Török Gábor szerint Magyar Péter egyetlen posztja megmutatja, mi változott a politikában

30 ezer forintos utalványt jelentett be a nyugdíjasoknak Zsigó Róbert államtitkár. Az csak utólag derült ki, hogy a több címletben kiállított kuponok az ÁFA-visszatérítés helyett érkeznek. Bár Orbán Viktor néhány hónapja még arról beszélt, havi 10-15 ezer forintot jelenthet a nyugdíjasoknak a visszatérítés, kuponokban csak ennek töredékét fizetik ki.

Miért gondolhatta meg magát a kormány, és milyen segítségre lenne a nyugdíjasoknak leginkább szükségük? Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük.

– Az áfa-visszatérítés helyett a nyugdíjasok végül 30 ezer forintos utalványt kapnak valamikor ősszel.

– Ez a 30 ezer forintos utalvány biztos örömet fog okozni a nyugdíjasoknak. Csak az a kérdés, hogy mikor kapják meg, mert ez a része eléggé ködös még, hogy valamikor ősszel. Másrészt nem igazán érthető, hogy miért kell ezt papíralapon, több címletben kinyomtatva odaadni a nyugdíjasoknak. Mindenesetre örüljünk annak, hogy legalább ez már valami konkrétum, sokkal konkrétabb, mint az áfa-visszatérítés volt. Szerintem szembesültek azzal, hogy a részleges áfa-visszatérítés személyenkénti visszaadása őrületes logisztikai feladvány lett volna, ami kivitelezhetetlen lett volna még idén. De azért ez az egyszeri 30 ezer forint nem olyan kiemelkedő összeg, hiszen ha belegondolunk, a miniszterelnök arról beszélt, hogy havi 10-15 ezer forint lehetne a maximuma az áfa-visszatérítésnek.

Másfelől ezt meg lehetett volna oldani úgy, hogy hozzácsapják a következő havi nyugdíjhoz, mindenki plusz 30 ezer forinttal többet kap, és rábízzák a nyugdíjasokra, hogy költsék arra, amire nekik szükségük van. Hiszen lehet, hogy gyógyszerre kellene, vagy orvosi ellátásra a szegény nyugdíjasnak ez a pénz.

– Ez évente jelenthet 30 ezret, vagy csak egyszeri alkalom?

– Feltehetően a dolog logikája az, hogy a választás előtti évben adunk valami pluszt a nyugdíjasoknak, tehát ez mindenképpen egy egyszeri juttatás, nem fog beépülni a nyugdíjak összegébe.

– És emellett még lesz ősszel a visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelés, ami viszont beépül.

– Erre azért van szükség, mert januárban a nyugdíjakat csak 3,2 százalékkal emelték, mert akkor a kormányzat azt tervezte bele a költségvetési törvénybe, hogy ennyi lesz az éves infláció. Menet közben kiderült, hogy ennél biztos több lesz. A legutóbbi bejelentések szerint most már 4,5 százalékra számít a kormányzat. Az elemzői konszenzus ennél magasabb, de most vegyük a 4,5%-ot, ami azt jelenti, hogy a 4,5% és a 3,2%-os januári emelés különbözetével, vagyis 1,3%-kal visszamenőlegesen január 1-jéig meg kell emelni az összes nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátást, amire biztosan sor kerül majd novemberben. Pedig a nyugdíjas szervezetek - egyébként megítélésem szerint nagyon megalapozottan és jogosan - azt szeretnék elérni, hogy

Miért kell várni novemberig erre a visszamenőleges emelésre? Oda lehetne adni júliusban is ezt a visszamenőleges nyugdíjemelést.

– Ez azt jelenti, hogy 11 hónap különbözetet kifizetnek novemberben, és decembertől már ennyivel magasabb lesz a nyugdíj?

– Ha a törvény előírását nézzük, akkor így van, de már a novemberi emelt összeggel érkezik. Azért adnak oda 11 havit egy összegben a január–október közötti 10 hónapra, mert februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat is, és arra is odaadják. Így egyben ez 11 hónapnyi emelés, és még a novemberi. A decemberi nyugdíj már emelt összegben érkezik, aztán jövő januárban erre az emelt összegre jön majd a 2026. évi nyugdíjemelés mértéke.

– Nézzük azokat a dolgokat, amitől megmenekült ezzel a megoldással a gazdaság. Az adminisztrációtól, ami talán többe került volna, mint maga az áfa-visszatérítés. És ebben a konstrukcióban az őstermelők sem járhatnak rosszul, mert mivel végül is nem áfa-visszatérítés lesz, az utalványokat náluk is le tudják majd vásárolni a nyugdíjasok. Ez így van?

– Igen, kifejezetten hangsúlyozta az első közlés, hogy az őstermelőknél is beváltható utalványról van szó. Persze ez is plusz bürokráciát indukál majd. Még egyszer mondom, hogy sokkal egyszerűbb módokon is lehet a nyugdíjasokat plusz juttatásban részesíteni. Ez is sokféle pluszköltséggel járhat.

Ez óriási plusz feladat így is, noha sokkal egyszerűbb, mint a részleges áfa-visszatérítés eredeti koncepciója.

– Akkor miért ezt a formát választotta a kormány?

– Nyilvánvalóan köze van a jövő évi választásokhoz ennek az akciónak. A nyugdíjasok mindenképpen rászorulnak arra, hogy plusz juttatást kapjanak, mert a nyugdíjakra Magyarország az összes kommunikáció ellenére az Európai Unióban az egyik legkevesebbet költő ország.

Tehát messze a legkevesebbet ráfordító országok között vagyunk, így hát belefér, hogy a nyugdíjasoknak kicsit javítsunk a pozícióján. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyugdíjasok úgynevezett relatív jövedelmi pozíciója, amit a KSH is nagyon tisztességesen kimutat, minden évben folyamatosan csökken. Tavaly például több mint 6%-kal, és idén is körülbelül annyival fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy az aktív keresőkhöz képest a nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik.

– Tehát növekszik a szakadék közöttük. Ezt nyilván csak nyugdíjreformmal lehetne megoldani.

– Ez egyelőre lekerült a napirendről, de hát egyszer csak nem lehet majd megúszni, mert közelítünk azon helyzet felé, amikor valóban feszítő probléma lesz majd. A nyugdíjakat mindig ki lehet fizetni, tehát nem attól kell tartani, hogy összeomlik a rendszer, de hogy mennyi nyugdíjat tud kifizetni egy rendszer, az meg függ attól, hogy hogyan alakul a finanszírozás, hogyan alakul a demográfia, hogyan alakul a foglalkoztatási viszony, és mi a kormányzati prioritás, vajon a nyugdíjasok helyzetét szeretnénk-e javítani, vagy szinten akarják legalább tartani, vagy engedik, hogy továbbra is minden évben rosszabb legyen a helyzetük.

– A nyugdíjasoknak nincsen olyan érdekérvényesítő képessége, hogy ezen önmaguktól tudjanak változtatni.

– A nyugdíjasoknak nincs, de a politikai pártok napirendre tűzhetnék ezeket a kérdéseket, vagy maguk a nyugdíjasok is komolyabban vehetnék saját magukat. Például, ha mind a kétmillió öregségi nyugdíjas írna egy udvarias levelet a parlamenti képviselőjének, hogy követeli, hogy változtassák meg a nyugdíjrendszert, akkor 2 millió levél talán valami komolyabb hatást is kiválthatna.

akkor óriási erőt tudnának képviselni, akár egy tavaszi vagy nyári sétának is megfelel, egy kis kirándulás otthonról, de közben fölemelnék a táblát, hogy követeljük, hogy a nyugdíjrendszert változtassák meg úgy, hogy a nyugdíjasok helyzete érdemben javulhasson.

– Van valami akadálya annak egyébként, hogy a nyugdíjrendszert rendbe rakják? Más, hasonló gazdasági helyzetben lévő országok esetében is ugyanilyen rossz a nyugdíjasok helyzete?

– Két ország van alattunk, de ott van foglalkoztatói nyugdíjpillér, tehát valójában ők is inkább jobb helyzetben vannak. A románok tavaly beértek minket, a bolgárok már szerintem előttünk is vannak. Az összes környező államban komoly reformokra került sor az utóbbi néhány évben. Például megváltoztatták a nyugdíjemelés rendszerét úgy, hogy

Például a lengyelek odaadják a reálkereset-növekedés 20%-át, a csehek 33%-át, de a szlovákok vagy a lettek odaadják az 50%-át. Tehát nem engedik leszakadni a nyugdíjakat ilyen gyorsan az átlagkeresetektől.

– És ettől ezek az illető országok nem mennek csődbe...

– Egyáltalán nem. Át kell priorizálni kicsit, hogy mire költenek.

– Mekkora költség lenne ez a magyar költségvetésben?

– Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés most 60-64 milliárd forint között ingadozik. Tehát ha 1%-kal emelem a nyugdíjakat, vagy olyan intézkedést hozok, ami 1 százalékponttal megnöveli a nyugdíjasok helyzetét, az 64 milliárd forintba kerül. Ha 5 százalékponttal akarom emelni, akkor az körülbelül 300-320 milliárd forintba kerül, és így tovább.

– Mennyivel kellene emelni a nyugdíjakat, hogy azt mondjuk, hogy viszonylag normális helyzetbe hoztuk a nyugdíjasainkat a lehetőségeinkhez képest?

– Ezt azért nagyon nehéz megválaszolni, mert nem egységesen kellene emelni a nyugdíjakat.

Például eddig 3,2%-kal emelték meg a nyugdíját januárban, és micsoda óriási különbséget jelent ez a két végletnél összegben! Egy okos reformnál először is megnézik, hogy nem kell-e külön emelni a nagyon leszakadt nyugdíjakat nagyobb mértékben vagy más módon, mint a magasabb nyugdíjakat, és azt is meg kell nézni, hogy a régebben megállapított nyugdíjak mennyit érnek most. Egy 2006-ban megállapított nyugdíj gyakorlatilag a töredékét éri egy 2025-ben megállapítandó nyugdíjnak.

– Azaz egymáshoz képest is ki kellene egyenlíteni a nyugdíjakat?

– Így van, mert a nyugdíjas társadalom magán belül is szakad szét, és ráadásul az összes nyugdíjas leszakad az aktívaktól. Tehát ez egy komplex probléma, amit ezzel a nyugdíjemelési reformmal megnyugtatóan lehetne kezelni. És még nem is az egész rendszer reformjáról beszélek, kizárólag a nyugdíjemelés reformjáról.

– Néhány százmilliárd forintból már látványos változást lehetne elérni?

– Biztos vagyok benne, ha a nyugdíjasok érdekeit valóban szem előtt tartja a kormányzat, akkor talál erre forrást. Mint ahogy talált forrást a 13. havi nyugdíjra is, amikor kellett.

Rövid posztban foglalta össze szombaton Puzsér Róbert, hogyan látja a Magyarországon zajló folyamatokat. A kritikus szerint egyre inkább felnyílik az emberek szeme azzal kapcsolatban, hogy milyen poltikát folytat a Fidesz:

A magyarság a kegyelmi ügy okozta sokkból felocsúdva rohamosan döbben rá arra, hogy amíg Rogán és Habony nemzeti maszlaggal etette, a fideszes pártmaffia és újburzsoázia közös erővel kisemmizte a közvagyonból” - írta a bejegyzés elején a publicista, majd részletesebben is kifejtette:

„Magyarországon már hatodik éve nincs gazdasági növekedés, miközben Matolcsyék ötszázmilliárdos bankrablásának árát a magyarok pusztító infláció képében fizetik meg. Matolcsy Ádám csak a Ferrarijának a felnijére[!] tizenhatmillió forintot költ, ami egy autó árának is sok,

Orbán Viktor unokaöccsének októberben alapított cége három hónap alatt egymillió forintnyi bevételt termelt, hogy a tehetséges fiatalember decemberben osztalék gyanánt már hatszáznegyvennyolcmillió[!] forintnyi, cégén átfolyatott közpénzt vegyen fel, és mivel ez a tetemes összeg „egyéb bevétel” címén érkezett a cégbe, az ifjú Orbán Dávid még az iparűzési adó befizetését is elkerüli.”

Ezután Puzsér arra emlékezetet, hogy mostani események kísértetiesen emlékeztetnek egy korábbi időszakhoz:

Élvezettel töltene el fideszes bűnszervezet hanyatlása, ha nem fájna annyira a röhögés a leépített és kizsigerelt ország meg a kulturális identitásából kiforgatott nemzet nyomorult állapotát látva.”

Szerinte napjaink legfontosabb kérdése az, hogy mi lesz majd a 2026-os választások után abban az esetben, ha nem a Fidesz győz.

- írta a posztban a kritikus.

„Az öntudatos állampolgárok meg a hazai civil szféra felelőssége lesz, hogy a magyar történelmet az európai társadalmi fejlődés medrében tartsa, és a nemzetkatasztrófát megakadályozza. Az 1989-es átmenet a magyarok feje felett zajlott, az ország népének nyűg volt a rendszerváltás, és a szabadságnak nem lett becsülete. Talán ez a harminchat éves kurzusismétlés meg a 2026-os pótvizsga elhozza a demokrácia, a jogállamiság és a legalapvetőbb társadalmi konszenzusok tiszteletét. Kifosztva és megkésve talán még lehet Magyarországon polgári társadalom” - teszi hozzá zárásképp Puzsér Róbert.

Magyar Péter szerint a Fidesz támogatottsága 2 millió szavazó alá csökkent, és a párt belső felmérései is ezt mutatják. A Tisza Párt elnöke azt mondta, ilyen alacsony támogatottságra 2002 óta nem volt példa, jelenleg pedig állítása szerint 10 százalékos előnyben vannak a kormánypárttal szemben.

A politikus a Telex műsorában beszélt arról is, hogy életbe lépett az a törvény, amely szerint az EP-képviselőknek Magyarországon is vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Úgy véli, ezt a lépést is annak a jeleként kell értelmezni, hogy a kormány „lefelé menő pályán” van, és „nem tud megállni”. Szerinte a jelenlegi törvényjavaslatok és a politikai hangulatkeltés is azt mutatják, hogy a kormány és Orbán Viktor elvesztette a társadalmi támogatottságát.

Állítása szerint a vagyonnyilatkozati szabályozás csak színház, mert a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban gyakran hibák vannak, vagy megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás olvasható ki belőlük. Példaként említette Lázár János vagyonosodását, amiről azt mondta: „ha a NAV megvizsgálna, akkor ott elég súlyos megállapítások lennének, és lesznek is”.

Elmondta, hogy a törvény szerinte ellene irányul, de ennek ellenére a legjobb tudása szerint ki fogja tölteni és leadja a bevallását. Hozzátette: ha Orbán Viktor is így tesz, ő nyilvánosságra hozza a szülei és testvérei vagyonát is, mert szerinte nincs mit titkolniuk.

A kérdésre, hogy készülnek-e arra, hogy akár bilincsben is elviszik, Magyar azt válaszolta: „úgy fogok eljárni, mint Kossuth Lajos, aki megtanult jól angolul”. Azt mondta, a börtönben a rendelkezésére álló időt nyelvtanulásra használná.

A műsorban arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor elveszítette a kapcsolatát a valósággal. Szerinte egyes tanácsadók próbálják visszatartani a miniszterelnököt az olyan lépésektől, amelyekből már nem lehet visszafordulni.

Magyar Péter elmondta azt is, hogy

Olyan embereket keresnek, akik kiállnak az igazukért és a választókért, még akkor is, ha ez vitákat okoz a frakción belül. Úgy látja, hogy ha egy pártban nincs helye az ellentmondásnak, az kontraszelekcióhoz vezet, és szerinte ennek a következményei a Fidesz esetében is láthatók.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormánypárton belül olyan folyamatok is elindultak, amelyek alapján elképzelhető, hogy Lázár János vezetésével indulnak majd a választáson, mivel – ahogy fogalmazott – „Orbán nem megy vesztes csatába”.

(via 24.hu)

Az úgynvezett átláthatósági törvénytervezet benyújtása és a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítások után sokan ismét az Európai Bizottságtól és az Európai Bíróságtól várják, hogy csináljanak valamit, méghozzá gyorsan, mielőtt a célkeresztbe kerülő független szerkesztőségek és a civil szervezetek bajba kerülnének, vagy ténylegesen betiltanák a Pride-ot.

Az Unió részéről az elmúlt napokban elhangzottak kérések és figyelmeztetések, de mennyi az esélye annak, hogy valóban időben és hatékonyan fel tudnak lépni Orbán Viktor tervei ellen? Erről beszélgettünk Kende Tamás nemzetközi jogásszal, az ELTE egyetemi docensével, akinek az európai közösségi jog a szakterülete.

– Sokan az Európai Uniótól várják a segítséget az átláthatóságinak nevezett törvénnyel kapcsolatban, mások azt mondják, mire bármi történne, már késő lesz.

– Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa egy nemzetközi szervezet döntéshozatali mechanizmusa. Nagyon helyesen mondta a kormány, hogy az Európai Unió nem jogállam, ami azért igaz, mert nem is állam. Azonban az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusaiban pontosan követi a saját belső szabályait és a vonatkozó nemzetközi szerződések szabályait, és bizonyos döntések meghozatalához idő kell, bizonyos döntéseknek feltételei vannak, csak akkor hozhatóak meg, ha ezek a feltételek teljesültek. Minden döntésük bíróság előtt felülvizsgálható. Ergo ezek a döntések egy perccel nem fognak előbb megszületni, mielőtt a feltételek teljesültek.

Ez egyébként egy magyar belső bírósági ügyben is így történik, csak egészen kivételes esetekben van ennél gyorsabb ideiglenes intézkedés, egyébként nincs. Legfeljebb akkor lehetne gyorsabb az ideiglenes intézkedések megállapítása, ha azt már egy korábban futó kötelezettségszegési eljáráshoz csatolnák.

– Ez az, amit Karácsony Gergely és több száz civil szervezet kér, hogy ezt csatolják be a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos eljárásban?

– Valószínűleg. Rá kell jönni végre, hogy

De tételezzük fel egy pillanatra, hogy a kormánynak igaza van, lehet, hogy a magyar szuverenitást veszély fenyegeti a magyar újságírók és a külföld részéről, és akkor a magyar szuverenitás megvédése is sürgős és fontos dolog. Ezt most ne zárjuk ki egyelőre, mert nem tudhatjuk, hogy ez nem így van. Sejteni lehet, de tudni nem lehet biztosan, hiszen még egyetlen ilyen döntést se hoztak meg. Az a furcsa ezzel kapcsolatban, hogy úgy akarják ezt a törvényt meghozni, hogy semmilyen jogorvoslat nem lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben.

Ezt a jogszabályt el fogják fogadni június 10. környékén, ha jól tudom. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondjuk októberben megállapítja, hogy ez a jogszabály első ránézésre az európai jogrendbe ütközik. Azt kell mondanom, hogy ha az európai jog alapján egy bíróság novemberre vagy decemberre kimondja, hogy ezek az intézkedések jogellenesek, az még abszolút időben van.

– Felröppent egy olyan hír, hogy von der Leyen azt kéri a biztosoktól, ne jöjjenek a budapesti Pride-ra, nem kellene Orbán Viktort provokálni. Aztán ezt cáfolták.

– Azt nem tudjuk, hogy volt-e ilyen döntés, a bizottság elnöke mondott-e ilyet vagy sem, valaki állította, hogy volt ilyen, mások megcáfolták. Ezt tegyük zárójelbe. Az Európai Bizottság a tagállamokkal szemben nem ellenséges. Az Európai Unió egy hosszú távra szóló együttműködési rendszer. A tagállamok több szinten képviseltetik magukat az Európai Unióban, és az Európai Bizottsággal is a tagállamok többsége szorosan együttműködik. Elképzelhető, hogy bizonyos ügyekben egyes tagállamok konfliktusba kerülnek az Európai Bizottsággal, de ezek a többi állam esetében eddig zömmel technikai ügyek voltak. Lengyelország volt az első, 2015 és mondjuk 21–22 közötti időszakban, tehát a PiS-kormány idején, amikor komolyabb nagy konfliktusokba került, akkoriban Magyarország kevésbé volt benne a direkt konfliktusokban. Akkoriban mondták, hogy Magyarország ugyanazt csinálja, mint a lengyelek, csak jobban.

Én nem tudom megmondani, hogy mik ilyenkor az Európai Bizottság szempontjai, mert ilyen szerintem nem nagyon fordult még elő, de az Európai Bizottság nem tüntetéseken akar szembehelyezkedni a magyar kormánnyal. Ha ez történne, annak többféle olvasata lenne. Az is felmerülhet, hogy oké, most az Európai Bizottság részt vesz a Pride-on, és ez jó, mert a Pride egy jó cél, hogy az LMBTQ-közösség tagjai megmutathassák magukat. De mi történik, ha mások meg úgy látják, a szélsőjobboldali megmozdulások is valamilyen módon jó célt szolgálnak? Legközelebb az amerikai elnök fog tüntetni a német fasiszták mellett Berlinben, vagy az alelnök? Szerintem valamennyire végig kell ezeket gondolni. Az Európai Bizottságnak vagy a tagjainak nem az a dolguk, hogy tüntessenek. Nekik az a dolguk, hogy a hatáskörüket gyakorolják, ha jogászok, akkor jogászkodjanak, ha közgazdászok, akkor közgazdászkodjanak.

– Tegnap húsz tagállam kérte a magyar kormánytól, hogy vizsgálják felül az LMBTQ-ellenes lépéseket. Következhet ebből bármi is?

– Az Európai Unióban Magyarország legközelebbi szövetségesei tagok. Ezekkel a szövetségesekkel egyrészt együtt tag az Európai Unióban, másrészt számos más nemzetközi szervezetben és a többségükkel a NATO-ban is. Ez azt jelenti, hogy Magyarország valamilyen politikai lépése vagy döntése kapcsán a legszorosabb szövetségesei azt kérik, hogy gondolja végig valamilyen politikai lépését. Persze Magyarország nyilvánvalóan szuverén állam. Nem érdekli, hogy sok szövetségese azt mondja, hogy valami, amit csinál, az nem jó, illetve még lehet, hogy az lesz Magyarország álláspontja, hogy nem is csinálja azt, amivel hírbe hozzák. Ez az Európai Unión abban az értelemben kívül van, hogy csak 20 tagállam mond valamit, de nem az Európai Unió intézményein keresztül történik mindez, hanem húsz olyan állam, amelyik egyszersmind az Európai Unió tagállama is. Azonban

Magyarországgal szemben 2018 óta előkészületben van egy hetedik cikk szerinti eljárás, de még sem indították el formálisan, hanem még csak vizsgálják azt, hogy ez elinduljon-e. A tagállamok négyötöde, 27 tagállam esetében 22 kellene ahhoz, hogy ez az eljárás továbbmenjen, azaz formálisan is elinduljon.

– Bizonyos szakértők szerint azért vonakodik az Európai Unió az eljárást megindítani, mert ez egy olyan precedenst teremtene, ami fel is tudná robbantani az Európai Uniót azzal, hogy ezt bunkósbotként egyre-másra kezdenék a tagállamok egymás ellen használni.

– Ez talán túlzásnak tűnik. Az Európai Uniónak a problémája a hetedik cikk szerinti eljárással, hogy az nem egy precíziós fegyver. Ebben az értelemben bunkósbot, egy olyan fegyver, amivel ha odacsapok, akkor nem tudom kalibrálni. Az a probléma, hogy a 7/1, a 7-es cikk első bekezdése szerinti eljárás az erőteljesebben politikai része a dolognak. Ezért politikailag valószínűleg káros lenne Magyarország szempontjából, hogyha e szerinti eljárás indulna el, de közvetlen jogkövetkezmény nem fakadna ebből, mert 7 éves konzultációt követően arra jutnának a tagállamok, hogy Magyarországgal konzultálni kell azoknak a veszélyeknek a felszámolása érdekében, amelyek a magyarországi jogállamiságot veszélyeztetik.

Még egyszer, diplomáciailag ez nagyon fontos dolognak tűnik, lehet, hogy Magyarország hitelminősítése szempontjából is komoly dolog lenne, de hogy ezt a választók közül, és itt nemcsak a magyarországi választókra gondolok, hanem a többi tagállam választói is, a többség azt mondaná, hogy adtak a valaminek egy pofont. A 7/2, azaz a második bekezdés szerinti eljáráshoz, ami a valódi szankciókat jelenti, nincs meg a megfelelő többség. Márpedig ilyen eljárást nem is fognak alkalmazni, mert a kondicionalitási eljárás, amit ma precízebben úgy hívnak, hogy költségvetési fegyelemmel kapcsolatos eljárás, megfelelő lehetőségeket ad az Európai Bizottságnak Magyarországgal szemben, ha úgy látják, hogy probléma van a jogállamisággal, és ez érinti az uniós pénzek elköltését. Jelentős összegeket visszatarthatnak. És itt már majdnem teljesen mindegy, hogy 20 vagy 40 milliárdot tartanak vissza.

– Azt tudjuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a szuverenitásunk egy részét átruháztuk az Európai Unió illetékes intézményeire. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió részéről lopakodó terjeszkedés folyik a tagállami szuverenitások kárára. Valóban így van ez?

– Amikor az európai szervezetek létrejöttek, akkor azoknak még sokkal-sokkal szűkebb volt a hatóköre és a tevékenységi köre, de amikor mi 2004-ben csatlakoztunk, akkor az Európai Uniónál a jelenlegi hatásköreinek egy jelentős része már úgy és abban a formában ott volt. Ráadásul aztán Magyarország elfogadta az alkotmányos szerződést is, ami aztán tőlünk függetlenül nem léphetett hatályba, majd utána a Lisszaboni Szerződést is, ami tovább terjesztette ki ezeket a hatásköröket. Ezután voltak kisebb kiterjesztő lépések, de ezek mondjuk így, 1-2-5 százalékban bővítették körülbelül a 2007-es állapotot, és ezekben a döntésekben, ahol nem bírósági jogértelmezésről van szó, Magyarország is részt vett. Tehát

Az elképzelhető, hogy vannak olyan témák, résztémák, ahol az Európai Unió olyan hatásköröket gyakorol, amiről Magyarországnak az a véleménye, hogy ez nem az Unió hatásköre, ilyenkor elmehet az Európai Bírósághoz, és megpróbálhatja ezeket felülvizsgáltatni. Ezt néhány esetben meg is tette, nagyon kevés sikerrel. Erre persze lehet mondani, hogy az Európai Bíróság is abban érdekelt, hogy az Európai Uniónak minél nagyobb legyen a hatásköre, de azt tudom mondani, hogy ehhez az Európai Unióhoz csatlakoztunk, ha nem tetszik nekünk, ki lehet lépni belőle.