TUDOMÁNY
A Rovatból

„A legnagyobb forrásom a NASA” – titokzatos ismeretlen tájékoztat hetente a világűrről

Két éve rendszeresen jelentkezik a YouTube-on magyar nyelvű űrkutatási témájú videóival. Színvonalas közszolgálat egy személyben.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. október 06.



Másfél évvel ezelőtt, valamikor a végtelennek tűnő lezárások alatt találtam rá az Űrkutatás Magyarul elnevezésű Youtube-csatornára. Mindig is érdekelt a téma, rá is kattintottam. Ottragadtam, azóta rendszeres nézője vagyok. Közérthetően, igényesen közvetít ismereteket. Nálunk, ahol nem létezik közszolgálati televíziózás, komolyan hiányt pótol az, amit csinál. Vannak ismeretterjesztő csatornák, de az ott látható filmek bármilyen lélegzetelállítóak, képtelenek olyan gyorsan reagálni ennek az állandóan fejlődő tudományterületnek a történéseire, mint ezek az epizódok. Mazsola a hab tetején, hogy egy ideje egy kifejezetten aktuális, Nemzetközi Űrhírek sorozatot is elindított, heti rendszerességgel.

Persze, hogy kíváncsi lettem, ki az az ember, aki ezt csinálja, meg is kerestem, vállal-e egy interjút. Válaszolt: interjút igen, de csak akkor, ha nem derül ki, hogy ki ő, mert szerinte lényegtelen, ki csinálja, sokkal fontosabb az, hogy mit. Ez annyira szokatlan volt, hogy még inkább kíváncsi lettem rá.

A teázóban, ahol találkoztunk, délelőtt lévén alig lézengtek, nem volt nehéz kiszúrnom a NASA kabátot és NASA pólót viselő fiatalembert. Kérését elfogadva, csak annyit árulok el, megnyerő, mosolygós férfi, különös ismertetőjele: a lelkesedés, ahogy magyaráz arról, amit csinál.

- Manapság, amikor szinte mindenki magát akarja megmutatni, honnan jön ez, hogy te még azt sem szeretnéd, hogy a neved kiderüljön?

- Amíg egy Youtube-csatorna az űrkutatásról szól, addig teljesen mindegy, hogy ki csinálja. Ha az hiteles, ha az érdekes, ha az szórakoztató, akkor egyáltalán nem lényeges, hogy ki az, aki ezt gyártja.

- Miért?

- Ez nem egy egyszemélyes műfaj. Mint ahogy a holdraszállás sem volt az. Nem hiszem, hogy Neil Armstrongról szólt volna. Itt nem a személy a lényeg, hanem a tett. Ha megnézel egy dokumentumfilmet, meg szokták nézni az emberek, hogy azt most ki rendezte? Ki narrálta?

- Zavarna kifejezetten, ha megtudnák, hogy te vagy az?

- Igen, szerintem. Ha például leülök veled meginni egy kávét, akkor nem szeretném, hogy valaki odajöjjön, hogy “Hú, tényleg te vagy az, tényleg? Csinálhatnánk egy képet?” - erre abszolút nem vágyom.

- Mesélsz magadról?

- Teljesen átlagos fiatal vagyok, semmi különleges nem történt az életemben, ami az űrkutatás irányába terelt volna. Egyszerűen érdekelt a téma. Az egyetemen filmgyártást tanultam, utána teljesen más közegben helyezkedtem el, hétköznapi, civil állásaim voltak, az életemnek és a munkámnak semmi köze nincsen az űrkutatáshoz.

- Akkor hogyan jött ez az egész?

- Maga az űrkutatás, az már kölyökkorom óta foglalkoztatott, apámnak előbb volt meg a szakszolgálati engedélye repülőre, mint jogsija autóra. Ő már gimnazista kora óta vezet repülőt, pilótának készült.

- Hivatásosnak?

- A seregben Mig-21-re képezték, de pont akkor, amikor Moszkvába kellett volna két évre mennie Mig-21 képzésre, akkor születtem én. S akkor már nem akart kimenni ennyi időre, abbahagyta. Repült Mig-21-en, de nem ő vezette. Azóta teljesen más, civil foglalkozása van, de a repülés, az űrhajózás iránti szerelem az tőle van. Ő mesélt az űrhajókról, a holdraszállásról, és ez mindig is nagyon érdekelt. Igazából, mint fogyasztó voltam jelen ebben a közegben, kerestem mindig az újabbnál újabb könyveket, filmeket erről a témáról.

Így indult a csatorna is, hogy kerestem egy olyan magyar nyelvű youtube-csatornát, aki ezzel foglalkozik. Volt az Ozone-nak a Nemzetközi Űrhírek. Az egy idő után megszűnt, és azt vártam, hogy mikor indul már újra. Nem indult, nem találtam semmit, akkor mondtam, hogy csinálok én egyet. Így kezdtem.

Elkezdtem írni a szövegeket, felmondtam, az elején nagyon pocsék minőségben, aztán vettem jobb mikrofont, majd lassabban kezdtem el beszélni, végül a vágásnál is egyre többet értettem a dolgokhoz.

- Van média alapképzettséged, nem volt idegen a terület. Az animációkat is te csinálod?

- Nem teljesen. Én csinálom, de nagyon sokat veszek át más tartalomgyártóktól. A legnagyobb forrásom a NASA. Szabadon lehet használni, amit feltettek, csak egy feltétel van, hogy nem szabad rossz színben feltüntetni az amerikai űrhivatalt. Most nagyon sok jön a SpaceX-től, ők is publikálhatóvá teszik az anyagaikat, ugyanazokkal a feltételekkel. A zenéket is szabad felhasználású könyvtárakból válogattam. A jogvédett tartalmakkal vigyázni  kell.

- Ez egy komoly meló. Máshol lektor is van, szerkesztő is, itt mind te vagy egyedül?

- Nem feltétlenül. Vannak olyan témák, melyekben korábban téves információ hangzott el a videóban, ezeket általában a kommentekben szokták kiigazítani, s akkor én be is rakom a leírásokba, hogy ez például hibásan hangzott el. Vannak olyan egy-egy tematikába szakértő srácok, akik írtak, hogy ebben és ebben a témában nyugodtan küldjem el nekik előre a szöveget, egyeztessek velük, szívesen javítják. Van közöttük, aki például a rakétatechnikához ért, de itt van például egy egyetemi oktató, aki fizikával kapcsolatos kérdésekben segít.

- Hogy jöttek?

- Így. Hogy megjegyzésként írtak.

- Tehát már van egy háttér, akik segítenek neked.

- Igen. De még van nyelvtantanár ismerősöm is, aki retorikai-stilisztikai szempontból átnézi a szövegeimet...

- Ő mondta, hogy lassabban beszélj?

- Ezt mindenki mondta. Az első öt-hat résznél még úgy gondoltam, hogy aki gyorsan beszél, az határozottságot sugall, nem az az elmélázós fajta. Hát az egészet jól ledaráltam, sok szöveggel, rövid videó, aki akarja visszatekeri, biztos így jó. De minden második komment az volt, hogy tök jó a duma, de már a második mondat után elvesztették a fonalat. Az első hat részt újra is vettem, ráadásul jobb mikrofonnal. Ezeknek már csak ez a javított, lassabb, nyugodtabb változata van fent, az eredetiek már csak a csatornatagok számára elérhetők.

- S hogy találsz témákra?

- Hát az nem nehéz. Pont az Űrhírek, ami rávilágít, hogy hétről-hétre nekünk válogatni kell, olyan sok minden történik, nem is fér bele minden, ami az adott héten történt. Téma tehát van. Az Űrhíreket a Spacejunkie.hu oldallal párhuzamosan csinálom.

- Ők találtak rád, hogy ezt a csatornát csinálod?

- Igen. Érdekes volt az egymásra találásunk, mert ez még akkor volt, amikor pár száz feliratkozóm volt csak. A Vénuszon talált foszfinos videómmal kapcsolatban történt.

Éppen néztem az élő közvetítésüket ugyanebben a témában, és ott elmondták, hogy van ez a csatorna, az én csatornám, és hogy ott is milyen jól elmondom, hogy több helyről kell bizonyítani egy állítást, több vizsgálattal, nem lehet egyetlen mérésre hivatkozva elhamarkodott állításokat tenni. S akkor fel is vettük egymással a kapcsolatot és beszélgettünk egyre többet. Most meg már ott tart a dolog, hogy nekik van egy űrhír portáljuk, hetente összegyűjtik a legfontosabb cikkeket, abból válogatok. Az a cél ezzel, hogy felkeltsem az érdeklődést az emberekben. A leírásban ott van a link, amire kattintva megtalálják a kapcsolódó cikkeket. Ők meg kirakják az én videóimat.

Az a nagy előnye ennek a csatornának, hogy egy rést, egy hiányt tölt be. A Spacejunkie élő adásokat ad, az azoknak jó, akik meg akarják nézni a rakéta indítást, érdekli őket, mi történik, tök jól elmondják. Nagyon jól működik ez a két csatorna egymás mellett, mert nem vagyunk konkurenciái egymásnak.

Tehát téma mindig van. Próbálok aktuális dolgokat találni, hogy ha indul egy szonda valahova, akkor a megelőző hetekre időzítem azt a részt, ami arról szól, de most például elkezdtem a Naprendszer bemutatását, most tartunk a Marsnál.

- Egy anyag elkészítése gondolom a források fordításánál kezdődik, aztán meg kell írni a szövegedet. És van egy időkereted.

- Igen. Igyekszem tizenöt és húsz perc közé szorítani a mondandómat.

Minden téma olyan, hogy bármikor másfél órát tudok beszélni róla. De nem szeretném annyira elnyújtani. Én azt szeretném, hogy ez egy könnyed dolog legyen, hogy vasárnap leülök és este a szendvics elmajszolgatása mellett éppen meg tudom nézni.

Nem egy egész estés műsort akarok csinálni. Van egy rész, aminek az a címe, hogy hogyan készült. Sokan érdeklődtek, hogyan csinálom, milyen programmal, mit használok, stb. Szépen elmagyarázom benne, hogyan gyűjtöm össze a szöveget, hány nap, amíg megnézik, megvizsgálják, átírom, javítom, felolvasom a szöveget, aztán megvágom, végül rárakom a képet. Egy epizóddal három-négy napi munkám van, nyilván nem reggeltől estig ülök a gép előtt, most egy ideje már hetente jön ki új rész, nagyjából minden második nap a gép előtt ülök. És még van a rendes munkahelyem is.

- Megéri?

- Igen.

- Miért?

- Egyrészt a tudás átadása csodálatos dolog, nekem ez hivatás. Annyira csodás dolog, ahol élünk, ahogy élünk, és itt nyilván nem a Földről csak, hanem az azon kívüli dolgokról is beszélek. Mindenkinek lehetősége van erről tudni. Nincs titok ebben a dologban. Megfogsz egy távcsövet és megnézed a Hold krátereit. Vagy a Marsot. Az, hogy küldünk egy összerakott fém szerkezetet, ami leszáll egy másik bolygón és ott fotókat készít, és láthatjuk itt, ez csodálatos. Ezekről mindenkinek tudnia érdemes. Nyilván nem a jármű csavarjairól beszélek. Ennek az érdekes tudásnak az átadása nagyon fontos. Én is mindig ámulattal hallgattam azokat a tanáraimat, akik ennek a csodálatos részét próbálták átadni.

Nem mellesleg anyagilag is megéri. Nem titkolom, ebből bevételem is van.

- Ez egy második fizetés?

- Igen.

- Mióta?

- A Youtube két feltételt támaszt: minimum ezer feliratkozó kell és az elmúlt harminc napban minimum négyezer óra megtekintésnek kell lenni az összvideóimnak. Amikor ezt elkezdtem csinálni, 2019 decemberében, majdnem egy évig, 2020 őszig kb. hétszáz feliratkozót értem el. Azalatt nagyjából tizenöt rész jött ki. Akkor történt velem egy csoda. Nem tudom máshogy fogalmazni. Éppen édesapámnál ebédeltem, és beszélgettünk, hogy alakul a csatorna. Mondtam, megvan a hétszáz feliratkozó, pont ma lett meg. Előkapja a telefonját, azt mondja: nyolcszáz, nem? Nem, tegnap este ellenőriztem. De nyolcszáz, mondja. Veszem elő a telefonomat, látom: nyolcszázötven. Frissítek megint: kilencszáz. Nem értettem, mi történik. Azt gondoltam, elromlott a Youtube algoritmusa. Várok fél órát, nézem: ezer. Ezerkettőszáz. Felhívtam nővéremet Németországban, neki is van egy Youtube vlogja, nézzen már rá. Kérdezem mennyit látsz nálam? Mondja: ezerháromszáz. S a tiedé? Az övé nem változott. Arra gondoltam, valaminek kellett történnie. Talán valamelyik magyar vlogger bemondta a videójában, hogy van ez.

Egyből keresni kezdtem, nem vagyok nagy ismerője ennek a világnak de párat megnéztem, nyomoztam pár haverommal, és megtaláltuk a Fókuszcsoport nevű csatornát. Nekik volt egy epizódjuk, amiben öt méltánytalanul elhanyagolt Youtube-csatornával foglalkoztak. Akkor elindult, pikk-pakk átléptem az ezret, onnantól lettem Youtube-partner, onnantól van bevételem.

Amikor ezt elkezdtem csinálni, akkor nagyon bíztam abban, hogy pár év alatt elérhetek öt-tízezer feliratkozót. S akkor csurran valamennyi a munkahelyi fizetésem mellé is, és még el is érek valakiket. Tudok szórakoztatni is ezekkel a videókkal. S a hosszú távú terveim között volt, hogy talán egyszer majd húsz-harmincezres feliratkozó tábort el lehet érni. Most eltelt két év és most lassan meglesz az ötvenezredik feliratkozó. Ezek után nem tudom hol a határ.

- Ez éppen egy éve van így. Azelőtt gondoltál arra, hogy de jó lenne, ha lehetne ezzel pénzt keresni?

- Mindenképpen, ez nekem célom volt. Sőt az is, hogy ez egyedüli megélhetésem legyen majd.

- Ez a későbbi célod?

- Igen.

- Van ennek realitása?

- Igen.

- Mi kell ehhez?

- A pénzösszeg. Amint eléri a havi fizetésemnek a nyolcvan százalékát, akkor azt mondom, hogy megéri inkább kicsit kevesebb pénzért, de teljesen a magam uraként élni tovább.

- Akkor több tartalmat is tudsz csinálni.

- Akár több tartalmat is. Igen. Ez a következő cél, szerencsére növekvőek a számok, minden nap új feliratkozók vannak,

- És a továbbiakban is egymagad akarod a csatornádat működtetni?

- Abszolút.

- Jöttél már szemben magaddal? Azaz másokat hallottál már beszélni a te csatornádról?

Olyan már volt, hogy haverjaimnak mások ajánlották, az Űrkutatás Magyarul egyes epizódját, és akkor mondták, hogy hé, hát a haverunk csinálja.

Meg olyan is volt, hogy volt ötven támogatói pólóm, és egyszer az volt rajtam egy Tankcsapda-koncerten és utána valaki írt, hogy “láttam egy ilyen pólós srácot a Tankcsapdán”. Hát nem akartam megírni, hogy az konkréten én voltam. Csak annyit írtam neki, hogy tök jó, hogy hordják a pólót.

- Neked mi volt az első tudatos élményed az űrkutatásból? Hol tartottak akkor?

- Az űrsikló-korszak. Hogy konkrétan melyik indítás, azt már nem tudom. Az űrállomás, meg az űrsikló. Amikor már abszolút követtem a dolgokat, az mondjuk a Curiosity marsjáró landolása 2012-ben. 2005-10 között már próbáltam a nagyobb eseményeket élőben megnézni. Akármikor, ha hajnali négykor volt, akkor is, ha másnap iskolába mentem, akkor is. Ha élőben nem is láthatom, nem tudok kimenni Floridába, de a közvetítést mindenképpen.

- Egyszer ki kéne menni...

- Tervben van egyébként, a cimboráimmal, lehet, hogy kimegyünk egy Falcon Heavy indításra.

- Artemis-1?

- Még szebb lenne, de akkor már inkább a kettes, vagy a hármas, ahol ember is van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Itt a lista: Kapu Tibor ezeket a kísérleteket végzi el a Nemzetközi Űrállomáson
A magyar űrhajós 14 napot tölt a Nemzetközi Űrállomáson, és minden percét tudományos munkára fordítja. Olyan dolgokat vizsgál, amik a jövő űrutazásait és az életünket is befolyásolhatják.


Paracetamol, VR-szemüveg, növények és gyümölcslegyek – Kapu Tibor magyar űrhajós nemcsak utazik, hanem aktívan kutat is a Nemzetközi Űrállomáson. A kéthetes misszió alatt lenyűgözően sokrétű kísérletekben vesz részt, amelyek közül több nemcsak az űrkutatásban, de a földi életben is hasznos lehet, írja a hvg.hu.

A kutatások egy része az emberi test működésére fókuszál. Vizsgálják például, hogyan változik meg a hang az űrben, illetve milyen hatással van a mikrogravitáció az agyi vérkeringésre. Egy másik kísérlet azt figyeli, miként reagál a szervezet a stresszre a világűrben, ehhez pedig VR-eszközt, nyál- és könnymintákat is használnak.

Kapu Tibor egy különleges szemészeti eszközt is kipróbál, amely a hosszú űrutazások során jelentkező neurookuláris tünetek kezelését segítheti. A hatóanyag nélküli eszközt öt napig alkalmazza majd, tapasztalatairól pedig részletes beszámolót készít.

A növények sem maradnak ki a vizsgálatokból. A VITAPRIC projekt során mikrozöldségek csírázását és fejlődését figyelik, valamint azt is kutatják, hogy az alacsony szeléntartalom milyen hatással van a növényi tápanyagtartalomra.

Az emberi mikrobiom sem marad ki: a MAGOR kutatás nyál-, széklet- és vizeletmintákon keresztül követi nyomon az űrhajósok bélrendszerében, szájüregében és húgyutakban zajló változásokat az űrutazás előtt, alatt és után.

A navigáció és térérzékelés is kiemelt szerepet kap. Az egyik projekt a mobiltelefonok érzékelőit – például giroszkópot és gyorsulásmérőt – vizsgálja mikrogravitációban.

Egy másik kutatás a Földről készült űrfotók alapján teszteli, milyen pontossággal működhet a geolokáció az űrben.

A térérzékelést külön is vizsgálják: az ENPERCHAR és a szerzett ekvivalencia teszt a kognitív feldolgozást és az érzékelés torzulásait méri. A kutatók figyelik a szóbeli beszámolókat is, hogy megértsék a pszichológiai hatásokat extrém környezetben.

Kapu Tibor egy apró, de sokoldalú műszerrel is dolgozik, amely többek közt a sugárzási szintet, páratartalmat és fényintenzitást is monitorozza. Ez a HUNOR RANDAM projekt, amely fontos adatokat szolgáltat az űrhajósok biztonságához.

A folyadékok viselkedése is fókuszban lesz. A DiRoS-B nevű kísérlet egy forgó vízcsepp belsejében vizsgálja a mikrorészecskék mozgását. Egy másik vizsgálat, az M4D, a mikrofluidikai rendszerek működését és a gyógyszerek – például a paracetamol – stabilitását elemzi mikrogravitációban.

Az élőlények DNS-ének sérüléseit is tanulmányozzák. Gyümölcslegyek és lárvák segítségével próbálják feltérképezni, hogy az űrbéli sugárzás milyen genetikai károsodásokat okoz, és hogy bizonyos enzimek képesek-e ezt ellensúlyozni.

A 3D nyomtatott anyagokat érő változásokat is vizsgálják. A kutatás célja, hogy a Földön és az űrben tárolt polimerek közti különbségeket feltárva fejlettebb űrtechnológiát lehessen kifejleszteni.

A ruházat viselkedését is elemzik. A kutatók arra kíváncsiak, hogyan befolyásolja a hőleadást az, amit az űrhajós visel – akár a jövő űrruháinak tervezéséhez, akár sport- vagy egészségügyi célokra a Földön.

A magyar űrhajós végül az UHU nevű kísérletben az úgynevezett tranziens fényjelenségeket figyeli.

Ezek a zivatarokhoz kapcsolódó villanások akár 100 km magasba is elérhetnek. A méréseket az űrből és a Földről is végzik.

Kapu Tibor június 25-én reggel indult el a SpaceX Dragon kapszulájában az Ax-4 küldetés keretében. A fellövést követően magyar nyelvű üzenetet mondott az űrkapszula fedélzetéről. A rakétafokozat sikeresen visszatért a kijelölt landolási zónába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Emberi hamvak és marihuána is odaveszett a Csendes-óceánba zuhant űrkapszulában
Az ejtőernyők meghibásodtak, így a különleges küldetést teljesítő „Mission Possible” névre keresztelt űreszköz a vízbe zuhant. A cég azt ígérte, hogy felveszik a kapcsolatot a családokkal.


Június 23-án indította útjára a SpaceX a Falcon 9 rakétát a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról. A Transporter-14 nevű küldetés során összesen 70 hasznos terhet szállítottak alacsony Föld körüli pályára. A rakomány legnagyobb darabja a Nyx nevű visszatérő kapszula volt, amelyet a német The Exploration Company fejlesztett, és amely 1,45 tonnát nyomott.

A „Mission Possible” névre keresztelt kapszula a vállalat első próbálkozása volt arra, hogy körülbelül 300 kilogramm rakományt juttasson el az űrbe, majd onnan vissza is hozza.

A fedélzeten 166 ember hamvai és DNS-mintái is helyet kaptak, amelyeket az amerikai Celestis biztosított. A cég célja az volt, hogy az elhunytak földi maradványait eljuttassa a világűrbe, majd egy rövid küldetés után visszajuttassa azokat a családtagokhoz.

A kapszula sikeresen pályára állt, azonban a visszatérés során meghibásodtak az ejtőernyők, és az űreszköz a Csendes-óceánba csapódott. A Celestis közleményben számolt be a történtekről: „A váratlan esemény következtében úgy véljük, hogy nem fogjuk tudni visszaszerezni a fedélzeten lévő kapszulákat. Osztozunk a családok csalódottságában, és őszinte hálánkat fejezzük ki a bizalmukért. Az elkövetkező napokban csapatunk minden családdal külön-külön felveszi a kapcsolatot, hogy támogatást nyújtson és megbeszélje a lehetséges következő lépéseket.”

A küldetés során nemcsak emberi maradványokat, hanem kísérleti célú marihuánamagokat is szállítottak az űrbe. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mikrogravitáció miként hat a növények csírázására és ellenálló képességére. A Martian Grow szerint a kannabisz azért alkalmas erre, mert ellenálló, többcélú és biológiailag összetett, így ideális alany az űrbéli növénykutatáshoz.

A Celestis számára nem ez volt az első sikertelen küldetés. 2023 májusában egy UP Aerospace rakéta néhány másodperccel az indítás után felrobbant. A fedélzeten akkor egy NASA-űrhajós hamvait, valamint több mint egy tucat NASA-kísérleti terhet szállítottak - írja a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megdöbbentő felfedezés: létezik egy új vércsoport – de mindössze egyetlen ilyen embert ismernek a világon
A tudósok több mint tíz éve vizsgálták a rejtélyes esetet, mire kiderült az igazság. Az új vércsoportot egy francia nőnél azonosították, akinek különleges genetikai öröksége van.


Egy francia nőnél felfedeztek egy teljesen új vércsoportot, amit most hivatalosan is elismertek. Ő az egyetlen ismert ember a világon, akinek ilyen van.

A különleges felfedezés mögött több mint tíz évnyi kutatómunka áll. A francia vérellátó intézet, az EFS szakemberei még 2011-ben, egy műtét előtti rutinellenőrzés során vették észre, hogy valami szokatlan van a nő vérében. Akkoriban azonban még nem álltak rendelkezésre a szükséges technológiák, hogy pontosabb vizsgálatokat végezzenek – számolt be a Gizmodo.

Az áttörés végül 2019-ben jött el, amikor a nő DNS-ét alaposan elemezték. Kiderült, hogy egy nagyon ritka genetikai mutációt örökölt mindkét szülőjétől.

Ez a mutáció olyan különleges, hogy a nő vércsoportját hivatalosan is újként kellett elismerni. A testvéreinél is jelen van a mutáció, de csak az egyik változatban – emiatt nekik „hétköznapibb” vérük van.

A nő vércsoportját „Gwada-negatívnak” nevezték el – ez a Guadeloupe-szigetekre utal, ahol a nő született. A rendszeresítés után ez lett a világ 48. ismert vércsoportja. Június elején a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság is megerősítette a felfedezést.

Thierry Peyrard, a kutatás egyik vezetője úgy fogalmazott: „Ő az egyetlen személy a világon, aki kompatibilis önmagával.”

Ezért is lenne fontos, hogy találjanak még olyan embereket, akik hasonló vércsoporttal rendelkeznek, mert a hölgy jelenleg senkitől nem kaphat vért, ami vérátömlesztéssel járó betegség vagy baleset esetén kritikus lehet . A keresést elsősorban Guadeloupe térségében kezdik meg, ahol remélhetőleg akad majd még hasonló genetikai háttérrel rendelkező véradó.

A vércsoport pontos ismerete nemcsak véradásnál, hanem terhesség esetén is létfontosságú lehet – hiszen a szervezet képes lehet idegenként azonosítani és megtámadni az „ismeretlen” vérsejteket. Ezért is számít igazi tudományos mérföldkőnek ez a mostani felfedezés.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
„Talpra áll, mint egy keljfeljancsi!” – magyar kutatók világszenzációt alkottak a BME-n
A különleges testet egy építészhallgató és egy világhírű professzor közösen hozta létre. A találmány akár a Holdon fekvő űreszközök problémáját is megoldhatja.


Új geometriai testet találtak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói, a világ első monostabil tetraédere a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat áttörést - közölte a BME az MTI-vel szerdán.

A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza - írták a közleményben, amely szerint a matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének igazolása. A testnek a kutatók a Bille nevet adták.

A feladaton Almádi Gergő építészmérnök hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a Gömböc egyik felfedezője, a BME-HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St. Mary’s Egyetem professzorával dolgozott együtt. Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán.

A felfedezés jelentősége, hogy

a most megalkotott eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel.

Minél kevesebb lapú egy test, annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza.

Az említett brit matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez egy, a lehető legkevesebb, 4 lap által határolt testtel is lehetséges. Az egyetlen ilyen a Bille, egy könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból épített precíziós szerkezet - magyarázták.

„Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni” - idézi a közlemény Domokos Gábort. Úgy fogalmazott, a Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány, a felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.

„A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben”

- mondott egy példát a BME professzora, utalva arra, hogy a Holdon jelenleg is van három használhatatlan, az oldalára dőlve fekvő eszköz. Megjegyezte, míg egy matematikai bizonyításról kiderülhet, hogy valami nem stimmel vele, „erről nem fog, hiszen a modellje a valóságban is működik”.

A mértani testről készült tanulmány a Quanta magazinban jelent meg június 25-én. A BME-n szerdán mutatták be a monostabil tetraédert.


Link másolása
KÖVESS MINKET: