Dr. Máté Gábor magyar születésű, világhírű kanadai orvos, akinek számos nyelvre lefordított könyveit ( A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket, A sóvárgás démona – Ismerd meg a függőségeidet, Szétszórt elmék – A hiperaktivitás új gyógymódja, A család ereje – Ragaszkodj a gyermekeidhez!) rongyosra olvasták azok, akik hozzá hasonlóan hisznek a módszereiben, és abban, hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől. Most készült egy dokumentumfilm Máté jelenlegi és korábbi terápiás-gyógyító munkájáról.
Maga a film eszköztárában is nagyon szép és megindító, de a legizgalmasabb része mindaz az állítás, bölcsesség, évtizedek orvosi tapasztalata által szerzett tudás, ami a főszereplő szakember szavaiból árad.
A filmben sok szó esik az emelkedő arányú betegségekről és ezek lelki eredőiről is - melyek a megemelekedett stressz-szinttel hozhatók összefüggésbe, mint pl. az egyre gyakoribb autoimmun-betegség és a rákbetegségek. A traumával összefüggő betegségeket és a társadalom egyre ingatagabb mentális állapotát Máté már világjárványnak nevezi.
Számos esetet is megismerünk: például egy férfiét, aki évek óta stagnáló, komoly rákbetegségéből gyógyult meg traumafeloldási technika segítségével.
Máté rámutat arra is, hogy gyakran szteroiddal kezelnek különböző betegségeket. Mi is az a szteroid? - teszi fel a kérdést egy előadásán. A kortizol egyfajta másolata. "És mi az a kortizol? Stresszhormon. Mindent stresszhormonokkal kezelünk" - hívja fel rá a figyelmet. Ahelyett, hogy a tünet mellett a figyelmet a lelki oldalra fordítanánk.
A cím alapján - The Wisdom of Trauma, azaz A trauma bölcsessége - elég egyértelmű, hogy Máté fókuszában a trauma és gyógyítása áll. Egyébként az addikció is központi topik, már csak azért is, mert a trauma esetében kikerülhetetlen, ráadásul Dr. Máté Gábor szakterülete. Rajta kívül más, a témával, és közvetlenül traumatizált, addikt áldozatokkal, hajléktalanokkal, nehéz sorsúakkal foglalkozó szakemberek is megszólalnak, és látjuk őket munka közben.
A film sok wow-pillanata közül az egyik egy szigorúan őrzött börtön udvarán játszódik, ahol a különleges biztonsági intézkedést igénylő, súlyos bűncselekményeket elkövetett rabokat őrzik.
Egy nagy körben állnak. A középen egy terapeuta áll, és hangosan insturálja a férfiakat. "Akit gyermekkorában szülő vagy más felnőtt megalázott, lépjen a körbe!" - mondja. Mindannyian lépnek egyet előre. És folytatódnak a kérdések. "Akit megütöttek, úgy, hogy fájt és nyoma maradt, lépjen a körbe" - újra szinte egyszerre lépnek. És így tovább. Gyilkosok. És mind egy szálig gyermekkorban traumatizált emberek.
Máté azt mondja, a bántalmazott gyermek nem csak a fájdalom miatt hordoz traumát - hanem mert egyedül maradt, mert nem kap segítséget. Aztán elszakad önmagától, és nem mer valódi önmaga lenni.
A szakember nem felmenteni akarja a bűnözőket sem, hanem segíteni nekik, illetve nekünk is megérteni: sokszor milyen gyermekkori élmények állnak a későbbi deviancia mögött. A bántalmazottból hogyan lesz bántalmazó. És hogyan tud gyógyulni.
Ez a film központi kérdése: hogyan képes az ember meggyógyulni a traumájából, ha egész életében a hátán cipeli. Ha a szégyenétől ő maga sem látja. Minden lelki problémával küzdő emberben, mondja Máté, ott van belül az egészséges ember, aki nem találta meg annak a lehetőségét, hogy kifejezze az érzéseit. Elnyomott fájdalmát, dühét.
Máté módszere nem arra nyújt megoldást, hogy elfelejtsük a fájdalmas emlékeket - miért is kéne, amikor a történetünk részei - , hanem arra, hogyan találjuk meg a rájuk vonatkozó megfelelő érzések kifejezési útját.
Mindenkiben ott van egy igaz, autentikus én, mondja Dr. Máté, és ezt soha nem lehet tönkretenni. Ez adhat hitet és reményt azoknak, akik úgy érzik, egy rákból - több rákos, elfojtott traumájú beteget is kezel a filmben - vagy egy mentális betegségből, vagy egy függőségből nem tudnak meggyógyulni.
Dr Máté Gábor rámutat a társadalmi hiányosságokra is. Ijesztő adatokat hallunk az Amerikában egyre növekvő fiatalkori depresszióról, öngyilkossági arányokról. Azt állítja,
lehet, hogy nem éri meg, de el tudja képzelni, hogy a létrejöhet egy olyan civilizáció, amely nem mellőzi a traumát, hanem a gyógyítására koncentrál.
Nem szabad mellőzni a lelket, és nem csak a testet kell meggyógyítani. Traumáról informált egészségügyre van szükségünk, mondja. Traumáról informált oktatásra.
Amikor rosszul érezzük magunkat valami miatt, nem feltétlenül a jelen pillanatra reagálunk, mondja az egyik páciensének - hanem a múltra. Ha az emberek nyitottá válnak arra, hogy eljussanak az életük igazságáig - még akkor is, ha rettentő fájdalmas - képessé válnak a gyógyulásra.
A fájdalmas emlékek feldolgozhatók, és ezzel a jelenben is képesek lehetünk önmagunk szeretetére, elfogadására, és az élethelyzeteink adekvát kezelésére. Nem kívül kell keresni a megoldást, hanem belül - csak a megfelelő kérdések megválaszolására van szüksége mindenkinek. Ehhez szakemberi segítség is szükséges.
A trauma tehát bölcsességet hordoz: csak el kell jutnunk a saját igazságunkig a szenvedés által - ami nem véletlenül történik meg velünk, hanem azért, hogy felhívja a figyelmet a feldolgozatlan problémákra - , mondja a szakember.
Fontos film, fontos, mellébeszélés nélküli üzenetekkel. Még ma IDE KATTINTVA, regisztráció után.
Dr. Máté Gábor magyar születésű, világhírű kanadai orvos, akinek számos nyelvre lefordított könyveit ( A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket, A sóvárgás démona – Ismerd meg a függőségeidet, Szétszórt elmék – A hiperaktivitás új gyógymódja, A család ereje – Ragaszkodj a gyermekeidhez!) rongyosra olvasták azok, akik hozzá hasonlóan hisznek a módszereiben, és abban, hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől. Most készült egy dokumentumfilm Máté jelenlegi és korábbi terápiás-gyógyító munkájáról.
Maga a film eszköztárában is nagyon szép és megindító, de a legizgalmasabb része mindaz az állítás, bölcsesség, évtizedek orvosi tapasztalata által szerzett tudás, ami a főszereplő szakember szavaiból árad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elmeorvosi vizsgálata után nyilvánosságra hozza Zsolti bácsi nevét a Szőlő utcai ügy koronatanúja
Bangó Sándor egy interjúban beszélt arról, hogy július elején elmeorvosi szakértői vizsgálata lesz, ezt követően a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit.” Tagadta, hogy pénzt kapott volna az üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért, és hogy az ő hangja hallható a Pócs János videójában bemutatott felvételen, ezért rágalmazás miatt feljelentést is tesz.
Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.
A vádakat, melyek szerint pénzért tette a Fideszre nézve terhelő kijelentéseit, határozottan visszautasította. „Nem kaptam egyáltalán semmiféle pénzt” – jelentette ki.
Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.
„Bangó Sándor nem kapott pénzt sem tőlem, sem mástól a kontrollos interjúért cserébe, jómagam nem tudtam arról és ma sincs tudomásom arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban »Zsolti bácsi« vezetéknevéről”
– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.
Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.
Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.
A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.
„Bocsánat, hogy ezt mondom, egy süket ember is hallja ezt, hogy nem én vagyok a videón” – jelentette ki.
Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.
Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.
Elmondása szerint a kihallgatások során keresztkérdésekkel próbálták zavarba hozni, és megnézni, hogy ellentmondásba keveredik-e önmagával.
Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.
Az ügyben a következő lépés egy elmeorvosi szakértői vizsgálat lesz július 9-én, ami után, mint mondta, a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit”. „Nem keverek bele semmilyen médiát, senkit nem keverek bele, se politikát, senkit. Ez az én saját döntésem” – szögezte le.
Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.
„Nagyon rosszakat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit gondolnak róla az emberek, és hozzátette, nagyon sokan elhiszik, hogy 4 millió forintot kapott.
Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.
A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.
Beszélt a mentális állapotáról is.
Elmondta, hogy a bántások hatására régebben többször is kárt tett magában, és öngyilkossági gondolatai is voltak.
Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.
Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.
Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.
A vádakat, melyek szerint pénzért tette a Fideszre nézve terhelő kijelentéseit, határozottan visszautasította. „Nem kaptam egyáltalán semmiféle pénzt” – jelentette ki.
Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője
Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.
A hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a NER-hez köthető luxuskiadások leleplezésében játszott szerepéről Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból is ismert ingatlanbefektető. Az üzletasszony elmondta, a 2022-es választás után döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé tárja a kormányközeli körök vagyonosodásának látható jeleit, mert úgy érezte, a politikai elit tagjai és hozzátartozóik már egyáltalán nem rejtegetik a gazdagságukat.
Elsőként Matolcsy Ádám feleségének akkor még nyilvános Instagram-oldalán közzétett fotói keltették fel a figyelmét. „Például Matolcsy Ádám felesége az akkor még nyilvános Instagram-oldalán különböző színű és méretű Chanel és Hermes táskákkal pózolt, hozzájuk illő cipőkkel, több tízmilliós ékszerekkel” – idézte fel. Tóth Ildikó szerint, bár köztudott volt, hogy a férj és barátai a Magyar Nemzeti Bank felújításából szereztek pénzt, az építőipart ismerve úgy gondolta, abból a tevékenységből nem származhat ekkora vagyon. „Az építőipart ismerve úgy gondoltam, ebben nem lehet annyi pénz, hogy valaki a feleségének tucatnyi Hermes táskát vegyen. Ez őrült vagyonról árulkodott” – jelentette ki.
Ezt követően, 2022 tavaszán kereste meg Hadházy Ákost, és felajánlotta neki, hogy képeket és információkat küld olyan luxusköltésekről, amelyek szerinte sehogy sem illeszthetők össze az ország gazdasági helyzetével és az érintettek hivatalos bevételeivel. Az motiválta, hogy úgy érezte, a tényfeltáró újságírók munkája során feltárt hatalmas, milliárdos összegeket az emberek nem tudják értelmezni. „Nem azért, mert buták, 600 milliárd forintot én sem tudok értelmezni, ezek felfoghatatlan számok” – mondta. Ezzel szemben a kézzelfogható luxustárgyak mindenki számára beszédesek.
„A célom az volt, hogy emberközelivé tegyem a harácsolást: a táskák, cipők, ruhák mindenki számára értelmezhetők” – fogalmazott.
A legmegdöbbentőbb példaként Rogán Barbara egy táskáját említette. „A legdrágább darab, amit találtunk, egy körülbelül 160 millió forintos fekete, krokodilbőr Hermes Kelly táska volt, tele gyémántdíszítéssel – Rogán Barbara viselte” – mondta, hozzátéve, hogy ez bárki számára érthetővé teszi a vagyon mértékét. Szerinte felmerül a kérdés: „Milyen mértékben vehetik ki a pénzt az államháztartásból, ha ez is belefér?”
Tóth Ildikó szerint a NER-hez köthető nők olyan szintű gazdagságot mutattak, ami még a leggazdagabbak körében sem általános. „A NER-hez köthető feleségek, barátnők, lányok, akik a nyilvános oldalaikon pózoltak ezekkel a tárgyakkal, olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – állította.
Példaként hozta fel, hogy sem a francia elnökfeleségek, sem Katalin hercegné nem viselnek ennyire drága és hivalkodó kiegészítőket. A kezdeményezéséhez sok barátja csatlakozott, akik szintén küldtek neki képeket, míg mások közvetlenül Hadházy Ákoshoz fordultak, így egyfajta mozgalom alakult ki. Ennek eredményeként az érintettek kénytelenek voltak a közösségi oldalaikat zártkörűvé tenni, de az információáramlás nem állt le. „A saját baráti körük mentette le az újabb táskákról, ékszerekről készült fotókat, és küldte tovább nekem vagy Hadházynak” – mondta.
A leleplezések hatása megfelelt a várakozásainak. „A táskák és ékszerek piszlicsáré dolgoknak tűnnek a nagy közbeszerzések mellett, mégis erősen hatott a közvéleményre, megszületett például a luxizás kifejezés” – értékelte a történteket. A téma bekerült a sajtóba, podcastokba és YouTube-videókba, így minden társadalmi réteghez eljutott.
A jelenség azonban nem szűnt meg, példaként említette Várkonyi Andreát, akit egy százötvenmilliós Hermes táskával fotóztak le Cannes-ban. Szerinte sokatmondó, hogy egy ilyen értékű tárgyat nem egy kiemelt eseményen, hanem hétköznapi ruhaválogatás közben viselt. „Az az érzésem, hogy ezek az emberek annyira megszokták a luxust, hogy nem tudnak és nem is akarnak leállni a megszokott életformájukról” – vélekedett.
A propagandamédia ellentámadási kísérletét, amikor Magyar Péter mellett sétáló Köböl Anita kormányszóvivő Louis Vuitton táskáját bírálták, sikertelennek tartja, szerinte a sztori érdektelenségbe fulladt.
Ettől függetlenül általános véleménye, hogy „a politikában dolgozóknak nem kell világmárkák logóival operálniuk még akkor sem, ha valaki a nagymamájától kapta a táskáját 1996-ban”.
Ezzel szemben dicséretesnek nevezte, hogy a Tisza Párt politikusnői magyar tervezők ruháiban jelentek meg a parlament alakuló ülésén. Szoboszlai Dominik öltözéke körüli vitát másként látja. Szerinte a focista szettje nagyon trendi volt, csak a magyar társadalom számára szokatlan. „Szoboszlai igazi trendszetterként a legújabb, legmenőbb dolgokat viselte” – mondta, hozzátéve, hogy a sportoló a saját maga által megkeresett pénzt költi, amire akarja.
Befektetési szakértőként a luxustáskákról elmondta, hogy azok csak akkor érnek sokat, ha makulátlan állapotban maradnak. „Ha valaki befektetésnek vesz egy ilyen darabot, azt nem hordhatja éjjel-nappal az utcán” – figyelmeztetett. Egy karcolás is jelentősen csökkentheti az értéküket. Ahhoz, hogy egy táska valóban jó befektetés legyen, „megfelelően kitömve, porzsákban kell tárolnia, és csak nagyon ritkán, igazán jeles alkalmakkor veszi elő”.
Arra a felvetésre, hogy a luxustáskák alkalmasak-e vagyonkimentésre, nemmel válaszolt. Szerinte a másodlagos piacot olyan aukciósházak jelentik, mint a Christie’s vagy a Sotheby’s, amelyek minden dokumentációt bekérnek, és az eladás adóköteles. „Nem lehet a törvényt kijátszva harminc Hermes táskába fektetni a pénzt” – állította.
Végül Magyarország luxuspiaci helyzetét elemezte. Véleménye szerint a magyar GDP nem indokolja, hogy a Chanel vagy a Hermes üzletet nyisson az országban, mert nincs rá fizetőképes kereslet. „Magyarországon olyan alacsonyak a fizetések, hogy semmilyen létjogosultságuk sincs a luxusmárkáknak, nem is tudok arról, hogy bármelyik be akarna jönni az országba” – jelentette ki. Hozzátette, hogy még olyan multibrand luxusüzletek sincsenek, mint Nyugat-Európában, mert sem a hazai, sem a külföldi befektetők nem látnak benne fantáziát. „Magyarország az Európai Unióban a jövedelmi mutatók alapján az egyik legrosszabb helyen áll, tehát nem lenne semmi értelme” – zárta gondolatait.
A hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a NER-hez köthető luxuskiadások leleplezésében játszott szerepéről Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból is ismert ingatlanbefektető. Az üzletasszony elmondta, a 2022-es választás után döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé tárja a kormányközeli körök vagyonosodásának látható jeleit, mert úgy érezte, a politikai elit tagjai és hozzátartozóik már egyáltalán nem rejtegetik a gazdagságukat.
Elsőként Matolcsy Ádám feleségének akkor még nyilvános Instagram-oldalán közzétett fotói keltették fel a figyelmét. „Például Matolcsy Ádám felesége az akkor még nyilvános Instagram-oldalán különböző színű és méretű Chanel és Hermes táskákkal pózolt, hozzájuk illő cipőkkel, több tízmilliós ékszerekkel” – idézte fel. Tóth Ildikó szerint, bár köztudott volt, hogy a férj és barátai a Magyar Nemzeti Bank felújításából szereztek pénzt, az építőipart ismerve úgy gondolta, abból a tevékenységből nem származhat ekkora vagyon. „Az építőipart ismerve úgy gondoltam, ebben nem lehet annyi pénz, hogy valaki a feleségének tucatnyi Hermes táskát vegyen. Ez őrült vagyonról árulkodott” – jelentette ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nyolc év, csókolom, lehet tovább haladni" - Így fogadták, hogy Orbán Viktor nem lehet többé kormányfő
A törvény, ami 8 évben korlátozta a minisziszterelnökként eltölthető időt, megosztja az általunk megkérdezett embereket. A támogató véleményektől a nyers elutasításig minden elhangzik videónkban.
Az Országgyűlés kedden elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely két ciklusban, vagyis összesen nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki mandátumot. Mivel a szabályozás visszamenőleges hatályú, az 1990-től betöltött ciklusokat is figyelembe veszi, a döntés értelmében Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő. Magyar Péter miniszterelnök aznapi közösségi médiás összegzésében a nap egyik legfontosabb eredményeként értékelte a lépést.
„Ezt ellenem csinálják” – így reagált Orbán Viktor, aki viccesnek nevezte, hogy valakit jogszabályi úton „tiltanak el a néptől”. A javaslatot benyújtó TISZA Párt szerint ugyanakkor a cél a személyi kultuszok és a túlzott hatalomkoncentráció megakadályozása. Egy friss felmérés szerint a korlátozást a Fidesz szavazóinak egyötöde is támogatja.
„Örülök neki.” „Igazságtalannak tartom.” „I don’t give a fuck. I don’t care.”
– az utca emberét kérdeztük, és úgy tűnik, a válaszolókat megosztotta a döntés. Volt olyan, aki azt mondta, ha Orbán Viktornak szobra lenne, levágnák a fejét és azzal fociznának, más szerint miért ne lehetne valaki 100 évig is miniszterelnök, ha megválasztja a nép.
A teljes riport
Az Országgyűlés kedden elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely két ciklusban, vagyis összesen nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki mandátumot. Mivel a szabályozás visszamenőleges hatályú, az 1990-től betöltött ciklusokat is figyelembe veszi, a döntés értelmében Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő. Magyar Péter miniszterelnök aznapi közösségi médiás összegzésében a nap egyik legfontosabb eredményeként értékelte a lépést.
„Ezt ellenem csinálják” – így reagált Orbán Viktor, aki viccesnek nevezte, hogy valakit jogszabályi úton „tiltanak el a néptől”. A javaslatot benyújtó TISZA Párt szerint ugyanakkor a cél a személyi kultuszok és a túlzott hatalomkoncentráció megakadályozása. Egy friss felmérés szerint a korlátozást a Fidesz szavazóinak egyötöde is támogatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.
A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.
Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.
Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.
„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”
– figyelmeztetett.
A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.
„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”
– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.
Krekó Péter kifejtette, hogy
az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.
Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.
„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.
Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.
A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.
Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.
„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”
– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.
Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.
„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”
– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.
„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.
A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.
A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy
az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.
„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.
Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
