Többet árthat a gyenge forint, mint amennyi előnye lehet egy elhúzódó gazdasági válság idején
Szerdán a forint/euró árfolyam a nap első felében 370 közelébe zuhant, majd délután háromkor az Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy egy új egyhetes betéti eszközzel gyakorlatilag jelentős kamatemelést hajt végre - írta a Portfolió. Ezután a forint komoly szárnyalásba kapcsolt, ma pedig nagy kilengésekkel a 360-as szintet kerülgeti.
Kónya Istvánt, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ tudományos tanácsadóját, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát kérdeztük.
– Szerdán 370 forint közelébe került az euró árfolyama. Az MNB ekkor avatkozott közbe, de nem mondták ki, hogy kamatot emelnek. Miért?
– Igen, nekem se tűnt egyértelműnek elsőre, hogy miről is van szó, hát még akkor az átlagembernek. Úgy gondolom, szerencsésebb lenne, ha a Nemzeti Bank nem csak a befektetői kör számára fogalmazna érthetően. De lehet, hogy épp ez a cél. Egy hónappal ezelőtt volt már egy jegybanki beavatkozás egyébként az inflációs adat után: hét év után először változtatott a monetáris politikán, ha kis mértékben is, úgy, hogy a bankoknak fizetett egynapos kamatot emelte.
– Miért engedik a gyenge forintot? Jó ez az országnak?
– Olyan nincs, hogy valami mindenkinek jó vagy mindenkinek rossz. Az exportnak jó a gyenge forint, de inflációt is gerjeszt egyúttal. A turizmusnak lehetne még pozitív, de az most épp a nullán van. Könnyen belecsúszhatunk egy inflációs spirálba, ha ez így folytatódik, különösen, hogy már így is túlléphettük azt a 2-4 százalékos sávot, amelyet elég lazán határozott meg az MNB. Az is érdekes, hogy egy nagyon alacsony inflációs környezetben, amikor sok helyen minimális a pénzromlás, sikerült egy viszonylag magas inflációt csinálni az elmúlt időben. Inkább azt érdemes most már megnézni, kinek árt a gyenge forint.
– És kinek?
– Az látható, hogy menekülnek a befektetők ilyenkor a biztonságosabb devizák és befektetések felé. Az infláció nem kedvez a forintban tartott megtakarításoknak, és azoknak az adósoknak, akiknek még mindig devizában számolják az adósságukat. Valamint az államadósság szempontjából sem szerencsés a gyenge forint. Mindenesetre azt látjuk, hogy legalább 2013 óta a jegybanki vezetésnek nincs ellenére a forint gyengülése.
– Van-e politikai oka a gyengülésnek? Sokan a régiós devizákkal összehasonlítva gondolják úgy, hogy a drasztikus zuhanás oka a koronavírus-törvény és az e hétre várt mentőcsomag elmaradása is lehetett.
– Az biztos, hogy egy megbízható, hiteles ország, kiszámítható gazdaságpolitikával mindig kisebb kamatemelést eredményez ilyen esetben. És a forintot is kevésbé ütnék a tőzsdén, ez is valószínű.
– Az elemzők szerint még csak most kezdődik az igazi gazdasági krízis. Mi lehet a kifutása?
– Én általában nem foglalkozom prognózisokkal, de az látszik, hogy a gazdaság újraindítása lesz a kulcskérdés. Egy hónap múlva még biztos nem tudjuk beindítani, két hónap az optimális becslés, ezen túl pedig elhúzódó válságról beszélhetünk majd. Az exportot már nehéz lesz ennél jobban támogatni. Az, hogy mekkora és milyen összetételű mentőcsomag érkezik a kormánytól, befolyásolhatja a károkat. Eddig, amilyen jelek érkeztek róla, az nem túl biztató.
– Minek kéne benne lennie?
- Rövid távon mindenképpen egy jövedelemtámaszt kellene a lakosságnak és a kkv-knak nyújtani, az egészségügybe pedig pénzt tolni. Kezelni kell a munkanélküliséget is, amely minden jel szerint nagyon magas lesz, főleg egy elhúzódó válság idején. Én el tudtam volna képzelni egy olyan engedményt, hogy a munkanélküli segély 9 hónapig járna a munkájukat elvesztőknek. A nagy autógyáraknak, bankoknak, más nagyvállalatoknak vélhetően nagy tartalékuk van, ők kihúzzák a válság végéig. Akiket segíteni kell minél több eszközzel, azok a kis- és középvállalkozások, amelyeknek nincs ennyi tartalékuk.