SZEMPONT
A Rovatból

Trump mindent megad Putyinnak, ez egy drámai külpolitikai fordulat, amely alapjaiban rengeti meg Európát és a világot – írja a New York Times

Miközben Trump szerint Ukrajna a hibás azért, mert Oroszország lerohanta, gyakorlatilag mindent megígért Putyinnak: az elfoglalt területeket, a NATO távoltartását és az orosz elszigeteltség megszüntetését. Úgy tűnik, Putyint partnerként, a saját szövetségeseit ellenségként kezeli.


Az elmúlt több mint egy évtizedben a Nyugat és a Kelet újra szembekerült egymással egyfajta új hidegháborúban. Most azonban, hogy Donald Trump visszatért az elnöki székbe, az Egyesült Államok mintha oldalt váltana – írja a New York Times.

Az amerikai lap szerint Trump keddi sajtótájékoztatójából, és abból, ami a Szaúd-Arábiában folytatott orosz-amerikai tárgyalásokon történt,

világosan kiderült, az amerikai elnök hajlandó hátat fordítani szövetségeseinek, hogy együttműködjön Vlagyimir Putyinnal.

Trump a floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban tartott sajtótájékoztatóján azt állította, nem Oroszország felelős a háborúért, amely elpusztította Ukrajnát, hanem maga Ukrajna. „Ezt soha nem kellett volna elkezdenetek” – mondta a háborúról, szavait az ukrán vezetésnek címezve. Hozzátette azt is: „megköthettétek volna az alkut.”

Trump úgy gondolja, a konfliktusnak az az oka, hogy az ukrán vezetés nem volt hajlandó területeket feladni, ezért szerinte nincs is helyük az általa kezdeményezett béketárgyalásokon. Putyin felelősségéről egyetlen szót sem ejtett, pedig az orosz elnök volt az, aki 2014-ben megszállta Ukrajna egy részét, majd alacsony intenzitású háborút folytatott ellene, 2022-ben ismét megtámadta az országot, célul tűzve annak teljes elfoglalását.

A New York Times szerint

Trump jelenleg az amerikai külpolitika egyik legdrámaibb fordulatát hajtja végre: olyan 180 fokos irányváltást, amely az Egyesült Államok barátait és ellenségeit egyaránt arra kényszeríti, gondolják újra az Amerikával fenntartott kapcsolatukat.

A lap hozzáteszi, soha egyetlen amerikai elnök sem mondott volna, olyanokat, mint Trump, mindegy, hogy demokratákról vagy republikánusokról van szó. A második világháború óta minden amerikai elnök fenyegetésként tekintett először a Szovjetunióra, majd később utódjára, Oroszországra. Trump azonban úgy viselkedik, mintha Putyin egy stratégiai szövetséges lenne.

Egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok felhagy Putyin elszigetelésével, vissza akarja vezetni Oroszországot a nemzetközi közösségbe, és az Egyesült Államok egyik legfőbb partnerévé akarja tenni.

„Ez egy szégyenletes visszalépés az elmúlt 80 év amerikai külpolitikájához képest” – mondta a New York Times-nak Kori Schake, a konzervatív American Enterprise Institute külpolitikai szakértője, aki korábban George W. Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt.

„A hidegháború alatt az Egyesült Államok soha nem ismerte el a balti államok szovjet megszállását, ezzel erőt adott azoknak, akik a szabadságukért harcoltak” – tette hozzá. „Most viszont legalizáljuk az agressziót és a befolyási övezetek létrehozását. Az elmúlt 80 év minden amerikai elnöke ellenezné Trump álláspontját.”

Trump viszont úgy látja, Európa védelme túlságosan drága, és az Egyesült Államoknak inkább Kínára kellene összpontosítania, amelyet a „legnagyobb fenyegetésnek” tart. Nem véletlen, hogy JD Vance alelnök néhány napja a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy „a belső fenyegetés” veszélyesebb, mint Oroszország.

Eközben Marco Rubio Szaúd-Arábiában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és arról beszélt, hogy „hihetetlen lehetőségek” nyílnának az oroszokkal való együttműködésre, ha sikerülne lezárni az ukrajnai háborút.

Zelenszkij világossá tette, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról dönteni. Ők olyan békét szeretnének, ami védelmet nyújtana Oroszország jövőbeli agressziójával szemben, ezt szerintük a NATO-tagság vagy a háborús övezetbe telepített békefenntartók garantálhatnák. Emellett szeretnék, ha kivizsgálnák az orosz háborús bűnöket és elítélnék a felelősöket.

Ehhez képest a Trump által felvetett engedmények teljes mértékben egybeesnek az orosz követelésekkel: Oroszország megtarthatná az összes általa elfoglalt ukrán területet, az USA nem biztosítana biztonsági garanciákat Ukrajnának, és nem engedné be a NATO-ba. Trump még azt is javasolta, hogy Oroszországot vegyék vissza a világ legfejlettebb tagállamait tömörítő G7-ek közé, ahonnan még 2014-ben zárták ki.

Ez a külpolitikai fordulat pedig Európát és a világot alapjaiban rengeti meg.

A New York Times értékelése szerint

a Rijádban tartott megbeszélés inkább hasonlított egy 21. századi Jaltára vagy Bécsi Kongresszusra, ahol két nagyhatalom felosztja a befolyási övezeteit.

A lap felidézi, hogy Trump mindig is csodálattal beszélt Putyinról, akit „nagyon ravasz” vezetőként jellemzett, és „zseniálisnak” nevezte az Ukrajnára gyakorolt nyomását. Ezzel szemben az USA hagyományos szövetségeseit – például Németországot, Kanadát vagy Franciaországot – rendszeresen lenézi.

Az elnök második ciklusa első hónapját azzal töltötte, hogy elidegenítette az amerikai szövetségeseket: nemcsak kizárta őket az Ukrajnáról szóló tárgyalásokból, hanem vámokkal fenyegette, katonai kiadásaik növelésére kényszerítette őket, sőt, egyes területeikre is igényt formált. Milliárdos támogatója és immár kollégája, Elon Musk közben nyíltan támogatja a szélsőjobboldali német AfD-t.

„Európában egyelőre úgy látják, hogy Trump normalizálni akarja a kapcsolatokat Oroszországgal, miközben szövetségeseit ellenségként kezeli” – mondta Ian Bremmer, a Eurasia Group geopolitikai elemző cég vezetője. „Az AfD támogatása – amelyet a német vezetés neonáci pártnak tart – Trumpot Európa egyik legfontosabb gazdasági hatalmának ellenségévé teszi. Ez egy rendkívüli fordulat.”

A New York Times egy másik cikkében azonban idézi Orbán Viktor interjúját is, amit Tucker Carlsonnak adott. Azt a mondatot emelik ki, ami szerint „Donald Trump már megváltoztatta az egész nyugati világ gondolkodásmódját.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Pesti Srácok főszerkesztője a Balásy-interjúról: Ez nem demokratikus aktus, hanem államcsíny
Huth Gergely szerint Balásy Gyulát bírói jóváhagyás nélkül teszik tönkre és félemlítik meg. A publicista szerint az ügy előképe Sára Botond főispán meghurcolása volt, és a folyamat több ezer ember megélhetését veszélyezteti.


Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője is reagált Balásy Gyula nagy visszhangot kiváltó interjújára. Ahogy arról beszámoltunk, a vállalkozó többek közt arról beszélt a Kontrollnak, hogy felajánlja az államnak a 22 éve épített cégcsoportját. Elmondása szerint több cégének bankszámláját „technikai hibára” hivatkozva befagyasztották, ami szerinte több tízmilliárd forintot érintett.

Huth Gergely a Facebook-oldalán írta meg a véleményét az interjúról. Azzal indít, hogy szerinte elképzelhető, Balásy Gyula cégei kötöttek túlárazott szerződéseket, de az is, hogy nem. Hozzáteszi, hogy „az oknyomozó újságíróknak joguk van ezután kutakodni, s egyáltalán bárkinek feljelentést tennie, ha úgy gondolja.”

Azt azonban elfogadhatatlannak tartja, ami szerinte most zajlik.

„Hogy (nyilván jó előre beépített) hatósági, vagy azon kívüli szereplők pár nap leforgása alatt, bírói jóváhagyás nélkül tönkretegyenek és megfélemlítsenek egy olyan nagyvállalkozót, aki munkáját elnyert közbeszerzések alapján, a most leköszönő ellenzék által folyamatosan vizsgálva végzi.”

Az újságíró szerint Balásy működésének megnehezítése rengeteg ember megélhetését sodorja veszélybe. Úgy fogalmaz, „akinek ellehetetlenítése több száz, közvetve több ezer ember megélhetését teszi kockára (a BL-döntő szervezőitől kezdve egy rakás bal- és jobboldali reklámszakemberen és médiamunkáson át a kulturális szféra egy részéig).”

„Ezt az embert mindezek után arra kényszerítik - ismétlem, bármiféle bírói, ügyészi, rendőri intézkedés nélkül -, hogy a parlament által még meg sem választott miniszterelnök házi tévéjében mondjon le pityeregve a teljes céges és magánvagyonáról, kielégítve ezzel a Tisza-vezér személyes bosszúvágyát, s egyben megfélemlítve minden politikai ellenfelet”

– írja.

Előjelként említi Sára Botond főispán ügyét, akit szerinte múlt héten meghurcoltak „pár karton bor elfogadásának ürügyén”. Úgy látja, ez még csak a kezdet.

Huth szerint a jelenlegi események fényében már érthetővé válik Magyar Péter korábbi magabiztossága, aki már a választás éjjelén az állami vezetők és polgármesterek eltávolításával fenyegetőzött.

Úgy gondolja, „ami most zajlik, az nem egy demokratikus aktus, hanem egy jó előre eltervezett államcsíny”.

„Az ország jobbik részének” feltette a kérdést: „eltűrjük mi ezt?”

A főszerkesztő szerint „a Fidesz-kormány alatt minden ellenzéki szabadon tüntethetett, szervezkedhetett, belephette a kulturális- és szellemi szférát, ott agitálhattak, ahol csak akartak, még a kisgyerekeket is büntetlenül demonstrációkra terelhették az iskolákból.” Véleménye szerint a baloldali sajtó is gyarapodott az elmúlt években.

Huth elismeri, hogy Balásy Gyula nem feltétlenül egy közkedvelt figura: „persze, nehéz a luxizó és mimózalelkű Balásy Gyulában egy szimpatikus mártírt látni”.

Végül azt írja:

„ha már most lábbal tiporhatják a törvényt, akkor bárki, ismétlem, bárki lehet a következő. Ha hagyjuk...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk