HÍREK
A Rovatból

Varga Judit kemény kérdéseket kapott a BBC HARDtalk című műsorában

Az igazságügyminisztert többször is figyelmeztette a műsorvezető, hogy nem a feltett kérdésre válaszol.


A sajtószabadságról, az Indexről és a CEU-ról is kérdezték az igazságügyi minisztert a BBC HARDtalk című műsorában - írja a hvg.hu, ami szemlézte Varga Judit interjúját.

Az itthon főleg a kormánypárti médiának nyilatkozó miniszterasszonyt egy veteránnak számító újságíró, Stephen Sackur kérdezte a műsorban, és a címhez méltóan olykor kemény témákat vetett fel. Felütésnek rögtön azzal kezdte, hogy miért van az, hogy Magyarország bár csatlakozott egy európai klubhoz, annak bíróságát, szabályait és értékrendjét mégsem hajlandó elfogadni. Varga Judit válaszában kifejtette, hogy mikor csatlakoztunk a klubhoz, annak a mottója az volt, ami ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” - tette hozzá a miniszter.

A jogállamiságot firtató kérdésekre ugyanazt válaszolta, amit itthon szoktak felvetni kormánypárti politikusok: a jogállamiság nem köthető konkrét objektív dolgokhoz, szerinte a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.

„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek”

- mondta el az unió működéséről, hozzátéve, hogy a "klubtól" jövő támadások a kommunista időkre emlékeztetik, a hetes cikk szerinti eljárással pedig szerinte az Európai Parlament „olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait”.

Stephen Sackur rákérdezett arra is, hogy Magyarország mit fog tenni az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló legutóbbi ítéletei után. Varga Judit kifejtette, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta az Európai Bíróság ítéleteit, és hozzátette, hogy minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. A CEU elüldözését elmarasztaló határozatról pedig azt mondta: az ítélet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, ezért már megkezdték a párbeszédet a Bizottsággal, és teljes mértékben összhangba fogják hozni azt az uniós jogszabályokkal.

„Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan a része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját”

- mondta el a CEU-ról a miniszterasszony. A magyar gógyiról is némi ízelítőt kaphattak a BBC nézői, amikor Varga sejtelmesen úgy fogalmazott: „Az ítéletet sokféleképpen végre lehet hajtani”.

A riporter rákérdezett Orbán Viktor megszállott harcára Soros Györggyel szemben, és ennek egyik leágazására, a külföldi civil szervezetek regisztrációs kötelezettségére, amit szintén jogellenesnek mondott ki az Európai bíróság. Varga Judit szerint „a finanszírozás, illetve annak mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot követeljünk meg ebben az esetben”.

Sackur rákérdezett az Index, és ezen a vonalon maradva az egész magyar szólás- és sajtószabadság kérdésére. A miniszter azzal vágott vissza, hogy nem szólhat bele az ügybe, mert az olyan volna, mintha „a brit igazságügyi miniszter felvenné a telefont, hogy beavatkozzon, amikor a tulajdonos elbocsátja a The Guardian főszerkesztőjét”. A kormányhoz közeli médiumok szinte teljes egészét magába foglaló KESMÁ-ról azt mondta, „a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat”. A sajtószabadságról egészében pedig a kormánypárti politikusok szokásosan használt sablonját mondta el:

„Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus, és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban”

- zárta rövidre a kérdést.

„Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát, akik így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van” - válaszolta arra a kérdésre, hogy Magyarország végül enged-e Brüsszelnek a fontos kérdésekben.

A teljes interjút Varga Judit a Facebook-oldalán is megosztotta, saját kommentárjai kíséretében. A videó magyar felirattal tekinthető meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Döbbenet: a Szent Péter-bazilika oltárán állva vizelt egy férfi
A fiatal férfit azonnal elvitték és letartóztatták a rendőrök. XIV. Leó pápa megdöbbent, amikor tájékoztatták az esetről.


Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:

egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.

A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Brutális szakadék: a magyar megtakarítások 69 százaléka a felső tizednél – az alsó fele alig 7 százalékon osztozik
Tovább híznak a milliárdok a leggazdagabb magyarok számláján, miközben az emberek fele alig tud félretenni. A megtakarítások döntő része államkötvényekben landol.


Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.

A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.

2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116%-át tette ki. Ezzel Magyarország a 13. helyet szerezte meg az uniós rangsorban, ami a viszonylag alacsony eladósodottságnak köszönhető.

A megtakarítások megoszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen.

A leggazdagabb tized kezében van a háztartások pénzügyi megtakarításainak 69%-a, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Ezzel szemben a társadalom alsó 50%-a mindössze 7,4%-kal rendelkezik.

A középréteg – vagyis a 6–9. tizedek – részesedése 23,5%.

A 2014 és 2025 közötti időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, de a növekmény döntő része a leggazdagabbakhoz került. A teljes gyarapodás 72%-a a legfelső vagyoni tizednél csapódott le. Eközben az alsó 50% csak 5,5%-ot szerzett meg belőle, a középréteg pedig 22,5%-ot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.


Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.

A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.

Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:

„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”

A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.

Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.

Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”

Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”

A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:

„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”

Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.

Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Engedéllyel építették át a hatvanpusztai istállókat, nem történt bűncselekmény az ügyészség szerint
A Bicskei Járási Ügyészség elutasította Hadházy Ákos független képviselő panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében.


Elutasította a Bicskei Járási Ügyészség Hadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.

Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.

A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.

A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint

nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.

Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.

„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk