SZEMPONT
A Rovatból

Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek

Tudtad, hogy Magyarországon közel egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban?


Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Magyarországon közel egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban, amelyek energiaköltségei ráadásul jóval magasabbak, mint a korszerű energetikájú házaknak. A megoldás a meglehetősen öreg magyarországi lakásállomány korszerűsítése lenne, de a valós igényekhez képest kevés a mostani kormányzati szerepvállalás.

A mögöttünk álló hosszú és hideg tél során többször írtunk olyan nehéz helyzetben lévő emberekről, akik a kemény mínuszokban sem tudták megfelelően felfűteni lakásukat, vagy éppen a legkevésbé energiahatékony és leginkább légszennyező fűtőanyagokhoz volt csak hozzáférésük. A hosszan tartó szmogriadókat is ők sínylették meg leginkább.

Riportjaink során pedig szinte mindig találkozunk olyan emberekkel, akiknek aggódnia kell amiatt, hogy a kifizetetlen villany- vagy vízszámlák a lakhatásukat veszélyeztetik. Jártunk már olyan falusi családnál, akik sötétben éltek, mert nem hogy áramra, még gyertyára sem volt pénzük.

A bemutatott helyzetek egytől egyig az energiaszegénység jelenségének iskolapéldái.

A fogalomnak nincs egységes meghatározása, de szakpolitikusok és kutatók azt a jelenséget értik alatta, amikor az energia – legyen az fűtésre, világításra, tisztálkodásra, mosásra használt energia – az emberek egy bizonyos csoportja számára nem, vagy a jövedelmükhöz képest csak nagyon nehezen elérhető.

Ezt a problémakört mutatja be az a tanulmánykötet, amit az Európai Parlament Zöldek képviselőcsoportjában politizáló LMP-s európai parlamenti képviselő, Meszerics Tamás és irodája jelentetett meg. A Kézikönyv az energiaszegénységről című kiadvány a téma nemzetközi szakértőinek szövegeit tartalmazza, ezek alapján járjuk körül a problémát.

Nem csak szegénységprobléma lehet

Az energiaszegénységnek három oka lehet, amik esettől függően különböző súllyal nyomnak a latba:

1. Alacsony jövedelmek

2. Alacsony hő hatékonyság és rossz lakáskörülmények

3. Magas energiaköltségek

Ebből is látszik, hogy az energiaszegénység korántsem csak a legszegényebbek problémája – akkor is felmerülhet, ha az embernek önmagában nem drasztikusan alacsony a jövedelme, ellenben rossz szigetelésű, vagy korszerűtlen fűtéstechnológiával felszerelt lakásban él, és a keresetének egy jelentős részét kell energiára költenie. Ráadásul magas energiaárak mellett.

A 21-es csapdája

Hogy pontosabb képet kapjunk arról, ki számít energiaszegénynek, érdemes megnézni, hogyan definiálják a fogalmat az Egyesült Királyságban, Európában ugyanis itt foglalkoznak szakpolitikai szinten a legtudatosabban a kérdéssel:

"A háztartásban nem megfelelő az energia ellátottság, ha a kielégítő fűtési szint fenntartásához a bevétel több mint 10 százalékát kell energiára költeni. A 20 százalékot meghaladó arány esetében rendkívüli szegénységről beszélünk. A WHO szabványok alapján a veszélyeztetett háztartásokban a megfelelő fűtési szint a nappaliban 23 ℃ és a többi helységben 18 ℃. A többi háztartás esetében 21 ℃ a nappaliban és 18 ℃ a többi helységben."

A 2013-as, az Eurostaton belül elvégzett, az EU-n belüli jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó felmérések (European Union Statistics on Income and Living Conditions) szerint az Európai Unió akkor 505,7 milliós lakosságából

• 52 millió ember nem tudta megfelelően felmelegíteni az otthonát

• 161 millió ember küzdött aránytalan lakhatási költségekkel

• 81 millióan laktak rossz minőségű házban

• 41 millióan rendelkeztek közüzemi tartozással

Magyarországon az Eurostat frissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a teljes lakosság 9,6%-át, 946 ezer embert érinti az energiaszegénység, ennyi embernek okozott gondot, hogy kifizesse a rezsit és rendesen fel tudja fűteni a lakását. Emellett 2,5 millió ember lakik olyan lakásban, ahol beázik a tető, nyirkosak a falak vagy a rossz szigetelés miatt behúz a hideg az ablak mellett.

A kérdéssel éves lakhatási szegénységről szóló jelentésében rendszeresen foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország, eszerint nálunk kimagaslóan nagy a különbség a szegénységi küszöb alatt és felett élők között az energiaszegénységnek való kitettségben. Bár 2013 óta mindkét csoportban csökken az érintettek aránya, a szegénységi küszöb alatt élők csaknem negyede, 24,7 százaléka megélt ilyen helyzetet, míg a küszöb felett élőknek 7 százaléka.

Az otthon hidege

Ha valakinek a komfortos lakhatása kerül veszélybe, annak kihatása van az illető testi és lelki egészségére egyaránt. A tartósan hideg lakásban élőknél például megnő a szívroham, az agyvérzés, az influenza és a kihűlés esélye, a hideg nyirkos terekben megtelepedő penész pedig krónikus légzőszervi megbetegedéseket idézhet elő.

Az elszigetelődés, az elmagányosodás és a depresszió is gyakrabban merül fel az energiaszegénységben élőknél: akik szégyenként élik meg, hogy hideg lakásban kell élniük, azok sokkal ritkábban kérnek segítséget, és egyáltalán – a fűtetlen lakásba sem szívesen hívnak barátokat, családtagokat.

Valódi szociális bérlakásrendszerrel könnyebb lenne

Az energiaszegénység hosszútávú mérséklésének legjobb módja a lakásállomány korszerűsítése – állítja szinte egybehangzóan a szakirodalom. Az energiahatékonyság javítása a házak hőszigetelésével és a fűtőberendezések korszerűsítésével kezdődik.

A legkézenfekvőbb kormányzati szerepvállalás ebben a kérdésben egyértelműen a szociális bérlakás-állomány korszerűsítése lenne, ezt lehetne a legkevesebb lépésből megoldani, itt ugyanis nem jön képbe a magántulajdon. Magyarországon azonban messze nincs olyan széles szociális bérlakás-hálózat, mint mondjuk a kérdésben élen járó Hollandiában, ahol a szociális bérletek aránya 32 százalék, vagy Ausztriában, ahol ez 23 százalék.

Budapesten, ahol a legnagyobb igény mutatkozna rá, 2016 nyarán mindössze 41451 lakás volt a 23 kerület tulajdonában, és az arányaiban legtöbb önkormányzati lakással rendelkező VIII. kerületben is csak a teljes állomány 10 százaléka ilyen ingatlan. A legsűrűbb önkormányzati lakáshálózattal bíró kerületekben van viszont a legtöbb rossz minőségű, komfort nélküli lakás az önkormányzat tulajdonában. Az Index egy korábbi cikkéből kiderül: a VII-VIII. kerületben az önkormányzat 10 lakásából közel háromban, a lakásállomány 35-36 százalékában nincs wc, nincs rendes vizes blokk, és sok rossz állapotban lévő lakása van még az önkormányzatoknak a délpesti külsőbb kerületekben, Kispesten, Erzsébeten, Csepelen és Soroksáron. Itt az állomány 15-20 százaléka komfort nélküli vagy krízislakás.

A komfort nélküli lakások valószínűleg nem csak a fent felsorolt problémákkal járnak: a beázások, penész és egyebek miatt kifejezetten egészségtelenek, de ráadásul a rossz állapotban lévő lakásoknak még a rezsiköltsége is nagyobb, mint az újabb, jobb állapotúaknak.

Újítani, újítani, újítani!

A másik út a magánlakások épületenergetikai korszerűsítésének ösztönzése lenne különböző eszközökkel. Magyarországon és jellemzően a közép-kelet európai országokban erre is nagy szükség van: a magyarországi lakásállomány ugyanis elöregedőben van, a KSH Otthontérkép szerint a lakások átlagéletkora 50 év körül alakul.

A 4,3 milliós magyarországi lakásállomány legalább 70 százaléka szorul energetikai felújításra – ez a szám a 2015-ös Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) szerepel.

A lakossági energetikai fejlesztésekre többfajta kormányzati támogatás létezik, a legtöbb azonban visszatérítendő, ami a szegényebb – tehát az energiaszegénységtől a leginkább fenyegetett – rétegek számára nehezen elérhetővé teszi a támogatást.

Az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelésében működő Otthon Melege Program, ami évi 5-10 milliárd forintnyi támogatást oszt ki lakossági energetikai korszerűsítésekre – beleértve az elavult háztartási gépek cseréjét is.

Ez azonban édes kevés a valós igényekhez képest: a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia ugyanis csak 2020-ig 1600 milliárd forint lakossági beruházási igénnyel számol. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy az Otthon Melege Program legutóbbi, 5 milliárdos keretére beérkező igényléseket 8 órán át tudták csak fogadni, ilyen hamar kimerült.

Centrum-periféria

A Kézikönyv az energiaszegénységről egyik fejezete azzal foglalkozik, milyen eltérések vannak az energiaszegénység megjelenésében az Európai Unión belül – konkrétan, a Nyugat- és Észak-Európát jelentő centrum és a Dél- és Közép-Kelet Európát jelentő periféria között.

Eszerint az energiaszegénység legmagasabb szintjeit közép- és kelet-európai államokban mérik. Ennek több rendszerszintű oka is van, amik mind a központilag tervezett gazdaság, az államszocializmus örökségéből adódnak. Ilyen a lakásállomány rossz hőszigeteltsége, a múltban mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak és a nem fenntartható vegyes fűtőanyagok túlsúlya.

A második tényező, a történelmileg alacsony energiaárak, azért probléma, mert a piacgazdaságra való áttérés az 1990-es években a piaci energiatarifák szintjére emelte az energiaárakat, de ez nem járt együtt a társadalmi jólét hasonló mértékű emelkedésével és energiahatékonysági mechanizmusok kialakulásával. Magyarán drágább lett az energia, de nem csökkent a fogyasztás és arányaiban nem nőttek annyit a jövedelmek.

Míg Közép-Kelet Európában az energiaszegénység láthatóan egy rendszerszintű állapot és mind az alacsony-, mind a középjövedelmű réteget érinti, addig a centrum országokban, azaz az EU nyugat- és észak-európai tagállamaiban a probléma sokkal kisebb mértékű.

Ezekben az országokban az energiaszegénység egy bizonyos demográfiai csoportra vagy bizonyos lakástípusokra korlátozódik: főként az alacsony jövedelmű, nem energiahatékony otthonokban élők képtelenek megvásárolni a “megfizethető meleget”.

Címkép: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk