SZEMPONT
A Rovatból

Tényleg jobban élnek az emberek Budapesten, mint Bécsben? - Egy furcsa adat nyomában

Az Eurostat februári adatai szerint Budapest az egy főre jutó GDP tekintetében, annak vásárlóerejét nézve megelőzi Bécset. De a gazdasági elemző szerint közelebbről nézve már nem ennyire rózsás a helyzet.


Még én is felkaptam a fejemet az Eurostat februári adataira, amit persze a legtöbb újság úgy tálalt, hogy a budapestiek jobban élnek, mint a bécsiek. Korántsem erről van szó, sajnos. De hogy pontosan miről, arról Nagy Jánost, az Erste Bank elemzőjét kérdeztem.

– Végigfutott a sajtón ez a hír, ami akár meg is dobogtathatja egy magyar ember szívét, főleg egy budapestiét, hogy Budapest még Bécset is lehagyja az egy főre eső GDP tekintetében, ha annak vásárlóerejét nézzük.

– Először is: ez egy átlagos szám. Vagyis ettől még nem feltétlenül élnek jobban a budapestiek – azt is fontos nézni, hogy például miként szóródnak, oszlanak el a jövedelmek Bécsben és Budapesten. Másrészt azt is fontos látni, hogy Magyarország egésze hol áll ebben a tekintetben.

Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 77 százaléka, ami sokkal rosszabb az osztrák 127 százaléknál, és kisebb a lengyel vagy a cseh teljesítménynél is.

A visegrádi országokat nézve csak Szlovákiát előzzük meg.

– Mármint országosan.

– Pontosan. A múlt héten jött ki, hogy Románia utolért minket ebből a szempontból, ők is ugyanazon a szinten állnak, mint mi.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az uniós csatlakozástól kezdve mennyire sikerült felzárkózni Európa átlagához, akkor azt találjuk, hogy a visegrádi országok között a sor végén vagyunk a konvergenciában. Felzárkózás tekintetében Lengyelország és Románia jelentősen meghalad minket. Ráadásul Románia később csatlakozott három évvel.

Nálunk óriásiak a regionális különbségek. Az uniós átlag 77 százalékát kitevő egy főre jutó nemzeti össztermék egy elég erős szórás átlaga. Budapest európai szinten is az élbolyban található, de ez már így volt 2004-ben is.

Régiós összevetésben Prága és Pozsony egy főre jutó GDP tekintetében Budapest előtt volt az uniós csatlakozáskor. 2021-re Pozsonyt sikerült megelőzni ebben a tekintetben, viszont Bukarest utolérte a magyar fővárost, és Varsó is előttünk van. Ennek egyik oka az, amit vízfejűségnek is nevezhetünk: a Magyarországon működő cégek jelentős része Budapesten van bejegyezve, a hazai GDP közel 40 százalékát a főváros termeli meg. Ezzel szemben áll a lista végén rengeteg magyar régió. Nógrád van leghátul a 2021-es adatok alapján, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, illetve Somogy következik.

– Mondott egy szót, ami nagyon lényeges, ez a vízfejűség. Tehát az, hogy Budapest ilyen szépen szerepel, inkább településszerkezeti probléma, és nem egy valós gazdasági teljesítményből következik, inkább a túlzottan egyközpontú magyar településszerkezetből?

– Igen, ez egy általános jelenség, hogy a városok, főleg a nagyvárosok, jóval jobban teljesítenek, ezzel együtt fontos odafigyelni ezekre a regionális különbségekre is.

– Mi az oka annak, hogy Budapest ennyire kiemelkedik?

– Ennek a gazdasági adottságokhoz, szükségszerűségekhez, és a munkaerő mennyiségéhez és minőségéhez van köze. Budapesten kevésbé dominál az ipar, itt a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jellemzőek.

Elsősorban a szolgáltatásokra érdemes gondolni, ha azt kutatjuk, hogyan termelődik meg a budapesti GDP. Ellenben a vidék jelentős részében a feldolgozóipar dominál, aminek jellemzően alacsony a hozzáadott értéke. A hozzáadott érték pedig nagyban korrelál a kifizetett bérrel.

Hosszú távon az oktatáson keresztül lehetne ezen érdemben változtatni. Olyan irányba történtek elmozdulások az elmúlt időszakban, hogy a jelentős beruházások próbálnak nemcsak a nyugati megyékbe menni, hanem Kelet-Magyarország is elég jelentős projekteket kaphat az elkövetkezendő években. Kérdés, hogy ez hosszútávon is szolgálja-e majd az ottani magyar munkavállalóknak a megélhetését és a jövőjét.

– Ha például a legutóbbi akkumulátorgyár telepítési hullámot nézzük, azt látjuk, hogy az inkább hozzáadott értéket jelent. Ennek ellenére segítheti a vidék felzárkózását?

– Az oktatás a kulcs. Hosszú távon ez hoz megoldást. Most a magasan kvalifikált munkaerő hiánya miatt nem tudnak vidékre menni a szolgáltató cégek, kizárólag csak munkaerő importon keresztül lehetne megvalósítani ilyen beruházásokat. Ebben az esetben a GDP/fő érték lehet, hogy javulna, de az ott lakóknak ez hosszú távon nem lenne kedvező. Sokkal több kutatás-fejlesztési ágazathoz kapcsolódó projektre lenne szükség. Létezik magasabb hozzáadott értéket előállító ipar, de a járműipar nem tartozik ehhez.

Viszont, amiben Magyarország erősnek mondható, az például a gyógyszeripar. Ennek a felfejlesztése, további segítése, támogatása lehet például olyan szegmens, amelynek segítségével ki lehet törni a közepes jövedelmi csapdából, ami felé tartunk.

Hosszú távon a gazdaságpolitikának azokat az ágazatokat kell támogatnia, amelyek nagyobb hozzáadott értéket jelentenek.

– Ugyanebben a rangsorban, ahol Románia utolért minket, még holtversenyben van velünk egy sorban Portugália, ami 18 évvel korábban csatlakozott az európai közösségekhez. Mi magyarázza az ő viszonylagos elmaradottságukat? Ezek szerint az európai közösségekben is lehetséges az, hogy valaki tartósan nem zárkózik föl, hanem csak elvegetál a periférián?

– Mindig is létezett egy nyugat-kelet megosztottság, volt ilyen korábban az Osztrák-Magyar Monarchiában is. A nyugati részen voltak a fejlett, iparosodott osztrák tartományok (és Csehország), nálunk meg a mezőgazdaságot futtatták. Európában emellett jelenleg van egy észak-déli megosztottság, ami hasonló, ha nem is ugyanilyen leosztásban. Ami közös a mediterrán országokban, hogy jelentős államadóssággal küzdenek. Portugália mellett lehetne említeni a korábban az Eurózóna-válságot is okozó Görögországot is, ami azt gondolom, nem váltotta be a hozzá fűzött, csatlakozáskori reményeket. Az államadósság finanszírozása elég jelentős tétel ezekben az országokban, és ez lassítja a felzárkózást, a további fejlődést.

Fontos még a kiindulópont is. Ebben a tekintetben a kelet-közép-európai országok jóval alacsonyabb bázisról futottak neki a csatlakozásnak, az uniós tagságnak, de jelentősebb is a fejlődési potenciál.

Portugália magasabb szintről indult, így magasabb szinten stagnál, vagy lépeget előre.

– De ha Portugália gyakorlatilag hasonló számokat hoz, mint Magyarország, akkor viszont a portugál leszakadás még nagyobb, mint a magyar, nem?

– Annyival árnyalnám ezt, hogy a közepes jövedelmi csapda egy olyan jelenség, amikor viszonylag gyors növekedést produkál egy ország, de ennek hátterében a termelési láncnak nagyjából a közepén lévő folyamatok állnak, tehát a feldolgozóipar.

Ebből adódik a csapda, mert ez a gyors fejlődés csak egy darabig tartható fenn, amíg folyamatosan bővülnek a kapacitások, újabb és újabb gyárak létesülnek, aztán egyszer csak ez kifúj. Ebbe nemcsak mi eshetünk bele, hanem Kína is nagyjából errefelé tart.

Portugália olyan szempontból más, hogy ott nem volt ilyen magas növekedés, más a gazdaság szerkezete. Ott a szolgáltatásoknak jóval nagyobb a szerepe, mint Magyarországon, ahogy egyébként ez az egész unió fejlett részére igaz. Ilyen szempontból ez más történet.

– Rendben, térjünk vissza Magyarországra. Ha itt egy gyors termelési felfutás van, gondolom önmagában az nem tragédia. Hiszen szó volt arról, hogy a képzettség jelenlegi szintjén bizonyos térségekben nincs is ennek alternatívája. De, hogy ne ragadjunk bele a csapdába, gondolom egy adott ponton el kell indítani egy továbblépést. Okos gazdaságpolitikával átvezetni az országot a magasabb hozzáadott értéket előállító termelés felé.

– Így van, változtatni kell. Eddig egy extenzív növekedési fázisban voltunk, a jegybank is használja ezt a kifejezést, ők is így tekintenek erre. Elértük vagy közelében vagyunk a Magyarországon elérhető teljes foglalkoztatottságnak, és igen fontos lépés volt, hogy a lehető legtöbb embernek legyen munkája. Viszont ahhoz, hogy ebből tovább lehessen lépni és ne ragadjunk be, szükség lenne egy irányváltásra, aminek várjuk a jeleit. A kabinet készített négy évvel ezelőtt egy anyagot „Program a versenyképesebb Magyarországért” címmel, tehát a kormányban is tisztában vannak azzal, hogy váltani kellene, de az ehhez szükséges lépések még nem történtek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt elnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk