SZEMPONT
A Rovatból

„Nézzünk szembe ezzel: a középkorban hagytuk őket!” – Százezrek élnek ma is vezetékes víz nélkül

Testközelből néztük meg egy borsodi roma faluban, mivel jár, ha szinte mindenkinek közkutakról kell hordania a vizet: nemcsak fárasztó, az egészségre nézve is rendkívül ártalmas.


Szokatlan látvány fogadta azokat, akik március 14-én délelőtt elmentek a Hősök terére a Civil Sugárút nevű rendezvényre: egy csapat aktivista tucatnyi vödröt töltött meg vízzel, majd megfogták és átcipelték azokat a tér egyik pontjáról a másikra.

Nagyjából 150 métert tettek meg odafelé, majd ugyanennyit vissza – a törvény szerint legfeljebb ennyit lenne szabad gyalogolniuk a legközelebbi kútig azoknak, akiknek nincs a lakásukban folyóvíz. Sok településrészen, ahol szinte kizárólag romák élnek, majdnem mindenki így hordja a vizet.

A menet elején ott volt Ficzu Imréné, Terike is, akit a csoport felhozott erre az alkalomra a Budapesttől 3 órányi autóútra lévő Tornanádaskáról, a fiával együtt.

Nekik ez a tevékenység a mindennapi rutin része – azt leszámítva, hogy máskor patinás díszburkolat helyett a falusi utcán teszik meg a házuktól a kútig tartó utat. Terike egy nap akár 15-ször is fordul kezében a teletöltött, 10 kilót nyomó vödörrel.

A szlovák határ mellett élő asszony reggel fél 6 körül kel, nem sokkal később már hozza is a friss vizet a kútról, hogy az iskolába készülő gyerekek mosakodhassanak. Utána reggelit készít, már ha épp van mit enni, majd miután a gyerekek elindultak, nekilát a főzésnek, ha tud miből főzni, és ha van mosószere, a házimunkának is – ehhez mind vízre van szükség, így újabb köröket tesz meg a kúthoz és vissza. Miután hazaértek, az esti mosakodáshoz kezdődik az egész elölről.

„Csak a mosáshoz ötször kell fordulnom. A fürdővíz melegítéséhez először ki kell menni fáért, amit általában előző este hordunk be. Fürdéskor minden gyereknek új vizet melegítek, emiatt órákig is eltart, mire mindenki sorra kerül” – meséli már a lakóhelyén, ahol azért látogattuk meg, hogy a saját szemünkkel lássuk, milyen az élet vezetékes víz nélkül.

15 évvel is rövidülhet a várható élettartam

Több százezren lehetnek még mindig hasonló helyzetben Magyarországon, ennek az állapotnak pedig olyan következményei is vannak, amire elsőre nem is gondolnánk: az élet gyakorlatilag minden területére kihat.

A Hősök terei akciót is szervező Kiss Anikó, a SZOCSOMA alapítvány vezetője évek óta küzd azért, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét erre a problémára, ami egészen elképesztő módon még a XXI. században is létezik Európában. Tizenkét évnyi terepjárás után arra a következtetésre jutott, hogy a kérdés elhanyagolása mögött súlyos etnikai diszkrimináció áll.

„A helyi önkormányzatok sok helyen lenézik a romákat, úgy vannak vele, hogy minek nekik vezetékes víz, járjanak csak a kúthoz, van idejük erre” – állítja. Magyarországon a becslések szerint 1600 szegregátumban 300 ezer roma ember él, nagy részük érintett lehet.

Ugyan jól hangzik a 98 százalékos vízhálózati lefedettség, amit a vízügyi szakemberek büszkén hangoztatnak, abba viszont szerinte senki nem gondol bele, hány embert takar a maradék 2 százalék, és tulajdonképpen kik is ők.

„Ez a nagyon kicsi szám 200 ezer magyar állampolgár, aki szinte mind roma, és generációs mélyszegénységben tengődik. Fogalmunk sincs, mi az a tortúra, amelyen nekik – például Tornanádaska lakóinak – nap mint nap keresztül kell menniük. Mondjuk ki, a középkorban hagytuk őket, miközben a társadalom elvárásai a modern korhoz igazodnak velük szemben is.”

A falu egyik utcájában, az Akácos úton egyáltalán nincsenek kutak, mivel a házakba az építéskor, 20 évvel ezelőtt bevezették a vizet. Azonban mára gyakorlatilag mindenki kútra jár. Ennek oka, hogy nem tudták fizetni a vízdíjat, így kikapcsolta a szolgáltató. Sok házban a fűtetlenség miatt szétfagytak a vezetékek, a karbantartásukhoz itt senki nem ért, és pénz sincs a javításra. Ezeken a helyeken ráadásul szakemberek is nehezen hívhatók.

Az Akácos út látképe

A házak vízvezeték-rendszerének hamar bekövetkezett meghibásodásáért a lakók a kivitelezőt okolják: szerintük hanyag munkát végzett, és miután felmarkolta a pénzt, csak sajnálkozva széttárta a karját a problémák láttán. Az itt élőknek egy másik utcába kell gyalogolniuk a legközelebbi kútig, telente pedig, ha az épp befagy, még ennél is távolabb.

Télen az elfagyás ellen bebugyolálják a kutat, néha még egy kis tüzet is raknak, és ott fagyoskodnak mellette az amúgy is vékony ruházatukban, amíg kienged.

A faluban eleve kevés a közkút, 15-ből jelenleg mindössze talán ha 5 működik. Ez a probléma más, Tornanádaskához hasonló helyzetű településeken is jellemző: az önkormányzatok rendszerint arra hivatkoznak, hogy nem tudják finanszírozni a fenntartásukat. Van aki azt is hozzáteszi, hogy a romák „pazarolnak”, ami annyit jelent, hogy mosáshoz, illetve öntözéshez is használják a vizet.

„Valójában sokan egy vödör vizet se fogyasztanak egy nap. Ezzel szemben még az a csúfság is megesik, hogy egy-egy romákkal kritikus, hibáztató szellemű polgármester kocsimosást és medencefeltöltést vízionál olyan emberek esetén, akiknek egy főre eső bevétele jó, ha 10-12 ezer forint” – fakad ki Anikó.

Bár a törvény szerint 150 méteren belül mindenkinek kellene vízvételi lehetőséget találnia, az önkormányzatok nem igazán tartják magukat ehhez a szabályhoz. Költséges lenne lajtos kocsival hordani a vizet, vagy más alternatív megoldással bíbelődni minden nap, nem is teszik.

És minden egyes újabb kút elzárásával még kilátástalanabbá válik a helyiek élete. Sokan ráadásul annyira szegények, hogy még egy vödörre se telik nekik, emiatt legfeljebb csak műanyag palackokat tudnak teletölteni.

Ebben a reménytelen helyzetben egyébként a Habitat for Humanity magyarországi csoportjának éves jelentése szerint a népesség 10,2%-a tengődik: ők azok, akik képtelenek előteremteni a megélhetési költségeiket, mindennapos körükben az éhezés és a lakhatási szegénység.

A Covid idején nagy volt a SZOCSOMA aktivistáinak aggodalma, mivel errefelé igen elterjedt az ún. vödrös vízivás, amikor többen merítenek, akár ugyanazzal pohárral a vödörből. Ez azt is jelenti, hogy egy házban, ahol több generáció lakik egy fedél alatt, könnyen végigsöpörhetett volna a fertőzés.

Ezek a félelmek végül nem váltak valósággá, talán épp az amúgy káros szegregált élethelyzet miatt, ami elszeparálja a romákat a szélesebb társadalomtól. Ettől függetlenül súlyos egészségügyi kockázatot hordoz magában, hogy egy vödörből akár 15-en merítenek – különösen olyan helyen, ahol a kézmosás, fertőtlenítés lehetősége is korlátozott, sokszor annak kellékeiben sem bővelkednek. Hosszú évekkel, akár 10-15-tel is rövidítheti a várható élettartamot, ha nem adottak az alapvető higiéniai körülmények.

El sem hiszik, hogy jobb sorsuk is lehetne

A SZOCSOMA története 2014-ben kezdődött, Kiss Anikó ekkor hozott létre egy Facebook-csoportot, amibe behívta ezer ismerősét. A célja az volt, hogy egyfajta „szembenézés-mozgalmat” hirdessen a romákkal kapcsolatban, és olyan hatást váltson ki, hogy a magyar társadalom megkövesse roma polgárait az ellenük elkövetett diszkriminációért, amit generációkon keresztül elszenvedtek.

„Itt egy sarokba szorított népről van szó, akiket folyamatosan olyan helyzetbe hoznak, hogy képtelenség boldogulniuk azon az úton, amit a többségi társadalom elvár tőlük. Ez ugyebár arról szólna, hogy legyenek rendesek, becsületesek, igazmondók, és akkor majd felveszik őket dolgozni, lesz elég pénzük ahhoz, hogy eltartsák a családjukat”

– magyarázza, hozzátéve: „Tegyenek úgy például a vízhordás terhe mellett, fürdőszoba nélkül, mintha a komfortos lakásukból indulnának dolgozni teli hassal, teljesítsenek úgy, mint azok, akiknek nincsenek efféle gondjai!”

Kiss Anikó

Szerinte a szegregált viszonyok a gyakorlatban egyszerűen nem biztosítják a fentiekhez szükséges feltételeket. Az egyik probléma rárakódik a másikra: aki egy romatelepen él intimszféra nélkül, ahol nem tud rendesen tisztálkodni, és még sorolhatnánk, az lejjebb fog adni az igényeiből és el sem hiszi, hogy jobb sorsa is lehetne.

„Itt jön be a képbe a többségi társadalom azon tagjainak biztatása, akik minden eszközzel tiltakoznának, ha a szükségletük szerinti vízhez jutásuk jogát valaki csorbítaná. Innen megközelítve tudjuk, hogy nekik is szükségük van erre a szolgáltatásra, belegondolunk, mi is lenne velünk, ha ezt megvonnák tőlünk. Mi szeretnénk a legjobb lehetőséghez juttatni embertársainkat is, mert így lesz igazságos és működő a mi társadalmunk is.”

Anikó szerint fontos, hogy ne azt nézzük, a saját helyzetünkben mi hogyan birkóznánk meg ugyanazzal a szituációval, mivel mi más alapokat képzelünk hozzá, hanem azt, hogy vajon hasonló problémák mellett, eszköz- és anyaghiánnyal küzdve, aluliskolázottan, rossz egészségügyi feltételekkel hogyan boldogulnánk.

Hozzáteszi azt is: személyes tapasztalata a terepútjai során, hogy nemcsak a többségi társadalom tagjai bizalmatlanok a romákkal szemben, hanem a részükről is szinte leküzdhetetlen akadályt jelent, hogy nem bíznak azokban, akik segíteni szeretnének nekik. Már annyi ártó szándékot tapasztaltak a többségi oldal felől, hogy ez nem is csoda. Jelenleg nagyon nagy a szétesettség a roma családokban és közösségekben is, minden kapcsolatra kiterjed a létharc.

Anikó nagyjából 10 éve ismerkedett meg egy miskolci aktivistával, Pém Mihályné Gabriellával, aki tanárként már nagyon fiatalon elkezdett szegényekhez és romatelepekre járni. Könnyen megtalálták a közös hangot, ő vitte el először Tornanádaskára.

Telepakolták Anikó autóját adományokkal, de a látogatás majdnem csúfos kudarccal végződött: annyian rohamozták meg őket egyből az érkezésük után, hogy inkább azonnal kitolatott a faluból, mert káoszba fulladással fenyegetett a helyzet. Már ebből is látszott, mennyire súlyos nyomorban él a falu. Később egyre többeket megismert, és lassan egyfajta bizalom is elkezdett kialakulni közte és a falusiak között.

Ma már mindenki ismeri, Anikó néninek szólítják és rendszeresen keresik őt gondjaikkal-bajaikkal. Már a SZOCSOMA neve is tisztelettel övezett, ismert szó.

„Már kezdettől fogva rengeteg fotót készítettem terepen. Útjaim után számtalanszor visszanéztem azokat, és kérdések sorjáztak. Közben egyre jobban ráláttam a problémákra, és egy idő után már folyamatosan az foglalkoztatott, mit lehetne tenni a helyzet javításáért. De rá kellett jönnöm, hogy nem csupán a mindennapok problémáit kell megoldani, hanem a gyökerekre kell hatnunk, mert enélkül nem változunk meg. A probléma gyökere pedig a többségi társadalom hatalmából eredő viszonyulásában van, ami fenntartja a generációs mélyszegénységet, és ezeket az embereket mozdulni se engedi.”

Anikó szerint demonstrációra van szükség, hogy a többségi társadalom tájékozódjon, ezt szolgálta a cikk elején említett figyelemfelhívó akció is a Hősök terén.

„A vízhelyzetet minden lehetséges eszközzel tematizálni kell, hogy a lehető legtöbb emberhez eljusson a hír: hiába írunk 2023-at, sokan ma is ilyen körülmények között tengődnek. Akár az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulnék – bár tudom, hogy az ombudsmani hivatal részlegévé vált –, hogy felhívjam a figyelmet a romák hátrányos megkülönböztetésére, mivel erről a problémáról az ország egyébként szociálisan érzékeny lakosságának nagy része sem tud” – jelenti ki. Szerinte vizsgálatot kell kieszközölni, például erre a diszkriminációra fókuszálva is.

Kép forrása: SZOCSOMA

Pár hónap után visszavonták a pályázati lehetőséget

Egyelőre úgy tűnik, hiába van több százezer érintett, ezeket az embereket a politika gyakorlatilag az út szélén hagyta.

Az ellenzéki pártok közül a Párbeszéd mutatott némi érdeklődést a téma iránt, még 2015-ben nyújtottak be egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy az államnak, illetve az önkormányzatoknak kötelezően kelljen szolgáltatniuk az ivóvizet minden bejelentett lakcímen. Ők persze a devizakárosultak helyzetével érveltek csupán, Anikó szerint fogalmuk sem volt arról, hogy több százezer roma is hasonló cipőben jár.

A javaslatot a kormánytöbbség, ahogy lenni szokott, lesöpörte az asztalról, ugyanakkor két évvel később kiírtak egy pályázati lehetőséget, ami új bekötések létesítése esetén ingyenessé tette az ivóvíz- és szennyvízhálózathoz való csatlakozást – a hírek legalábbis erről szóltak. Ködös volt, hogy a csatlakozás adminisztrációs terheit vették volna le a vízhez jutni kívánók válláról, vagy magát a vízbekötést is. A SZOCSOMA aktivistáinak öröme ugyanakkor hatalmas volt, reménykedtek benne, hogy végre beindulhat valami ezen a téren.

A törvénymódosítást azonban alig 3 hónap elteltével visszavonták – Anikó nem tud másra gondolni, mint hogy nem számítottak ekkora rohamra. Amikor tömegesen kezdtek el érkezni az igénylések a szegregátumok lakóitól is, és a kormány talán rájött, hogy százezrek lehetnek érintettek, gyorsan megszüntették a lehetőséget. Azóta pedig semmilyen felzárkóztatási szándék nem látszik.

A terhek ráadásul egyre csak nőnek: ha az elszabaduló infláció nem lenne elég, bejött a képbe egy úgynevezett talajterhelési díj is, amit elméletileg azoknak kell fizetniük, akiknek a lakóhelyén van csatornázás, de nem tudják, vagy nem akarják igénybe venni.

Az összege évente akár 180 ezer forint is lehet, mint azt egy körömi nagycsalád példája is illusztrálja, akiket közelről ismer és támogat a SZOCSOMA. Köztartozásnak minősülő díjról van szó, amit méltányosságból sem lehet elengedni. Befizetni viszont a nagy többség nem tudja: egyre csak görgetik maguk előtt a tartozást és ez már akkora teher, hogy bele kell törődniük, hogy elindultak a teljes elszegényedés, akár az otthonuk elvesztése, és a tömeges hajléktalanná válás felé, ami a családok szétesésével is együtt járna.

„A romák azért nem forszírozzák a saját hálózati vízhez jutást, mert ennek van egy tisztázatlan oka, egy belső gát: miből is fizetnék ki a vízdíjat?! Erre is tudunk megnyugtató választ adni, ha ezt a célt is kitűzzük és sikerre visszük. Ugyanis a SZOCSOMA számításai szerint havonta, személyenként 1 köbméter vízre volna szüksége egy embernek” – mondja Anikó.

Ezért azt szeretnék elérni, hogy ekkora mennyiség járjon mindenkinek ingyen – ha tetszik, akár egyfajta kompenzációként a generációs mélyszegénységük elviseléséért, mivel csak így férhetnek hozzá ehhez az alapvető emberi joghoz. Anikó úgy véli, ennek a célnak a megvalósulása látványosan javítana a fennálló helyzeten. Az biztos, hogy ő nem fogja feladni az ügyért folytatott küzdelmet, nem olyan fából faragták.

Ha egyetértesz a SZOCSOMA céljaival, a következő számlaszámon támogathatod a munkájukat: 16200151-18547333. Várják önkéntesek jelentkezését is a [email protected] címen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: Ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül, ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól
A volt igazságügyi miniszter szerint a gyülekezési szabadság korlátozásával az alkotmányos szöveg szembemegy az alkotmányossággal. A társadalmi mozgások kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.


Sulyok Tamás köztársasági elnök szinte azonnal aláírta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítást, arra hivatkozva, hogy a korlátozás szerinte „a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”. Az Alkotmánybíróság volt elnöke abban sem látott kivetnivalót, hogy magáról az alkotmánymódosításról, amire a törvénymódosítás hivatkozik, még nem is szavaztak. Az új szabályozás értelmében akár 200 ezer forintra bírságolhatnak mindenkit, aki részt vesz a Pride-on, és arcfelismerő rendszerrel azonosíthatják a szabálysértőket. Orbán Viktor szerda este azt mondta, senkit sem tartóztanak majd le, de a bírságot be kell fizetni.

Ha az Alaptörvénymódosítást is elfogadják, akkor az kimondja majd, hogy a gyermekek védelme minden más alapjogot megelőz, beleértve például a gyülekezési szabadságot, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot vagy épp a tulajdonhoz való jogot. Egyetlen kivétel lesz, az élethez való jog. Milyen következményei lesznek mindennek a magyar jogállamra és az igazsságszolgáltatásra? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

– Hogyan jutottunk el ide?

– Két szálon induljunk el. Az egyik az alaptörvény 15. tervezett módosítása, amiben szörnyű dolgok vannak, többek közt a gyermekekre vonatkozó rendelkezés. Ez a jelenlegi alaptörvényben is szó szerint benne van, ezt egészítené ki azzal a módosítás, hogy ez a jog minden egyéb alapjogot megelőz. Az alaptörvény Szabadság és felelősség című részében vannak felsorolva az alapvető emberi jogok. Ugyanez a rész azzal kezdődik, hogy az állam elsődleges feladata ezeknek a biztosítása. Tehát ez egy állami felelősség.

Tovább megyek: ezek az alapjogok nincsenek sorrendbe szedve,

csak az Alkotmánybíróság hivatott arra, hogy adott szituációban a határozatával kijelölje szükségességi és arányossági, célszerűségi teszt alapján, hogy az egyik alapjog érvényesülése érdekében a másik alapjog korlátozható-e, és ha igen, akkor mennyire.

Tehát az alapjogok összemérésének ez az egyetlen módja. Ehhez képest nem lehet kijelölni egy alapjogot, amely az élethez való jog kivételével mindegyiket megelőzi. Mert ez mindig szituációnként vizsgálandó. Itt például ezt a szituációt össze kellene mérnie az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsággal, valamint a gyermekvédelemmel. És egy rendesen működő Alkotmánybíróság erre mondana valamit. A magyarországi persze nem az, de a struktúrában az Alkotmánybíróság lenne az, amelyik hivatott ezt kezelni. Ezt a tervezett alaptörvény-módosítás felborítja. És ez ellentétes az alkotmányossággal. Ez hosszú téma, ebbe én most nem megyek bele, annyi a lényeg, hogy az alkotmány, illetve az alaptörvény szövegén felül van egy alkotmányosság, ami a törvényi szövegnél magasabb rendű kívánalomrendszer. Ez az egyik vonulat. A másik vonulat az, hogy most hoztak botrányos módon egy, a gyülekezésre vonatkozó törvényt.

Ezt nem lehet jogalkotásnak minősíteni, mert néhány egyszerű képviselő terjesztette elő, kikerülve a közigazgatási és társadalmi egyeztetést, az igazságügyi minisztériumi munkát, mindent, amit a jogalkotási törvény, mint kötelező utat előír.

Ez mindig fáj, de akkor, amikor egy alapjogot korlátozó törvénymódosítás történik ilyen módon, hogy mezítlábas képviselők benyújtanak valamit, és azt másnap elfogadja a parlamenti kétharmad, akkor ez körülrajzolja azt a borzalmat, ami a jelenlegi gyakorlat. A tartalma ennek a törvénynek pedig azt jelenti, hogy áttörtük azt a falat, amely a véleményalkotás, véleménynyilvánítás, gyülekezés szabadságát alapjognak, alapvető demokratikus értéknek tekintve védi. Innen csak az várható, hogy a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás jogát különböző szintű, rendű, rangú szabályozásokkal fogják korlátozni. Mert itt ez azt jelenti, hogy magát a bejelentett tüntetést megtilthatja a hatóság, ha úgy ítéli meg, hogy ez a gyermekjogok Fidesz általi, a mostani hatalom általi értelmezését sérti.

– Nem kellene szakmai bizonyítás, hogy mennyiben sérti a gyermekjogokat egy utcai vonulás?

– Ha majd a hatóság, a rendőrség betiltja, akkor lesz egy bírósági eljárás, de addigra lejár az egésznek az érdekessége. És a rendőrség, a bíróság alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hanem azt kell vizsgálniuk, hogy a jogszabály mit ír, és ez az életbeli szituációhoz hogyan idomul.

– Nem inkább szakmai, pszichológiai és pedagógiai kérdés, hogy a gyermekekre valóban ártalmas-e egy ilyen rendezvény megtartása?

– Persze. Csak innen már kicsúszik az egész a rendes kerékvágásból, amikor a rendőrség majd ezt mérlegeli. Az volt és az a helyes határ, hogy engedélyezek mindent, ami nem bűncselekmény megvalósítására irányul. A helyszínen feloszlatom, ha ott bűncselekményt kezdenek el megvalósítani. Na most ez nem bűncselekmény, persze csináltak belőle egy szabálysértést mindenesetre, de az nem a Pride tüntetésre vonatkozik, hanem a tüntetésre, amit ilyen módon betiltanak. Mindannyian tudjuk, hogy ez a Pride tüntetés megakadályozására irányul.

Ezzel néhány szavazatot szeretnének vásárolni, ennek oltárán pedig feláldozzák az alkotmányosságot, feláldozzák a gyülekezés szabadságának szentségét.

Ha ilyet tesznek néhány szavazat reménybeli megvásárlása érdekében, akkor nagyon szomorú időszaknak nézünk elébe. Itt van az alkotmány, ami igazából nincs, de hát van ez az eszkábált tákolmány. Ennek a szövege fölött ott kellene lebegnie az alkotmányosság szellemének. Innen értelmezve, ha az alkotmányos szöveg alkotmányellenes lesz, azaz az alkotmányossággal szembemegy, mint ahogy például most történik, akkor az élet különböző területeit szabályozó joganyagban óriási pusztítást végez, ami még rengeteg bajt fog okozni.

– Vagy inkább arról van szó, hogy nem néhány, hanem nagyon sok szavazatot akarnak úgy szerezni, hogy a jelenleg fellépő legnagyobb ellenzéki pártot akarják ezzel provokálni? Nem egy politikai provokáció ez az egész?

– Biztos van egy ilyen szándék is ebben. De akkor is, a magyarra fordítása ennek az egész szövevénynek az, hogy korlátozták a gyülekezési jogot. Nem lényeges, hogy LMBTQ vagy nem LMBTQ. Ha egyszer áttörtünk valamit, akkor az át van törve.

Ráadásul, mivel az alaptörvényt csak most fogják módosítani, jelenleg ez a kihirdetett törvény kifejezetten az ő alaptörvényükkel is ellentétes.

Tehát ha most az Alkotmánybíróság elkezdene vizsgálódni, muszáj lenne megállapítania, hogy jelenleg ez a szabályozás ellentétes az alaptörvénnyel. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság eddigi elnöke, aki most a köztársasági elnök, azonnal aláírta.

– Most 2025 márciusa van. A választások várhatóan több mint egy év múlva lesznek. Ezzel a tempóval mire számítsunk, mi történhet addig?

– Nézze, én attól tartok, hogy ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül. Ez látható a szóhasználatban, hogy visszautaljak például a március 15-i beszédre, erre a típusú törvényalkotásra, annak a technikájára, annak a tartalmára.

Ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól. Olyanná válik ez a jog, ami már önmaga tagadása. Ez párosul a hatalom erkölcsi megsemmisülésével,

ami elkezdődött az államhoz visszakötött egyház keretein belül indult erkölcsi botrányokkal, és pontosan az államhoz kötődés miatt ezek az egyházi botrányok közvetlenül a kormányzat, a hatalom, a politikai hatalom erkölcsi megsemmisülését fogják okozni.

– Karácsony Gergely azt mondta, hogy lesz Pride, talán a legnagyobb. Hogyan lehet ügyesen kikerülni ezeket a rendelkezéseket? Magánterületté nyilvánítani azt a területet, ahol megtartják a Pride-ot?

– Nem lehet az Andrássy utat magánterületté nyilvánítani.

– A Múzeumkert elé azért nem engedtek be mindenkit, mert azt mondták, hogy ez egy magánrendezvény. Ilyen módon nem lehet valahogyan meghekkelni ezt a dolgot?

– Jogilag nem hiszem, de hát most épp arról beszéltünk az elmúlt percekben, hogy a jog már nem önazonos. Tehát innen a társadalmi mozgások meglehetősen kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.

– Ott lesz-e ön az idei 30. Pride-on?

– Én eddig soha nem voltam ott, mert nem vagyok ebben érintett. Ez nem egy negatív tartalmú kijelentés, egyszerűen nem vagyok benne érdekelve.

De így, ami történt, már azt hiszem, hogy érdekelve vagyok benne.

Mert így arról van szó, hogy szabad-e véleményt nyilvánítani és szabad-e gyülekezni. Ez a dolog lényege, és teljesen mindegy, hogy mi a tárgya a gyülekezésnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: A gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt
Az amerikai lap szerint a magyar miniszterelnök nem tudta megfékezni az inflációt, és most a politikai veszélyt érezve az árak korlátozásával próbálkozik. Ezek a lépések azonban a kritikusok szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.


A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”

A New York Times szerint a gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt, amelyeket egyes közvélemény-kutatások szerint a Fidesz el is veszíthet Magyar Péterrel szemben.

Azt írják, Magyar Péter gyorsan az országos politika meghatározó szereplőjévé vált, és mozgalmát arra építette, hogy elítéli Orbán Viktort a „megélhetési válság” miatt, valamint őt hibáztatja az akadozó közszolgáltatásokért, és a miniszterelnök rokonai, valamint politikai szövetségesei által irányított vállalkozások helyzetbe hozásáért.

A lap szerint a miniszterelnök eddig sikeresen elhárította a gazdaság helyzetével és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat azzal, hogy a magas árakért az ukrajnai háborút okolta, és a közvélemény figyelmét más problémák felé terelte, például az illegális bevándorlásról beszélt, vagy hamisan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy transzneművé vagy meleggé akarja tenni a magyar gyerekeket.

De a New York Times-ban a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is elismerte, hogy az ukrajnai háború vagy az illegális bevándorlás már nem foglalkoztatja annyira a magyar szavazókat.

„Az infláció most messze a legfontosabb téma” – mondta Mráz.

Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is masszívan vezet Magyar Péterrel szemben, de gazdaságilag sebezhető.

Ennek ellenére Orbán Viktor a lap szerint továbbra is próbálja elterelni a figyelmet, például a gyülekezési törvény keddi módosításával, amivel betiltják a Pride felvonulásokat.

„De a gazdasági realitások elől nincs menekvés” - fogalmaz a New York Times.

Idézik a GKI egyik felmérését, ami szerint a vállalkozói bizalmi index 50 hónapos mélypontra süllyedt. A hivatalos adatok szerint a magyar élelmiszerárak februárban 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedtek. Az ING Bank elemzése szerint ez a növekedés drámaian megterheli a háztartásokat. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, ami ismét a legmagasabb az Európai Unióban, 5,6%.

A magyar miniszterelnök az amerikai lap szerint az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert az amerikai konzervatívok és Donald Trump körében is azzal, hogy évek óta harcol az általa „migrációs őrületnek”, „woke-vírusnak” és „genderőrületnek” nevezett jelenségek ellen. Most azonban a politikai veszélyt érezve olyan lépésre szánta el magát, ami eltér a hagyományos konzervatív elvektől, miszerint az államnak távol kell maradnia a piacgazdaságtól: korlátozza az alapvető élelmiszerek árát.

A lap beszámolója szerint Orbán Viktor az inflációért a boltokat hibáztatja, amelyek közül a legnagyobbak külföldi tulajdonban vannak, mint például a brit Tesco és az osztrák Spar. A szupermarketeket azzal vádolja, hogy túlárazzák az alapvető termékeket, különösen a tojást és a vajat. Megoldásként 30 terméknél maximálta a boltok árrését, ami nem lehet nagyobb 10 százaléknál.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Központjának vezetője ugyanakkor New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog ellenőröket küldeni a boltokba, hogy megbüntesse azokat a kereskedőket, akik nem csökkentették az áraikat. „A szocializmus nyilvánvalóan nem működik” – mondta. „És Kelet-Európa ezt jobban tudja, mint bárki más.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nyáry Krisztián: A Farm VIP szereplőire rákeresve ezerszer több nemi szervet talál egy kiskorú a neten, mint amennyi a Pride-on bármikor megfigyelhető volt
Az író az Origo egyik cikkét olvasgatva jutott arra a megállapításra, hogy a TV2 reality-jében másképp értelmezik a gyermekvédelmet, mint ahogy a Pride betiltását szorgalmazó törvényt megszavazó országgyűlési képviselők.


A gyermekvédelemről és a Pride betiltásáról osztotta meg a gondolatait Nyáry Krisztián a Facebookon. Az író messziről indul: az Origo egyik cikkét idézi fel, ami a TV2-n futó Farm VIP című reality aktuális eseményeit tárgyalta.

„A 12 éven felüliek számára főműsoridőben sugárzott sorozat főszereplői azonban azt bizonyítják, hogy tévétársaságnál vagy egy önmagát ügyesen álcázó, máig harcoló liberális szabadcsapat mesterkedik az ártatlan nézők átnevelésén, vagy rájuk teljesen más törvények vonatkoznak” – állapítja meg a posztban Nyáry, aki nem sokat ismert a szereplők közül, ezért rájuk keresett az interneten.

„A kieséses rendszerben vetélkedő celebritások között – mások mellett – van gyakorló női pornósztár, nyugalmazott "erotikus modell", visszavonult meleg pornós, néhány ún. pléjmét, és pár egykori valóságshow-szereplő a bevállalósabb fajtából” – teszi hozzá az irodalomtörténész, majd hozzáteszi:

„Ha este 8-kor egy kiskorú néző bármelyikük nevére rákeres a neten, ezerszer több nemi szervet, alaposan dokumentált hetero- és homoszexuális aktust talál, mint amennyi a Pride-on bármikor megfigyelhető volt. De még annál is többet, mint amennyi a gyülekezési törvény módosítását (értsd: korlátozását) megszavazó képviselők legvadabb álmaiban a Pride-ról megjelenik”

– zárja a bejegyzést Nyáry Krisztián, utalva a hétfőn a parlamentben elfogadott, a Pride betiltását célzó törvényre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Gyurcsány Ferenc: Nem lehet nagyobb baj, mint az, hogy az ördögi Orbán helyére az ördögi Magyar lépjen
A TISZA Párt elnökének üzent a DK-elnök, miután Magyar a 2006-os zavargásokhoz hasonlította a Pride betiltását célzó javaslat elfogadását.


Aki Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor – ezt üzente Gyurcsány Ferenc Magyar Péternek. A TISZA Párt elnöke ugyanis a gyülekezési törvény módosításáról szóló bejegyzésében azt írta, hogy hatalma megrendülésével Orbán Viktor ugyanazokhoz az eszközökhöz folyamodik, mint a 2006-os zavargásokkor a Gyurcsány-kormány, a magyar emberek alapvető, gyülekezéshez való jogát veszi semmibe.

A DK elnöke csütörtöki, "Levélféle Magyar Péterhez" című bejegyzésében viszont azt üzente a TISZA Párt elnökének: hazudik, amikor azonosságot próbál teremteni a Pride mostani betiltása és 2006 ősze közé. Gyurcsány arról ír, hogy ő hibázott miniszterelnökként, Orbán Viktor viszont történelmi, politikai bűnt követett el.

„Írom egyszerűen: aki, mint például Ön, Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor, megtévesztett szellemi-politikai tévelygő, sodródó, bár nem rosszindulatú áldozat, a nyájösztöntől fogvatartott ösztönítélő és nem folytatom.”

A DK-elnök szerint Magyarra a felsorolásból a manipulátor illik leginkább. A politikus azt is hozzátette, hogy nem bántani akarja ezzel a megjegyzéssel Magyart, és nem személyes sértettség vezeti, hanem azt gondolja: „nem lehet nagyobb baj, mint az, hogy az ördögi Orbán helyére az ördögi Magyar lépjen.”

A DK elnöke szerint 2006. október 23-a „szörnyű nap volt”, a „Fidesz provokált, erőszakot akart, az utcán akarta megdönteni a kormányt”, és nem kevesen érezték úgy, hogy őket rendkívül súlyos, indokolatlan, törvénytelen bántalmazás érte.

„A Fidesz most alaptörvényt és más jogszabályokat változtat, hogy azok, akik másként szeretnek, mint a többség, ne ünnepelhessék boldogan jogukat a szabad szerelemhez. Mert önfeledt, színes felvonulásuk, annak megmutatása, hogy ők „mások”, szerintük veszélyes gyermekeink egészséges lelki fejlődésére” – írta Gyurcsány Ferenc. Szerinte a Fidesz kormányzása, és az ő súlyos hibákat is vétő, de a demokratikus alkotmányosság keretei között működő kormányzása közé egyenlőségjelet tenni mérhetetlen alávalóság.

„És tudja, miért mondom, hogy ez nem egyszerű tévedés, hanem hazugság? Mert ezt Ön valójában tudja, de azért teszi, hogy ne kelljen egyenesen beszélnie, viselkednie.”

Gyurcsány látja, hogy Magyar Péternek a Fidesz csapdát állított, de szerinte ezt a TISZA Párt elnökének kell megoldania, viszont az az ő ügye is, hogy ne keverje a gazemberek közé csak azért, mert bajban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET: