Egy hét telt el azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, a világpiaci árak pedig azóta is folyamatosan emelkednek. A legjobban az olaj, a szén, az alumínium és a búza ára ugrik – írja a Guardian.
A Brent kőolaj hordónkénti ára jelenleg 9 éves csúcson áll: 2013 februárja óta először emelkedett 118 dollárig.
Jelenleg 117 dollár körül mozog, míg amerikai könnyűolaj, a WTI (West Texas Intermediate) hordónkénti ára 114 dollárnál jár.
Az alumínium újabb rekordszintet ért el: 2,3 százalékkal drágult csütörtökre a londoni fémtőzsdén, így már 30 százalékkal emelkedett összesen idén.
Tonnánkénti ára így már 3650 dollár, míg a nikkelé 4 százalékos emelkedéssel már 26 935 dollár. Oroszország mindkét fém jelentős termelőjének számít.
Mivel Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának csaknem 29 százalékát adta tavaly, így a háború miatt a búza ára is jelentősen megugrott.
Most éppen 14 éves csúcson áll a 11,34 dolláros árfolyamával.
Az orosz-ukrán konfliktus természetesen a tőzsdére is komoly hatással van. A londoni tőzsde felfüggesztette a kereskedést 27, Oroszországhoz szorosan kötődő társasággal, például Sberbankkal, a Gazprommal, a Lukoillal, az alumíniumgyártó En+ Grouppal és a Polyus aranybányászati vállalattal.
Egy hét telt el azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, a világpiaci árak pedig azóta is folyamatosan emelkednek. A legjobban az olaj, a szén, az alumínium és a búza ára ugrik – írja a Guardian.
A Brent kőolaj hordónkénti ára jelenleg 9 éves csúcson áll: 2013 februárja óta először emelkedett 118 dollárig.
Jelenleg 117 dollár körül mozog, míg amerikai könnyűolaj, a WTI (West Texas Intermediate) hordónkénti ára 114 dollárnál jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin beiktatott egy megállót az alaszkai csúcstalálkozó előtt
Az amerikai elnökkel történő találkozója előtt megállt Magadanban az orosz elnök. A hírek szerint Putyin a régióban megtekinti a városfejlesztési és ipari létesítményeket
Az Alaszkában az amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal esedékes csúcstalálkozóra tartó Vlagyimir Putyin orosz elnök Magadanba érkezett – közölték péntek hajnalban orosz hírügynökségek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte,
az orosz államfő a régióban megtekinti a városfejlesztési és ipari létesítményeket, valamint találkozik Szergej Nozsov kormányzóval.
A távol-keleti Magadan és Anchorage közötti távolság légvonalban körülbelül háromezer kilométer, a repülési idő a két város között mintegy négy óra.
Putyin és Trump pénteken a tervek szerint közép-európai idő szerint 21:30-kor találkozik Anchorage-ben. A csúcstalálkozó helyszíne az Elmendorf-Richardson katonai bázison lesz.
A politikusok először négyszemközt tárgyalnak, majd a delegációk részvételével folytatják a tárgyalásokat. A találkozó programjában közös sajtótájékoztató és munkavacsora is szerepel.
A TASZSZ beszámolója szerint az amerikai-orosz csúcsra a Kreml akkreditált sajtócsoportjának csaknem félszáz újságíróját Anchorage-ben az ideiglenes szálláshellyé átalakított Alaska Airlines Center stadionban helyezték el. A hírügynökség szerint Anchorage-ben, ahol első ízben tartanak ilyen szintű és léptékű rendezvényt, az összes szálloda megtelt.
Az Alaszkában az amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal esedékes csúcstalálkozóra tartó Vlagyimir Putyin orosz elnök Magadanba érkezett – közölték péntek hajnalban orosz hírügynökségek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szívműtét közben ment el az áram 10 percre, az idős asszony nem élte túl
A Scunthorpe-i Központi Kórházban tíz percig nem volt áram, miközben a sebészek egy műtét közben keletkezett artériaszakadást próbáltak helyrehozni. A halottkém szerint a 77 éves nő nagy eséllyel túlélte volna az operációt, ha nincs a kimaradás.
Műtét közben meghalt egy 77 éves nő a Scunthorpe-i Központi Kórházban, miután egy váratlan áramszünet miatt az orvosok nem tudták azonnal befejezni a szívműtétet, írj az Independent. Jean Dye-t még 2020. szeptember 7-én műtötték szívbetegsége miatt, amikor hirtelen elment az áram, és a sebészek nem tudták használni a szükséges eszközöket – áll a halottkém jelentésében.
Az áramszünet akkor következett be, amikor az orvosok egy artériaszakadást próbáltak helyrehozni, ami a műtét közben alakult ki. A halottkém ezt „ritka, de ismert szövődménynek” nevezte.
A tíz percig tartó kimaradás miatt az orvoscsapat nem tudta használni az élő röntgenképeket, amelyek a sztentek – az ereket nyitva tartó hálós csövek – beültetéséhez kellettek. Amikor a szerelő megérkezett és helyreállította az áramellátást, befejezték a sztentek beültetését. A jelentés szerint azonban az asszony már „nem tért magához, és megállapították a halálát”.
Paul Smith vezető halottkém megállapítása szerint a beteg valószínűleg túlélte volna a beavatkozást, ha nincs az áramszünet.
„Az áramszünet egyértelmű oka nem derült ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „valószínűleg a vezetékrendszer hibája okozta, de ezt nem sikerült a szükséges mértékben bizonyítani”. A jelentés szerint a kórház elektromos rendszere továbbra is aggodalomra adhat okot. „Véleményem szerint fennáll a kockázata annak, hogy a jövőben is történhetnek halálesetek, ha nem tesznek lépéseket” – fogalmazott a halottkém.
A helyszínen dolgozó személyzet nem tudta, mi okozta az áramszünetet, mert korábban nem tapasztaltak ilyet. Rögtön szakembert hívtak, aki helyreállította az áramot.
A vizsgálat több hasonló áramszünetet is talált országos szinten. „Ez nyilvánvalóan olyan dolog, ami megtörténhet, és meg is történik” – mondta Smith.
„Ha a személyzet tisztában lett volna az áramszünet pontos okával, és lett volna lehetőségük újraindítani a rendszert a szerelő nélkül – aki egy külön gépházba ment –, akkor a leállás ideje valószínűleg lényegesen rövidebb lett volna.”
A halottkém szerint „a jövőben is előfordulhatnak olyan esetek, amikor ezek az apró időbeli különbségek élet-halál kérdését jelentik”.
Műtét közben meghalt egy 77 éves nő a Scunthorpe-i Központi Kórházban, miután egy váratlan áramszünet miatt az orvosok nem tudták azonnal befejezni a szívműtétet, írj az Independent. Jean Dye-t még 2020. szeptember 7-én műtötték szívbetegsége miatt, amikor hirtelen elment az áram, és a sebészek nem tudták használni a szükséges eszközöket – áll a halottkém jelentésében.
Az áramszünet akkor következett be, amikor az orvosok egy artériaszakadást próbáltak helyrehozni, ami a műtét közben alakult ki. A halottkém ezt „ritka, de ismert szövődménynek” nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Renner Erika zaklatója: Tévesen állapították meg, hogy elmebeteg vagyok, egyáltalán nem tartom magam annak
A férfi ellen megszüntették a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást, majd rövid kórházi kezelés után hazatérhetett. Renner Erika szerint a rendszer így sem őt, sem a családját nem védi meg.
R. László július 18-án szabadult a börtönből, miután a bíróság kóros elmeállapota miatt megszüntette ellene a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást. Egy civil kezelőorvos javaslatára május végén kötelező gyógykezelést rendeltek el, ezért a büntetés-végrehajtási intézetből a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe vitték. Három hét után onnan is távozhatott.
A Blikk pénteken a IX. kerületi otthona előtt találkozott vele.
„Tévesen állapították meg, hogy elmebeteg vagyok, egyáltalán nem tartom magam annak”
– mondta.
Azt is közölte: „Azt nem állítom, hogy a lúgos támadás nem történt meg és arról sincs szó, hogy meg lennék győződve Bene Krisztián ártatlanságáról. Könnyen lehet, hogy elkövette a bűncselekményt, de azt állítom, hogy a bíróságon minden kétséget kizáróan nem bizonyították a bűnösségét, ezért fel kellett volna menteni. Renner Erikával az a bajom, hogy félrevezette a hatóságokat.”
R. László korábban jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert Bene Krisztián védelmében halálosan megfenyegette a lúgos ügyben eljáró ügyészt. Többször gyanúsították zaklatással is. Elfogása előtt elment Renner Erika lakásához, gyalázkodó üzeneteket ragasztott az ajtajára, és az asszony nemi szervéről készült, egy könyvben megjelent fotókat is közterületen helyezett el.
A távoltartási végzés a letartóztatásával megszűnt, így most újra kérelmezni kellene. Szeptember közepén bíróságon is találkozhatnak, ahol polgári per zajlik köztük.
„Ez a férfi hat és fél éve zaklat engem és a családomat. Olyan sérüléseket és lelki töréseket okozott már, amiket nem lehet jóvá tenni. Azt kérem, hagyjon minket békén örökre és felejtsen el. Menjen orvoshoz és kezeltesse magát”
– mondta Renner Erika.
Szerinte felháborító, hogy kiengedték, és erről nem értesítették. „Nem kívánom, hogy börtönbe zárják, de kezeljék és minket hagyjon békén. Ha az ítélettel van problémája, küldjön beadványokat a bíróságra vagy az ügyészségre, mert ez rájuk tartozik” – tette hozzá.
A jogszabály szerint kóros elmeállapotú elkövetőknél határozatlan idejű kényszergyógykezelést lehet elrendelni, de csak akkor, ha a bűncselekményért legalább egy év letöltendő börtön járna. Ez nem vonatkozik a zaklatásra, garázdaságra és könnyű testi sértésre.
R. László július 18-án szabadult a börtönből, miután a bíróság kóros elmeállapota miatt megszüntette ellene a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást. Egy civil kezelőorvos javaslatára május végén kötelező gyógykezelést rendeltek el, ezért a büntetés-végrehajtási intézetből a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe vitték. Három hét után onnan is távozhatott.
A Blikk pénteken a IX. kerületi otthona előtt találkozott vele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump amerikai elnök szerint nem saját maga miatt próbálja lezárni az ukrajnai háborút – írja a CNN. Az Air Force One fedélzetén, Anchorage felé tartva úgy fogalmazott:
„Szeretnék az országunkra koncentrálni, de ezt azért teszem, hogy rengeteg életet megmentsek.”
Azt mondta, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele a háború befejezésébe, Oroszországra nagyon súlyos gazdasági szankciók várnak.
Trump pénteken Alaszkában találkozik az orosz elnökkel, de hangsúlyozta:
„Nem azért vagyok itt, hogy Ukrajna helyett tárgyaljak.”
Állítása szerint fontos, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültesse.
Amikor arról kérdezték, adna-e biztonsági garanciákat Ukrajnának, azt felelte: „Talán.” Hozzátette, hogy ebben Európának kellene vezető szerepet vállalnia. Egyértelművé tette, hogy ez nem jelentené Ukrajna NATO-csatlakozását. „Vannak dolgok, amelyek egyszerűen nem fognak megtörténni” – tette hozzá az amerikai elnök.
Donald Trump amerikai elnök szerint nem saját maga miatt próbálja lezárni az ukrajnai háborút – írja a CNN. Az Air Force One fedélzetén, Anchorage felé tartva úgy fogalmazott:
„Szeretnék az országunkra koncentrálni, de ezt azért teszem, hogy rengeteg életet megmentsek.”
Azt mondta, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele a háború befejezésébe, Oroszországra nagyon súlyos gazdasági szankciók várnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
