IDEA: Már 700 ezerrel többen szavaznának a Tiszára, mint a Fideszre, négypárti parlament alakulhatna most
Az IDEA Intézet mérése szerint a TISZA Párt 49, a Fidesz 37 százalékon áll a biztos pártválasztóknál. Az is kiderült, hogy a bizonytalanok aránya tovább csökkent.
Már csaknem 700 ezer szavazóval vezet a TISZA Párt a Fidesz–KDNP előtt a teljes népesség körében, a biztos pártválasztók között pedig 12 százalékpontra nőtt az előnye – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb, február 28. és március 6. között készített reprezentatív felméréséből.
Ha a parlamenti választást március elején tartották volna, a felnőtt népesség 38 százaléka a TISZA Pártra, 29 százaléka pedig a Fidesz–KDNP-re adta volna a voksát. Mellettük a Mi Hazánk a teljes népesség körében is elérte az 5 százalékot, míg a DK-ra 4 százalék szavazott volna.
Február elejéhez képest a TISZA 2, a kormánypártok pedig 1 százalékponttal tudták növelni a táborukat. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a bizonytalanok aránya: míg januárban még 27 százalék volt, márciusra 21 százalékra esett vissza.
A választási kampány első szakasza a TISZA Pártnak kedvezett, legalábbis a biztos pártválasztók körében, ahol a párt 49 százalékon áll, szemben a Fidesz–KDNP 37 százalékával. Ezzel a TISZA előnye az elmúlt hetekben 10-ről 12 százalékpontra nőtt.
Egy március eleji választás eredményeként négypárti parlament alakult volna, mivel a Mi Hazánk (6%) és a Demokratikus Koalíció (5%) is átlépte volna a bejutási küszöböt.
Már csaknem 700 ezer szavazóval vezet a TISZA Párt a Fidesz–KDNP előtt a teljes népesség körében, a biztos pártválasztók között pedig 12 százalékpontra nőtt az előnye – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb, február 28. és március 6. között készített reprezentatív felméréséből.
Ha a parlamenti választást március elején tartották volna, a felnőtt népesség 38 százaléka a TISZA Pártra, 29 százaléka pedig a Fidesz–KDNP-re adta volna a voksát. Mellettük a Mi Hazánk a teljes népesség körében is elérte az 5 százalékot, míg a DK-ra 4 százalék szavazott volna.
Február elejéhez képest a TISZA 2, a kormánypártok pedig 1 százalékponttal tudták növelni a táborukat. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a bizonytalanok aránya: míg januárban még 27 százalék volt, márciusra 21 százalékra esett vissza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Földre teperték a „mocskos fideszező” volt rendőrnyomozót a Békemeneten, majd gyanúsítottként hallgatták ki
A volt gazdasági nyomozót a március 15-i felvonuláson állították elő. Hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják, de kényszerintézkedést nem rendeltek el vele szemben.
A március 15-i Békemeneten teperték földre, majd állították elő Csőgör Péter volt gazdasági rendőrnyomozót. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint 24 órán keresztül tartották fogva az Orbán Viktort bíráló korábbi rendőrt. A 24.hu úgy tudja, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg az exrendőrt, ugyanakkor értesülésük szerint semmilyen kényszerintézkedést nem kezdeményeztek vele szemben.
A politikus által közzétett felvételen az látszik, hogy a vonulók megpróbálják elvenni a „mocskos fideszező” volt nyomozó zászlaját, majd valaki hátulról vélhetően fejbe üti Csőgört, aztán megpróbálják kilökdösni a tömegből. Ezt követően két civil ruhás, rendőrnek vagy biztonsági embernek tűnő férfi – a tömeg szidalmai közepette – a nyakánál fogva rántotta földre az értetlenkedő férfit.
a „békepárti” demonstrálók követtek el először erőszakot, amikor botokkal kezdték ütni a volt gazdasági főnyomozót, majd ebbe beszálltak a rendőrök is, akik nem fedték fel hivatalos mivoltukat.
„Ez egy ilyen ország: a Békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak” – közölte Hadházy.
Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Népszava megkeresésére azt közölte, hogy az események „békésen” zajlottak, és a rendőrök összesen 32 embert igazoltattak.
Helyszíni bírságot egy esetben szabtak ki köztisztasági szabálysértés miatt, egy férfit pedig hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt állítottak elő.
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészségen eljárás van folyamatban, amelyről jelenleg további adat nem közölhető. Hogy pontosan mikor, hol és milyen cselekedetével követett el hivatalos személy elleni erőszakot az exrendőr, az egyelőre talány.
Csőgört egyébként már nem először vitték el egy fideszes rendezvényről.
Másfél évvel ezelőtt a Terrorelhárítási Központ emberei emelték ki az október 23-i állami ünnepségről, amikor a kormányfő közelében felmutatta a tiltakozó tábláját. Azon egy miniszterelnököt nemi szervként ábrázoló rajz, illetve a „Mi a f@sz van ebben az országban?!” felirat volt látható. Hadházy hozzátette: megérti Csőgör dühét, mert a Magyar Triatlon Szövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták és anyagilag is tönkretették.
A március 15-i Békemeneten teperték földre, majd állították elő Csőgör Péter volt gazdasági rendőrnyomozót. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint 24 órán keresztül tartották fogva az Orbán Viktort bíráló korábbi rendőrt. A 24.hu úgy tudja, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg az exrendőrt, ugyanakkor értesülésük szerint semmilyen kényszerintézkedést nem kezdeményeztek vele szemben.
A politikus által közzétett felvételen az látszik, hogy a vonulók megpróbálják elvenni a „mocskos fideszező” volt nyomozó zászlaját, majd valaki hátulról vélhetően fejbe üti Csőgört, aztán megpróbálják kilökdösni a tömegből. Ezt követően két civil ruhás, rendőrnek vagy biztonsági embernek tűnő férfi – a tömeg szidalmai közepette – a nyakánál fogva rántotta földre az értetlenkedő férfit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tömeges felmondás a Bajcsy Kórházban: hét orvos távozik - Mi lesz a X. és XVII. kerület betegeivel?
Áprilistól a budapesti kórház belgyógyászatán tizenkettő helyett csak öt szakorvos marad. A főigazgató más osztályokról vezényel át orvosokat az ellátás fenntartására.
A távozásokkal kapcsolatban a kórház azt közölte: „A Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászati osztályai a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelően működnek és a szakorvosi létszám is elegendő. A betegellátás és a gasztroenterológiai vérző ügyelet is folyamatosan és maradéktalanul biztosított, ezért az ezzel kapcsolatos aggályok alaptalanok.”
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet hatalmas területet lát el a fővárosban, elsősorban a X. és a XVII. kerület betegei tartoznak ide, de a szomszédos kerületekből is fogadnak pácienseket.
A terhelést növeli, hogy a kórház több orvosának a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban is ügyelnie kell, mivel ott is orvoshiány van. A Telex kérdésére a kórház azt írta, a felmondások ellenére a Jahn Ferenc Kórház ügyeleti működése zavartalan.
A Hvg.hu információi szerint a távozó orvosok nem a magánszférába mennek, hanem más állami kórházakban dolgoznak tovább.
A lap úgy tudja, a Bajcsy főigazgatója a kieső munkaerőt két másik, kisebb belgyógyászati osztályról átvezényelt orvosokkal pótolná, így próbálva fenntartani az ellátást áprilistól.
A mostani tömeges felmondás nem előzmény nélküli. Január végén a Telex írta meg, hogy a kórházban a belgyógyászati betegeket tartósan más, nem szakirányú osztályokon kellett elhelyezni a személyzethiány miatt. Révai Róbert, a kórház orvosigazgatója akkor a Népszavának azzal magyarázta a helyzetet, hogy „a megnövekedett betegforgalom miatt, a szakmai és betegbiztonsági szabályok maradéktalan betartásával, átmeneti megoldásként belgyógyászati betegeket – alapbetegségük figyelembevételével – más osztályokon helyezték el”.
Időutazás Csepelen: a kerülettel frissen ismerkedő fideszes jelölt országgyűlési képviselőként tette le a Lidl-bolt alapkövét
Király Nóra, a Fidesz új csepeli képviselőjelöltje, Borbély Lénárd polgármesterrel közösen kampányol a kerületben. Szövetségük a párt stratégiájának teljes megújulását jelzi Németh Szilárd sorozatos választási vereségei után.
A Királyerdőben egy régóta várt élelmiszerbolt alapkövét tették le, de a politikai alapkőletétel már sokkal inkább a közelgő országgyűlési választási kampányról szólt. A főszereplő Király Nóra fideszes politikus, aki 2024-ben még Újbudán próbált szerencsét, de a polgármester-választáson nagy különbséggel alulmaradt a DK-s László Imrével szemben. Ez nem szegte kedvét, idén már Csepelen indul a parlamenti mandátumért.
A politikus aktívan kampányol, a helyiek szerint térdig lehet járni a kerületben a Király Nórát népszerűsítő ajándéktárgyakban, és nincs olyan ünnepség, rendezvény vagy átadás, ahol ne bukkanna fel. Ebben segíti Csepel exfideszes polgármestere, Borbély Lénárd is. Ez azért újdonság, mert a kerületi vezető kifejezetten rossz viszonyt ápolt a korábbi csepeli fideszes jelölttel, Németh Szilárddal, aki a legutóbbi három választáson is elhasalt Csepelen - írja a 444.
Ez történt most is, amikor a Királyerdőben évek óta üresen álló, bezárt posta helyén egy Lidl épül. Borbély polgármester szerint „Hosszú évek előkészítő munkájának gyümölcse érett ma be, amikor is Királyerdőben végre elindulhat a régóta várt élelmiszerbolt megépítése”.
Király Nóra is ott volt az alapkőletételen, és videójában Lázár János minisztert idézte, aki szerint Királyerdő problémáját Király Nóra fogja megoldani.
A jelölt hozzátette, Lázárnak is köszönhető, hogy a királyerdeiek álma hosszú évek után megvalósul.
Azt ugyan nem említette, hogy az álombeteljesítő a Lidl lesz, pedig érdemes lett volna jelezni,
Lázár János miniszter ugyanis régóta kitartó harcot vív a nemzetközi bolthálózatok ellen.
Vagyis ha rajta múlt volna, a királyerdeiek álma még hosszú ideig nem valósulna meg ebben a formában.
Király Nóráról érdemes még megjegyezni, hogy
ő nem Csepel országgyűlési képviselője. Tavaly nyáron jutott be a parlamentbe listáról, a pápai Kovács Zoltán mandátumát vette át,
miután a Veszprém megyei politikust a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjává választotta az Országgyűlés. Csepel országgyűlési képviselője már három ciklus óta a Németh Szilárdot triplán legyőző Szabó Szabolcs, aki viszont most – az aláírásgyűjtésen tapasztaltak miatt – nem indul a választáson. Az ellenzéki politikust a fideszessé vált kampányeseményre nem is hívták meg.
A Királyerdőben egy régóta várt élelmiszerbolt alapkövét tették le, de a politikai alapkőletétel már sokkal inkább a közelgő országgyűlési választási kampányról szólt. A főszereplő Király Nóra fideszes politikus, aki 2024-ben még Újbudán próbált szerencsét, de a polgármester-választáson nagy különbséggel alulmaradt a DK-s László Imrével szemben. Ez nem szegte kedvét, idén már Csepelen indul a parlamenti mandátumért.
A politikus aktívan kampányol, a helyiek szerint térdig lehet járni a kerületben a Király Nórát népszerűsítő ajándéktárgyakban, és nincs olyan ünnepség, rendezvény vagy átadás, ahol ne bukkanna fel. Ebben segíti Csepel exfideszes polgármestere, Borbély Lénárd is. Ez azért újdonság, mert a kerületi vezető kifejezetten rossz viszonyt ápolt a korábbi csepeli fideszes jelölttel, Németh Szilárddal, aki a legutóbbi három választáson is elhasalt Csepelen - írja a 444.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új háború árnyékában fogadta Starmer Zelenszkijt Londonban - Putyin nyerhet a legtöbbet a közel-keleti káoszon
Keir Starmer brit kormányfő Londonban tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel az iráni háború hatásairól. Az új védelmi partnerség célja, hogy Moszkva ne nyerhessen a szankciók enyhítésén.
„Nyilvánvalóan konfliktus zajlik Iránban, a Közel-Keleten, de nem szabad szem elől tévesztenünk az ukrajnai eseményeket és a támogatásunk iránti igényt” – jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök kedden, miután a Downing Streeten fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – írta a BBC. Starmer a londoni miniszterelnöki rezidencián tartott sajtótájékoztatón kijelentette:
nem hagyhatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök profitáljon az iráni konfliktusból, legyen szó az elszálló olajárakról vagy az Oroszországra kivetett szankciók feloldásáról.
A brit miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen enyhített az orosz kőolajra vonatkozó egyes szankciókon, hogy megfékezze a közel-keleti konfliktus által kiváltott áremelkedést.
A találkozó során a vezetők új védelmi partnerségről állapodtak meg, amelynek célja az olcsó orosz támadó drónok elleni küzdelem.
A Downing Street közlése szerint a megállapodás az ukrán szakértelmet és a brit ipari bázist kapcsolja össze a drónok és egyéb eszközök gyártására és szállítására. A brit kormány emellett 500 ezer fontot adományoz egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kijevi központ finanszírozására. „Védelmi partnerségeink elmélyítésével erősítjük Ukrajna képességét, hogy megvédje magát Oroszország brutális, folyamatos támadásaitól, miközben biztosítjuk, hogy az Egyesült Királyság és szövetségeseink jobban felkészüljenek a jövőbeli fenyegetésekre” – mondta Starmer.
Zelenszkij kedden a Buckingham-palotában találkozott III. Károly brit uralkodóval. A király a magánirodájában fogadta az ukrán elnököt, akivel a beszámolók szerint 25 percig teázott. „Az Egyesült Királyságba tett munkalátogatásomat III. Károly királlyal való audienciával kezdtem. Köszönetet mondok Őfelségének és az egész királyi családnak az Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukért és szolidaritásukért” – írta Zelenszkij az X közösségi oldalán.
Az ukrán elnök később felszólalt a brit parlamentben is, ahol arról beszélt, hogy az egyre olcsóbb dróntechnológia növelte a támadások kockázatát világszerte. Zelenszkij példaként említette, hogy
Irán már évekkel ezelőtt elindította a saját drónprogramját, és körülbelül három éve Oroszországnak is elkezdtek drónokat szállítani.
Zelenszkij szerint egy iráni drón ára ma körülbelül 50 ezer dollár, míg az ellenük bevetett elfogórakéták négymillió dollárba kerülnek. Elmondása szerint egyes országok úgy vélik, hogy a rakéták elegendőek a drónok elleni védelemhez, de szerinte ez nincs így. „Nemcsak elfogórakétákra van szükség, hanem egy komplett rendszerre is” – mondta.
Állítása szerint Ukrajnának naponta körülbelül 1000 elfogórakétára van szüksége, ezt a mennyiséget pedig le is tudják gyártani maguknak. Azt is mondta, hogy
Ukrajnának olyan radarjai vannak, amelyek akkor is működőképesek, ha a jeleket zavarják.
Zelenszkij szerint Ukrajnának már megvan a technológiája ahhoz, hogy megállítsák az Oroszország által használt olcsó Shahed drónokat. „Megállíthatjuk őket Európában és az Öböl mentén is” – mondta.
„Ha a gonosz győz, képes lesz a világ másik végén lévő célpontokat is megsemmisíteni. Sem az óceánok, sem a hegyek nem fogják biztosítani az emberek biztonságát” – tette hozzá az ukrán elnök. Zelenszkij szerint Ukrajna megpróbált békében együtt élni Oroszországgal, de az oroszok tíz év alatt két inváziót is indítottak ellenük. „Az oroszokhoz hasonló rezsimek új háborús célpontokat keresnek” – mondta.
„Nyilvánvalóan konfliktus zajlik Iránban, a Közel-Keleten, de nem szabad szem elől tévesztenünk az ukrajnai eseményeket és a támogatásunk iránti igényt” – jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök kedden, miután a Downing Streeten fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – írta a BBC. Starmer a londoni miniszterelnöki rezidencián tartott sajtótájékoztatón kijelentette:
nem hagyhatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök profitáljon az iráni konfliktusból, legyen szó az elszálló olajárakról vagy az Oroszországra kivetett szankciók feloldásáról.
A brit miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen enyhített az orosz kőolajra vonatkozó egyes szankciókon, hogy megfékezze a közel-keleti konfliktus által kiváltott áremelkedést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
