SZEMPONT
A Rovatból

„Mintha már el is feledkeztünk volna az elmúlt két hónapról” – újrakezdés karantén után



Eleinte ódzkodtam attól, hogy ekkora fertőzésveszélynek teszem ki magam, és ezáltal mindenki mást, akivel érintkezem, tehát potenciálisan terjesztem a vírust azáltal, hogy újra ennyit utazom. Viszont, ahogyan elkezdtem emberek közé járni, rájöttem, hogy elképesztően hiányoznak a közösségi élmények, és az ingerek. Nagyon egyszerű dolgokra gondolok, mint egy koncert vagy egy baráti iszogatás az egyik kedvenc helyemen, vagy akár az, hogy elfogyasszak egy olyan kávét, amit nem én főzök le.

Úgy döntöttem, kimerészkedem a dzsungelbe. Ugyan jelenleg az egyik kedvenc budapesti klubomban nincsenek koncertek, a kerthelyiség tárt karokkal várja a szomjas ex-karanténozókat. Baromi jól esett meginni pár italt és hallgatni a finoman kúszó háttérzenét, jó társaságban. Fel kellett ismernem magamban az emberi mivoltom egy fontos „gyengeségét” – én is társas lény vagyok.

Mindazonáltal, bennem még mindig van egy jó nagy adag frusztráció amiatt, hogy most mi fog következni. Mi fog történni, hogyan alakul a vírus terjedése, mi lesz abból, hogy így összeeresztettek bennünket újra? Lehet, hogy vannak szabályok, amit be kell tartanunk, de a fertőződés kockázata így is igen magas, ráadásul azt a maradék néhány szabályt is nagyon sokan már egyáltalán nem tartják be. Nem láthatjuk előre a jövőt biztosan.

A környezetemben, és persze magamban is felfedeztem azt, hogy keresem az értelmét az egésznek. Hogy mi az oka, miért történt vagy történik mindez.

Biztosan valami nagyobb jót szolgál majd, hogy ennyien szenvednek, hogy ekkora pánikot okozott ez a járvány világszerte, hogy ennyien rettegnek tőle, hogy ilyen szélsőséges korlátozásokat kellett bevezetni és ekkora károkat okozott a gazdaságban.

Rengeteg más, borzalmasabbnál borzalmasabb betegség, éhínség, járvány és háború emberek tömegeit mészárolja, és okoz borzalmas kínokat, most mégis, itt Magyarországon, Budapesten, a belvárosi kis életemben is megtörténik az, ami eddig olyan távolinak tűnt. Olyan szinten befolyásolja az egész világon az emberek mindennapjait ez a járvány, amit eddig a kis szivárványos bárányfelhőim felől elképzelhetetlennek tartottam.

Aztán az jutott eszembe, mi van, ha megpróbáljuk elengedni azt a tételt a fejünkből, hogy ennek valamiért történnie kellett? Hogy ez valami kollektív jót szolgál, ha tanulunk belőle, valami csodálatos jó dolog lesz a jutalom?

Mi van, ha csak történik és kész? Nincs oka és nincs értelme, nincs egy magasztos cél és nincs egy szebb jövő. Milyen ebbe belegondolni?

Sajnos a helyzetet továbbra sem tudjuk tökéletesen megjósolni, átlagemberként nehéz kiválasztani azokat az információkat, melyek nagyobb eséllyel hitelesebbek mint mások. Honnan tudjuk, hogy mik az igazi számok, mik a valódi tények és mi segít nekünk felkészülni arra, ami még ránk vár?

Nagy kérdés az, hogy ebben a nagy bizonytalanságban mi az, amit tehetünk. Nehéz alkalmazkodni, nehéz rugalmasnak lenni, nehéz változtatni a gondolkodásunkon vagy feladni a megszokott életmódunkat. Nehéz alakulni egy olyan irányba, ami nem tudjuk, hova vezet. Nagy teher ez a rengeteg előre nem látható tényező.

Nincsenek jó megoldások. Nincsenek jó válaszok a kérdésre: mit tehetek én? Talán a legjobb az – de én is csak tippelek – ha józan paraszti ésszel és hideg fejjel gondolkodva cselekszünk, a saját hatóerőnkre támaszkodva.

Amit tudok, az az, hogy én vagyok a saját életem főszereplője. Én vagyok az, aki aktív cselekvőként vesz részt a saját életében. Én eldönthetem, hogyan érzem magam és hogyan reagálok bizonyos helyzetekben. Eldönthetem, hogy szeretnék rugalmasabb lenni vagy eldönthetem, hogy mostantól tudatosabban figyelek az élet apró örömeire. A jelentéktelennek tűnő kicsiny dolgok azok, amelyekből a legtöbb erőt meríthetjük azáltal, hogy ugyan a világjárványra ráhatásunk nincs, de az egyedi életünkben a pici választásokra és a felelősségvállalásunkra igen.

Ez van a kezünkben jelenleg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Viktor azzal cáfolja a korrupciót, hogy 15 év alatt duplázódott a nemzeti vagyon, csakhogy épp ennyi volt az infláció
A miniszterelnök az MCC Feszten bizonygatta, hogy nem lopnak, hiszen duplázódott a nemzeti vagyon. Csakhogy közben 98%-os volt az infláció, míg Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.


Orbán Viktort az MCC Feszt színpadán megkérdezték a korrupcióról is, amire ő számokkal válaszolt.

"Mióta kormányon vagyunk 15 év alatt, a magyar állami vagyon megkétszereződött. Nem megfeleződött, megkétszereződött. Ma az önök közvagyona, ami az önöké is, az kétszer akkora, mint 2010-ben volt. Ha ellopták volna, akkor nem így lenne, akkor a fele lenne."

Tény, hogy a nemzeti vagyon a 2010-es 11.650 milliárd Ft-ról 2022-re (amikorról az utolsó nyilvánosan elérhető adatok rendelkezésre állnak) 21.800 miliiárd Ft-ra nőtt, ami gyakorlatilag 100%-os gyarapodás.

Csakhogy 2010 óta majdnem épp ennyi, 98% volt a kumululált (minden év egymásra rakodó hatását figyelembe vevő) infláció. A 2010 és 2024 vége között Magyarországon az árak összességében 89%‑kal emelkedtek a KSH adatai alapján, míg 2025 júniusáig az éves infláció további 4,6%-kal nőtt.

Ez azt jelenti, hogy 2010-ben 100 forintért lehetett megvenni ugynazokat a dolgokat, amiket 2025 közepén 198 forintért. Az éves teljes infláció persze az év végéig még változhat, de érdemben ez valószínűleg nem alakítja át a számokat.

Vagyis a nemzeti vagyon 15 év alatt reálértéken semmit sem gyarapodott, igaz, nem is csökkent a felére. Közben viszont Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.

A leggazdagabb magyar vagyona 2010-ben gyakorlatilag még elenyésző volt, néhány százmilliós szint alatt. Az első hiteles adat 2013-ból származik, és 6,9 milliárdról szól. A 2025-ös becslés pedig már 1422 milliárd Ft.

Még látványosabb, ha egyetlen grafikokon hasonlítjuk össze a nemzeti vagyon és Mészáros Lőrinc vagyonának százalékos gyarapodását 2010 és 2022 között.

És akkor azt még nem is említettük, hogy 2010 és 2025 között nagyjából 22-25 ezer milliárd Ft EU-s pénz áramlott az országba. Igaz, ennek csak egy részéből valósultak meg állami beruházások, de a nemzeti vagyon növekedésében mindenképp nagy szerepe lehetett.

A grafikonok a ChatGPT segítségével, ellenőrzött adatok alapján készültek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Sok kormánytisztviselő nem hitelképes, 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres - mondja az 1 milliós otthonteremtési támogatásról a szakszervezet
Azonban azoknak, akik igénybe tudják venni, valóban nagy segítség az új kormányzati lépés Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint.


A kormány új otthontámogatási javaslatot dolgozott ki a közszolgálatban dolgozók lakhatási helyzetének javítására. Évente egymillió forintos támogatást kapnak azok, akik az állami szférában, például az egészségügyben, a rendvédelemben, a honvédségnél, az oktatásban vagy a közigazgatásban dolgoznak. A támogatás lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére fordítható, és összevonható az Otthon Start Hitellel is.

A Bankmonitor elemzése szerint a havi 83.333 forintos állami hozzájárulás fedezheti például egy 17 és félmillió forintos, 3 százalékos kamatozású Otthon Start vagy CSOK Plusz hitel teljes havi törlesztőrészletét, illetve egy 12,3 millió forintos, 6,5 százalékos kamatozású piaci hitelét is, 25 éves futamidő mellett. Ugyanakkor azt Gulyás Gergely is elismerte, hogy jelenleg csak az érintettek 18%-ának van lakáshitele, mindez elsősosorban nekik lehet segítség. Az új bejelentésről Boross Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökét kérdeztük.

– A közszolgálatban dolgozóknak egy évi egymillió forintos hiteltámogatást vagy hitelkedvezményt adna a kormány. Mit gondolnak erről?

– Ez egy fontos lépés a kormány részéről. Ez minden hitelképes közszolgálati dolgozó esetében évente egymillió forintig segítheti akár az önerő előteremtését, akár a hitel törlesztését. Igaz, még sok a nyitott kérdés, hiszen a feltételeket a jövő heti, szerdai kormányülésen véglegesítik, és velünk ezt semmilyen módon nem egyeztették. Ettől függetlenül ez egy pozitív lépés. Az is kérdés, hogyan lehet felhasználni az önerőre szánt támogatást, például a régi hitelek törlesztésére is igénybe vehető-e. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy

az állam szolgálatában nem csak közszolgálati dolgozók vannak, hanem közszolgáltatási dolgozók is, például a vasúti és közlekedési szektorban, akik szintén állami alkalmazottak. Ők miért nem kapnak ebből a lehetőségből?

Ez is egy jogos kérdés. Fontos továbbá, hogy hányan lesznek egyáltalán hitelképesek. Az MKKSZ által képviselt ágazatokban (kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők, szociális, ágazati, kulturális dolgozók) a bérek le vannak szakadva, hosszú ideje alacsonyan tartották őket. A szociális ágazatban például

a diplomás szociális munkás nettó átlagkeresete 297 ezer forint. Kérdés, hogy ez elég-e a bankok által elvárt hitelképességhez?

A bankok jövedelemarányos törlesztési mutatót számolnak: a havi hiteltörlesztőt elosztják a havi nettó jövedelemmel, és megszorozzák százzal. Alacsony jövedelem mellett sokan már most is eladósodtak, ami akadályozhatja a támogatás igénybevételét. Ahogy mondani szokták: az ördög a részletekben rejlik. Ezzel együtt is biztos vagyok abban, hogy aki hitelképes, és igénybe tudja venni ezt a lehetőséget, annak havi bontásban 83 ezer forint támogatás komoly segítséget jelenthet. Ez például fedezheti egy 17,5 millió forintos, 3%-os kamatozású otthonteremtési vagy CSOK+ hitel teljes havi törlesztését. Tehát aki jogosult rá, annak ez mindenképp pozitív lehetőség.

– Kik azok, akik biztosan nem tudják igénybe venni ezt a támogatást? Gondolom, elsősorban a szociális szférára gondol.

– Nem csak rájuk. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az önkormányzati köztisztviselők is, akik most kapnak majd fizetésemelést, de 16 éve 38 650 forintos állami illetményalappal dolgoznak. A nettó összegek alig térnek el a szociális ágazatétól. Magyarország sajnos le van maradva az európai átlagkeresethez képest, a bankoknál pedig nincs kivételezés: aki alacsony jövedelmű vagy eladósodott, nem számít hitelképesnek. Sok kormánytisztviselő 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres. Ez egyszerűen nem elegendő. A közszolgálatban tartósan alacsony bérek mellett dolgoznak.

Most ugyan kapnak keresetnövelést, részben az MKKSZ sztrájkkövetelésének köszönhetően, részben nyilván a választásokra való felkészülés miatt,

de még mindig messze vannak a tisztességes megélhetést biztosító szinttől. Szerintem az embereket meg kell fizetni: olyan béreket kell adni, amelyekből meg tudják oldani a lakhatásukat, a családjuk fenntartását és a pihenésüket. Ezt persze még a minimálbérnek is biztosítania kellene. A bérfelzárkóztatás nálunk nehéz ügy, de a mostani lépések kezdetnek jók. Folytatni kell őket, és fel kell zárkóztatni a leszakadt jövedelmeket.

– Most azt jelentette be Navracsics Tibor, hogy szeptembertől 15%-kal emelik a kormánytisztviselők bérét. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy sikerrel pályázhassanak egy ilyen hitelre?

– Szeptember 15-től jön az első, 15%-os lépés. Ha valaki most 232 ezer forintot keres, mert garantált bérminimumot kap, középfokú végzettséggel, vagy 250–260 ezret, az sajnos még nem elegendő a hitelfelvételhez.

Talán, ha a család jövedelme összeadódik, akkor igen, de sokaknál az sem elég.

A bérfejlesztést azért követeltük, mert a jelenlegi keresetekből nem lehet előrelépni. Ha most kialakul egy magasabb bázis, és jön januárban még egy 15%-os emelés, az már jelenthet valamit. Nem éves szinten 30%, de így is egy jó lépés.

– Ezeknek a százmilliárdoknak talán jobb helyük lenne a bérfelzárkóztatásban...

– Valóban. Elsősorban a bérek rendezésére kellene fordítani ezeket a forrásokat. A lakáspiac támogatása a gazdaságot is élénkíti,

de felveri a lakásárakat, ami tovább nehezíti a hitelképességet.

Az államnak olyan béreket kell biztosítania, amelyekből meg lehet élni, lakhatást lehet biztosítani hitelfelvétel nélkül is. Nem lehet mindent tűzoltással megoldani, tervszerű, átfogó bérfelzárkóztatásra van szükség.

– Akkor is pozitív ez az intézkedés, ha feszültséget okozhat, mert miközben a magasabb jövedelműek igénybe tudják venni a támogatást, az alacsonyabb jövedelműeknek elérhetetlen marad ez a segítség?

– Így van. De ettől még nem mondhatom, hogy ez negatív intézkedés, mert van akinek valóban segít. Ha rajtam múlna, inkább béremelést adnék, méghozzá tartósan, szisztematikusan és egyeztetve. De a kormány másként gondolkodik.

– Mennyi pénzbe kerülne a közszolgálatokban mindenkinek elfogadható szintre emelni a fizetését?

– Ezt nem tudom kiszámolni. Hat-hétszázezer emberről van szó, és nem átlagokban kell gondolkodni, hanem pontos adatok alapján. A kormány feladata, hogy célt tűzzön ki, például egy ciklus alatt öt-hat helyet előrelépni az európai rangsorban, és ehhez ütemtervet készítsen. Nekünk az a dolgunk, hogy a problémákat összegyűjtsük, feltárjuk, javaslatot tegyünk, és nyomást gyakoroljunk. Ezt meg is tettük: leveleztünk,

sztrájkot szerveztünk, új tagokat toboroztunk. Ennek köszönhető a most bejelentett 15%-os keresetnövelés.

Elég-e ez? Nem. De ez is a mi munkánk eredménye.

– A kormány ezt az intézkedést is úgy jelentette be, hogy nem kérte ki az önök véleményét. A részletszabályok kidolgozásánál számítanak az önök javaslataira?

– Nem jellemző, hogy igénybe vennék a szakszervezetek munkáját. Saját elképzeléseiket valósítják meg. Nem ez az egyeztetésre hajlamos kormány.

– Azt is mondta, hogy 2022-ben volt utoljára béremelés a szociális ágazatban, választási évben. Most is választási év lesz. Amikor nincs választási év, nincs előrelépés sem?

– Akkor csupán a minimálbér és a garantált bérminimum szintjén történnek lépések. Átfogó emelés nincs. Hiába követeljük, nem rajtunk múlik.

– Önök hogyan folytatják a munkát?

– Most a szociális területért fogunk kiállni, közös akciókat szervezünk a kollégákkal. Bemutatjuk, hogy a közszolgálatban a szegénység és a luxus egyszerre van jelen. Nem várjuk, hogy a kormány magától bejelentse a szociális ágazat emelési terveit, nyomást fogunk gyakorolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A váltásra készül a világ” - Hatvanpusztán tüntetőket kérdeztünk, miért mentek el az Orbán-birtokhoz
Hadházy Ákos több száz fős tömeget csődített össze az Orbán család hatvanpusztai birtokára. A kormányfő által mezőgazdasági épületnek nevezett objektumot Hadházy luxuskastélynak nevezte, most megmutatjuk, ami kívülről látható belőle.


Hadházy Ákos szombaton 16 órától tüntetést tartott a hatvanpusztai birtoknál. A rendezvény előtt már a helyszínen volt a videós stábunk, és az Orbán-birtoknál gyülekező embereket kérdeztük arról, miért jöttek el Hatvanpusztára.

A legtöbben még sosem jártak erre, és az lehetett az érzése az embereknek, hogy amíg lehet, eljönnek, hiszen ki tudja, meddig lesz itt látnivaló.

Sokan szívesen megnézték volna belülről is, főleg, hogy szerintük közpénzből épült, és ezért joguk lenne erre is. Volt, aki ki is mondta: abban bízik, hogy jövőre már be lehet majd menni piknikezni.

Videóriportunk a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Úgy éreztük magunkat, mintha mi lennénk a világ legfontosabb emberei” - 13 turistát engedtek be Észak-Korea vadonatúj tengerparti üdülőhelyére
Kim Dzsongun azért rendelte el az üdülőkomplexum felépítését, hogy bizonyítsa, Észak-Korea modern és gazdag ország. Az óriási terület kongott az ürességtől, az észak-koreaiak viszont mindent megtettek, hogy a maroknyi orosz turista jól érezze magát.


Fehér homok, kristálytiszta víz, napozóágyak, csúszdapark - a világ bármelyik pontján lehetne ez a strand. Csakogy ide csak a kivételezett kevesek juthatnak el: Észak-Korea új tengerparti üdülőhelyére először engedtek be külföldi, egészen pontosan orosz turistákat, akik a Wall Street Journal hasábjain számoltak be élményeikről.

A hatalmas üdülőhelyet azért építtette Kim-Dzsongun, hogy modern és jómódú országnak mutassa Észak-Koreát. A 20 ezer fő befogadására is alkalmas Vonszan–Kalma tengerparti komplexum terveit személyesen a nagy vezér hagyta jóvá. Magas szállodákat, bevásárlóközpontot, kaszinót, csúszdaparkot álmodott meg, igaz, még nem készült el minden.

Június végén ettől függetlenül megtartották a nyitóünnepséget. Kim Dzsongun cigarettával a kezében heverészett egy vízicsúszda mellett, majd végigsétált a parton kislányával.

A múlt hónapban itt látta vendégül Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki közvetlenül Vonszanba repült, és ott a legjobb szállodában lakott. Kim luxusjachtján találkoztak, ahol az észak-koreai vezető feltétel nélküli támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúban.

Lavrov útjával egyidőben engedték be a 13 orosz turistát, akik egy utazási irodán keresztül foglalhatták le az útjukat. Három napot töltöttek Phenjanban, majd repülővel mentek volna Vonszanba, de ezt az utolsó pillanatban törölték, és végül vonattal kellett menniük. A 190 kilométeres utat 10 óra alatt tették meg, annyira rossz állapotban van a vasúti pálya.

Vonszanban azonban mintha egy másik világa léptek volna be. Az első, ami meglepte őket, hogy megérkezésükkor az egész strand teljesen üres volt.

„Úgy tűnt, mi vagyunk az egyetlen vendégek az egész komplexumban”

- mesélte az amerikai lapnak Anasztaszija Szamsonova, egy 33 éves moszkvai HR-es. „Minden vadonatúj volt” – mondta. „Még az illatuk is új volt.” A furcsa helyzet persze előnyökkel is járt. Amikor kását és briósokat kértek, a személyzet azonnal elővarázsolta. Hordozható hangszórókat vittek nekik a partra, amikor kérték, az erkélyre pedig azonnal kaptak székeket.

„Tényleg úgy éreztük magunkat, mintha mi lennénk a világ legfontosabb emberei” – mondta Szamsonova.

Azért az orosz turistákat érték kellemetlenebb meglepetések is. A takarítók gyakran figyelmen kívül hagyták a „Ne zavarjanak” táblát az ajtókon.

Egyikük feljebb állította a bojlert, hogy zuhanyozni tudjon, a személyzet többször is visszatekerte a minimumra.

Amikor pedig úszni mentek, az idegenvezető is velük tartott. Csakhogy hamar kiderült, nem tud úszni. Órákig kapaszkodott az egyik turista karjába „Nagyon félt.”

Az egyhetes nyaralás nem volt drága, nagyjából 700 ezer forintból jött ki. Egy üveg sör 200 forintba, tíz perc wifi 600 forintba, egy arcmasszázs 5000 forintba került.

Amikor a turisták egyike megkérdezte, mennyibe kerülne egy jetski vagy quad bérlése, a helyi dolgozó nem tudott árat mondani, így ingyen használhatták.

Az ajándékboltban megvehették volna az észak-koreai Hvaszong–17-es interkontinentális ballisztikus rakéta műanyag modelljét is, indítójárművével együtt. Igaz, azért már borsosabb összeget, 160 ezer Ft-ot kértek volna el.

Szamsonova szuvenírként végül egy nukleáris robbanófej alakú szobrot vitt haza.


Link másolása
KÖVESS MINKET: