SZEMPONT
A Rovatból

Valóra válhat Putyin álma, alapjaiban rendült meg a nyugati szövetség - írja a New York Times

Több tízezer amerikai katonát vonhatnak ki Európából, az európai vezetőknek pedig szembe kell nézniük azzal, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Ezzel Putyin két évtizedes célja valósulhat meg.


Európa szempontjából nem is sülhetett volna el ennél rosszabbul az amerikai és az európai vezetők első találkozója a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A New York Times szerint

a nyugati szövetség alapjaiban rendült meg, és ez a törés történelmi jelentőségű lehet.

Amerika katonai jelenléte a második világháború óta biztosítja Nyugat-Európa békéjét. Pete Hegseth védelmi miniszter azonban már pénteken, Varsóban tartott beszédében figyelmeztette az európai vezetőket: ne vegyék biztosra, hogy az Egyesült Államok hosszú távon is jelen marad a kontinensen. A müncheni konferencián pedig az amerikai alelnök, J.D. Vance még ennél is tovább ment. Arról beszélt, hogy az igazi ellenség nem Oroszország vagy Kína, hanem maga Európa.

Bírálta az európai kormányokat, mert – szerinte – antidemokratikus eszközökkel próbálják visszaszorítani a szélsőjobboldali pártokat. „Ha egy ország a saját választóitól fél, Amerika semmit sem tehet érte” – fogalmazott Vance. Különösen Romániát támadta, ahol az alkotmánybíróság decemberben érvénytelenítette az elnökválasztást, arra hivatkozva, hogy a győzelemre esélyes jelöltet vélhetően az oroszok segíthették.

„Ha egy külföldi ország néhány százezer dollárnyi online hirdetéssel képes tönkretenni a demokráciát, akkor az a demokrácia eleve nem volt túl erős” – jegyezte meg az amerikai alelnök.

Vance a jelek szerint egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a Kreml évek óta épp ezeknek a szélsőjobboldali pártoknak a támogatásával próbálja meggyengíteni Európát.

Sőt, a beszédét követően találkozott is a német AfD vezetőjével, amelyet a közvéleménykutatások a második helyre mérnek a hétvégi német választások előtt. Nem mellesleg ez az a szélsőjobboldali párt, amit Elon Musk is támogatásáról biztosított.

Az amerikai lap szerint az európai vezetőknek szembe kell nézniük azzal, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Három évnyi háború után, amely összekovácsolta a NATO-t, Trump kormánya világossá tette, hogy máshová helyezi a hangsúlyt: Ázsiára, Latin-Amerikára, az Északi-sarkra és minden olyan térségre, ahol az Egyesült Államok értékes ásványkincseket szerezhet.

Norbert Röttgen, a német CDU képviselője úgy fogalmazott: „Európának be kell látnia, hogy a világ megváltozott. Az USA már nem tekinti az európai biztonságot elsődleges nemzeti érdekének.” A New York Times szerint

Európa vezetői a müncheni találkozó után arra számítanak, hogy több tízezer amerikai katona hagyja el a kontinenst. A kérdés csak az, hogy hányan és milyen gyorsan.

Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere szerint már tárgyaltak is csapatkivonásokról az amerikai védelmi miniszterrel. De világossá tették, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Jelenleg ugyanis sok olyan felszerelés és képesség van, amivel kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik Európában, a támadó helikopterektől a műholdas hírszerzésig. Ahhoz, hogy ezeket európai forrásokból kiváltsák, legalább egy évtizedre lenne szükség.

A fokozatos amerikai kihátrálás hatalmas győzelmet jelenthet Putyinnak. Az orosz elnök már a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián azt követelte, hogy csökkentsék az Egyesült Államok befolyását Európában, és alakítsanak ki olyan új erőviszonyokat, amelyek Moszkvának kedvezőbbek. Akkor nem járt sikerrel. Az akkori amerikai védelmi miniszter, Robert M. Gates csak a hidegháborús retorika felélesztésének tartotta Putyin beszédét.

Az orosz elnök azonban azóta sem tágít. Az Ukrajna elleni háború előtti hónapokban is hangsúlyozta: nemcsak az ukránok szuverenitásáról kell tárgyalni, hanem egész Európa biztonsági rendszeréről, amelyből kizárták Moszkvát. Szerinte ezen változtatni kell.

Majdnem két évtizeddel Putyin első próbálkozása után, ugyanazon a konferencián Trump kabinetjének tagjai világossá tették: ők segíthetnek neki megvalósítani két évtizedes célját.

Andrew S. Weiss, a Carnegie Alapítvány kutatási alelnöke szerint „a Kreml a hidegháború kezdete óta arról álmodik, hogy kiszorítja Amerikát Európa biztonsági rendszeréből”.

Hozzátette: „Putyin elég ravasz ahhoz, hogy kihasználja az új amerikai vezetés által kínált lehetőségeket.” Ez sokkal fontosabb lehet az orosz elnöknek, mint bármilyen ukrán terület megszerzése, mert hosszú távon is megerősítheti Moszkva hatalmát és befolyását a térségben.

Az amerikaiak azt is világossá tették, hogy első körben kihagyják Európát, sőt, magát Ukrajnát is az ukránok jövőjéről folytatott tárgyalásokból, amelyek a héten kezdődnek Szaúd-Arábiában. Pedig Volodimir Zelenszkij kijelentette: „Ukrajna soha nem fogad el olyan megállapodásokat, amelyeket a háta mögött kötnek.”

Az amerikai lépésekre válaszul az ukrán elnök Münchenben felvetette, hogy létre kell hozni egy „Európai Hadsereget”, amelybe a csatatéren megedződött ukrán haderő is beletartozna. Ezzel gyakorlatilag egy NATO-n kívüli katonai szövetséget javasolt, amely az Egyesült Államok befolyása nélkül hozna döntéseket.

Zelenszkij a biztonságpolitikai konferencián arról a félelméről is beszélt, hogy Putyin megpróbálja majd manipulálni Trumpot, és megjósolta, hogy az orosz elnök meghívja őt a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségére.

„Putyin el fogja érni, hogy az amerikai elnök ott álljon a Vörös téren május 9-én, nem mint tisztelt vezető, hanem mint díszlet az ő színjátékában” - jelentette ki Zelenszkij.

Ugyan rövid ideig úgy tűnt, Trump Ukrajna ritkaföldfémeiért cserében hajlandó lenne biztonsági garanciákat adni az országnak, mostanára kiderült, az amerikai elnök erre inkább az eddigi támogatás ellentételezéseként tekint. Scott Bessent pénzügyminiszter Kijevben azt követelte, hogy Ukrajna minden ásványkincsének, például a grafitnak, a lítiumnak, és az uránnak az 50%-os részesedését adja át Washingtonnak. De Zelenszkij szerint cserében nem kínáltak igazi biztonsági garanciákat a jövőre nézve. Emiatt az ukrán elnök elutasította az ajánlatot.

Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója erre vasárnap úgy reagált egy interjúban: „az amerikai nép megérdemli, hogy valamiféleképpen megtérüljenek azok a milliárdok, amit a háborúba fektettek.”

Ukrajna most úgy érzi, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megszegte korábbi vállalását. Amikor ugyanis Kijev a hidegháború végén lemondott nukleáris fegyvereiről, azt ígérték, megvédik az oroszoktól.

Az európai diplomaták viszont azt kifogásolják, hogy az amerikai ajánlat a gyarmatosítás korszakára emlékeztet, amikor a nagyhatalmak nyersanyagokat követeltek védelmi ígéretekért cserébe.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőre rendkívüli találkozót hívott össze a nagy európai országok vezetőinek Párizsban, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét és a kontinens biztonsági stratégiáját. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői mellett erre az Európai Unió és a NATO vezető tisztségviselői is meghívást kaptak.

Az európai vezetők a New York Times szerint leginkább attól tartanak, hogy a Trump-Putyin tárgyalások eredményeképp Oroszország megszerzi Ukrajna egyötödét, majd néhány év múlva a maradékot is bekebelezi. Véleményük szerint Putyin célja a NATO teljes szétverése.

És nem tudják, mi történik, ha Oroszország egy kisebb NATO-tagállamot támad meg. Továbbra is számíthat-e Európa az Egyesült Államok védelmére?

Alexander Baunov, a Carnegie Oroszország és Eurázsia Központ munkatársa szerint Putyin mindig is hitt abban, hogy idővel az Egyesült Államok és Európa kénytelen lesz engedni neki. „Az Egyesült Államok változik” – írta Baunov egy friss elemzésben. „Washington ma már nem Európa érdekében közelít Moszkvához, hanem a saját érdekében – sőt, részben épp Európa ellen.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk