SZEMPONT
A Rovatból

Totyik Tamás: Kétharmados törvénybe betonozza a kormány a státusztörvényt, benne a tanárok alapbérével

5-600 ezres tömegnek kellene kimennie az utcára, hogy megakadályozzák a hatálybalépést, de erre nincs esély - mondja a Pegagógusok Szakszervezetének elnöke. Azért vannak terveik a folytatásra.


A pedagógusok jogállásváltásáról szóló jogszabálytervezetet státusztörvénynek nevezik a legtöbben, bár ellenzői szívesen hivatkoznak rá bosszútörvényként. Sokak szerint ugyanis a lassan két éve nem csituló tiltakozási hullámra történő rendőrminiszteri reakció, bosszú motiválja a rendelkezéseket. Mindenesetre a tervezet megismerése óta csak felerősödtek a tiltakozások. Mind a pedagógusok, mind a diákok úgy érvelnek, hogy ha simán visszavonnák a Belügyminisztérium javaslatát, akkor sem lennének semmivel előbbre, csupán pontosan ugyanott tartanának, mint ahonnan elindultak a tiltakozások.

Az adminisztratív stílusú problémamegoldás azonban már a tiltakozási hullám elején sem volt idegen a kormánytól: emlékezetes, hogy a már eleve nagyon nehézkesen gyakorolható sztrájkjogot éppen a várható sztrájkhullám ellehetetlenítése okán szigorították a végletekig. Arról, hogy mit is tartalmaz a most már benyújtott szöveg, és mit tesznek most, Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgettem.

– Mi az, ami változott ebben a szövegben, mi az, ami a parlament elé került végül?

– A legelső, hogy végig titkolta a kormány: ez kétharmados törvénytervezet.

– Mitől tud ez kétharmados lenni?

– Ezt alkotmányjogászoktól kell megkérdezni, így a bírósággal, az ügyészséggel egy szintre emelték a pedagógusokat.

Ezzel az a gond, hogy ezután csak kétharmad módosíthatja ezeket a jogszabályokat.

Például a fizetési fokozatoknak az alapbére is ebben van. Ezeket is csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni.

– Korábban ez semmilyen szövegből nem derült ki, ami nyilvánosságra került?

– Így van.

– Az egyeztetéseken sem volt erről szó?

– Eszünkbe se jutott megkérdezni, mivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (KJT) és a Munka törvénykönyve is „feles” törvény. Ráadásul, az egyeztetésekkel szemben a benyújtott törvényjavaslat a pedagógusok új életpályájáról szól. Ez számunkra azt jelenti:

a kormány elismerte, hogy a 2013-ban bevezetett pedagógus életpályamodell csődöt mondott.

– A helyzet ettől jobb lesz?

– Nem, sőt, sok tekintetben rosszabb lesz. Például a túlóráknál az eddigiekhez képest duplájára nőhet az ingyen végzett munka.

– Még kevesebb túlórát fizetnek ki, mint eddig?

– Így van.

– Ezt kompenzálja valami?

– Semmi nem kompenzálja. Ez azt jelenti, hogy egy tanévben, a hatvan ingyenes túlórát alapul véve nyolc munkanapot ingyen dolgozik egy pedagógus.

– Hát az mondjuk egy negyed hónap, még ezzel a kevés fizetéssel is sok pénz.

– Pontosan.

– Változott a felmondás (jogviszonyról való lemondás) szabályozása is?

– A kormány azt ígérte, hogy a KJT jelenlegi szabályai szerint fogják elbocsátani a pedagógusokat, akik nem óhajtanak a jogállásváltás után dolgozni. Ezzel szemben a törvényjavaslatban egy havi végkielégítés szerepel.

– Ez is visszalépés?

– Igen. A KJT szerint kettőtől nyolc hónapig járhat a végkielégítés, attól függően, hány évig dolgozott a pedagógus. Azaz ebben is a pénzkivonás a fő szempont.

– Van-e valamilyen területen pozitív változás a benyújtott szövegben?

– Az eredeti tervezethez képest van, de a tárgyalásokon ismertetett, már módosított változathoz képest nincs, de azokról már a tárgyalásokon megegyeztünk.

Kisfilmben a lényeg

A másik nagy szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pilisborosjenői csoportja egy rövid filmben mutatja be, mit is jelenthet majd a státusztörvény a szülők mindennapjaiban. A közeljövőben játszódó film egy fogadóórát mutat be, ahogy az majd megtörténhet akkor, ha a belügy tanügyi javaslata elfogadásra kerül a jelenlegi formájában.

– Romániában is küzdenek a jogaikért a pedagógusok, azzal a különbséggel, hogy ott a sztrájk az valódi sztrájk. Tehát ott zárva maradnak az iskolák.

– Mi nem tudjuk bezárni, mert jogszabálysértést követünk el.

– A diákmozgalmak egyre radikálisabban lépnek fel. Szakszervezetként nem gondoltak rá, hogy esetleg más eszközökhöz folyamodjanak?

– És konkrétan tudna ilyet mondani?

– Elhangzik a tüntetéseken az általános sztrájk követelése.

– És ön úgy gondolja, hogy azokon a kisebb településeken, ahol még a pedagógusok fizetése is áhított bér, vállalnák a kollégák?

– Értem. Tehát ön szerint emiatt sem lehet nálunk megszervezni?

– Így van. Mert emiatt a tömegek nem fognak mellé állni.

– Romániában ezt hogy tudták megszervezni?

– Ott nincs sztrájkot tiltó törvény, a munkavállalói jogokat biztosítják az európai normák szerint. Nálunk nem.

Annak ellenére, hogy az unió felszólította a kormányt: a sztrájkot mint alapjogot helyezze vissza, és ne korlátozza semmilyen formában, de a magyarországi kormánypártok ezt nem hajlandók figyelembe venni.

A másik, hogy a román kollégáknak van egy nagy előnyük: nagyon tudatosan, 10-15 éve folyamatosan képzik a kollégákat.

Mi Magyarországon ezt elhanyagoltuk.

Ez nemcsak a köznevelésre igaz, érvényes az összes munkavállalói rétegre: elfelejtettük tudatos munkavállalóvá nevelni a dolgozókat, akik kiállnak jogaikért. Ezen kívül Romániában önkormányzati tulajdonban vannak az oktatási intézmények. Egy önkormányzattal szemben bátrabban tudnak fellépni a román kollégák, mintha magával az államhatalommal kellene szembeszállni, ahogy Magyarországon kell. Mivel Romániában az önkormányzatok nem kapják meg azt a finanszírozást, ami a változáshoz szükséges, a megmozdulásokban az önkormányzatok is partnerek.

Ezzel szemben nálunk a polgármesterek még meg is fenyegetik a pedagógusokat: ha beleállnak a sztrájkba, akkor például a férjük nem kapja meg a beszállítói státuszt, vagy az intézményvezetőkkel folytatnak eszmecserét, hogy ez politikailag káros a településnek, mert így esetleg nem kapják meg az ígért fejlesztési pénzeket.

Nemcsak kormánypárti, hanem független polgármesterek is fenyegetnek, mert a kormány zsarolja az önkormányzatokat ebből a szempontból.

– Dokumentálják ezeket a fenyegetéseket?

– Mivel mi nem voltunk személyes tanúi ezeknek, bíróság elé nem tudunk menni, mivel sajnos a kollégáink sem vállalják, hogy ezeket a nyilvánosság előtt elmondják. A félelem nagyon nagy úr. Például van egy olyan hajdú-bihari település, ahol a sztrájkban érintett kollégákat megfenyegették, és vissza is léptek. Kértük őket, mondják el, hogy történt ez a fenyegetés.

Senki nem volt hajlandó, mert azt mondták, hogy a házuk azon a településen hatmilliónál nem ér többet, és ha egy másik tankerületbe szeretnének elmenni dolgozni, akkor nem tudják eladni a lakásukat úgy, hogy pl. a megyeszékhelyre tudjanak költözni.

Tehát röghöz kötöttség is van, és ezzel a kormány nagyon ügyesen vissza is él.

– Hogyan lehet ezt másképp csinálni, ha ilyen nehéz? Hiszen, amit elmondott, abból én azt érzem, hogy nem sok eszközük maradt.

– Elkezdtük másfél hónappal ezelőtt az országot járni, mint az ókeresztények, személyesen elmegyünk a legkisebb falvakba. Elmentünk egy olyan településre is, ahol 2500 lakos van, de 50 pedagógus ott volt a környékbeli településekről. Ott is elmondtuk, hogy milyen veszélyt rejt a státusztörvény, mi az, amiben tudatosabbnak kell lenniük helyi szinten az óvodapedagógusoknak, az általános iskolai tanároknak. Ránk is csodálkoztak, mint akik a Holdról jöttek, nem is gondolták, hogy vannak jogaik is. Tehát a legfontosabb, hogy tudatos munkavállalókat neveljünk. Azaz járni kell az országot, bátorítani az embereket, nem az íróasztal mellett ülni. Ez a legfontosabb, úgy, mint a románoknál vagy a franciáknál.

