Folyamatosan érkeznek a hírek olyan művészekről és sportolókról, akik a múlt heti, Törökországot és Szíriát megrázó, több mint 40 ezer áldozattal járó földrengésben veszítették életüket.
Bár kiderült, hogy szerencsére a Szulejmán sorozat sztárja, Cansu Dere, bár egy időre eltűnt a nyilvánosság elől, jól van, egy másik török híresség elhunyt a tragédiában.
Kemal Kütahya, a török kézilabda-válogatott csapatkapitánya és kisfia holttestét is megtalálták a romok között antakyai otthonukban.
Nem sokkal később pedig kiderült, hogy a tragédia még nagyobb: Kütahya negyedik hónapban lévő várandós felesége és anyósa is meghalt a földrengésben.
A Blikk Sportal összefoglalója szerint az 1990. december 6-án született Kemal Kütahya a Konyában rendezett Iszlám Szolidaritási Játékokon csapatkapitánya volt a török válogatottnak, amely a második helyen végzett.
Kütahya, aki tornatanár és a strandkézilabda-válogatott szövetségi kapitánya is volt, összesen több mint 150 válogatott mérkőzésen játszott fedett és strandkézilabdában.
Folyamatosan érkeznek a hírek olyan művészekről és sportolókról, akik a múlt heti, Törökországot és Szíriát megrázó, több mint 40 ezer áldozattal járó földrengésben veszítették életüket.
Bár kiderült, hogy szerencsére a Szulejmán sorozat sztárja, Cansu Dere, bár egy időre eltűnt a nyilvánosság elől, jól van, egy másik török híresség elhunyt a tragédiában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjszaka szinte az összes közel-keleti országot megtámadta Irán
A konfliktus az ötödik napjába lépett és már a teljes régió lángba borult. A libanoni Hezbollah támadásba lendült Izrael ellen, miközben az Öböl-menti országokra Irán rakétákat lőtt.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Északon több, Libanon felől érkező rakétát is észleltek, és a legtöbbet megsemmisítették. Egy egészségügyi beavatkozó csoport „becsapódásról” számolt be a Jeruzsálemhez közeli Beit Semesben, de nem volt egyértelmű, hogy a lövedék rakéta volt-e, vagy egy elfogásból származó törmelék.
A harcok civil áldozatokat is követeltek Libanonban. A fővárostól, Bejrúttól délre fekvő Aramúnban egy légicsapás legalább hat embert ölt meg, míg Baalbekben egy lakóépületet ért találat, ami legalább öt ember halálát okozta. Izrael több mint egy tucat libanoni faluban és városban rendelt el evakuálást, küszöbön álló csapásokra figyelmeztetve.
A feszültség az Öböl-menti államokra is átterjedt.
A katari védelmi minisztérium szerint egy iráni ballisztikus rakéta eltalálta az Al Udeid légibázist, a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai létesítményét, de nem okozott személyi sérülést.
Szaúd-Arábia két cirkálórakétát és kilenc drónt semmisített meg Al-Harj közelében.
Kuvaitban egy 11 éves kislány halt meg, „amikor repeszek hullottak egy lakóövezetre”. A hadsereg „több ellenséges légi célt” is elfogott, a törmelék egy házra zuhant és sérüléseket okozott.
A konfliktus már a tengeri útvonalakat is érinti: az Egyesült Arab Emírségek partjainál, Fudzsejra közelében egy hajót „ismeretlen lövedék” talált el, de a brit Tengerészeti Kereskedelmi Műveletek szerint a jármű nem szenvedett súlyos károkat - írja a CNN.
Az Egyesült Államok és Izrael februát 28-án csapásokat mért iráni célpontokra, amire Irán regionális rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Március 4-ére a konfliktus az egész térségre kiterjedt, miközben a piacok megrendültek és az olaj és gáz ára meredeken emelkedik.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán bejelentette: több rendőr és katona lesz az utcán, a hadsereg már 75 helyen felvonult
A kormányfő szerint a rendőrök és katonák közterületi jelenlétének növelésére azért van szükség, mert a közel-keleti háborús helyzet miatt megnőtt a terrorfenyegetettség. Arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy az iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható emberekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel.
Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor a közel-keleti háborús helyzet és a Barátság kőolajvezeték ügyében és a védelmi tanács szerda reggeli ülése után.
„A közel-keleti konfliktus miatt megállapítottuk, hogy Európában a terrorfenyegetettség megnőtt, ezért Magyarországon megerősítettük az emberek védelmét: a rendőrök és katonák közterületi jelenlétét növeljük”
Hozzátette, hogy arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy az iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható emberekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel.
Elmondta azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus energetikai létesítményekre, mivel szerinte minden olyan létesítmény, amely orosz energiát használ, ukrán szabotázsakciók célpontja lehet.
Orbán arról kapott jelentést, szerint 75 helyen már fel is vonult a hadsereg az energetikai létesítmények védelme érdekében.
A videóban azt állította, hogy az Északi Áramlat vezetéket is az ukránok robbantották fel. Bejelentette, hogy
tényfeltáró bizottságot állítanak fel, amelynek feladata, hogy a Barátság kőolajvezeték valóságos állapotát a helyszínen felmérjék.
„Követeljük Zelenszkij elnöktől, hogy az ellenőreinket engedje be Ukrajnába, és tegye lehetővé a vezeték vizsgálatát! Magyarország nem hagyja magát, az ukrán zsarolásnak ellenállunk, az olajblokádot letörjük, és a helyzet rendezéséig minden, az ukránok számára fontos uniós döntést blokkolunk” – jelentette ki a kormányfő.
A videóban azt is elmondta, hogy „egy ilyen helyzetben Magyarország békéje és biztonsága a legfontosabb, ezért a védelmi tanács folyamatosan ülésezik.”
Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor a közel-keleti háborús helyzet és a Barátság kőolajvezeték ügyében és a védelmi tanács szerda reggeli ülése után.
„A közel-keleti konfliktus miatt megállapítottuk, hogy Európában a terrorfenyegetettség megnőtt, ezért Magyarországon megerősítettük az emberek védelmét: a rendőrök és katonák közterületi jelenlétét növeljük”
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.
Az utasok szombat óta vártak arra, hogy hazajuthassanak. Kedden már kora délután kimentek a dubaji reptérre, ahol először ötórás késésről tájékoztatták őket, ezután viszont órákig semmilyen információt nem kaptak. Végül helyi idő szerint éjfél körül szállhattak fel a gépre, amely az eredetileg március 3-án, este 20.55-re tervezett érkezés helyett március 4-én, hajnali 5.20-kor szállt le Budapesten.
„Elcsigázottak vagyunk, fáradtak, mégis elmondhatatlan boldogság hazatérni” – mondta az egyik utas. Egy másikuk hozzátette: „Most nem a nyaralásnak lett vége, hanem egy rémálomnak.”
A Közel-Kelet légi közlekedését napok óta bénítja a térségben kialakult fegyveres konfliktus miatti légtérzár. A járattörlések mértéke a koronavírus-járvány óta nem látott léptékű, a nagy közel-keleti csomópontok, mint Dubaj, Abu-Dzabi és Doha forgalma részben vagy teljesen leállt. A dubaji repülőtereken március 2-án este kezdték meg a forgalom fokozatos és korlátozott újraindítását.
A most hazatért csoporton kívül továbbra is több száz magyar állampolgár várakozik a térségben.
Szijjártó Péter kedd este fél 11 körül a Facebookon azt közölte, hogy a Közel-Keleten még mindig nagyon súlyos a helyzet.
A külügyminiszter szerda reggel bejelentette, hogy elindult az első mentesítőjárat Jordánia felé, amit továbbiak fognak követni.
Szijjártó azt is közölte, hogy a Wizz Air megnövelt járatszámmal indít gépeket Sarm-es-Sejk egyiptomi város légikikötőjéből, hogy a Közel-Keleten rekedt magyarok ezen, az egyelőre biztonságos országon keresztül el tudják hagyni a régiót.
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.
Jön a Magyar Péterről szóló dokumentumfilm a mozikba, már meg is jelent az előzetes
A stáb több mint egy éven át követte a TISZA Párt elnökét, még az otthonába is betekintést engedett. A filmet március 12-én kezdik vetíteni a mozikban.
Március 12-én érkezik a Magyar Péterről szóló dokumentumfilm a mozikba. A premier dátumát maga a TISZA Párt elnöke osztotta meg Facebook-oldalán, ahol már az előzetes is látható.
A Tavaszi szél – az ébredés címmel érkező független dokumentumfilm rendezője Topolánszky Tamás Yvan, producere Sümeghy Claudia, a forgalmazó pedig a JUNO11 Distribution.
A stáb több mint egy éven át követte Magyar Pétert és csapatát országjárásokon, kampányhelyszíneken és háttérbeszélgetéseken, emellett a politikus otthonába is betekintést adnak.
A filmben a pártelnök mellett politikai elemzők is megszólalnak, köztük Szabó Andrea, Dull Szabolcs, Lakner Zoltán és Ruff Bálint. Közeli munkatársként, támogatóként vagy közéleti arcként feltűnik Bódis Kriszta, Radnai Márk, Rost Andrea és Nagy Ervin is.
A készítők közlése szerint a film állami támogatás, adókedvezmény és szponzoráció nélkül, saját forrásból készült. A bemutatót a parlamenti választás előtti hetekre időzítették.
Magyar Péter így írt az alkotásról a Facebookon:
„a filmből talán még jobban kiderül, hogy ki is vagyok én, és hogy milyen akadályokat kell ma legyőznünk a rendszerváltáshoz Magyarországon”.
A politikus elismeri, hogy néha nehéznek és lehetetlennek tűnt, szerinte végül mégis sikerülni fog. „Ne féljetek! Semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké” – üzente a posztjában.
Március 12-én érkezik a Magyar Péterről szóló dokumentumfilm a mozikba. A premier dátumát maga a TISZA Párt elnöke osztotta meg Facebook-oldalán, ahol már az előzetes is látható.
A Tavaszi szél – az ébredés címmel érkező független dokumentumfilm rendezője Topolánszky Tamás Yvan, producere Sümeghy Claudia, a forgalmazó pedig a JUNO11 Distribution.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
