HÍREK
A Rovatból

Újabb gigantikus kínai akkumulátorgyárat jelentett be Szijjártó Péter – a Sunwoda Nyíregyházán építi fel

A cég az első ütemben 93 milliárd forintos beruházást hirdetett meg, de a projekt értéke a többi építési szakasszal, hosszú távon el fogja érni az 580 milliárd forintot.
MTI - szmo.hu
2023. július 27.



Mintegy 580 milliárd forint értékű beruházással Nyíregyházán építi fel első európai üzemét a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai Sunwoda, és ennek nyomán több ezer új munkahely jön létre - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közé tartozó vállalat Magyarországon hozza létre az első európai üzemét a kontinens autóipara részéről mutatkozó növekvő kereslet miatt.

A cég az első ütemben 93 milliárd forintos beruházást hirdetett meg, de a projekt értéke a többi építési szakasszal, hosszú távon el fogja érni az 580 milliárd forintot, s így több ezer munkahelyet teremt majd Nyíregyházán.

"Ez az idén bejelentett legnagyobb beruházás eddig. Ez a harmadik olyan beruházás idén, amely egymilliárd euró fölötti értéket képvisel, és ezzel már biztossá válik azon vállalásunk teljesíthetősége, miszerint a tavalyi beruházási rekordot idén nemcsak meghaladjuk, hanem meg is duplázzuk"

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a Sunwoda számára a környezetvédelem kiemelten fontos, a gyár teljes vízigényének 90 százalékát tisztított szennyvízből fogják biztosítani, és pusztán kézmosási, ivási és egyéb hasonló célokból fognak ivóvizet felhasználni, ráadásul szennyvíz-előkezelőt is építenek.

A cég napelemparkot is telepíteni fog, és így alapvetően megújuló energiával biztosítják majd az üzem működését, ami elősegíti, hogy Magyarország továbbra is azon kevés ország között lehessen, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudják növelni a gazdasági teljesítményüket. Mi több, a gyár csatlakozni fog az önkormányzati monitoring rendszerhez a levegő-, talaj- és vízszennyeződések megelőzésének garantálása érdekében.

"A vállalat nemhogy csak azt vállalja, hogy betartja a magyarországi, egyébként európai összevetésben is rendkívül szigorú előírásokat, hanem azt is, hogy még szigorúbb feltételeket szab".

Majd ennek kapcsán kiemelte, hogy a Greenpeace az elsők között üdvözölte nemrég azt a bejelentést, amely szerint újabb nagy elektromos akkumulátorgyárat építenek az Egyesült Királyságban. "Ezért kérek mindenkitől majd óvatosságot és körültekintést akkor, amikor magvas véleményeket fogalmaz meg erről a beruházásról".

A miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül már öt jelen lesz hazánkban, amelyek világpiaci részesedése 49,4 százalék a szektorban.

"Itt tenném fel a kérdést azoknak, akik az ilyen beruházások ellen érvelnek, hogy komolyan gondolják-e azt, hogy ezeket a beruházásokat más európai országba kellett volna elvinni? Komolyan gondolják-e azt, hogy nekünk, magyaroknak az lenne az érdekünk, hogy ezek a modern technológiával működő, a gazdaság növekedését hosszú távon biztosító gyárak, amelyek több ezer embernek adnak munkát, valóban más országok területén jöjjenek létre, és más országok húzzanak belőlük hasznot?".

Továbbá úgy vélekedett, hogy ez a projekt is bizonyítja a keleti nyitás sikerét, ugyanis 2019 óta rendre ázsiai országból érkezik évente a legtöbb beruházás Magyarországra, így tavaly és a számok tükrében minden bizonnyal idén is Kínából.

Szijjártó Péter érintette az elmúlt évek rendkívüli nehézségeit is, felidézve, hogy az utóbbi időszakban kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, s szavai szerint ennek nyomán "minden eddiginél élesebben különül el innentől kezdve a győztesek és a vesztesek kategóriája".

"Azok az országok, amelyek majd megszerzik ezen új világgazdasági korszak legnagyobb beruházásait, győztesek lesznek, és mindazok, akik erre nem képesek, azok a vesztesek kategóriájába fognak kerülni".

Majd aláhúzta: kétségtelenül az elektromos autóipar nagy gyárépítései fogják meghatározni, hogy hol lesz gazdasági növekedés és hol nem, ráadásul ez nem csupán gazdasági, hanem környezetvédelmi ügy is, mivel a közlekedési szektor adja jelenleg a globális károsanyag-kibocsátás 14 százalékát.

Arról számolt be, hogy ezért óriási harc zajlik ezen beruházásokért, és egyes országok "tisztességtelen eszközöket" is bevetnek, például felbérelnek másokat, hogy "megtévesszék az embereket", vagy hogy "kihasználják az emberek újtól való félelmét".

Tavaly világszerte tízmillió elektromos autót adtak el, ami az értékesítés 14 százalékát teszi ki, majd az idei első negyedévben 25 százalékos növekedést jegyeztek fel, és valószínűleg exponenciális növekedés előtt áll az ágazat.

A Sunwoda csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy

a Sunwoda cégcsoport elektromobilitási vállalataként funkcionáló Sunwoda Mobility Energy Technology Co., Ltd. (SEVB) eddigi legmodernebb akkumulátorgyárát építi fel Nyíregyházán a Déli Ipari Park területén. Az építkezés jövőre indul és a tervek szerint 2025 legvégén kezdődik el a termelés. Az üzem lítium-ion energiaforrásokkal látja majd el Nyíregyházáról a kontinens autóipari szereplőit.

A Sunwoda vállalatcsoportot 1997-ben alapították, központja Sencsenben található. Az elektromos járművekhez 2008-ban kezdett el akkumulátorokat gyártani. Termékportfóliója kiterjedt, számos energiatárolási technológiát és ahhoz kapcsolódó hardvert kínál az iparág ismert háztartási márkái számára. Gyárai Kínában és Indiában találhatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit Magyar Péter fideszes ellenfelével bálozott Hegyvidéken
Skrabski Fruzsina, Novák Katalin egykori tanácsadója osztotta meg a közös fotót, amely a Hegyvidéki Polgári Bálon készült. Skrabski szerint a rendezvény egyértelműen kampányesemény volt.


Varga Judit, Magyar Péter volt felesége a Hegyvidéki Polgári Bálon mutatta meg egyértelműen, hogy a választásokon a Fidesz jelöltjét támogatja. Az eseményen közös fotó is készült a volt igazságügyi miniszterről és Steiner Attila képviselőjelöltről, a képet pedig Skrabski Fruzsina filmrendező, forgatókönyvíró, Novák Katalin egykori tanácsadója tette közzé a Facebookon.

Skrabski szerint a bál egyértelműen kampányesemény volt, a kép pedig azt bizonyítja, hogy Varga Judit Steiner mellé állt.

„Szóval ezen a polgári bálon ott volt Steiner Attila, Magyar Péter fideszes kihívója - tehát ez egy kampányesemény volt. Ebből a fotóból pedig az derül ki, hogy Varga Judit kiállt Attila mellett, hiszen elment erre az eseményre és vállalta a nyilvános fotót. Attila másik oldalán pedig a felesége (...) áll, aki Judit régi, jó barátnője”

– írta bejegyzésében Skrabski, hozzátéve, hogy ő is Steinerre fog szavazni.

Steiner Attila 2019 óta dolgozik államtitkárként a kormánynál: korábban az Igazságügyi Minisztériumban felelt az európai uniós ügyekért, jelenleg energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Decemberben derült ki, hogy a Fidesz őt indítja az áprilisi országgyűlési választásokon a budapesti 3-as választókerületben (Hegyvidék és Nyugat-Újbuda egy része), ahol a TISZA Párt képviseletében Magyar Péter pártelnök indul.

Tavaly márciusban a politikusok nyilvános üzengetésbe kezdtek, miután Magyar bejelentette indulását a hegyvidéki körzetben. Steiner Attila akkor a Fidesz választókerületi elnökeként azt írta: „Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről.” Magyar Péter erre úgy reagált: „Reméljük, nem bújik a miniszterelnök a hátad mögé…”

A hegyvidéki körzetet a 2022-es választáson az ellenzéki Hajnal Miklós nyerte meg, így a Fidesznek kiemelten fontos a terület visszaszerzése. A verseny várhatóan többpólusú lesz, a DK Gréczy Zsoltot indítja, február elején pedig Szabó Bálint is bejelentkezett a körzetért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Pofon az országunknak” – Trump kíméletlenül kritizálta Bad Bunny Super Bowl-os fellépését
Az amerikai elnök nem fogta vissza magát, amikor a látottakról írt. Nemcsak a rappert bírálta, hanem a táncosok produkcióját is.


Miközben a Super Bowl otthonául szolgáló Levi's Stadion kijelzőjén a szeretet üzenete villant fel, Donald Trump a közösségi oldalán teljesen mást gondolt. A volt elnök február 8-án este, a döntő után nem sokkal tette közzé lesújtó véleményét Bad Bunny félidei show-járól, amivel a vita azonnal túlnőtt a sporton, és kulturális-politikai üggyé vált.

Ahogy mi is írtunk róla, a Puerto Ricó-i szupersztár, Bad Bunny produkciója szinte teljes egészében spanyolul hangzott el, és olyan vendégfellépők tették emlékezetessé, mint Lady Gaga és Ricky Martin. A látványvilágot a karibi sziget motívumai uralták, a műsor végén pedig az egységre és a szeretetre helyezték a hangsúlyt.

A kijelzőn a „The only thing more powerful than hate is love.” (Az egyetlen dolog, ami erősebb a gyűlöletnél, az a szeretet.) felirat jelent meg, maga Bad Bunny pedig angolul is szólt a közönséghez: „God Bless America” (Isten áldja Amerikát), miközben egy „Together, we are America” (Együtt vagyunk Amerika) feliratú labdát emelt a magasba.

A volt elnök a Truth Socialön nem fogta vissza magát, amikor a látottakról írt.

„A Super Bowl félidei show teljesen borzasztó, az egyik legrosszabb, VALAHA!” – idézte a bejegyzést a TheWrap. „Senki nem ért egy szót sem abból, amit ez a fickó mond, és a tánc undorító, különösen a gyerekek számára…” – tette hozzá. Trump szerint a műsor egyenesen „pofon volt az országunknak”.

Trump kritikája nem előzmény nélküli, már tavaly szeptemberben is nevetségesnek nevezte, hogy a választás Bad Bunnyra esett.

A mostani kirohanása azonnal visszhangra talált a konzervatív médiában, ahol szintén sokan támadták a spanyol nyelvű előadást. A Turning Point USA nevű konzervatív szervezet még egy alternatív, „össz-amerikai” félidei show-t is közvetített az interneten. Az NFL részéről Roger Goodell, a liga biztosa megvédte a döntést:

„Nem vagyok benne biztos, hogy valaha választottunk volna olyan előadót, aki ne kapott volna valamilyen negatív visszajelzést vagy kritikát”.

A show egyik érdekessége volt, hogy Bad Bunny egy 18 karátos sárga arany Audemars Piguet karórát viselt, aminek értéke körülbelül 75 700 dollár, vagyis átszámítva több mint 24 millió forint.

via The Wrap


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be
Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.


Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Mártonék szerint nem igaz, hogy megegyeztek az Alibabával a 4,5 százalékos magyar pótdíjról
A Nemzetgazdasági Minisztérium a NAV-ot és a fogyasztóvédelmet is beveti a "Hungary Surcharge" nevű tétel miatt. A cégnek meg kell szüntetnie a díjat, és tisztáznia kell, hogy annak nincs köze a magyar államhoz.


Azonnali vizsgálatot rendelt el a kormány vasárnap, miután az Alibaba 4,5 százalékos „Magyarország-pótdíjat” vezetett be a magyar rendeléseknél. A kabinet szerint soha nem adtak felhatalmazást semmiféle állami pótdíjra, írta a Telex.

Ha valaki Magyarországról vásárol a platformról, a cég egy új, 4,5 százalékos tételt számol fel, amelyet a számlán Hungary Surcharge-ként (Magyarország-pótdíjként) tüntetnek fel. A hírre

a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben szögezte le: nincs és nem is volt megállapodás a magyar állam és az Alibaba között a pótdíj felszámításáról. A gyakorlatot elfogadhatatlannak és a fogyasztók félrevezetésére alkalmasnak tartják.

Nagy Márton tárcája szerint „a magyar kormány a fogyasztók védelme érdekében határozottan fellép minden olyan piaci gyakorlattal szemben, amely megtéveszti a vásárlókat vagy jogtalan többletterheket hárít rájuk”.

A kabinet azonnali hatósági vizsgálatokat indított.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság ezért azt vizsgálja, hogy a cég tájékoztatása megfelel-e a jogszabályoknak, és nem minősül-e megtévesztőnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig azt ellenőrzi, hogy a díj számlázása és feltüntetése szabályos-e.

A kínai e-kereskedelmi platform a hivatalos tájékoztatójában azzal indokolta a lépést, hogy „a magyar kormány e-kereskedelmi platformokra vonatkozó szabályozási keretének változásai miatt” módosítják a díjstruktúrát, hogy továbbra is szolgáltathassanak a magyar felhasználóknak.

Bár a cég ezt közvetlenül nem erősítette meg, a háttérben az állhat, hogy 2025. január 1-től Magyarország kiterjesztette a kiskereskedelmi adó hatályát az online piacterekre is. Ennek az adónak a felső, progresszív kulcsa éppen 4,5 százalék. Több vásárlói beszámoló szerint a pótdíj ráadásul beleszámít az áfa-alapba, így a vevők a felárra is fizetnek áfát.

A minisztérium felszólította a kereskedőt a díjtétel megszüntetésére és a tájékoztatás egyértelműsítésére, hogy az ne kelthesse állami felhatalmazás látszatát. A tárca szerint elfogadhatatlan, ha egy piaci szereplő bármilyen költséget „állami pótdíjként” kommunikál a fogyasztók felé. Hozzátették: a kormány célja a tisztességes versenyfeltételek biztosítása, hogy a jogkövető vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk