SZEMPONT
A Rovatból

Tényleg jobban élnek az emberek Budapesten, mint Bécsben? - Egy furcsa adat nyomában

Az Eurostat februári adatai szerint Budapest az egy főre jutó GDP tekintetében, annak vásárlóerejét nézve megelőzi Bécset. De a gazdasági elemző szerint közelebbről nézve már nem ennyire rózsás a helyzet.


Még én is felkaptam a fejemet az Eurostat februári adataira, amit persze a legtöbb újság úgy tálalt, hogy a budapestiek jobban élnek, mint a bécsiek. Korántsem erről van szó, sajnos. De hogy pontosan miről, arról Nagy Jánost, az Erste Bank elemzőjét kérdeztem.

– Végigfutott a sajtón ez a hír, ami akár meg is dobogtathatja egy magyar ember szívét, főleg egy budapestiét, hogy Budapest még Bécset is lehagyja az egy főre eső GDP tekintetében, ha annak vásárlóerejét nézzük.

– Először is: ez egy átlagos szám. Vagyis ettől még nem feltétlenül élnek jobban a budapestiek – azt is fontos nézni, hogy például miként szóródnak, oszlanak el a jövedelmek Bécsben és Budapesten. Másrészt azt is fontos látni, hogy Magyarország egésze hol áll ebben a tekintetben.

Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 77 százaléka, ami sokkal rosszabb az osztrák 127 százaléknál, és kisebb a lengyel vagy a cseh teljesítménynél is.

A visegrádi országokat nézve csak Szlovákiát előzzük meg.

– Mármint országosan.

– Pontosan. A múlt héten jött ki, hogy Románia utolért minket ebből a szempontból, ők is ugyanazon a szinten állnak, mint mi.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az uniós csatlakozástól kezdve mennyire sikerült felzárkózni Európa átlagához, akkor azt találjuk, hogy a visegrádi országok között a sor végén vagyunk a konvergenciában. Felzárkózás tekintetében Lengyelország és Románia jelentősen meghalad minket. Ráadásul Románia később csatlakozott három évvel.

Nálunk óriásiak a regionális különbségek. Az uniós átlag 77 százalékát kitevő egy főre jutó nemzeti össztermék egy elég erős szórás átlaga. Budapest európai szinten is az élbolyban található, de ez már így volt 2004-ben is.

Régiós összevetésben Prága és Pozsony egy főre jutó GDP tekintetében Budapest előtt volt az uniós csatlakozáskor. 2021-re Pozsonyt sikerült megelőzni ebben a tekintetben, viszont Bukarest utolérte a magyar fővárost, és Varsó is előttünk van. Ennek egyik oka az, amit vízfejűségnek is nevezhetünk: a Magyarországon működő cégek jelentős része Budapesten van bejegyezve, a hazai GDP közel 40 százalékát a főváros termeli meg. Ezzel szemben áll a lista végén rengeteg magyar régió. Nógrád van leghátul a 2021-es adatok alapján, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, illetve Somogy következik.

– Mondott egy szót, ami nagyon lényeges, ez a vízfejűség. Tehát az, hogy Budapest ilyen szépen szerepel, inkább településszerkezeti probléma, és nem egy valós gazdasági teljesítményből következik, inkább a túlzottan egyközpontú magyar településszerkezetből?

– Igen, ez egy általános jelenség, hogy a városok, főleg a nagyvárosok, jóval jobban teljesítenek, ezzel együtt fontos odafigyelni ezekre a regionális különbségekre is.

– Mi az oka annak, hogy Budapest ennyire kiemelkedik?

– Ennek a gazdasági adottságokhoz, szükségszerűségekhez, és a munkaerő mennyiségéhez és minőségéhez van köze. Budapesten kevésbé dominál az ipar, itt a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jellemzőek.

Elsősorban a szolgáltatásokra érdemes gondolni, ha azt kutatjuk, hogyan termelődik meg a budapesti GDP. Ellenben a vidék jelentős részében a feldolgozóipar dominál, aminek jellemzően alacsony a hozzáadott értéke. A hozzáadott érték pedig nagyban korrelál a kifizetett bérrel.

Hosszú távon az oktatáson keresztül lehetne ezen érdemben változtatni. Olyan irányba történtek elmozdulások az elmúlt időszakban, hogy a jelentős beruházások próbálnak nemcsak a nyugati megyékbe menni, hanem Kelet-Magyarország is elég jelentős projekteket kaphat az elkövetkezendő években. Kérdés, hogy ez hosszútávon is szolgálja-e majd az ottani magyar munkavállalóknak a megélhetését és a jövőjét.

– Ha például a legutóbbi akkumulátorgyár telepítési hullámot nézzük, azt látjuk, hogy az inkább hozzáadott értéket jelent. Ennek ellenére segítheti a vidék felzárkózását?

– Az oktatás a kulcs. Hosszú távon ez hoz megoldást. Most a magasan kvalifikált munkaerő hiánya miatt nem tudnak vidékre menni a szolgáltató cégek, kizárólag csak munkaerő importon keresztül lehetne megvalósítani ilyen beruházásokat. Ebben az esetben a GDP/fő érték lehet, hogy javulna, de az ott lakóknak ez hosszú távon nem lenne kedvező. Sokkal több kutatás-fejlesztési ágazathoz kapcsolódó projektre lenne szükség. Létezik magasabb hozzáadott értéket előállító ipar, de a járműipar nem tartozik ehhez.

Viszont, amiben Magyarország erősnek mondható, az például a gyógyszeripar. Ennek a felfejlesztése, további segítése, támogatása lehet például olyan szegmens, amelynek segítségével ki lehet törni a közepes jövedelmi csapdából, ami felé tartunk.

Hosszú távon a gazdaságpolitikának azokat az ágazatokat kell támogatnia, amelyek nagyobb hozzáadott értéket jelentenek.

– Ugyanebben a rangsorban, ahol Románia utolért minket, még holtversenyben van velünk egy sorban Portugália, ami 18 évvel korábban csatlakozott az európai közösségekhez. Mi magyarázza az ő viszonylagos elmaradottságukat? Ezek szerint az európai közösségekben is lehetséges az, hogy valaki tartósan nem zárkózik föl, hanem csak elvegetál a periférián?

– Mindig is létezett egy nyugat-kelet megosztottság, volt ilyen korábban az Osztrák-Magyar Monarchiában is. A nyugati részen voltak a fejlett, iparosodott osztrák tartományok (és Csehország), nálunk meg a mezőgazdaságot futtatták. Európában emellett jelenleg van egy észak-déli megosztottság, ami hasonló, ha nem is ugyanilyen leosztásban. Ami közös a mediterrán országokban, hogy jelentős államadóssággal küzdenek. Portugália mellett lehetne említeni a korábban az Eurózóna-válságot is okozó Görögországot is, ami azt gondolom, nem váltotta be a hozzá fűzött, csatlakozáskori reményeket. Az államadósság finanszírozása elég jelentős tétel ezekben az országokban, és ez lassítja a felzárkózást, a további fejlődést.

Fontos még a kiindulópont is. Ebben a tekintetben a kelet-közép-európai országok jóval alacsonyabb bázisról futottak neki a csatlakozásnak, az uniós tagságnak, de jelentősebb is a fejlődési potenciál.

Portugália magasabb szintről indult, így magasabb szinten stagnál, vagy lépeget előre.

– De ha Portugália gyakorlatilag hasonló számokat hoz, mint Magyarország, akkor viszont a portugál leszakadás még nagyobb, mint a magyar, nem?

– Annyival árnyalnám ezt, hogy a közepes jövedelmi csapda egy olyan jelenség, amikor viszonylag gyors növekedést produkál egy ország, de ennek hátterében a termelési láncnak nagyjából a közepén lévő folyamatok állnak, tehát a feldolgozóipar.

Ebből adódik a csapda, mert ez a gyors fejlődés csak egy darabig tartható fenn, amíg folyamatosan bővülnek a kapacitások, újabb és újabb gyárak létesülnek, aztán egyszer csak ez kifúj. Ebbe nemcsak mi eshetünk bele, hanem Kína is nagyjából errefelé tart.

Portugália olyan szempontból más, hogy ott nem volt ilyen magas növekedés, más a gazdaság szerkezete. Ott a szolgáltatásoknak jóval nagyobb a szerepe, mint Magyarországon, ahogy egyébként ez az egész unió fejlett részére igaz. Ilyen szempontból ez más történet.

– Rendben, térjünk vissza Magyarországra. Ha itt egy gyors termelési felfutás van, gondolom önmagában az nem tragédia. Hiszen szó volt arról, hogy a képzettség jelenlegi szintjén bizonyos térségekben nincs is ennek alternatívája. De, hogy ne ragadjunk bele a csapdába, gondolom egy adott ponton el kell indítani egy továbblépést. Okos gazdaságpolitikával átvezetni az országot a magasabb hozzáadott értéket előállító termelés felé.

– Így van, változtatni kell. Eddig egy extenzív növekedési fázisban voltunk, a jegybank is használja ezt a kifejezést, ők is így tekintenek erre. Elértük vagy közelében vagyunk a Magyarországon elérhető teljes foglalkoztatottságnak, és igen fontos lépés volt, hogy a lehető legtöbb embernek legyen munkája. Viszont ahhoz, hogy ebből tovább lehessen lépni és ne ragadjunk be, szükség lenne egy irányváltásra, aminek várjuk a jeleit. A kabinet készített négy évvel ezelőtt egy anyagot „Program a versenyképesebb Magyarországért” címmel, tehát a kormányban is tisztában vannak azzal, hogy váltani kellene, de az ehhez szükséges lépések még nem történtek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Balázsnak: A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak
A politikus a közösségi oldalán kelt Lannert Judit védelmére, miután szerinte Orbán Balázs egy Pride-zászlós profilkép miatt támadta meg. Fekete-Győr a miniszterelnök politikai igazgatóját a „fideszes kontraszelekció szobrának” nevezte.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



Fekete-Győr András Facebook-posztban kelt Lannert Judit védelmére. A politikus szerint a „rezsim bukott propagandistái Orbán Balázssal az élen” gyalázzák az oktatáskutatót. Fekete-Győr András közvetlenül Orbán Balázshoz intézve szavait teszi fel a kérdést, hogy honnan veszi a bátorságot, hogy egy Pride-zászlós profilkép miatt bírálja Magyarország egyik legelismertebb oktatáskutatóját, akit az ország következő oktatásügyi miniszterének nevez.

Véleménye szerint Orbán Balázs szakmailag meg sem közelíti Lannert Juditot, majd hozzáteszi: „A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak még akkor sem, ha történetesen nem buktál volna épp akkorát kampányfőnökként, amekkorát politikus még soha nem bukott ebben az országban.”

Fekete-Győr a posztban emlékeztet arra, hogy a kormánynak nem volt oktatásügyi minisztere, majd azt állítja, hogy „megpróbáltatok lenyomni helyette egy korrupt, vén maffiózót a magyarok torkán, aki oktatásirányítás címén könnygázzal és gumibottal verette agyba-főbe a szabad oktatásért tüntetni merő diákokat.”

A bejegyzés írója ezután részletezi Lannert Judit szakmai pályafutását, kiemelve, hogy PhD-fokozattal rendelkező, Princetonon is tanult közgazdász és szociológus, aki több mint harminc éve foglalkozik a magyar oktatási rendszerrel. Fekete-Győr szerint

„Ő indította el a Jelentés a magyar közoktatásról sorozatot, ami hosszú éveken át az oktatáspolitika legfontosabb szakmai alapvetése volt.”

A politikus azt írja, Lannert később saját kutatóközpontot alapított, és olyan programokat hozott Magyarországra, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozását segítik. Lannert Judit céljait ismertetve Fekete-Győr kijelenti, az oktatáskutató szerint „egy normális országban a gyerekek iskolai teljesítménye nem függhet attól, hogy milyen családba születtek.” Hozzáteszi, hogy Lannert egy valóban esélyteremtő, modern iskolarendszert szeretne építeni.

Céljai között szerepel továbbá, hogy „Vissza akarja adni a tanárok, a pszichológusok és a bölcsődei dolgozók társadalmi megbecsülését és méltó bérezését.” Emellett „radikálisan csökkenteni kívánja a diákokra és tanárokra nehezedő elviselhetetlen terheket, a felesleges poroszos magolás helyett pedig a problémamegoldásra, a kreativitásra és a kritikai gondolkodásra szeretné helyezni a hangsúlyt.” Ezzel szembeállítva Fekete-Győr a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját bírálta.

Úgy véli, ez a személy az oktatás irányításának átvétele után „a státusztörvénnyel végleg sárba tiporta a pedagógusok emberi és szakmai méltóságát, ezreket üldözve el a pályáról.”

A poszt írója szerint a belügyminiszter „puszta példastatuálásból kirúgatta azokat a tanárokat, akik polgári engedetlenséggel mertek kiállni a rájuk bízott diákokért.” A tanárhiányra adott kormányzati válaszokat is kritizálja, mondván, valódi megoldások helyett „inkább átíratta a szabályokat, az egekbe emelte a kötelező óraszámokat, és simán ráengedte a gyerekekre a képesítés nélküli embereket.” Az oktatás modernizációjával kapcsolatban pedig azt írja, hogy „egyetlen ostoba tollvonással kitiltotta a telefonokat az iskolákból, ahelyett, hogy megtanította volna a diákokat a digitális világ tudatos használatára.”

Fekete-Győr András a bejegyzést egy kérdéssel zárja:

„Jól értem, hogy ilyen katasztrofális bizonyítvány után még van bőr a képeteken kioktatni az ország egyik legkiválóbb szakemberét?”

Majd Orbán Balázsnak üzenve fejezi be a posztot: „a helyetekben én nagyon mélyen befognám a számat. Inkább összetenném a két kezem, amiért egyáltalán még szabadlábon lehettek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Az eddig ismert Fidesznek vége, egy új név is felmerült a párt élére
A politikai elemző megjósolta, hogy Orbán Viktor nem veszi fel parlamenti mandátumát a választási vereség után. Török szerint Cser-Palkovics András neve forog a megújulás kapcsán.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



„Abban a formában, ahogy megismertük a Fideszt, Orbán Viktor egyszemélyi irányításával, függőségi rendszerével, az véget ért” – mondta Török Gábor politikai elemző a Törökülés című műsorában szombaton – írta a 24.hu.

Az elemző szerint a párt jelenlegi modellje fenntarthatatlan, és önmagában nem lesz képes visszaszerezni a hatalmat. Úgy véli, ha Orbán Viktort hirtelen kiveszik a rendszerből, az összeomlást hozhat.

Török arról is beszélt, hogy értesülései szerint Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe, és nem veszi fel a mandátumát a választási vereség után. Nem sokkal később a távozó miniszterelnök jelentette be a hírt.

Az elemző nyitott kérdésnek látja azt is, hogy a politikus pártelnök marad-e.

A Fidesz megújulását taglaló találgatásokban Török szerint a legtöbbször Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester neve merül fel. Cser-Palkovics a kampány során került a figyelem középpontjába, amikor Magyar Péter a színpadról szólította fel, hogy írja alá a Tisza Párt petícióját, amire a polgármester később egy elutasító videóüzenetben reagált.

A személyi kérdéseken túl Török a Fidesz szerkezeti válságát is elemezte. A Medián friss kutatására hivatkozva elmondta, a párt szavazótáborának harmada már nem áll a Fidesz mögött, a bázis mérete pedig nagyjából akkora, mint az MSZP-é volt 2010-ben. Az elemző szerint a Fidesz jelenlegi függőségi rendszere kifulladt.

A visszaúthoz Török szerint „radikális változásra, jelentős tartalmi megújulásra, személyi változásra van szükség, és egy misszió meghirdetésére”.

Ezzel szemben a kormánypárti politikusok egyelőre másfajta magyarázatokat adnak a vereségre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telexnek adott interjújában durva külföldi beavatkozásról beszélt, és elutasította, hogy ő vezethetné az „Orbán utáni Fideszt”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Raskó György: A Fidesz a magas élelmiszer-inflációba bukott bele
Raskó György egy gazdagréti termelői piacon tett látogatásáról írt, ahol az árusok és a vásárlók hiánya alapján értékelte a politikai helyzetet. A poszt szerint a magas élelmiszer-infláció volt a Fidesz bukásának fő oka, de a piaci szereplők már bizakodva tekintenek a jövőbe.


Raskó György bejegyzésében arról ír, hogy

„Ma reggel üdítő érzés volt autózni a gazdagréti termelői piacra, mert végleg eltűntek a fideszes uszító plakátok”. Megfigyelése szerint a képviselőjelöltek portréi is lekerültek, és úgy véli, Dobrev Klára és Steiner Attila „valószínűleg örökre eltűnnek a politikai életből”. Hozzáteszi: „Jellemző, hogy a hirdetőtáblák, oszlopok mind üresen állnak, nincs semmilyen reklám. Kifejezetten üdítő jelenség.” A gazdagréti termelői piacot ezzel szemben lehangolónak találta, ahol állítása szerint „Vásárlók lézengenek, harmada a szokásosnak.” Egyik árusát idézve a csekély forgalmat azzal magyarázza, hogy hónap vége van: „Ja kérem hónap vége van, elfogyott a nép pénze”.

A zöldséges panaszkodott is neki: „Raskó úr csináljanak már valamit, mert tönkre megyünk”. Raskó György erre azt válaszolta, hogy „a zöldség-gyümölcs áfa rövidesen 5%-ra csökken, csak olcsóbb lesz e termékkör és jöhetnek a vevők”. Az eladó erre megkönnyebbülten sóhajtott, mondván, unta már, hogy őket szidják a magas árak miatt.

A poszt írója szerint „a mai reggel is megerősíti, hogy a Fidesz az élelmiszer-inflációba bukott bele.”

Úgy látja, hogy „Közép-Európa legmagasabb élelmiszerárai itt vannak nálunk”, a vásárlóerő pedig a legalacsonyabb. Megemlíti, hogy „Az alapvető élelmiszerek áfájának egységesen 5%-ra csökkentését már jó ideje hangoztatom, most megtörténik és ez jó.” Leírása szerint az árusok nagyon bizakodóak az életszínvonal-emelkedést illetően. Bár ő próbálta hűteni a várakozásokat, mondván, hogy több évbe is beletelhet az érzékelhető hatás, egyikük azt mondta: „Nem érdekes, a lényeg, hogy a m...s Fidesz megbukott és már sose jön vissza”. Ez az árus dicsérte Magyar Pétert is: „Neki éppen nagyon tetszik Magyar Péter okos lépéssorozata a győzelem után. Úgy látom ért a jó vezetők kiválasztásához, adja át üdvözletem, gratulálok neki!” Raskó György ezzel a véleménnyel azonosul.

Azt írja: „Hatalmas tett volt a választási győzelem, de nekem még jobban tetszik a miniszterek kiválasztása és az a nyugodt hangvétel, ami kezdni jellemezni Magyar Pétert.”

Szerinte Magyar Péter láthatóan megnyugodott, és végre fogja tudni hajtani az elképzeléseit. Azt állítja, a piac népe is bizakodó, a Fideszes hangok elhalkultak, és a vásárlók szinte mind Tisza-szimpatizánsnak tűnnek. Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy „Új idők, jó idők előtt állunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A tiszások azt várják, hogy a kalapács lesújtson, a guillotine üzemeljen, a vér fröccsenjen
Török szerint a Fidesznek az eddigi formájában vége. Az elemző úgy látja, ha Orbánt hirtelen vennék ki a rendszerből, az összeomlást hozhatna, ezért az átmenetben fontos szerepe lehet a háttérből, a lengyel Jaroslaw Kaczyński mintájára.


„Abban a formában, ahogy megismertük a Fideszt, Orbán Viktor egyszemélyi irányításával, függőségi rendszerével, az véget ért” – mondta a legfrissebb Törökülésben Török Gábor politikai elemző. Szerinte a pártnak a választási vereség óta nincs világos „missziója”, és a vezetők nem adtak feladatot a tábornak. A 24.hu-n megjelent elemzés szerint a Fidesz helyzetét súlyosbítja, hogy egy friss Medián-kutatás alapján a szavazótáboruk harmada már nem áll a párt mögött, a bázisuk mérete pedig a 2010-es szocialistákéhoz vagy a 2014-es és 2018-as Jobbikéhoz hasonlítható.

Az elemző szerint a Fidesznek a saját tábora felé kell magyarázatot adnia arra, hol tévesztett utat, és a kegyelmi botrányt követően miért folytatott elhibázott kampányt. A párt válaszait egy április végi választmányi ülésen és egy júniusi tisztújító kongresszuson fogalmazhatja meg. Orbán Viktor jövője eközben bizonytalan. „Én azt hallom, hogy nem ül be a parlamentbe, nem veszi fel a mandátumát, és azt is nyitott kérdésnek látom azokból a beszélgetésekből, amelyeket Fidesz-közeli emberekkel folytattam, hogy ambicionálja-e a pártelnökséget, vagy esetleg másnak ad teret”

– fogalmazott Török, aki a lehetséges utódlási találgatásokban leggyakrabban Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester nevét hallja.

Török Gábor úgy látja, ha Orbánt hirtelen vennék ki a rendszerből, az összeomlást hozhatna, ezért az átmenetben fontos szerepe lehet a háttérből, a lengyel Jaroslaw Kaczyński mintájára. Az elemző egyelőre túlzásnak érzi az Orbán–Gyurcsány-párhuzamot a táborok mérete és a párton belüli megítélésük különbségei miatt, de hozzátette: „az kétségtelen, hogyha most nem is áll meg ez a hasonlat, fél év múlva akár igaz is lehet”.

A műsorban szó esett az új kormány stratégiájáról is. Török szerint a 16 év után váltást akaró ellenzéki szavazók egyfajta bosszút várnak. „Az ellenzéki szavazók, akik 16 éven keresztül szenvedték el az Orbán-kormányt, Magyar Péterben – ahogy mindig is mondtam – egy kalapácsot látnak. Azt várják, hogy ez a kalapács lesújtson, a guillotine üzemeljen, a vér fröccsenjen.” Az elemző szerint Magyar Péternek politikailag hasznos lehet a látványos elszámoltatás, mert amíg a nyilvánosság figyelmét a „színpadra kirakott guillotine” köti le, addig a paraván mögött meghozhatja a nehéz költségvetési és szakpolitikai döntéseket.

Az elszámoltatás légköre a volt kormánypárti politikusok körében is érezhető. Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár nemrég arról beszélt, hogy a lengyelországi mintához hasonló eljárásokra számít, és már a családját is felkészítette egy esetleges rendőri intézkedésre.

Török Gábor bírálta a Fidesz kommunikációs lépéseit is, kifejezetten rossz iránynak nevezve, hogy a politikusok olyan médiumokba mennek el, ahol korábban nem jártak, és az „ellenoldal katasztrófaturistáinak” magyarázzák a történteket. Példaként Szijjártó Péter telexes interjúját hozta fel.

A Fidesz kommunikációjával kapcsolatban a párt holdudvarából is érkeztek már kritikák: Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője korábban arról beszélt, hogy a párt „idiótákra bízta a kommunikációt”, és a túlzottan leegyszerűsített üzenetekkel lenézte a saját választóit.

Az új kormány összetételét Török Gábor egy korábbi elemzésében inkább egyfajta technokrata, "Fidesz light" kabinetnek nevezte, utalva arra, hogy több kulcsszereplő korábban a Fidesz-kormányok alatt is fontos pozíciót töltött be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk