Az Omega frontemberéről ezrek emlékeztek meg, és természetesen rengeteg volt a kegyelettel teli, hagyományos részvétnyilvánítás. Ám mindössze néhány perc elég volt ahhoz, hogy feltörjön az oltástagadó, digitális csőcselék, mint a karsztvíz, és úgy ugorjon neki azoknak, akik csak meg merték említeni, hogy Kóbor covidos volt, és ráadásul oltatlan, mint egy megveszekedett vadállat.

Ma reggel azután az Omega menedzsere hivatalosan is megerősítette, hogy Kóbor János koronavírusban halt meg. És akkor most idéznék a hír alatti kommentekből:

“Miért kavar ez a menedzserember össze-vissza? Üljön le és hallgasson.”

“Nem hiszem el, hogy még egy halált is arra használ a média, hogy a Covid így a Covid úgy!! Meghalt ha beoltják is meghalt volna!”

“Szegényt, így a halála után is kegyetlenül ki fogja használni a Covid iparág minden szereplője. Bazári majomként fogják húzgálni, mutogatni, mocskolni. A covidfasiszták pedig minden aberrált beteg hajlamukat ki fogják élni szegényen”

“Egy napig tartott a kegyelet Kóbor Jánossal szemben. Egy napig! Eddig bírták ezek a dögkeselyűk hogy fel ne hozzák a covidpropagandát vele kapcsolatban.”

Covid iparág. Covidfasiszták. Dögkeselyűk. Kegyeletsértők. Tehát ezek vagyunk mi, akik elhisszük egy vírus létezését, amely eddig 35 ezer honfitársunk életét követelte. Csak tegnap 224-en haltak bele, tehát Kóbor János szerettein kívül még 223 család gyászol. Covid-propagandisták vagyunk, mi, akik beoltattuk magunkat. És akik őszinte megrendüléssel vettük tudomásul, hogy Kóbor János meghalt koronavírusban, és mivel oltatlan volt, van rá esély (talán nem is kicsi), hogy oltottként talán túlélte volna.

Egyszerűen képtelen vagyok megérteni a pszichés mozgatórugóit annak a jó pár millió embernek (ez csak itthon, világszinten sincsenek kevesen), akik láthatólag inkább a főtéren gyújtják fel saját magukat, mint hogy beadassanak két szurit. Akik olyan zsigeri gyűlölettel fordulnak a vírussal két éve gigászi küzdelmet folytató tudósok, orvosok, szakemberek felé, sőt azok felé is, akik "merészelnek" covidosok lenni, mintha személyesen a sátán küldte volna őket, hogy kinyírják a fél emberiséget.

Akik hamarabb elhiszik, hogy az oltásban mikrochip van, meg úgy van programozva, hogy PONTOSAN két év múlva minden oltott meghaljon, meg hogy itt a mindenféle gazdasági- meg média háttér-tudjukkik írják a Covid-forgatókönyvet azért, hogy... hmmm... mondjuk erre még nem hallottam kielégítő magyarázatot, mindegy. Szóval hamarabb elhiszik ezeket az égrepesztő baromságokat, mint azt a fájdalmas, de végtelenül egyszerű tényt, hogy van egy világjárvány, egy eddig ismeretlen vírus, emberek halnak bele vagy rokkannak meg egy életre, és hálistennek most már van ellene vakcina is, amely legalább fél évig jó eséllyel megvéd attól, hogy belehalj.

Épp itt tartottam az elmélkedésben, amikor elém került a hír, hogy Csollány Szilveszter, 51 éves olimpiai bajnokunk szintén covidos, lélegeztetőgépen küzd az életéért. Jól ismert oltástagadó volt, a Facebook-oldalán szinte csak ilyen videók, Gődény-idézetek, áltudományos cikkek vannak. Magamban őszintén jobbulást kívántam neki, aztán rezignáltan beleolvastam néhány kommentbe. Körülbelül ugyanaz, mint Kóbornál, de azért itt már megjelent néhány bepöccent “covidfasiszta” is, mert hát ugye azok vagyunk, a "tájékozottak" szerint. Itt futottam bele egy nagyon kemény kommentbe: “Csollány Szilveszternek kéne országos turnéra vinnie Kóbor koporsóját, hogy észhez térjenek a hülyék!” Hátrahőköltem, amikor megláttam, de aztán arra gondoltam: sajnos, van igazsága. Az talán tényleg meggyőzne néhány oltástagadót.

Bár, szerintem az se.

Márk gyerekkorában kezdődtek problémák a veséjével, 2020-ban végezték az átültetést. A fiú nem harcolt a sorssal, elfogadta a helyzetet.

„A sokkon túllendülve már nyugodtabban fogtam fel, mi történt. Jobban voltam, nem voltak durva tüneteim.”

– összegzi röviden, miként élte meg a műtétet.

A Covidtól eleinte félt, szervátültetettként ugyanis a veszélyeztetettek közé tartozott. Tavaly márciusban kapta az első oltását, a másodikat egy hónap múlva, másfél hónap múlva pedig a harmadikat. Orvosai tudták, hogy immunsérültként neki nem kettő, hanem három oltás az alapimmunizáció, így a megerősítő oltás nála a negyedik.

A három Pfizer után mindig csináltatott az orvosa ellenanyag-vizsgálatot, de mind negatív lett. Ekkor már úgy gondolta, hiába minden, előbb-utóbb ő is el fogja kapni a vírust. A megerősítő oltástól mégis remélt valamit.

Szeptember elején kapta meg, Modernát adtak neki. Ezután is vizsgálták, termelődött-e ellenanyag. De az eredmény ismét negatív lett.

„Enyhe tünetekkel végigment rajtam, jelenleg úgy néz ki, hogy visszamaradó tünetek nélkül megúsztam.”

Kíváncsi volt, hogy a természetes fertőzés után mérhető-e az antitest-szintje. Azon a teszten, ami 0.8-tól pozitív, 21.8 U/ml volt az ő értéke. Szóval a természetes fertőzés után kimutatható az ellenanyaga.

Márk esete különleges, de sejtes immunválasz-vizsgálata nem volt, így lehet, hogy őt pont a nem mért, nem látott sejtes immunitás védte meg a súlyosabb megbetegedéstől. Ilyen vizsgálatot csak elvétve készítenek, sokkal bonyolultabb és drágább is.

Rusvai Miklós virológus ugyanakkor elmondta, hogy a vakcináknál erősebb védettséget ad a Covid átvészelése.

Elmagyarázta, mitől más a koronavírus-fertőzés keltette immunválasz, mint az oltás.

„A fertőzés átvészelése az egyetlen, aminek az esetén az úgynevezett nyálkahártya immunitás is kialakul, tehát már a testfelszínen: az orrváladékban, a nyálban, a különböző váladékokban is vannak ellenanyagok, és emiatt a vírus adott esetben már be sem tud hatolni a szervezetbe, mert a felszínen, a nyálkahártyák felszínén semlegesítődik. Ez a fertőzésen átesettek privilégiuma.”

Hozzátette, hogy antitestes és sejtes immunitásnál is a vírus minden fehérjéje ellen termelődik ellenanyag fertőződéskor, nemcsak a tüskefehérje ellen, mint amire az oltóanyagokat készítették.

„A természetes fertőződés során sokkal komplexebb és hatékonyabb immunválasz alakul ki” - mondja Rusvai Miklós.

Vannak olyan emberek is, akik koronavírus-fertőzött mellett sem kapják el a Covidot.

„Ez nem befolyásolható vitaminellátással, semmivel az égvilágon, ez genetikai adottság. Van, aki rendelkezik vele, van, aki nem. Ennek köszönhető, hogy például a középkorban, amikor még nem voltak vakcinák, akkor se mindenki halt bele a pestisbe, a fekete himlőbe, meg a kolerába. Bizonyos százaléka a lakosságnak mindig túlélte, sokszor meg sem betegedett. Ezt hívjuk genetikai immunitásnak” - mondja Rusvai Miklós.

A világon eddig 320 millióan kapták el a koronavírust, és 5,5 millióan belehaltak a szövődményekbe. Senki sem tudhatja előre, van-e genetikai immunitása, vagy hogyan reagál az immunrendszere a fertőzésre. Vagyis senki sem tudhatja, ha oltatlanul kapja el a vírust, akkor a túlélők vagy az áldozatok közé kerül.

„A helyzet kilátástalan az egészségügyi dolgozók és a kórházak számára” - fogalmaz Dr. Craig Spencer, egy New York-i kórház sürgősségi osztályának orvosa a New York Times véleményrovatában.

Az orvos, aki ma is az első vonalban küzd a betegekért, azt írja, hálás azért, hogy az oltásoknak és a potenciálisan kevésbé halálos omikronnak köszönhetően jelenleg kevesebb páciense szorul életmentő ellátásra, mint a járvány kezdetekor.

Emlékszik rá, 2020 márciusában szinte megállás nélkül rohangáltak a betegek között, hol az egyik, hol a másik állapotát kellett stabilizálni, a legsúlyosabbak lélegeztetőgépre kerültek, ahonnan sokan nem tértek vissza élve. Az intenzív osztályok megteltek, miközben egyre csak jöttek az újabb betegek.

„Szerencsére ez a hullám nem ilyen. Eddig egyetlen Covid-19-beteget sem kellett lélegeztetőgépre tennem. És a betegek többségének nincs szüksége kiegészítő oxigénre sem” -írja.

Abban is más a helyzet, hogy rendelkeznek olyan olcsó, széles körben hozzáférhető gyógyszerekkel, mint a szteroidok, amelyek életmentőnek bizonyultak a Covid-betegek számára. Megtanulták továbbá, hogy az oxigén orron keresztüli magas áramlású adagolása is jelentősen javítja a betegek állapotát. Ugyancsak hatékonyak bizonyos orron át adható vírus elleni gyógyszerek, de természetesen elsősorban az oltások azok, amelyek révén sokan megússzák a kórházba kerülést.

Csak New York-ban az elmúlt hetekben megháromszorozódott a kórházi felvételek száma, és Egyesült Államok-szerte hasonló tendencia figyelhető meg.

Dr. Spencer kórházában is számos súlyos eset van, valamennyien oltatlanok. „Láttam olyan idősebb pácienseket, akiket a Covid annyira legyengített, hogy nem tudnak felkelni az ágyukból. Kezeltem cukorbetegségben szenvedőket, akiknél a vírus életveszélyes komplikációkat okozott. És bár szinte valamennyiüknél enyhébb lefolyású a betegség, mint 2020 márciusában, ugyanannyi helyet foglalnak el a kórházban” – hangsúlyozza az orvos.

A koronavírus-járvány kitörése óta ezekben a hetekben érte le a legmagasabb szintet a dolgozók fertőzöttsége az Egyesült Államokban. Van olyan intézmény, amely személyzetének 15%-át, vagy annál is nagyobb hányadát veszítette el így időlegesen.

Az amerikai közegészségügyi hatóság legújabb rendelkezése szerint 10 napról 7-re csökkentették a pozitív tesztet produkáló egészségügyi dolgozók izolációját, hogy előbb visszatérhessenek, de vannak olyan államok, mint Rhode Island és Kalifornia, ahol

Dr. Spencer szerint ez ugyan ellentétes a gyógyítás „soha ne árts” alapelvével, de a másik alternatíva, hogy a pácienseknek még hosszabb ideig kell várakozniuk az ellátásra, vagy egyáltalán nem jut el hozzájuk orvos.

Ha kevesebb az egészségügyi dolgozó, kevesebb lesz az ágy is, mert csak annyi beteget vesznek fel, amennyit el is tudnak látni. Lassabb lesz a kezelés, és az emberek minél több időt töltenek el a sürgősségi osztályon, annál hosszabb lesz a többiek számára a várakozás. Ez a dominó-hatás pedig érinteni fogja az egész egészségügyi rendszert a gondozóhiányban szenvedő idősotthonoktól a túlterhelt mentőkig.

Dr. Craig Spencer összegzésül megállapítja: érthető, hogy az emberek belefáradtak a Covidba, akárcsak az egészségügyi dolgozók, de egy olyan erősen fertőző variáns, mint az omicron, még akkor is, ha enyhébb megbetegedéseket okoz, összeomlaszthatja az egészségügyi rendszert.

Hétfőn írtuk meg, hogy rátámadt egy házaspár az ügyeletes orvosra Fóton, miután azt kifogásolták, hogy Dr. Lestár Ferenc nem akarta beállítani a feleség vérnyomását, mivel szerinte ügyeleti ellátás keretében erre nincs lehetőség.

Nem sokkal később megszólalt Lestár egyik volt kolléganője is, aki azt állítja, hogy az orvos korábban bántalmazta, amiért 2018-ban jogerősen másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

"2014 pünkösd hétfőjén velem került konfliktusba. Amikor együtt dolgoztunk a dunakeszi orvosi ügyeletben, nem voltam hajlandó neki lepecsételt receptet adni, amit annyira zokon vett, hogy székestől nekinyomott a radiátornak és fojtogatott. A sofőr meghallotta a kiabálásomat, és levette rólam őt" - fogalmazott doktornő, aki azt mondja, ha nem sietnek a segítségére, meg is halhatott volna.

Dr. Novák Hunor gyermekorvos pedig arról posztolt kedden délután, hogy tudomása van feljelentésről a fóti orvos ellen az orvosi kamaránál és a rendőrségen is. Állítása szerint még az ügy kipattanása előtt, múlt szombaton kapott egy kétségbeesett üzenetet Facebookon egy szülőtől.

Ebben az állt, hogy a fóti ügyeleten egy férfi orvos óriási traumát okozott az illető gyermekének, aki utána bekakilt, illetve rémálmai is voltak. A szülő elmondása szerint őt többszörösen megalázta, megszégyenítette, gyalázta vizsgálat közben az orvos.

Miután hétfőn kiderült a másik ügy, Novák Hunor megkérdezte, vajon ugyanarról az orvosról van-e szó, a szülő pedig megerősítette ezt, hozzátéve: az orvosi kamaránál és a rendőrségen is feljelentést tett.

Az egyik hozzászóló, aki hozzájárult története közléséhez, egy két évvel ezelőtti esetet idézett fel. Hangsúlyozta, hogy mint az ennyi idő távlatában lenni szokott, az ember nem arra emlékszik, pontosan mit mondott neki az illető, hanem arra, hogyan mondta, és legfőképpen, hogyan érezte magát. Tehát konkrétan már nem tudná visszaidézni Lestár szavait, csak a megdöbbentő arroganciája, lekezelő és őket sértő stílusa maradt meg benne.

„Első gyermekes, tapasztalatlan szülők voltunk, akiknek belázasodott a kisbabája, meg voltunk ijedve és kiszolgáltatottak voltunk.”

„Tényszerűen semmi mást nem tudok elmondani ennyi idő távlatában. Legközelebb a világ végére is inkább vinném a gyerekünket, mert biztos vagyok benne, hogy a mostani életkorában (2 és fél év) már traumatizálná egy ilyen bánásmód” – fogalmazott a névtelenséget kérő páciens.

Egy másik kommentelő azt mesélte megkeresésünkre, hogy pár évvel ezelőtt találkozott a fóti ügyeletes orvossal, amikor egy háztartási baleset következtében szétvágta a kezét. Rögtön hívta a helyi ügyeletet, ahol Lestár Ferenc vette fel a telefont, de valamilyen indokkal – amire már nem emlékszik – azt akarta elérni, hogy inkább Vácra menjen a panaszával.

„A telefonban nagyon lekezelő, bunkó stílusban beszélt. Aztán a váci ügyelet is lepattintott, hogy Fótra kell mennem, így kénytelen volt foglalkozni velem. De nem is ez a lényeg, a stílus mai napig él bennem, és az élmény is. Mikor látta a kezemet, mondta, hogy be kell varrni. Aztán idegesen jött-ment, csapkodott... Elég furcsa és ijesztő volt, de örültem, hogy ellát” – idézte fel interjúalanyunk, aki szintén azt kérte, ne írjuk le a nevét.

„Én kérdeztem rá, hogy nem baj, ha ide folyik az asztalra? A doktor úr közben zavartalanul gépelt a számítógépen, felvette az adataimat. Ezután összevarrta a sebet, és eljöttem. Bevallom őszintén, féltem tőle.”

A beteg több ismerősének is elmesélte, mi történt vele, és azt mondja, mindenki rögtön tudta, kiről van szó – anélkül, hogy nevet említett volna. "Elmondásuk szerint még szerencsésen megúsztam, mert ez az orvos nagyon bunkó mindenkivel, több helyről kirúgták, nem mindenki ússza meg az ellátást ilyen szelíden" – teszi hozzá.

Azt is állítja, hogy a háziorvosnál járva többször is látta Lestárt a folyosón káromkodva jönni-menni, "volt, mikor telefonon szidott valakit, nem érdekelte, ki van körülötte." Emiatt őt egyáltalán nem lepte meg a mostani eset, bár a másik felet nem ismeri.

„Nem értek egyet azzal, hogy menjünk neki az orvosnak, mindig próbálok higgadt maradni még akkor is, ha látom, hogy ennek az ellátásnak nem így kellene történnie. De nem gondolom, hogy egy orvosnak dicsekednie kéne azzal, hogyan bokszolt a páciensekkel, vagy kinek hányszor verte a fejét az autóhoz. A lényeg pedig, hogy nagyon sok van már a rovásán, ez az egész már rég nem erről szól, és felháborító, hogy még mindig praktizálhat, nulla szociális érzékkel” – fogalmaz forrásunk, hozzátéve: nem tudja elfogadni azt, hogy Lestár azért van ott, mert nincs helyette más.

„Miért védi ennyire a fóti rendelő? Ki ez az ember, hogy senki nem tehet ellene semmit?” – teszi fel végezetül a költői kérdést.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Magyar Orvosi Kamarának, akik azt válaszolták, hogy az etikai szerveik által folytatott konkrét etikai eljárásokkal kapcsolatban nem adhatnak tájékoztatást. A konkrét üggyel kapcsolatban pedig közlésük szerint csak a sajtóban megjelent információkkal rendelkeznek, ezért nem kívánják kommentálni.

„A Magyar Orvosi Kamara kiáll az etikai szabályokat betartó orvosok mellett és elítéli azokat a tagjait, akik megsértik az Etikai Kódexben lefektetett szabályokat” – tették hozzá végezetül.

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor szerda este közölte, hogy a kormány élelmiszerárstopot vezet be, ami azt jelenti, hogy február elsejétől több alapvető élelmiszert a tavaly októberi áron vásárolhatunk majd meg minden boltban. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirkefarhát és a 2,8 %-os tej árát fagyasztják be.

A kormány döntéséről megkérdeztük Bod Péter Ákos közgazdászt is.

- kezdte a közgazdász, aki szerint ebben a helyzetben sok mindent lehetett volna csinálni.

- mondja Bod Péter Ákos.

A közgazdász szerint így nem lehet megállítani az inflációs hullámot.

Bod Péter Ákos szerint a kormány gyorsan dönthetett, az intézkedés pedig nem hosszútávra, hanem a választásig szól.

- fogalmazott a közgazdász, aki hozzátette: “a 80-as években az Országos Anyag- és Árhivatal is úgy próbálta megfogni az inflációt, hogy megszabták, mennyi legyen a fehér kenyér ára, vagy más termékeké. És akkor vagy annyi lett, vagy, ha a kereskedők és a gyártók nem tudtak beleférni, akkor rosszabb lett a minőség”.

Bod Péter Ákos azt is elmondta, ezzel az intézkedéssel a fogyasztók közül is csak azok járhatnak jól, akik pont ezeket a termékeket vásárolják meg. “A fogyasztó, aki pontosan ezeket a termékeket veszi, örömmel fogadja majd, hogy néhány forinttal olcsóbban kapja meg. De ha nem, akkor rá már mindjárt nem is érvényes is ez az egész” - mondta.

Arra a kérdésre, hogy mit lehetett volna csinálni ebben a helyzetben, a közgazdász azt mondta, a lengyel kormány például azt választotta, hogy levitte az élelmiszer áfáját, de a németek is így döntöttek.

- fogalmazott.

A csütörtöki Kormányinfón egyébként Gulyás Gergelynek is feltették azt a kérdést, hogy a kormány miért nem az áfát csökkentette. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: azért, mert az áfacsökkentésnél érdemi kereskedelmiár-csökkenés általában nem következik be, az legtöbbször a kereskedő hasznát növeli.