Emellett olyan képzési rendszert kell kidolgoznunk, ahol az alapszervezeti titkárokat megtanítjuk arra, hogyan kell sztrájkot szervezni, hogyan kell odamenni a tagokhoz, megszólítani, beszélgetni velük, közösséget szervezni ahhoz, hogy a szakszervezet régi tekintélyét vissza tudjuk szerezni.

Emellett szakmai vitát is szeretnénk gerjeszteni a pedagógustársadalomban arról, milyen legyen a jövő iskolája, milyen Nemzeti alaptanterv legyen, milyen órakeretek legyenek. Érezniük kell a pedagógusoknak, hogy aktívabb szerepet fog játszani és vállalni a szakszervezet. Remélem, ez meg fogja hozni azt a változást, amivel egy jobban szervezett szakszervezetet tudunk majd az utódainknak hátrahagyni.

– Kapcsolatban állnak a román kollégákkal?

– Természetesen. Tőlük tudtuk meg azt is, hogy átjárnak magyar pedagógus kollégák Romániába tanítani, mert ez jobban megéri nekik. Emellett a francia és dán kollégákkal is egyeztetünk, és segítenek minket információkkal.

– Térjünk vissza a státusztörvényre. A szakszervezet nem parlamenti erő. Milyen terveik vannak, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását vagy legalábbis a hatálybalépését?

– A hatálybalépését biztosan nem fogjuk tudni meghiúsítani, ahhoz egy 5-600 ezres tömegnek kellene kimennie az utcára. Ez a mai magyar társadalmi állapotok mellett nagyon nehezen elképzelhető. Amit a szakszervezet viszont meg tud tenni, hogy az Európai Bizottsággal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, jelezzük azt, hogy a törvény mely paragrafusai azok, amelyek az európai jogrenddel, illetve a kormány vállalásaival ellentétesek. A kormány ugyanis vállalta az európai uniós források lehívásával kapcsolatban, hogy a pedagógusokat hátrányosan érintő jogszabályváltozásokat nem fog bevezetni.

Márpedig a státusztörvény az eddigi állapotokhoz képest nagyon sok helyen hátrányos változásokat vezetne be.

Ezeket jelezni fogjuk a bizottság számára. A bizottságnak azért elég komoly nyomásgyakorló ereje van. A PSZ megyei elnökeit is felkérjük, hogy a parlamenti képviselőkkel kezdjenek konzultációt, illetve keressék meg őket levélben. Amennyiben nem partnerek a párbeszédre, konzultációra, a sajtó nyilvánosságához fogunk fordulni, és név szerint mondjuk meg, hogy mely fideszes, kormánypárti képviselők azok, akik nem voltak hajlandók a szakszervezetekkel párbeszédet folytatni, a választópolgáraik véleményét meghallgatni, hiszen a megyei elnökök egyben az ő választópolgáraik.

– Itt több elemző szerint van egy hatalmas nagy kommunikációs szakadék. A Fidesz deklaráltan politikai kormányzást folytat, 2010 óta. A szakszervezetek viszont mindig hangsúlyozzák, hogy szakmai kérdésekben vitatkoznak. Viszont a diákok által szervezett tüntetéseken most már nem csupán szakmai, hanem kifejezetten politikai követelések hangzanak el. Egyet tud érteni ezekkel a törekvésekkel? Tehát, hogy így igazából nem lehet eredményre jutni, mert egy politikai kormányzással szemben politikai fellépésre van szükség?

– A pártpolitika nem a mi terepünk, már csak azért sem, mert nálunk is vannak fideszes szavazópolgárok, tehát ezt a saját tagságunk nem fogja engedni. Ők a szakmai vitában partnerek, és azt mondják, hogy ebben odaállnak a szakszervezetek mellé. Vannak szakmapolitikai kérdések és vannak pártpolitikai kérdések.

A kormány megbuktatása pártpolitikai kérdés. Az nem a szakszervezetnek a feladata.

Azonban szakmapolitikai kérdésekben lehet a kormány álláspontját gyengíteni, illetve a kormányzóképességét is megkérdőjelezni.

Viszont, ha a pártok megkeresnek, ahogy eddig is megkerestek ellenzéki pártok, és szakmai kérdésekben kérdezik az álláspontunkat, azokkal párbeszédet folytatunk, és hál' Istennek a parlamenti vitákon nagyon sokszor vissza is halljuk az általunk mondottakat. Bár időnként kapunk a tagságtól megrovást, de ha egy szakmapolitikai kérdésben a pártok egyetértenek a mi szakmapolitikai felfogásunkkal, az azt jelenti, hogy a társadalom számára elfogadható álláspontot képviselünk.

– Ezek szerint nem is kívánja kommentálni azt, hogy a diáktüntetéseken most már nyíltan a kormányellenes jelszavak hangzanak el?

– Nem szeretném. Viszont azzal, hogy

ne egy rendőrminiszter, hanem egy szakember irányítsa az oktatást,

azzal maximálisan egyetértek, mert nem rendőri módszerekkel kell az oktatásirányítást megoldani, mint ahogy most Pintér Sándor óhajtja. Maruzsa Zoltán államtitkár ugyan félig-meddig szakembernek tekinthető, bár a köznevelésben nem sok időt töltött, ám nincs kompetenciája döntéshozatalra. Meghallgat bennünket, elmegy a kormányülésre, visszajön, és utána ad választ. Ez nem teszi hatékonnyá az egyeztetést sem.

– Mi a következő lépés, amit tenni fognak a státusztörvénnyel kapcsolatban?

– Szerdán a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság a tárgyalások folytatását sürgette a kormánnyal. Ezt ugyanis szüneteltettük addig, amíg a jogállásváltásról szóló törvénytervezet egyeztetése folyt. Valószínűleg lesz egy sztrájk még a tanévzárás előtt, amikor a javaslat parlamenti vitája megkezdődik. Ha tüntetések lesznek, azokon, ahogy eddig, továbbra is ott leszünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valahol diktatúra van, az a Fidesz” – Áldozatnak tartja Orbán Viktort a párt egyik képviselője
Hajnal-Nagy Gábor jászberényi önkormányzati képviselő egy interjúban beszélt a pártről. Szerinte a helyi kudarcokért egyértelműen a választókerületét elveszítő, de mégis mandátumhoz jutó Pócs János a felelős.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Despotikus működést lát a Fideszben, Orbán Viktort viszont bizonyos szempontból áldozatnak tartja Hajnal-Nagy Gábor fideszes önkormányzati képviselő. A jászberényi politikus a Telexnek adott interjúban beszélt arról, hogy a könnyeivel küszködött a legutóbbi testületi ülésen, amikor megtudta, hogy a választókerületét elveszítő Pócs János mégis beülhet a parlamentbe. Hajnal-Nagy szerint ez a döntés megalázó a helyi közösségre nézve. Úgy véli, a Fidesz helyi szintű, 2019 óta tartó folyamatos kétharmados vereségeiért egyértelműen Pócs János a felelős.

A képviselő felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje mindössze 14 szavazattal kapott ki, amire a párt reakciója a választási eredmény megtámadása volt. „Erről nem kérdeztek meg senkit a helyi Fideszben, hogy mi erről a véleményük. Ez Pócs János egyszemélyes döntése volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a fideszes tagoknak lehajtott fejjel kellett végigcsinálniuk a megismételt választás kampányát.

Tehát az, hogy ez az ember, aki ezt elkövette a saját közösségével, az most megint ott ülhet a parlamentben.

Hajnal-Nagy Gábor szerint Pócs János tevékenysége idézte elő azt a helyzetet, amiből azóta sem tud felállni a jászberényi Fidesz. Állítása szerint a helyi Fidesz-tagokkal semmilyen egyeztetés nem történt a döntés előtt, egyszerűen csak megtudták, hogy megtámadták az eredményt. Véleménye szerint a megismételt választáson azért szenvedtek súlyos vereséget, mert az emberek nem fogadják el, ha egy párt nem ismeri el a vereségét.

Úgy látja, Pócs János személyesen „építette fel” a későbbi győztes polgármestert, Budai Lórántot azzal, hogy országgyűlési képviselőként folyamatosan vitába szállt vele, és ezzel a saját szintjére emelte.

A legsúlyosabb lépésnek azt tartja, hogy Pócs kirúgatta Budait a kórházi állásából. „El lett mondva, hogy mártírt fog csinálni belőle. (...) Persze, tudjuk, hogy nem csak egy hiba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai vélemény miatti elbocsátás óriási hiba volt.

A képviselő elmondta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson úgy lett polgármesterjelölt, hogy semmi esélyt nem látott a győzelemre. Mivel a helyi Fideszben senki nem akarta elvállalni a jelöltséget, ő jelentkezett. „Mondom, gyerekek, tudjátok mit, ha nem lesz, akkor szóljatok, elvállalom, tök mindegy, úgyis elvernek minket, mindegy” – idézte fel a döntését.

Szerinte a Fidesznek Jászberényben legalább 10-15 évig nincs esélye a visszatérésre.

A párt belső működéséről rendkívül éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte a pártban teljhatalmú választókerületi elnökök uralkodnak, nincsenek megfelelő információs csatornák, a kritikát pedig retorzió követi. Mint mondta, a rendszert a feltétlen hűség tartja össze, aminek ékes példája Pócs János.

Hát, hogyha valahol van diktatúra az országban, akkor az mondjuk a Fidesz.

Annak ellenére, hogy diktatúrának látja a párt belső viszonyait, Hajnal-Nagy Gábor továbbra is tagja a Fidesznek, mert a politikájával alapvetően egyetért. „Szerintem iszonyatosan hatalmas az a teljesítmény, amit Orbán Viktor elért” – mondta, kiemelve, hogy a miniszterelnök megpróbálta visszaépíteni azt, amit a rendszerváltás után „kifosztottak” az országból. A NER gazdasági holdudvarát azonban már más kérdésnek tartja, itt már neki is vannak kérdőjelei.

Orbán Viktorral kapcsolatban meglepő kijelentést tett. „Nem csalódtam benne, hanem sajnálom” – fogalmazott, és a riporter kérdésére, hogy áldozatnak tartja-e a miniszterelnököt, azt válaszolta: „Bizonyos szempontból igen.”

Szerintem rengeteg visszaélést követtek el. És ő ezt nem kontrollálta.

Szerinte Orbán egy globális rendszeren belül próbált politizálni, és csoda, hogy 16 évig hagyták vezetni. Úgy véli, a miniszterelnököt a körülötte kialakult körök sodorták bajba, akik visszaéltek a nevével és a hatalmukkal. Hozzátette, hogy szerinte a rendszer kicsúszott az alapítója kezéből. „Na most, ha egy rendszer elmegy ebbe az irányba, akkor kicsúszik annak a keze közül, aki ezt a rendszert létrehozta.”

A Fidesz háborús kampányát teljes tévútnak tartja, a 2022-es győzelmet pedig egy „kegyelmi pillanatnak”, amit Márki-Zay Péter hibáinak és az ukrán-orosz háború kitörésének köszönhettek.

„Szerintem kaptak négy évet ajándékba, de nagyon el kéne gondolkozni a dolgokon” – mondta. Megérti azokat, akik a Tisza Pártra szavaztak, mert jobb világot akarnak, de szerinte ettől nem lesz rendszerváltás, legfeljebb a NER-nek nevezett szisztéma íródik felül.

A Fidesz megújulási esélyeit sötéten látja. Szerinte a párt Pócs Jánossal biztosan nem tud megújulni, Orbán Viktor nélkül pedig nincs Fidesz. „Na most kérdés az, hogy ezt hogy sikerül majd feloldani ezt a nem is annyira látszólagos ellentmondást, hogy meg kéne újulni, de azzal kéne megújulni, akivel úgy tűnik, hogy nem sikerül megújulni. Nem egyszerű” – vázolta a szerinte csapdahelyzetet.

Saját jövőjével kapcsolatban elmondta, eredetileg ki akart lépni a pártból, ha a Fidesz nyer. „Nem nyert, most így nem érzem annyira elegánsnak, hogy kilépjek, úgyhogy most akkor, ha nem zárnak ki, akkor maradok” – közölte. Kíváncsian várja, hogy a rendszer el tud-e mozdulni egy normálisabb működés irányába, vagy megmarad a „hűbéri szisztéma”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Van esély elkapni az Egyesült Államok elnökét” – Tarjányi Péter a Trump elleni merényletkísérletet elemezte
A biztonságpolitikai szakértő szerint „kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban”.


A Donald Trump elleni múlt szombati merényletkíséretről több videót is megosztott az amerikai ügyész. Az egyiken az látszik, hogy előző nap bejárja a szállodát, majd a másikon már a fegyveres támadó menekülni próbál az épületből, közben a biztonsági emberek között fut át fegyverrel a kezében.

Az események a Washington Hiltonban tartott Fehér Házi Tudósítók Vacsoráján történtek, ahol a 31 éves Cole Tomas Allen a hatóságok szerint legalább egy lövést adott le. Az elnök sértetlen maradt, a Secret Service egyik tisztjét pedig a golyóálló mellénye védte meg. A gyanúsított egy írást is küldött a családjának, amelyből kiderült, hogy a kormányzat tagjait célozta. Az eset óta Allen ellen az elnök elleni merényletkísérlet miatt vádat emeltek, a hatóságok pedig közölték: nincs bizonyíték arra, hogy a megsérült tisztet baráti tűz érte volna. A támadás után Trump azt nyilatkozta, nem félt, sőt, saját elmondása szerint lassította az ügynökök munkáját, mert kíváncsi volt, mi történik.

A felvételt Tarjányi Péter - író és biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán elemezte.

A szakértő szerint a Donald Trump elleni támadás során a védelmi rendszer több ponton is hibázott, felmerülhet a „baráti tűz” lehetősége, az elnök pedig a protokollal szembemenve, saját kíváncsisága miatt maradhatott a helyszínen. Tarjányi arra figyelmeztet, a videókon látható hibák miatt újabb támadási kísérlet is várható.

Tarjányi Péter szerint „a merénylő a videók alapján tudatosan készült a támadásra.” Úgy látja, a támadó bejárta a helyszínt és megtervezte a bejutást, de a védelmi zónán belül már rögtönöznie kellett.

A szakértő szerint „maga a behatolás és támadás jól időzített: a védelem külső vonala már a biztosítás végére készül”. Állítása szerint a biztonságiak a rendezvény végéhez közeledve már bontották az ellenőrző kapukat, miközben „a védelem a klasszikus befelé figyelő kör rendszert viszi, nincs kifelé figyelés”.

„A kutyás biztonsági nem detektálja, hogy a kutya bejelez az elkövető feltételezhető felkészülési helyénél, valószínűleg a mosdónál”.

Tarjányi szerint a támadó gyors mozgása meglepte a biztosítókat. „A védelem lassan reagál. Valójában egy rendőr érzékeli a fegyverest, ő lép akcióba és tüzel, a többiek az ő reakciójára mozdulnak”.

A szakértő szerint a lövöldözés során csak a szerencsén múlt, hogy nem sérültek meg többen, és felveti a baráti tűz lehetőségét is, noha a hatóságok ezt cáfolták. „Álláspontom szerint az 1 fő biztonsági NEM az elkövető miatt sérült meg, hanem a videó alapján abszolút benne van a baráti tűz esélye…”

A poszt írója szerint a biztosítók egy része a lövések után visszavonult. „Akik abban az irányba voltak, amerre több lövés becsapódhatott – nem az elkövetőbe –, araszolva eltűntek a mosdó irányába, és feladták a pozíciójukat. Ez első mozgásként a “baráti tűz” miatt érthető, de utána már szánalmas megfutamodás”.

Tarjányi a vezetők kimenekítését is bírálja, mivel szerinte a rádiós kommunikáció alapján a rendszer gyorsan tudta, hogy mi történt.

Úgy fogalmaz, „így végképp érthetetlen az a korábbi videó, ahol az USA alelnökének és elnökének 'menekítésének nevezett bohózata' történik.”

A szakértő a legdurvább hibának azt tartja, hogy az elnök a helyszínen maradhatott. „Az pedig, hogy az USA elnöke – a titkosszolgálat által beismerten – eldönthette, hogy marad egy 'védett' helyiségben a támadás helyszínén az információkat megnézni, mert kíváncsi, abszolút minden védelmi protokollal szembemegy. Agyrém!”

„Kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban.”

Hozzáteszi: „sőt, az is hogy az elnök ebben a témában is 'önjáró'…”

A szakértő komor jóslattal zárja bejegyzését. „Álláspontom szerint lesz próbálkozás újabb támadásra – a videókat elemezve –, mert ha egy szélsőséges megnézi ezeket a képsorokat, úgy fogja értékelni: AHOGY A VÉDELMI RENDSZER MŰKÖDIK MA AZ USA-BAN VAN ESÉLY “ELKAPNI” AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉT” - írja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk