy az akkumulátorgyárak csökkentik a fogyasztásukat.

Szerinte a közösségi összetartozás fontos, és sokaknak jelent sokat, ha a klímájuk lejjebb kapcsolásával úgy érezhetik, tesznek az országért. Hangsúlyozza, helyes lépés volt, „hogy nem az embereken, hanem a cégeken verik le a port. Többek között azokon, akik a klímakatasztrófát okozzák.”

„Pont ezért vicces olvasni, hogy például a globálisan egyik legnagyobb környezetszennyező cég, a Nestlé milyen nagylelkűen hozzájárul a válság kezeléséhez az energiafogyasztás csökkentésével, amit ő maga is okozott”, hozzátéve, hogy az akkugyárak is „tényleg cukik”. Hozzáfűzte azt is: kíváncsian várja, hogy a válsághelyzet elmúltával ezek a cégek hogyan kívánnak érdemben tenni a klímaválság ellen a „borzasztó sok milliárdos – nem forint – profitjukból.”

Szerinte „jogosak azok az elvárások, hogy míg kisnyugdíjasoktól, nehezebb helyzetben lévő, akár középosztálybeli honfitársainktól spórolást várunk el, addig a fesztiválokon, koncerteken megy a fényshow.”

Példaként említi a Fradi-drukkerek transzparensét, amit szintén jogosnak tartott, mivel a Fradi–Vasas meccset előrehozták a villanyfény mellőzése miatt, míg mások szórakozását nem korlátozták.

Leszögezi, nem a rendezvények lemondására van szükség: „nem kell a Majka-koncertet lemondani, és reméljük, mire a Sziget elkezdődik, vége lesz a válságnak”. Ugyanakkor szerinte „érdemes lenne például az energiába kerülő show-elemekből addig is lejjebb tekerni a koncerteken, fesztiválokon.”

Úgy gondolja, a spórolásnak nem kell önmarcangolásnak lennie, és a szolidaritás a legfontosabb, amiből Magyarország eddig „jelesre vizsgázik”.

A kormány a múlt héten kialakult energiaválságra reagálva döntött a nagyfogyasztók korlátozásának előtérbe helyezéséről. A krízishelyzetet a hetek óta tartó extrém hőség és a Duna rekordalacsony vízállása okozta, ami veszélyeztette a Paksi Atomerőmű hűtését.

A termeléskiesés veszélye miatt a kabinet a lakossági ellátás védelmét tűzte ki elsődleges célul, ezért az ipari szereplőket kérték fogyasztásuk csökkentésére, és ahol lehet, a home office elrendelését javasolták az irodaházak terhelésének mérséklése érdekében.

A felhívások nyomán sajtóhírek szerint több vállalat, köztük az Auchan és a Tesco áruházlánc is önkéntes takarékossági intézkedéseket vezetett be.

Címképünkön: Moby (Richard Melville Hall) amerikai dalszerző, énekes, producer, DJ koncertje a Budapest Parkban augusztus 1-jén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Srácok, ezt a hazudozást és dezinformációt most abba kellene hagyni
A politikus a Fideszhez intézett nyilvános felhívást a Facebookon. Felszólalása a hőség és az energiaválság kapcsán érkezett.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 01.



Nyilvános felszólítást intézett a Fidesz politikusaihoz Jámbor András, amelyben arra kéri őket, lépjenek fel a saját propagandistáikkal szemben. A politikus szerint a hazudozásnak és a dezinformációnak véget kell vetni, különösen akkor, amikor az ország nehéz helyzetben van.

„Vajon lesz egyetlen fideszes politikus, aki rá mer szólni a saját propagandistáira? Srácok, ezt a hazudozást és dezinformációt most abba kellene hagyni, amikor a haza nehéz helyzetben van!”

Jámbor felszólítása azután érkezett, hogy az elmúlt hetekben megkezdődött a közmédia átalakítása. Július elején az M1 hírcsatorna adását felfüggesztették, a képernyőn pedig egy bocsánatkérő felirat jelent meg. Magyar Péter miniszterelnök akkor történelmi napról beszélt, és közölte, a propaganda sugárzása véget ért, mert a közmédiában „hazudtak éjjel, nappal és minden hullámhosszon”.

A folyamattal párhuzamosan a Fidesz-közeli médiabirodalom is leépülőben van. Június végén érkezett a hír, hogy vége a Megafonnak, a propagandaközpont utolsó munkatársát is elbocsátották, az irodákat pedig felszámolták.

A szervezet egyik legismertebb arca, Deák Dániel elismerte, hogy a jobboldali nyilvánosság korábban egy központi akaratot hajtott végre fegyelmezetten.

Szerinte ennek a hierarchikus rendszernek a választási vereség vetett véget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk