hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Tökéletes megoldás nincs az érettségire – tanárok és szakmai szervezetek az idei vizsgákról

Három és fél hónappal az érettségi megkezdése előtt még mindig nem lehet pontosan tudni, hogyan zajlanak majd a vizsgák. A kormány jövő hétre ígér választ, de nem biztos, hogy ez mindenkit megnyugtat majd.

Link másolása

hirdetés

Szűk négy hónappal a 2021-es érettségi vizsgák előtt tanárok, szakmai szervezetek és diákok is megkondították a vészharangot, mondván: megkérdőjelezhető, hogy az idén végzős diákok lassan hét (és májusig még ki tudja hány) hónap digitális/online/távoktatásban részt véve megfelelő felkészültséggel tudnak-e nekivágni a végső megpróbáltatásnak.

Január 7-én Balatoni József 'Jocó bácsi' egyenesen úgy fogalmazott, hogy ilyen felkészülési lehetőségek mellett „nem szabadna” érettségit tartani. Nem sokkal később pedig feltűnt, majd 30 ezer feletti aláírás után rejtélyes okból eltűnt egy petíció, ami szintén a középiskolai éveket záró vizsgák eltörlését kérte. Lapunk kereste az aláírásgyűjtés indítóját, aki végül törölte azt a Petíciók.com-ról, de cikkünk megjelenéséig nem reagált. Azóta egyébként több hasonló kezdeményezés született: van, aki továbbra is a vizsgák elhalasztását kéri, mások könnyített érettségit szeretnének, és akad olyan is, aki tavalyhoz hasonlóan idén is csak írásbeli érettségit tartana. De ezen petíciók összesen nem érik el az azóta törölt eredeti 30 ezres aláírótáborát.

Nagy kérdés persze, hogy ha nincs érettségi, mi legyen helyette? A középiskola éveit, sőt végső soron az egész, közoktatásban eltöltött időt valahogy le kell zárni, erre pedig több felvetés is született szakmai fórumokon.

Természetesen a kérdés egyáltalán nem egyszerű, hiszen egy Magyarországon éppen idén 170 éve működő rendszert kéne pótolni, lehetőleg a legpontosabb tudást visszaadó módon. Így borítékolható, hogy minden megoldásnak vannak hátulütői.

A Szeretlek Magyarország megkérdezett néhány tanárt a lehetséges, érettségit pótló lehetőségekről. Ezekkel az ötletekkel pedig megkerestünk néhány szervezetet és egyesületet, akik közül a Pedagógusok Szakszervezete részletes és alapos választ küldött, de kérdéseinkre, a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László is reagált.

Arató elmondta, hogy a magyartanárokat tömörítő egyesület még nem alakította ki álláspontját a helyzetről, hisz – ahogy fogalmazott – „túl sok a függő és független változó”. Személyes véleményét megosztva viszont kifejtette: „nem tudhatjuk júniusra hogyan alakul a járványhelyzet, tehát többféle forgatókönyv kell.

hirdetés
Mivel az iskola mint olyan nem zárt be, s lehet, hogy a nagyok is hamarosan járni fognak, nem tartom Maruzsa Zoltán bejelentését képtelenségnek. Azt sem, ha a tavalyi, csak írásbeli megoldás lesz ismét.”

Az egyesület elnöke Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár azon megjegyzésére reagált, miszerint nem tervezik a vizsgák elhalasztását. Ezt az állapotot részben felülírta Orbán Viktornak január 22-én, péntek reggel a Kossuth Rádióban elhangzott állítása: ő arról beszélt, hogy az érettségik ügyében a jövő heti kormányülésen döntenek. Ő is előrevetítette annak lehetőségét, hogy a végzősöket esetleg visszaengednék az iskolákba.

A helyzet bizonytalanságáról a másik két válaszoló szervezet képviselője is beszélt. Az elsőként reagáló Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke január 17-én írt válaszában több tényezős bizonytalansági faktorról beszél. Mint lapunknak írta, „nem tudjuk, hogy a vírus mutációja milyen hatással lesz a fiatal generációra, mekkora lesz a pedagógusok átoltottsága (védettsége)”.

A másik dolog, amiben minden megkérdezett egyetértett, hogy akármi is lesz, a kormánynak szóba kellene állnia a szakmai szervezetekkel, meg kéne hallgatnia az aggodalmakat, és többféle javaslatot kéne letennie az asztalra.

Totyik szerint ezeket a megoldási javaslatokat már most ismernie kéne a tanároknak, a szülőknek és a diákoknak is. Ebben egyetért a Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya is, kiemelve, hogy a kormányzat 2010 után megszüntette a szakmai egyeztető fórumokat.

Abban sem volt vita a megkérdezettek között, hogy a digitális, online tanítás messze nem közelítette meg a jelenléti oktatás színvonalát, és bár sokan mindent megtettek, hogy ez a forma pótolja a hagyományos tanrendet, semmiképp nem elégséges ahhoz, hogy egy érettségi vizsgának nekimenjenek a diákok.

A megoldási javaslatokban különböző vélemények születtek, abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy olyat aligha lehet találni, ami mindenkinek elnyeri tetszését, a „tökéletes” megoldást pedig mindenki szerint el kell felejteni.

Szakmai körökben a legnagyobb ellenállás a vizsgák valamilyen szintű elhalasztásával szemben van. Az érettségi ugyanis fontos a továbbtanuláshoz, ezért erősen korlátozott, hogy meddig lehet „tologatni” időben. Ugyanakkor az is kérdéses, hogy ha adnak a diákoknak néhány hét, esetleg egy hónap plusz időt az élő felkészülésre, az mire lehet elég. Arról nem is beszélve, hogy január vége felé még mindig nem lehet pontosan tudni, meddig tart a középiskolások „iskolanélkülisége”.

Egy másik lehetőség az úgynevezett megajánlott jegy, amit a diák nem egy vizsgára, hanem korábbi teljesítménye alapján kapna. Az ugyanakkor nem világos, hogy ezt a jegyet mire adnák.

Ha az elmúlt egy vagy két év munkájára, akkor továbbra is ott az eredeti probléma, miszerint ezt az időszakot a tanulók túlnyomórészt online oktatásban töltötték, így ugyanúgy kérdéses, mennyire tükrözné a valós tudásukat. Azt azonban egyik, most végzős korú diákkal sem közölték középiskolai tanulmányai elején, hogy esetleg a négy év munkáját osztályoznák a tanulmányaik végén, így – egy budapesti reálszakos gimnáziumi tanár szavaival élve – egyfajta „visszamenőleges törvénykezésnek” is lehetne értelmezni azt, ha ezen megoldáshoz nyúlnának. Igaz, ez egyelőre csak kisebb fórumok szintjén merült fel.

Totyik Tamás szerint is nagyon komoly hátrány érte és éri a most érettségizőket a csaknem egy éve tartó karanténoktatás miatt, és ez a felkészülésükben biztosan nyomot hagyott.

„Nagyon magas volt az ősszel előrehozott érettségit tevők száma, velük szemben igazságtalan lenne a jegy megajánlása”

- teszi hozzá. Ugyanakkor szerinte azon el lehet gondolkodni, hogy azokból a tárgyakból, amelyek nem szükségesek a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, ajánlják meg a jegyet, de ezzel a jeggyel ne lehessen felsőoktatásba feltételezni később sem (egy esetleges szakirány módosításakor). Az azonban egyértelmű: a jegy esetleges megajánlása csak középszintű érettséginél jöhetne szóba, az emelt szintű érettségit nem válthatná ki – teszi hozzá.

Szintén felmerült – bár szakmai fórumokon heves vitákat is kiváltott – az esetleges digitális „távszámonkérés” lehetősége. Ugyancsak megoszlanak a vélemények abban, hogy a magyar iskolarendszer digitalizáltsága áll-e azon a szinten, hogy a diákok az iskolájuktól távol, otthonról, online körülmények között tegyék le vizsgáikat. Bár bizonyos országokban már volt példa hasonlóra, a PSZ alelnöke itthon lát még kivetnivalót ennek bevezetésében. Mint említi, Csapó Benő neveléstudományi oktató szerint Magyarországon nagyon hamar át lehetne állni az online érettségire, és az Oktatási Hivatal is évek óta kísérletezik hasonlóval. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a Digitális Oktatási Startégiában (DOS) említett, a teljes tananyagot lefedő számonkérő rendszer kiépítése nem történt meg, hiszen ez a távoktatásba kényszerülő pedagógusok munkáját is jelentősen megkönnyítette volna.

Szintén Totyik Tamás foglalta össze legjobban az idei érettségik körüli kérdések lényegét:

„A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egyértelmű álláspontja, hogy a járvány terjedésének függvényében alternatívát (vagy akár több javaslatot is) dolgozzon ki az oktatási kormány, és a felsőfokú oktatási intézetekbe történő jelentkezések előtt ismertesse a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal, oktatókkal ezeket.

Hazardírozásnak kell tekinteni azt, amikor a COVID mutáns megjelenésével egyidőben azt mondja valaki, hogy a szóbeli és az írásbeli érettségi gond nélkül megtartható. Egyértelmű és minden lehetőséggel számoló intézkedési terveket várunk a kormánytól, amelyekben a diákok, pedagógusok, oktatók élet- és egészségvédelme lesz a fő szempont, a tavaly tavaszi érettségihez hasonlóan”

– mondja a szakember.

Abban tehát mindenki egyetért, hogy tökéletes vagy mindenkinek megfelelő megoldás a karanténoktatás utáni érettségire nincs, de abban is, hogy a kormánynak kötelessége lenne az érintettekkel tárgyalni az ügyről.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Mérgesek a háziorvosok, amiért időpont és maszk nélkül mennek az emberek a rendelőbe

Azt mondják, egyre több a covidhoz hasonló tünet a betegek körében. Rengeteg a dolguk, és továbbra sem veszik át tőlük az oltásokat sem. 

Link másolása

hirdetés

Jelenleg 300 covid-fertőzöttet kórházban ápolnak, 43-an vannak lélegeztetőgépen - áll a koronavírusos esetek hivatalos, legfrissebb jelentésében.

Nógrádban találták eddig a legtöbb beteget, ezen kívül Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Somogy megyében van az átlagosnál több fertőzött.

A Szeretlek Magyarországnak egy dunántúli és egy főváros környéki rendelőből, illetve Gyöngyösről nyilatkoztak a gyanús betegekről. Mindhárom helyen azt mondták, hogy covidhoz hasonló tünetekkel jelentkeznek a páciensek, de a PCR-tesztek nagyrészt negatívak.

Volt, aki szerint a deltát esetleg nem mutatja a PCR, a tesztet is módosítani kellene a mutációkhoz, de Rusvai Miklós virológus azt mondja, nem lehet ilyen gond, inkább csak nyári nátha és allergia lehet most több.

A covidos esetek emelkedésével a rendelőkben szeretnék, ha óvatosabbak lennének a betegek.

„Időpont nélkül besétálni, főleg lázasan, náthásan vagy hasmenéstől szenvedve TILOS!”

- mondja a dunántúli orvos, aki szerint csak telefonos egyeztetés után mehetnének a betegek a rendelőbe.

hirdetés

Ő mindenkit hazaküld, aki nem egyeztetett és covid-gyanús. Szerinte sokan nem értik, hogy értük van ez a szabály.

„Mi napi két-három tesztet végzünk, de az elmúlt 3 hétben csak három covidost találtunk. Mindannyian külföldről jöttek, ők letöltötték a karantént.”

„Most más vírusok vannak, de hasonló kezdeti tünetekkel, így nagyon résen kell lenni, hogy időben megakadályozzuk a covid terjedését.”

A háziorvos elmondta, hogy az időpontkéréses rendszer miatt általában 2 beteg van a váróban, de hiába van elég helyük, gyakran egymás mellé ülnek és lehúzott maszkkal beszélgetnek.

„Belefáradok az állandó küzdelembe az ilyen emberekkel. Nem értik, hogy őket védem, amikor rájuk szólok, hogy maszkot fel, kiküldöm és visszahívom máskorra, ha köhög, ha nincs időpontja. Néha azt gondolom, fel kéne adni az egészet, jöjjenek, ahogy akarnak, rábízni mindent az oltásra, az oltatlanok vessenek magukra!”

A gyöngyösi háziorvos sem enged be mindenkit.

„Nálam ablakrendelés van, csak azt engedem be, akit meg kell vizsgálni.

Nem nyitott a váró, mert nem lehet elmagyarázni az embereknek, hogy ne üljenek egymás hegyére-hátára.”

Ő azzal küzd, hogy még a rendelő előtt is köpködött kint valaki, akit tesztelésre küldtek. Egy bácsi lázasan, köhögve ment, hogy fáj a szíve, de még maszkot sem vitt.

„Ráadtam egy maszkot, megvizsgáltam, de ha ez tömegessé válik,

ha mindenki csak bejön a rendelőbe covid-gyanúval, nem tudok annyit fertőtleníteni, hogy az biztonságos legyen.”

„Szerencsére elindultak újra a mintavételi pontok, így nem a mentősöknek kell rohanniuk tesztet csinálni, hanem elmehet a beteg, ha beküldjük a telefonos egyeztetés alapján.”

Ő örülne, ha újra elrendelnék a maszkhasználatot a boltokban, tömegközlekedési eszközökön is.

„A távolságtartást nem kellene elfelejteni. Jó lenne elkerülni a bezárásokat, és ehhez csak egy kis figyelem, szabálytartás és persze az oltások kellenek.”

Egy főváros közeli rendelő asszisztense még mindig a leterheltségre panaszkodik.

„Napi három órával nőtt a munkaidőnk. Ingyen csináljuk, másfél éve. Mi nem home office-ban dolgozunk. Majdnem minden kolléga covidos lett. Sokan ránk mérgesek, mert ha mi is elmegyünk, ellátatlan lesz egy-egy körzet” – magyarázza, mivel küzdenek.

Naponta körülbelül száz oltást kell beadniuk, négyféle vakcináról egyeztetnek, hogy ki-mikor mehet, ezen kívül van napi legalább 80 beteg, egyre több COVID-gyanús, beutalókat, recepteket, táppénzt, közgyógyászati javaslatot, igazolást, gyógyszer támogatást intéznek.

Nem kell mindig hívni a háziorvost például azért, mikor kerül fel az e-recept, nem kell a szakrendelőkbe visszamenni a leletekért, laboreredményekért, csak be kell állítani az EESZT.gov. oldalon, hogy kér a páciens értesítést receptről, beutalóról és EHR dokumentumokról e-mailben vagy sms-ben. Részletek ITT.

Az orvosok szerint gyógyszert nem az utolsó szemnél, hanem az utolsó levélnél kell kérni, hogy időben megkapja mindenki.

„És ott van a sok fekvő betegünk, akikhez mi járunk. Dolgozunk a kórház helyett is, a bezárt szakrendelők helyett is. Ez három munkahely. Legalább az oltást vennék át tőlünk. Ez azért is lenne jobb, mert egyre több a Covid-gyanús, akik megfertőzhetik a harmadik oltásért jövőket.”

- mondja az asszisztens.

Szerinte ez a helyzet nagyon mérgezi a beteg-háziorvos kapcsolatot, mindenki türelmetlen, rohamtempóban dolgoznak a rendelőben, nehéz őket telefonon elérni, és az emelkedő covid-gyanúsak mellé jön jövő hónaptól az influenza elleni oltás is.

"Oltópont vagyunk vagy egy háziorvosi rendelő? Ép ésszel nehéz felfogni, hogy lehet ezt ránk terhelni újra”

– mondja kimerülten az asszisztens.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Az utcán áll a sor Esztergomban, egy virágboltból lett mentőszolgálatos Covid-tesztpont előtt

Sokkal inkább India ez, mint egy európai város - mondja a várakozók egyike, aki egy órát ácsorgott a forgalmas utcán. A mentők szerint jobb a szabadtéri várakozás, bár tudják, nem kényelmes.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés

Egykori virágboltból lett hivatalos, mentőszolgálati Covid-tesztpont Esztergomban, a Kossuth utcában. Az aprócska üzlet ajtaja körül még kint van a bolt neve, és nagybetűkkel az is, hogy nyitva. Az ablakon meg egy megfakult A4-es papír, miszerint itt nem azt várják, aki csokrot szeretne, hanem azt, aki bizonyosságot, hogy megkapta-e a koronavírust.

Schiller-Kertész Tamás azt mondja, már másodszor jár itt. Amikor először jött, akkor csak a belépésre emlékezett, kifelé már nem tudja, mi történt, egészen addig, amíg fel nem ébredt a kórházban.

A 6o éves tornatanár 3 hónapig volt kórházban, 5 hétig intenzíven, 17 napig lélegeztetőgépen, egy hónapig rehabilitáción.

„Nagyon küzdöttek értem. Igazán kedves emberek ápoltak. Magam sem tudom, kik, csak a szemüket láttam a beöltözött egészségügyieknek. Hálás vagyok nekik” - mondja.

Decemberben kapta el a koronavírust, februárban még csak járókerettel tudott járni. Aztán nekivágott az Esztergom melleti hegynek, a napi sétákkal visszatornázta magát majdnem a régi formába. Két oltást is kapott, viszont post-Coviddal azóta is küzd.

„ A tüdő hirtelen megterhelését nem bírom. A fibrózis nem gyógyítható.”

hirdetés

A múlt héten még csak három napja dolgozott, amikor allergiás tünetek jelentkeztek nála, orrdugulás, tüsszögés, könnyezés, aztán lázas lett. Úgy hallotta, hogy ez a delta variánst jelezheti. Felhívta a háziorvosát.

„Először csak a nővérnek mondtam el, mi a baj. Mire újra hívtam, már regisztrált az orvos tesztre, gyógyszert is felírt. Ő mindent tud rólam, a betegségeimről, mindig szakszerűen áll a rendelkezésemre. Azt mondta, maradjak otthon, értesít majd a mentő, mikor lesz mintavétel. Péntek este hívott az OMSZ, hogy nem jönnek, hanem menjek a tesztpontra hétfőn.”

Ő délelőtt 10-re ment. Negyed 12-kor került sorra.

Lefotózta, hogy heten álltak épp az utcán, egy férfi az épület aljához vackolt be. Megkérdezte lefotózhatja-e. A válasz az volt, persze és küldje el mindenhova, „hadd lássa mindenki, milyen gyalázat ez.”

Odabentről egyetlen széket tudtak kiadni a kint várakozóknak, de az egy másik embernek jutott.

A lepusztult, üres virágboltban egyetlen férfi dolgozott egy íróasztalnál. Ő végezte a teszteket és az adminisztrációt is. Egy ember tesztelése 5-10 perc lehet Tamás szerint. Egy nap 50 tesztet csinált.

„Kérdezte, hogy zúgolódnak az emberek odakint? Persze, hogy zúgolódnak” – válaszolta Tamás.

Zúgolódnak, mert sokat kell várni. A Covid-gyanús emberek alapvetően maszkban vannak, de Tamás szerint a hosszú várakozás miatt előkerülnek a cigik is, és ilyenkor lekerül a maszk. Egy forgalmas utcán állnak, ahol megvan a veszély, hogy az arra járókat is megfertőzik. Akik elfáradnak, nem tehetnek mást, a földre ülnek. A mentős bentről kiabálja ki a nevet, de a sorban állók gyakran nem hallják az autóktól, épp kit szólítanak. Viszont ha gyerekkel jön valaki, azonnal előre veszik.

„Ez természetes, én is így csinálnám. Csak ha csúszás van az előre kapott időponthoz képest, akkor ki is szólhatnának, hogy menjen haza pár ember és jöjjön vissza egy óra múlva.”

Tamás azt mondja, kézmosást, kesztyűcserét sem látott. Persze lehet, hogy ez akkor történt, amikor nem ő volt bent, mégis fél, nehogy gond legyen a higiéniával.

Az esztergomi tesztelés sokkal inkább India, mint egy európai város.”

- összegzi tapasztalatait.

Tamás a tesztelésre beutaló háziorvost, sem a teszteket végző mentőst nem hibáztatja, de úgy látja, valaki nem gondolta végig a következményeit annak, ha ilyen körülmények közt létesítenek tesztpontot.

Megkerestük az ügyben az Országos Mentőszolgálatot is. Azt írták, az elmúlt napokban jelentősen megemelkedett a háziorvosok által leadott mintavételi megrendelések száma. Bárki megvárhatja otthon a mentős mintavételt, vagy előre egyeztetett időpontban felkereshet egy mintavételi pontot.

Szerintük a mintavétel Esztergomban is a szakmai protokollnak, eljárásrendnek megfelelően történik. A tevékenységhez az önkormányzat biztosította számukra a helyiséget. Hozzátették,

„az épületen kívüli, illetve távolságtartó várakozás járványügyi szempontból jó megoldás, de a várakozóknak kevesebb kényelmet biztosít.”

Azt ígérték, ezután is igyekeznek a mintavételt a lehető leggyorsabban (lehetőleg 48 órán belül) megszervezni és elvégezni, de fontos tudni, hogy a járványügyi mintavétel nem sürgősségi beavatkozás, hiszen a beteg ellátása és gyógyítása a panaszok, a tünetek, az aktuális egészségi állapot alapján megtörténik.

„Az Országos Mentőszolgálat mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy az érintettek a mintavétel során a lehető legkevesebb kellemetlenséget szenvedjék el, ehhez az állampolgárok részéről is lehetőség szerinti türelmet, és együttműködést kérünk.”

Végül arról írtak, hogy a mintavételi tevékenységet továbbra is az alaptevékenységen felül, attól elválasztva, önálló logisztikával és a rendelkezésre álló többletkapacitással végzik, és a kapacitást folyamatosan erősítik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Holnap meg fognak ölni” – a tálibok megtorlásától félnek az afgán rendőrnők

Az egyik rendőrnő a kollégájától szerzett ruhát, amivel ki tudott menekülni Kabulból, amikor a tálibok bevonultak az afgán fővárosba.

Link másolása

hirdetés

"A világnak meg kell hallania a hangunkat, az afgán rendőrnők hangját" - mondta egy 28 éves volt rendőr a Guardiannek, amely több rendőrnőt is megszólaltatott cikkében.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a tálib vezetés ígérete ellenére, miszerint az iszlám keretein belül tiszteletben tartják a női jogokat, és amnesztiát hirdetnek politikai ellenfeleiknek és a kormányzati, állami alkalmazottaknak, az ország középső részén található Ghór tartományban a családja szeme láttára késeltek halálra egy nyolc hónapos terhes rendőrnőt, a saját otthona előtt.

A ghóri börtönben dolgozó Negar Masoomit családja szerint a tálibok ölték meg, akik a nő fiait megkötözve cipelték ki a házuk elé, hogy végig kelljen nézniük, ahogy kivégzik az édesanyjukat.

A tálibok azt állítják, nem ők követték el a gyilkosságot és kivizsgálják az ügyet. Hassan Hakimi emberi jogi aktivista szerint ugyanakkor egyre több jelentés érkezik arról, hogy a tálibok az áldozatok családtagjait próbálják beszervezni, így azzal tudnak érvelni, hogy családi viszályról volt szó.

Az elmúlt három hónapban Negar Masoomi mellett legalább négy rendőrnőt öltek meg Afganisztánban.

hirdetés

Egy, a Guardian által megszólaltatott, a terrorelhárításban dolgozó rendőrnő arról számolt be, hogy családja fenyegető levelet kapott a táliboktól. A levélben leírták, hogy tálib fegyvereseket hallgatott ki, az iszlám fundamentalista mozgalom pedig "dzsihádot hirdetett a hitetlenek és kiszolgálóik ellen".

A levélben felszólították apját, hogy adja át lányát és a nő férjét, aki szintén a kormánynak dolgozott, és ha nem tesz így, mindkettejüket megölik. Néhány nappal később, mikor a tálibok bevonultak Kabulba, a rendőrnő kollégájától szerzett egy másik ruhát, amivel ki tudott menekülni a városból.

Több nyugati országtól is segítséget kért, de miután két hét után sem kapott választ és időközben több kollégáját is elhurcolták otthonról, férjével együtt Pakisztánba menekültek.

Az elmúlt 20 évben is rossz helyzetben éltünk. Az emberek, beleértve a családjainkat is, prostituáltként tekintettek ránk, rendőrnőkre. Most, hogy a tálibok hatalmon vannak, a szélsőségeseknek lehetőségük van arra, hogy bosszút álljanak ezeken a nőkön.

- mondta egy 24 éves, volt rendőrnő a lapnak.

A két gyermekét egyedül nevelő nőnek a fizetése volt az egyetlen jövedelmi forrása, amiből az albérletét is fizette.

"Több ezer hozzám hasonló rendőrnő van, akiknél nincs otthon férfi, a gyerekeik kiskorúak, albérletet kell fizetniük és a fizetésükből tengődtek. Most amellett, hogy otthon kell maradniuk, az életük is veszélyben van" - tette hozzá.

"Ma megölték Negart, holnap engem fognak megölni, az utána következő nap megölnek egy harmadik nőt. Elfogadtam a halált, de hallatni akarom a hangom, mielőtt meghalok, hogy más nőkkel ez ne történhessen meg"

- mondta egy hangüzenetben, amit azután vett fel, hogy értesült Negar Masoomi kegyetlen kivégzéséről.

Az elmúlt két évtizedben összesen 6500 nő szolgált az afgán rendőrségnél és a hadseregnél.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Tűrnie kell-e Tóth Gabinak az online mészárlást?

Vagy Britney Spearsnek, ha már itt tartunk, aki a hírek szerint épp most törölte az Instagramját. A két nőben egy dolog közös: nyilvánosan többször is kiborultak az utóbbi időben. Tehetnek róla? Tehetnek ellene? Jó vége lesz ennek?
Hargitay Judit - szmo.hu
2021. szeptember 15.


Link másolása

hirdetés

Nem gondoltam volna, hogy valaha is fogok Tóth Gabiról írni. Nem azért, mert szimpatikus vagy nem szimpatikus, hanem mert nem tudok róla eleget. A zenéjét csak autós háttér-rádiózásból ismerem, ha tévészörfözés közben pár pillanatra meglátom a Sztárban sztár zsűritagjaként, általában széles mozdulatokkal magyaráz, vagy könnyes szemmel a mellkasára szorítja a kezét, legutóbb meg mintha sértődötten kirohant volna a stúdióból valami miatt. Nyilván ez a show része. És természetesen látom olykor a közösségi média megnyilvánulásait, amelynek legfrissebb fejleménye egy hosszú Insta-poszt. Ebben szinte könyörög a népeknek, hogy ne bántsák már őt ennyire, miért baj, hogy a pápa előtt énekelt, meg népviseletben dalol az új klipjében. Teljesen kivan, a családja is, idézem:

“Egy hét alatt szó szerint belebetegedtem abba a negatív energiahullámba, ami a nyakamba zúdult és ágynak dőltem.”

Pár napra rá jött a hír, hogy az egykori tinédzser popikon, Britney Spears, akit tizenhárom évvel ezelőtt az idegösszeomlása miatt apja hivatalos gyámsága alá helyeztek, majd hosszas küzdelem, ügyvédi adok-kapok és globális médiagyalázkodás (pro és kontra) után az apa lemondott a gyámságról, szóval a felszabadult Spears pikk-pakk eljegyezte magát legújabb szerelmével egy csilliárdba kerülő gyémántgyűrűvel, majd eltűnt a közösségi médiából. Az elmúlt hónapokban egyébként több, kifejezetten zavart posztot tett ki, félmeztelenül is pózolt, csak a hülye nem látta, hogy nincs jól. Kapott is hideget-meleget, bár tény, hogy az apja is. Végül az eljegyzési gyűrűjét is úgy mutatta meg, hogy ráhúzta a feltartott ujjára, a jól ismert “fuck you” kéztartással beintve mindenkinek.

A hírt látva eszembe jutott a 40 éves, brit Love Island műsorvezetőnő, Caroline Flack, aki 2020 februárjában, londoni lakásában öngyilkos lett egy több hónapos közösségi média- és médiamészárlás után. Azért bántották, mert az orvosai szerint valóban instabil Flack megtámadta a volt pasiját, és testi sértésért bírósági eljárás indult ellene. A férfi egyébként nyilvánosan megbocsátott neki, a tévéműsorából mégis kitessékelték (ez érthető), a neten pedig valami elképesztő gyűlöletcunami szakadt a nyakába. A bírósági tárgyalása előtt omlott végül össze, és végzett magával.

A fenti ügyekben van közös vonás. Nem tudom, hogy Tóth Gabi hogy van. Nyilván nem túl jól, és ezt nem azért mondom, mert kiírta az Instára, hanem mert olvastam jó néhány őt gyalázó kommentet. Azt se tudom, Britney hogy van, bár szerintem mentálisan aggasztóan (igaz, nem vagyok szakértő). Hogy Caroline Flack hogy van, azt már tudjuk.

A közös vonás, vagy inkább a Nagy Közös Kérdés, amit nekünk, közösségi média felhasználóknak fel kell tennünk: ez a három sztár, három különböző országban, három különböző karrierrel valóban köteles-e felvállalni azt a brutalitást, amely minden megnyilvánulásukat kíséri.

És engem nem érdekel, hogy Tóth Gabi milyen imidzs-váltáson esett át, és politikailag ez sokaknak tetszik vagy nem tetszik. Abban se tudok és akarok döntőbíró lenni, hogy Britney-nek az apja az ellensége volt, vagy a védelmezője (talán mindkettő) a tizenhárom év gyámság alatt. Caroline Flack ügyében is a bíróság lett volna illetékes döntést hozni, de azt már nem érte meg. Engem az érdekel, hogy a mai sztároknak a mentális kitettsége VALÓBAN arányban áll-e a hírnévvel együtt járó kötelezettségeikkel?

hirdetés
Benne kell lennie a pakliban, hogy naponta végigolvasd, ahogy a gyereked halálát kívánják? Ahogy a te halálodat kívánják? Ahogy fenyegetik a szeretteidet, a barátaidat?

Ahogy olyan válogatott trágárságokkal gyaláznak a földbe teljesen ismeretlen emberek tömegével, amelyekből egy átlagembernek egy is elég lenne ahhoz, hogy hónapokig, évekig megroppanjon? Azt mondják: “Te vállaltad, minek mentél oda, ez ezzel jár, tűrjed!” Már miért vállalta volna? Miért tűrje? A közösségi média a munkája része, egy platform, ahol a zenéje, tánca, műsorvezetése, egy-két személyes sztorija, akámije eljut a nagy nyilvánossághoz.

“Aki ilyen magamutogató meg nárcisztikus, az meg is érdemli!” – ez a másik gyakori érv. Persze, hogy az. Nincs olyan művész, celeb, akiben ne lennének nárcisztikus vonások. Mégis, mit gondolunk, mi kell ahhoz, hogy valaki kiálljon százezer ember elé énekelni? Igen, a kritikát el kell viselni, de azért egyetlen híresség sem arra szerződött, hogy a digitális csőcselék naponta felkoncolja. Vagy, ahogy Caroline Flack esetében, akár öngyilkosságba kergesse.

A hétvégén Jean-Paul Belmondo emlékére megnéztem A profi című filmet. 1981-ben készült. Negyven éve. Nem volt net, nem volt Insta, Facebook. Belegondoltam: milyen más volt akkoriban sztárnak lenni. Vajon mi lett volna, ha mondjuk Belmondo nagy riválisa (és barátja), Alain Delon viselt ügyei naponta körbejárták volna a földgolyót Instán meg Twitteren (vegyük csak azt, hogy többször is gyilkosság gyanújába keveredett, egyszer alig úszta meg). Mit kapott volna Freddie Mercury? Michael Jackson? Whitney Houston, amikor szegény már egy roncs volt a drogoktól?

Embertelen és kegyetlen hozzáállásnak tartom, hogy a mai hírességeknek fel kell vállalniuk a napi szintű verbális lincselést, ha híresek akarnak lenni.

Persze van más választásuk is: kikapcsolják a wifit, és eltűnnek mindenhonnan. Aztán vagy megveszik a jegyeket a koncertjeikre (filmjeikre), vagy nem. EZ a két választásuk van. És ha mégis beleállnak, és nem elég erősek ahhoz, hogy elviseljék? Ki nem sz...ja le, hadd hulljon a férgese, igaz? Végülis "ezek" nem emberek, hanem a mi szórakoztatásunkra programozott szolgáltató-robotok.

Vegyük már észre, hogy az ilyen ügyek nem Tóth Gabiról, Britney Spearsről meg Caroline Flackről szólnak! Hanem rólunk. A társadalom frusztrált, gyűlölködő, gyáva, és mérhetetlenül kegyetlen tortaszeletéről (jó nagy szeletnek tűnik), amelynek tagjai virtuális bokszzsáknak használják a nekik nem tetsző hírességeket. A saját pszichés bajaik levezetésére. Mert sajnos a net jótékony, névtelen homályának védelmében megtehetik.

Nem vagyunk mi jobbak ezeknél a celebeknél. Legalább ebbe a kegyes hazugságba ne ringassuk bele magunkat. Aki gyűlölködik, azért, aki egyetértően vagy közönyösen hallgat, azért. Végül van egy tanácsom, amit szerintem épp az érintettek fognak a leginkább elengedni a fülük mellett: aki nem tetszik, azt nem kell nézni. Ennyi.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: