Török Gábor: Az ellenzéki szavazók azt várják, fröccsenjen a vér, ezzel Magyar Péter elfedheti a nehézségeket

A 24.hu-n megjelent interjúban Prőhle Gergely, volt államtitkár és nagykövet fejtette ki véleményét a NER bukásáról, a Fidesz átalakulásáról és az ország előtt álló új lehetőségekről.

Kövér László választási eredményekre adott, Bayer Zsoltnak tett nyilatkozatát, miszerint „a sátán most csatát nyer, de a győzelem Jézus Krisztusé”, Prőhle úgy értékelte, hogy a politikai retorikába vészesen beszivárgott a „papos beszédmód”. Szerinte a közéleti szereplők néha liturgikus szerepet vesznek fel a közérdek szolgálata helyett. Azt pedig blaszfémiának tartja, amikor a Vadhajtásokat és a Nemzeti Sportot igeforrásként említik. A Fidesz szektásodásával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, kétségtelen, hogy túl sok ügy vált hitkérdéssé. „Hogy ezt szektásodásnak nevezzük, vagy szélsőséges társadalmi megosztottságról beszélünk, végül is majdnem mindegy” – tette hozzá. Nem hinné, hogy a sátán győzött volna a választáson, szerinte súlyos felelősség terhel mindenkit, aki egy ekkora többséget diabolizál.

Arra a kérdésre, kire szavazott, nem adott egyértelmű választ, de hangsúlyozta, hogy az álláspontja világos: „Európához tartozunk, csakis ott van esélyünk a nemzeti érdekeink érvényesítésére.” Ebből következően a Moszkva vagy Európa dichotómiában mindig az Európai Unió mellett teszi le a voksát. A híreszteléseket, miszerint neve a Tisza Párt kormányalakításánál felmerült, nem tulajdonított különösebb jelentőséget, mondván, ismeri az újsághírek természetrajzát, és semmilyen felkérésről nincs szó.

Prőhle Gergely, aki magát többszörös helyettes államtitkárként, több kormány volt nagyköveteként és „egyszeresen bukott múzeumigazgatóként” jellemezte, beszélt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) éléről való menesztéséről is. Elmondása szerint a PIM-ben egyfajta kulturális hídszerepre törekedett, de mindkét oldalról kapott kritikát. Kirúgásának története szerinte arról mesél, hogy a Fidesz a szélsőjobboldaliakat is a „nagy köpönyege alatt” akarta tudni.

A NER kultúrharcát azzal a koncepcióval azonosította, amivel Orbán Viktor megpróbálta egyesíteni „Pannóniát és Hunniát”, azaz a modernizálódó, polgári és a radikális, keleti mítoszokat éltető táborokat. Prőhle szerint ez a terv sokáig működött, de végül a rendszer elment „Hunniába”, és lényegében ezen bukott el a kormányzás. „Ugyanis a magyarok, főleg a fiatalok döntő többsége nem Hunniába, hanem Pannóniába vágyik” – állította. Ezzel szemben a mostani Országgyűlés alakulóülésének gesztusait, a különböző himnuszok és dalok közös éneklését a kulturális nyitás jeleként értékelte.

A Magyar Péter által ígért elszámoltatással kapcsolatban úgy véli, véget kell érnie a következmények nélküli ország időszakának, de óva intett attól, hogy az új kétharmad ugyanúgy viselkedjen, mint a régi. „Fontos, hogy senki ne azt érezze, hogy egyszer az egyik kétharmad foglal el mindent, aztán meg a másik kétharmad” – mondta, hozzátéve, hogy a cél a nemzeti konszenzus és a megbékélés kell, hogy legyen. A vagyonvisszaszerzés kapcsán a jogtudományban és az igazságszolgáltatásban bízik.

A NER kulturális lejtmenetének szimbólumaként értékelte, hogy a párt prominensei Fásy Zsülikét és Kis Grófót hallgatnak. Úgy látja, a Fidesz ezzel feladta azt a célját, hogy kulturális missziót töltsön be. Ezzel szemben méltatta azt az Orbán-kormányt, amely felújította a Zeneakadémiát és az Operaházat. A mélyszegénység problémáját is érintette, elképesztőnek nevezve, hogy Budapesttől harminc kilométerre „a harmadik világ van jelen”, és szerinte a felzárkóztatásnak be kell kerülnie a nemzeti minimumok közé.

A Fidesz és Orbán Viktor jövőjével kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Szerinte Orbán Viktor mumusként való felmutatása a Tisza Párt számára politikai eszköz lehet, így a volt miniszterelnök „az új Gyurcsány” szerepébe csúszhat. Az igazi árulást Prőhle szerint azok követték el, akik a polgári értékrend mögé bújva közvagyont talicskáztak ki. A luxuséletmód rengeteg választót idegenített el a Fidesztől.

A NER-ből való kiábrándulásának pillanatát is felidézte: „Amikor egyre gyakrabban kaptam azt a kérdést, hogy hogyan létezik az, hogy a miniszterelnök gyerekkori barátja és veje a két leggazdagabb ember az országban. Onnantól nem vállaltam ilyen fellépést.” Arra a kérdésre, miért nem tiltakozott hangosabban a korrupció ellen, őszintén válaszolt: „mert állami állásban dolgoztam, dolgozom, és nem szerettem volna, ha elküldenek.”

A kegyelmi ügyben Novák Katalint és Varga Juditot is egy olyan folyamat áldozatának tartja, amit nem ők kezdeményeztek. Kíváncsian várja, hogy a vizsgálóbizottság felállítása hoz-e új részleteket az ügyben, amelynek kirobbanása szerinte egy hihetetlen, filmszerű történet. A botrány hátterében álló Balog Zoltán református püspök szerepét kulcsfontosságúnak tartja.

Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődését és bukását a folyamatos konfliktuskeresés és a tudatos provokációk számlájára írja. Szerinte a magyar álláspont annyira ellenszenvessé vált, hogy a fontos, érdemi kérdésekben is „lekevertek minket”. Különösen súlyos hibának tartotta, hogy a kormány az AfD elnökének, Alice Weidelnek államfői szintű fogadtatást biztosított, amivel súlyosan belegázolt a német belpolitikába. A legmegrázóbb mélypontnak Orbán azon mondatát tartja, miszerint a putyinozás komolytalan, és a közvetlen fenyegetés Brüsszel.

A Magyar Péter vezette új kormány külpolitikájával kapcsolatban bizakodó. A kinevezett külügyminisztert, Orbán Anitát kiváló szakembernek tartja, aki a Martonyi János-féle, szövetségépítésre alapuló külpolitika híve. Úgy véli, a nyugathoz tartozás mint érték karakteresebben fog megjelenni, de ez nem zárja ki a pragmatikus kapcsolatokat Oroszországgal vagy a keleti nyitás folytatását, de csakis a nyugati szövetségi rendszer keretein belül. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a legfontosabbnak a „húsdaráló” leállítását nevezte, és egy befagyott konfliktust tart a legvalószínűbb kimenetelnek.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebookon fejtette ki véleményét a Sulyok Tamás körüli vitáról, leszögezve, hogy az szerinte nem a személyről, hanem a köztársasági elnöki tisztség méltóságáról szól.

A poszt elején egyértelművé teszi álláspontját a sokak által feltett kérdésre: „Sokan kérdezik tőlem, hogy szerintem le kell-e mondania Sulyok Tamásnak. A válaszom: IGEN. És ha nem mond le, akkor az alkotmányos keretek között le kell váltani.”

Hangsúlyozza, hogy nem személyes okok vezérlik, és nem is Sulyokot tartja az egyedüli felelősnek. Szerinte az államfő egy olyan rendszer részeként került a pozíciójába, amelyben az elnöki tisztség az elmúlt 16 évben fokozatosan elvesztette eredeti szerepét.

Úgy látja, ez a politikai szerep sérült, és nem csak most.

„Nem akarom, hogy az új köztársasági elnökről a Parlament döntsön. Sem a Tisza 141 képviselője. Sem a Fidesz. Sem a Mi Hazánk. Mert

– írta.

Így a megoldást a közvetlen elnökválasztás bevezetésében látja, ahol a jelöltek megmérettethetik magukat a nemzet előtt. A posztot azzal zárja, hogy új kezdetre van szükség, nem Sulyok Tamás ellen, hanem az intézmény érdekében, hogy Magyarországnak újra olyan államfője legyen, akiben „nem egy párt emberét látja az ország, hanem a nemzet emberét.”

Magyar Péter miniszterelnök vasárnapi határidővel szólította fel Sulyok Tamást a lemondásra, aki egy interjúban közölte, hogy nem tesz eleget a kérésnek, mivel esküjéhez híven, az Alaptörvény keretei között jár el. Mivel az elnök a határidő lejárta után sem távozott, a kormány hétfőn bejelentette: alkotmánymódosítással távolítanák el a hivatalából.

Fekete-Győr András a közösségi oldalán reagált Toroczkai László hétfői, parlamenti felszólalására, amelyben a Mi Hazánk elnöke őt is megszólította. A vita azután indult, hogy Magyar Péter azt a kérdést tette fel, hogy ha a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk között sokszor már csak az ültetési rend tesz különbséget, akkor miért nem ülnek egy frakcióban.

Fekete-Győr a posztjában köszönetet mondott Toroczkainak, amiért szerinte ismét bizonyította, miért van szükség mielőbbi ellenzékváltásra Magyarországon.

A politikus szerint az „orbáni ellenzék leváltása” legalább annyira kritikus feladat, mint amennyire az Orbán-kormány leváltása volt, mert egy stabil demokráciához normális, hiteles és párbeszédképes ellenzék is kell.

Azt írta, érthetetlen, miért sértődnek meg a Mi Hazánkban, ha a Fideszhez hasonló módszereik miatt valaki felteszi a kérdést: „pontosan hol végződik a Fidesz, és hol kezdődtök ti?”

Fekete-Győr szerint náluk „vannak gazdák, fiókpártok, előre kiosztott szerepek”, de abból, hogy a Mi Hazánk a megalakulása óta a Fidesz fiókpártjaként működik, nem következik, hogy mindenkinek politikai biodíszletnek kellene lennie. Úgy látja, a Mi Hazánknak nem a magyar demokrácia féltése miatt fáj az ellenzékváltás gondolata, hanem mert tudják, hogy ez róluk is szól.

A poszt végén kijelentette,

A bejegyzést egy utóirattal zárta: „Ui.: Addig is sok sikert kívánok a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság vezetéséhez. Remélem, ott kevesebb energiát visz majd el a sértődött bohóckodás, és több marad a valódi munkára!”

Hétfőn az Országgyűlés ülésén Toroczkai László napirend előtt „Diktatúra épül” címmel szólalt fel, amire Magyar Péter többek között azzal reagált, hogy a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottságot éppen a Mi Hazánk elnöke vezetheti majd. A Tisza Párt és a Mi Hazánk közötti vita már a múlt keddi ülésen kiéleződött, amikor a miniszterelnök napirend előtti felszólalására mind a négy frakció reagált, és a „működő ellenzék” mibenlétéről alakult ki köztük vita. A konfliktus alapját részben az új parlamenti ülésrend adta, amely május 9-én vált nyilvánossá: ebben a Mi Hazánk a patkó bal szélén, a kormánypárti padsorok mellett kapott helyet, ami táptalajt adott a Fideszhez fűződő viszonyukat firtató kérdéseknek.

Történelmi megállapodást kötött Magyar Péter és Ursula von der Leyen Brüsszelben: hatalmas összegű, 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszalabításáról döntöttek, amiből rengeteg pénz juthat egészségügyi, oktatási, közlekedési fejlesztésekre, bérlakásépítésre és a gazdaság beindítására. A miniszterelnök szerint sokan éjt-nappalá téve dolgoztak, hogy ez a kormány megalakulása után mindössze három héttel összejöjjön,, és ez csattanós válasz azoknak, akik szerint TikTok-kormányzás folyik. Orbán Viktor máris azt feszegeti, mit ígért érte cserében a Tisza-kormány, amely azonban hangsúlyozza, a korrupció felszámolásán kívül nem várnak el mást, ezt pedig maguktól is megtennék.

Hogyan formálja tovább a belpolitikai helyzetet az uniós pénzek hazahozatala? Mit tehet a Fidesz? És valóban Orbán Viktor visszatérésétől való félelem áll a miniszterelnöki mandátum 8 éves korlátozása mögött? Mi derült ki Magyar Péter és a parlament viszonyáról az első hét után? Erről beszélgettünk Ranschburg Zoltán politikai elemzővel.

— 6000 milliárd forint hazahozataláról egyezett meg a kormány. Mekkora siker ez a Tiszának?

— Ez a Tisza egyik nagyon fontos kampányígérete volt, és jól rezonált a választókkal. Azt hiszem, sok Tisza-szavazónak a fejében ez is járt, amikor a párt mellé húzta az ikszet.

— Magyar Péter külön felhívta a figyelmet arra, hogy mindezt három hét kormányzás alatt értek el, szemben Orbán Viktor éveken át tartó kudarcos próbálkozásaival. Hogyan reagálhat erre az ellenzék?

— A Fidesz azon az úton fog továbbmenni, amin a kampány során is haladt, amikor ez a téma szóba került. A Fidesz kampánykommunikációja már akkor sem volt sikeres ezzel kapcsolatban, és szerintem továbbra is azt fogják mondani, hogy ez valójában behódolás Brüsszelnek. Azt, hogy Magyarországnak el kell fogadnia a migrációs paktumot, mindenben meg kell felelnie a brüsszeli elvárásoknak, és hozzá kell járulnia Ukrajna gyors csatlakozásához. A Fidesznek nincs jobb lehetősége, mint hogy ugyanezt a vasat üssék tovább, amiről már kiderült, hogy hiába ütik, nem görbül. Ennél nehéz értelmesebbet mondaniuk. Főleg azért, mert

— Magyar Péter a sajtótájékoztatón külön elmagyarázta, hogy a migrációs paktum nem arról szól, amit a Fidesz állít. Ebbe azért bele tud kapaszkodni az ellenzék?

— Szerintem idáig sem sikerült, és mostantól sem fog. Nem látom, hogy ez egy jó fogódzkodó lenne a mostani ellenzék, a korábbi kormánypárt számára. Már csak azért sem, mert az semmiképpen sem fog bekövetkezni, hogy tömegével érkezzenek migránsok Magyarországra. Erre Magyar Péter is nagyon vigyázni fog, de a lehetősége sincs meg. Márpedig ha ez nem történik meg, akkor a Fidesz kommunikációjának továbbra sem lesz látható alapja. Ha azt kell majd szembeállítani, hogy beérkezik tizenhat milliárd eurónyi uniós támogatás, amiből lesz új HÉV, felújítás és Erasmus-program, a másik oldalon pedig nem jönnek a migránsok tömegei, akkor ez egy nagyon nehezen védhető álláspont lesz.

— A másik fontos téma a miniszterelnöki mandátum korlátozása volt. Az ellenzék szerint ez Orbán Viktor visszatérésétől való félelem jele. Mennyire megalapozott ez, miközben Orbán láthatóan távolodik a napi politikától?

— Az a fideszes magyarázat, hogy ez a módosítás kifejezetten azért született, mert a Tisza Párt retteg Orbán Viktor visszatérésétől, nettó baromság. Ezt nyugodtan vállalom így, szó szerint.

A jelen helyzetben az ég egy adta világon semmiféle félnivalója nincsen a Tiszának Orbántól. Még ha sikerül is neki valamiféle mozgalmat összeszednie vagy megújítania a saját táborát, az biztosan nem a következő hetekben lesz. Még ha arról lenne is szó, hogy négy év múlva Orbán Viktor újra rajthoz tud állni, ez a lépés akkor is ráért volna.

Abban viszont tényleg van szerepe Orbán Viktornak, hogy miért lehetett ez fontos ígéret. Mert a Tisza rá tud mutatni Orbán Viktorra, és azt mondhatja: „ez az, ami én nem leszek”. Ez nem az Orbán Viktortól való félelem, hanem az előző 16 éves kormányzásától való szándékos, szimbolikus eltávolodás.

— A parlamenti vitában láthattunk egy kisebb show-t is, amikor Magyar Péter odaült Gulyás Gergely elé.

— Szerintem Orbán Viktor halálosan boldog, hogy nem kell ott ülnie, és nem ő elé állnak oda, nem személyesen őt kérik számon, és nem belé szállnak bele páros lábbal, mint ahogy az ott ülő fideszes képviselőkbe. Azt hiszem, Orbán Viktor megerősítve láthatja a döntését a parlament elhagyásával kapcsolatban.

— Magyar Péter tehát beviszi a humort és az iróniát a parlamentbe, amitől az elmúlt 16 évben elszoktunk.

— A csipkelődéssel, a humorral nemhogy nincsen semmi baj, az jó, ha van. Ez azt mutatja, hogy emberek ülnek a parlamentben, és azt jelenti, hogy élet van a Házban. Ugyanakkor ambivalens vagyok az első hét után. Nem vagyok benne biztos, hogy hosszú távon jó lesz, ha Magyar Péter ennyire dominálni szeretné a parlamentet is, és mindenhol, ahol megjelenik, neki kell a  főszerepet vinnie.

Ezt csinálja Magyar Péter is: nem hagyja abba a kampányolást, mintha nem vette volna észre, hogy győzött.

— Nem lehet, hogy ezt azért teszi, hogy a Fidesz levegőhöz se jusson, és a tematizálás ne csúszhasson át az ő oldalukra?

— Egyrészt a Fidesznek esélye sincs tematizálni, teljesen mindegy, mivel foglalkoznának. Nem is láttunk erre próbálkozást. Másrészt Magyar Péter már nem az ellenzék hatalomra törő vezetője, hanem a miniszterelnök. Mondok két példát, ami zavart. Az egyik, hogy hétfőn napirend előtt felszólalt, de a Tisza frakcióvezetője, Bújdosó Andrea nem. A kormányzás minősége nyilván nem ezen múlik, de van egy szimbolikus jelentősége annak, hogy a miniszterelnök mit gondol a parlamenti munkáról. A másik, ami nagyon szemet szúrt, hogy mindenki az utóbbi évek legfontosabb miniszterelnöki vizitjeként harangozta be Magyar Péter brüsszeli útját. De erről egy szó nem esett a parlamentben. Magyar Péter nem tartotta fontosnak megemlíteni, hogy miért megy, miről fog tárgyalni. Azt gondolom, ez az Országgyűlésre tartozik. Ezért gondolom, hogy a parlamenti performance, beleértve, hogy belebeszél mások felszólalásába, odamegy Gulyás Gergelyhez, annak a jele, hogy

— Magyar Péter a beszólogatásaival begyűjtött pár rendreutasítást a szintén tiszás házelnöktől is. Ez jelentheti azt, hogy demokratikusabban működnek a dolgok?

— Nehéz a helyzet, mert a Tiszának úgy kellene egy demokratikusabb országgyűlést vinnie, hogy igazából nincs ellenzéke. Még kevésbé, mint a Fidesznek volt. Ugyanis a Fidesz gyakorlatilag semmit nem tud hitelesen képviselni. Milyen ügy lenne az, amiben a társadalom többsége azt mondaná, hogy igaza van például Gulyás Gergelynek, amikor kritizálja a kormányt? A válasz azonnal az lenne: „16 évig csinálhattátok, miért nem csináltátok meg ti, és miért nem csináltátok jobban?” A Fidesz rettenetesen nehéz helyzetben van, ami azt jelenti, hogy a Tiszának gyakorlatilag nulla ellenzéke van.

— Végül egy sajtóhír: felreppent, hogy Orbán Viktornak az amerikaiak segítségével az ENSZ-ben szánnának szerepet, ami mentességet adna neki a felelősségre vonás alól. Ez egy lehetséges menekülőút?

— Nem hiszem, hogy az amerikaiak valódi igyekezetet tennének ebbe bele. Ha Orbán ezt az utat választaná, az valóban mentesíthetné, de nyilván nem így kereteznék. Azt mondaná, hogy neki fontos a nemzetközi közösség építése. Sőt, a Fidesz kommunikálhatná, hogy lám, Orbán fantasztikus nemzetközi kapcsolatai milyen jól működnek. A sokkal nagyobb probléma az lenne, hogy ezzel Orbán tényleg itt hagyná a politikai közösségét. Ha egy ENSZ-szervezetet vezetne, azzal gyakorlatilag kikerülne a hazai politikai életből. Éppen ezért tartom ezt egy kevéssé valószínű forgatókönyvnek. Nem hiszem, hogy lemondott volna arról, hogy neki még teremjen politikai babér Magyarországon.