Vasárnapi ebéd a családdal: bevállaljam, ha a szüleim idősek?
Alapjaiban változott meg az életünk, mindössze néhány nap leforgása alatt. A járvány március 4-én érte el az országot, egy héttel később pedig kihirdették a veszélyhelyzetet, életbe lépett a rendkívüli jogrend. Ennek részeként bezárták az egyetemeket, és lehetőséget kaptak a munkáltatók, hogy meghatározott ideig távoli munkavégzést rendeljenek el. Március 13-án, pénteken az iskolák bezárását is elrendelte Orbán Viktor, hétfőtől az oktatás kizárólag online működik majd.
Az intézkedések minden magyar életére hatással vannak. Azok az egyetemisták és dolgozók, akiknek a családja egy másik településen él, mérlegelik, hol lenne jobb átvészelni az ideiglenes „szobafogságot”. Nem lenne meglepő, ha sokan úgy gondolnák, könnyebb lenne családi körben. Lenne társaság, a házi munkát is fel lehet osztani, együtt lehet főzni, tévézni, beszélgetni.
Egy kisgyerekes családnak is sokat segíthetnek a nagyszülők, pláne, ha a szülőknek továbbra is dolgozni kell, de a gyereket már nem lehet iskolába vinni. Azonban a helyzet most nagyon más, mint korábban, a családi "vészhelyzetek" esetén.
Az egyik barátom egyetemre jár, mázlija van, egy jelenleg külföldön élő barátja lakásában lakik a fővárosban. Most, hogy fizikailag nem kell bejárnia az intézménybe, felmerült benne, hogy hazamegy vidékre, a szüleihez. Csakhogy az édesanyja 63 éves, és egy autóbaleset következtében deréktól lefelé lebénult. Több egészségügyi problémája is van, de amúgy jól tartja magát, jó kedélyű, vidám asszony.
A barátom hezitál, mit csináljon. Otthon nagyobb biztonságban érezné magát a családja körében, a kétgenerációs házban él a szülei mellett az egyik testvére is. De nem mer hazamenni. Tünetei ugyan nincsenek, de aggódik, nem-e fertőzött mégis, hiszen vannak, akik tünetmentesek, mégis fertőznek.
Egy barátnőm olyan munkakörben dolgozik, amelynél nem kivitelezhető a home office. A férje szintén. Felmerült a kérdés, mi legyen a gyerekkel? Hétfőtől nincs iskola. Első osztályos, otthon egyedül nem maradhat. Eddig mindig a nagymama vigyázott rá, ha a kislány például beteg lett vagy tanítás nélküli munkanap volt. Most elbizonytalanodott. Mi van, ha ő, a férje vagy a kislányuk elkapta a koronavírust, de egyelőre nincsenek tüneteik? Rengeteg vannak most az én barátaimhoz hasonló helyzetben országszerte.
Viszont most muszáj észnél lenni. A KSH 2014-es adatai szerint Magyarországon a 65 év feletti idős népesség aránya 16 százalék volt. Ez a szám azóta valószínűleg nőtt, hiszen a 65 főnél idősebbek aránya évről évre nő. A külföldi példák alapján már egyértelműen látható, hogy a Covid-19 leginkább az idősebb, valamint a szív-, tüdő- és immunológiai problémákkal küzdő emberekre jelent veszélyt.
Kínában a 70-79 év közötti fertőzöttek 8 százaléka vesztette életét, míg a 80 felettiek körében a halálozási arány 15 százalékos volt.
Olaszországban, ahol a 65 év feletti népesség aránya 23 százalék, egy március eleji tanulmány szerint 105 koronavírus-fertőzés következtében elhunyt beteg átlagéletkora 81 év volt. Ez 20 év korkülönbséget jelent azok átlagéletkorához képest, akiknek pozitív lett a koronavírus-tesztje.
Ahogy öregszünk, egyre romlik az immunrendszerünk hatékonysága. Ráadásul a krónikus betegségek, mint a diabétesz vagy a magas vérnyomás is gyakoribb a 65 év felettiek esetén. Ezek szintén gyengítik az immunrendszert. Épp ezért egy klasszikus náthás megbetegedés vagy egy influenza is jobban megviseli az idősebbeket, mint a fiatalabbakat.
