Trump különmegbízottja: Nagyon közel a béke, már csak két kérdésben kell megegyezni
Már csak az utolsó tíz méter hiányzik a célba éréshez, és nagyon, nagyon közel van a megállapodás az ukrajnai háború lezárásáról – jelentette ki Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja a kaliforniai Reagan National Defense Fórumon, számolt be róla a cnbc.com.
Kellogg, aki a tervek szerint januárban távozik posztjáról, úgy látja, hogy ha ezt a két akadályt sikerül elhárítani, a megállapodás többi része szinte magától a helyére kerül.
A most zajló diplomáciai nagyüzem alapját az az amerikai béketervezet adja, amelynek részletei nemrég szivárogtak ki. A dokumentum értelmében Ukrajna lemondana a NATO-tagságról, cserébe a szövetség sem terjeszkedne tovább az ország irányába. Az ukrán haderő létszámát hatszázezer főben maximalizálnák, miközben a területi kérdésekben a jelenlegi harctéri realitásokat rögzítenék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Krím, Luhanszk és Donyeck de facto orosz ellenőrzés alatt maradna, míg Herszon és Zaporizzsja megyék esetében a frontvonal mentén fagyasztanák be a határokat.
A javaslatcsomag jelentős pénzügyi ösztönzőket is tartalmaz az újjáépítéshez. A tervek szerint mintegy százmilliárd dollárnyi – jelenlegi árfolyamon számolva közel 32 790 milliárd forintnyi – befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna helyreállítására, amelyhez Európa további százmilliárd dollárt tenne hozzá. Cserébe a nyugati hatalmak fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, sőt, felmerült Moszkva visszaintegrálása a G8-csoportba is. A csomag része továbbá egy általános amnesztia a háborús cselekményekre vonatkozóan, valamint az, hogy Ukrajnában száz napon belül választásokat kellene tartani.
A tárgyalásokon az amerikai oldalt Kellogg mellett Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner képviseli, a Kreml szerint ráadásul éppen Kushner végzi a munka oroszlánrészét a tervezet véglegesítésében. Az amerikai küldöttség a hét közepén Moszkvában tárgyalt, ahol Jurij Usakov,
A hétvégén a diplomáciai egyeztetések Miamiban és Genfben folytatódtak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig szombaton telefonon egyeztetett az amerikai közvetítőkkel.
„Ukrajna eltökélt abban, hogy jóhiszeműen dolgozzon az amerikai féllel a valódi béke elérésén. Megállapodtunk a következő lépésekről és az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalások formátumáról” – mondta a Reutersnek az ukrán elnök. Zelenszkij helyzete azonban rendkívül kényes, korábban úgy fogalmazott, hogy országa történelmének egyik legnehezebb pillanatát éli, ahol a méltóság elvesztése és egy fontos partner elvesztése között kell lavírozniuk.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a tervezetet meg kell erősíteni, mert Ukrajna nem maradhat sebezhető, míg Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője határozottan kijelentette, hogy Oroszországnak semmiféle jogalapja nincs engedményeket követelni attól az országtól, amelyet lerohant. Keir Starmer brit miniszterelnök is szkeptikus, szerinte Oroszország tettei sosem igazolják vissza a békevágyról szóló szavakat. A kritikus hangokhoz csatlakozott Mike Rounds republikánus szenátor is.
„Úgy nézett ki, mintha eleve oroszul írták volna” – mondta az Al Jazeerának a politikus a tervezetről.
A tárgyalóasztal melletti alkudozás közben Oroszország a napokban tömeges drón- és rakétatámadást indított Ukrajna ellen, amely huszonkilenc helyszínen okozott károkat az energetikai infrastruktúrában. A támadások következtében a zaporizzsjai atomerőmű rövid időre elvesztette a külső áramellátást, ami ismét ráirányította a figyelmet a nukleáris biztonsági kockázatokra. A csernobili erőmű feletti új védőburkolat, amelynek költsége mintegy 576 milliárd forintnak megfelelő euró volt, szintén megsérült, és a szakértők szerint már nem látja el maradéktalanul a funkcióját.
tudósított a Guardian. Miközben a diplomaták a szövegezésen dolgoznak, a harctéren a veszteségek tovább nőnek; becslések szerint a háború kezdete óta a két oldalon összesen már több mint kétmillió ember vesztette életét vagy sebesült meg.
