KULT
A Rovatból

Tüntetések, háború, migránshelyzet a déli határon – Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait

A díjakat Karikó Katalin adta át, aki mesélt saját fotós élményeiről is. A nagydíjat Mohos Márton, a 24.hu fotósa nyerte el.


Csütörtökön átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait.

A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya által meghirdetett 42. Magyar Sajtófotó pályázatra 250 fotográfus, 2470 pályaművel jelentkezett, a beküldött képek száma 6801 volt. A pályázatra 2023-ban készített fotókkal lehetett versenybe szállni, néhány sorozat-kategória kivételével, ahol a hosszú távon készült munkák közt néhány régebbi fényképet is elfogadott a zsűri.

A zsűri elnöke Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője volt. További tagok: Stephane Arnaud, az AFP francia hírügynökség fotó főszerkesztője, Adrian Evans, a Panos Pictures (London, Nagy-Britannia) igazgatója, Bócsi Krisztián, a Bloomberg News fotóriportere és Szabó Bernadett, a Reuters fotóriportere.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.

A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.

Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.

Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.

A 42. MAGYAR SAJTÓFOTÓ PÁLYÁZAT DÍJAZOTTJAI

A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjai:

1. Hír- és eseményfotó

1. díj: Melegh Noémi Napsugár (Telex.hu): Ellenállás

2. díj: Melegh Noémi Napsugár (Telex.hu): Kiállás

3. díj: Mohos Márton (24.hu): Kerítésvágó

2. Képriport

1. díj: Mohos Márton (24.hu): Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon

2. díj: Vörös Szabolcs (Válasz Online): A pokol kapuja – Dombasz – apokalipszis

3. díj: Szollár Zsófia (Index.hu): Tanár nélkül nincs jövő

3. Mindennapi élet (egyedi)

1. díj: Szajki Bálint (24.hu): Rajongás

2. díj: Biczó Zsolt (szabadfoglalkozású): Kiterjesztett valóság

3. díj: Bach Máté (Mediaworks Hungary): Gondoskodás

4. Mindennapi élet (sorozat)

1. díj: Kölcsey-Gyurkó Sára (szabadfoglalkozású): Én 2.0

2. díj: Farkas Norbert (24.hu): Városligeti majális, 2023. május 1., Budapest

3. díj: Németh Kata (Index.hu): Negyven évesen költözött Budapestre, hiányozni fog a családjának

5. Emberábrázolás-portré (egyedi)

1. díj: Éberling András (Magyar Nemzet): Sándor János nyugalmazott színházi rendező

2. díj: Éberling András (Magyar Nemzet): Takács Gábor és a relativitáselmélet időfogalma

3. díj: Szajki Bálint (24.hu): Márk

6. Emberábrázolás-portré (sorozat)

1. díj: Szajki Bálint (24.hu): Suttogó

2. díj: Mohos Márton (24.hu): Az ország legidősebb háziorvosa

3. díj: Török János (Délmagyarország): Káposzta Mária

7. Művészet (egyedi)

1. díj: Bach Máté (Mediaworks Hungary): Bánhidi Lilla krimiíró

2. díj: Pelikán János (Képszerkesztőség): Bolero, a Győri Balett előadásában, Müpa, 2023. 11. 24 3. díj: Ladóczki Balázs (Rockstar Photographers): Konfetti

8. Művészet (sorozat)

1. díj: Mónus Márton (szabadfoglalkozású): Kiszakítva

2. díj: Szajki Bálint (24.hu): Fesztivál az erőműben

3. díj: Ladóczki Balázs (Rockstar Photographers): A Balaton hangja

9. Sport (egyedi)

1. díj: Balogh Dávid (szabadfoglalkozású): A lemenő Nap árnyékában

2. díj: Czeglédi Zsolt (MTI/MTVA): Gyalogló hős a hősök előtt

3. díj: Czeglédi Zsolt (MTI/MTVA): Bukás és a győztes

10. Sport (sorozat)

1. díj: Koncz Márton (Nemzeti Sport): Virágos futballmajális

2. díj: Purger Tamás (Magyar Hírlap): Úgy érzem magam, mint egy ember, aki megveri a szuperhősöket

3. díj: Fekete István (szabadfoglalkozású): A világ legjobb szkanderese

11. Természet és tudomány (egyedi)

1. díj: Vasvári Tamás (MTI/MTVA): Hárman

2. díj: Lőrincz Ferenc Lőrinc (szabadfoglalkozású): Fénysebességgel az űrben

3. díj: Tökölyi Csaba (szabadfoglalkozású): Nyíl

12. Természet és tudomány (sorozat)

1. díj: Ruprech Judit (szabadfoglalkozású): Szelíd szabadság

2. díj: Urbán Ádám (szabadfoglalkozású): Emlék a természet vadságának

3. díj: Stiller Ákos (szabadfoglalkozású): Expedíció a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyén

13.Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi)

1. díj: Szajki Bálint (24.hu): Utazás az idősotthonban

2. díj: Röhrig Dániel (Népszava – külső munkatárs): Tornádóra várva

3. díj: Melegh Noémi Napsugár (Telex.hu): Milena tükre

14. Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat)

1. díj: Erdős Dénes (The Associated Press): A lakhatás alapjog

2. díj: Halasi Eszter (szabadfoglalkozású): Az utolsó utazók

3. díj: Melegh Noémi Napsugár (Telex.hu): Falusi fiatalok

15. Budapest 150 éves (egyedi)

1. díj: Merész Márton (Énbudapestem): SUP

2. díj: Győri Gabi (szabadfoglalkozású): Csarnok negyed

3. díj: Fazekas István (HVG): Lánchíd 2023

16. Budapest 150 éves (sorozat)

1. díj: Bódis Krisztián (szabadfoglalkozású): Budapest felülnézetből

2. díj: Kiss-Kuntler Árpád (HVG): Angyalföld – 60 év, 60 kép (részlet a sorozatból)

3. díj: Balázs Zsolt (szabadfoglalkozású): Patakvidék – Budapesti kis történetek


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: