HÍREK
A Rovatból

Tényleg léteznek a titkos biológiai fegyvereket fejlesztő ukrán laboratóriumok?

Évtizedek óta finanszírozza a szovjet utódállamokban a tudományos munkát az Egyesült Államok. Mára azonban a fókusz a közegészségügy lett a hadviselés helyett.


Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén vitatták meg Moszkva állításait arról, hogy az Egyesült Államok „katonai biológiai tevékenységeket” finanszíroz Ukrajnában. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet „biológiai anyagok Ukrajnából történő ellenőrizetlen terjedésére” figyelmeztetett, míg az amerikai kollégája szerint Oroszország követelése csak ürügy lehet egy saját biológiai támadás indítására, írja a The Guardian.

Hogyan lett a biolabor az ukrajnai információs háború legújabb frontja?

Még múllt vasárnap vádolta meg az orosz külügyminisztérium egy tweetben az Egyesült Államok és Ukrajna kormányát azzal, hogy titkos „katonai-biológiai programot” folytatnak. Moszkva állítása szerint a megszálló erők bizonyítékot is találtak harkivi és poltavai laboratóriumokban, melyek közzé is tettek:

Az ENSZ BT pénteki ülésén Kína az oroszok mellé állt, miközben a közösségi médiában egyre jobban felkapják az elméletről szóló #usbiolabs hashtag alatt megjelenő tartalmakat.

Hogyan reagált az Egyesült Államok és Ukrajna kormánya?

A két ország határozottan cáfolta, hogy bármilyen biológiai fegyvert fejlesztenének Ukrajnában. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint valójában Oroszország tart fenn hosszú ideje óta a nemzetközi joggal ellentétes biológiai fegyverprogramot.

Mit mondanak a független világszervezetek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte: nincs tudomása arról, hogy Ukrajna bármilyen nemzetközi szerződést megsértene, beleértve a biológiai fegyverek tilalmát is. Hasonlóképpen nyilatkozott az ENSZ fegyverzet-leszerelési biztosa is.

Léteznek egyáltalán Amerika támogatásával biolaborok Ukrajnában?

Igen, de ez eddig sem volt titok. Vannak olyan ukrán biológiai laboratóriumok, melyek amerikai támogatást kapnak. Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes a héten egy szenátusi meghallgatáson megerősítette: Ukrajnának vannak biológiai kutatási létesítményei, melyek felett az irányítást megpróbálják megkaparintani az oroszok. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a kutatási anyagok ne kerüljenek orosz kézre.

Valójában ezeket a laboratóriumokat a Szovjetunió összeomlása óta finanszírozza az Egyesült Államok, és nem csak Ukrajnában. Céljuk az volt, hogy a szovjet utódállamokban egyáltalán talpon maradhassanak a tudományos kutatások, melyeket azonban a hadi kutatásoktól egyre inkább a közegészségügy felé tereltek.

A szóban forgó ukrán laborok munkája napjainkban már az embereket és állatokat veszélyeztető betegségek kutatására irányult. Az ilyen létesítmények segítségével adtak ki a tudósok riasztást a régióban pusztító afrikai sertéspestisre.

Tárolnak az ukrán laboratóriumok veszélyes biológiai anyagokat?

Úgy tűnik, hogy igen. A betegségek kutatásához nélkülözhetetlen, hogy veszélyes kórokozókat is tanulmányozzanak a szakemberek. Az Egyesült államok és a WHO ezért is sürgeti az ukránokat, hogy minden anyagot semmisítenek meg, mielőtt olyan támadás érne egy ilyen létesítményt, melynek következtében katasztrofális járvány szabadulna el.

Akkor nincs miért aggódni?

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Moszkva továbbra is fenntartja biológiai fegyverprogramját annak ellenére, hogy aláírta az ezt tiltó egyezményt.

A hét elején Jen Psaki azzal vádolta a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot, hogy „hosszú és jól dokumentált múltja van” vegyi fegyverek használatában. A Fehér Ház szóvivője példaként hozta fel Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezését, valamint a vegyi fegyverek bevetését Szíriában. Psaki figyelmeztetett, hogy Moszkva vádjai az állítólagos ukrajnai biológiai fegyverekről valójában csak előkészítése lehet az orosz biológiai vagy vegyi fegyverek bevetésének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ajánlásgyűjtési háború: Orbánék egy olyan adattal ünnepelnek, ami a választási iroda szerint nem is létezik
Kocsis Máté és a kormánymédia 196 ezer fideszes és 110 ezer Tiszás ajánlásról beszélt szombat után. A számháború elfedi, hogy a pártok a hivatalos mellett saját támogatói íveket is gyűjtenek.


Számháború robbant ki a választási ajánlásgyűjtés első napja után, miután a Fidesz fölényes győzelmet hirdetett, a Tisza Párt pedig rekordmennyiségű aláírásról beszélt. A kormánypárti politikusok és a propaganda azt harsogták, hogy a Fidesz 196 ezer ajánlást gyűjtött, míg a Tisza Párt csak 110 ezret. Ilyen adat azonban a Nemzeti Választási Iroda szerint valójában nem létezik.

A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ kérte ki a választási irodától, hogy szombat délután 16 óráig melyik párt hány ajánlóívet adott le. Az adatok szerint a Tisza Párt 13 806 darab ívet, a Fidesz–KDNP pedig 24 523 ívet juttatott vissza. Mivel egy íven legfeljebb 8 ajánlás szerepelhet, ebből számolták ki a 110 és 196 ezres számot. A Nemzeti Választási Iroda azonban a Telexnek küldött válaszában egyértelművé tette a helyzetet.

„Arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le”

– írták.

A választási törvény szerint az irodák nem számolják össze az összes leadott ajánlást. „Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot” – áll a törvényben, ami egyéni választókerületi jelöltenként 500 érvényes ajánlást jelent. A jelöltek bármennyi ajánlóívet igényelhetnek, és azokat akár üresen vagy félig kitöltve is visszavihetik. A leadott ívek száma tehát nem árulja el, hogy valójában hány aláírás szerepel rajtuk.

A kormányoldal kommunikációját ez nem befolyásolta. Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videó jelent meg ezzel a szöveggel: „Tiszás lebukás, fölényes fideszes győzelem. 1:0 ide”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig videóüzenetben jelentette ki: „Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda hivatalos számai alapján a Tisza nem 250 ezer, hanem 110 ezer ajánlást adott ma le, a Fidesz pedig 196-ezret. Ez fölényes Fidesz-győzelem. Gondold át!”

Magyar Péter szombati sajtótájékoztatóján reagált a vádakra. Elmondta, hogy a jelöltséghez szükséges hivatalos ajánlásokat gyorsan összegyűjtötték és le is adták. A Facebook-posztjában említett 250 ezer – ami délutánra már 300 ezerre nőtt – nem ezeken, hanem a Tisza Párt saját, támogatói ívein gyűlt össze. Ezekkel a párt a későbbi kapcsolattartást szeretné megkönnyíteni, és a valóságtartalmukat ugyanúgy nem lehet ellenőrizni, mint a Fidesz által közölt számokat. „Teljesen mindegy, hogy az Alapjogokért Központ mit számol, mit hazudik, mit hamisít” – fogalmazott Magyar Péter. Ígérete szerint a támogatói aláírásgyűjtést március 6-ig folytatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: Nem korlátozzuk az ukrán energiaellátást az ott élő magyarok miatt, de az új szankciós csomagot blokkoljuk
A miniszter bejelentette, hogy a leállított olajtranzit miatt a kormány vétózza az Ukrajnának szánt uniós pénzeket és szankciókat. A döntés hátterében a Barátság kőolajvezeték január végi leállása áll.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 22.



Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hadikölcsönt és a következő szankciós csomagot is, amíg Kijev újra nem indítja a leállított kőolajszállítást a Barátság vezetéken. A kormány vasárnapi bejelentése szerint a hazai ellátás biztosítására már felszabadították a stratégiai olajtartalék egy részét, és tengeri úton is érkezik utánpótlás.

A bejelentést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette az Energiabiztonsági Tanács ülése után a Facebookon – írta a Portfolio. A tárcavezető felidézte: a magyar álláspont szerint az ukránok a héten döntöttek úgy, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, amire a kormány több ellenlépéssel reagált.

„Felszabadítottuk az olajtartalék egy részét, és már tengeri úton elkezdtük beszerezni az utánpótlást, ami már úton is van. Döntést hoztunk a héten arról, hogy leállítjuk a dízel üzemanyag szállítást Ukrajnába, ami az ukrán importnak mintegy 10 százalékát jelentette, és döntöttünk arról, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós hadikölcsön kifizetését Ukrajnának”

– közölte Szijjártó Péter. A miniszter hangsúlyozta: világossá tették, hogy amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást, addig az Ukrajna számára fontos uniós döntéseket mind blokkolják.

A Barátság kőolajvezeték Magyarországra és Szlovákiába tartó ága január 27-én állt le, ukrán tájékoztatás szerint egy orosz dróntámadás rongálta meg az infrastruktúrát. Kijev hivatalosan visszautasította a magyar és a szlovák kormány „zsarolását és ultimátumait”, jelezve, hogy a fenyegetések az agresszor érdekeit szolgálják. Az Európai Bizottság szerint Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonsága rövid távon nincs veszélyben, ugyanakkor összehívta az uniós Olajkoordinációs Csoport rendkívüli ülését.

A villamosenergia-ellátás kérdésében a kormány ugyanakkor óvatosabb. Szijjártó Péter szerint ebben a kérdésben különös óvatosságra van szükség, mivel a határ másik oldalán is élnek magyarok, és az export leállítása elsősorban Kárpátalját érintené. „Ugye Ukrajna villamosáram importjának majdnem a fele Magyarországról származik” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a vitájuk nem az ukrán emberekkel, hanem az ukrán kormánnyal van.

A kieső orosz kőolajat részben a horvát Adria-vezetéken keresztül pótolják, amelyen már most is érkezik nem orosz eredetű nyersolaj a Molhoz. A kormány emellett mintegy 1,8 millió hordó kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből, amihez a Mol kapott elsőbbségi hozzáférést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Templom is megsérült, utórengések is jöttek a 4,35-ös földrengés után a szlovák–magyar határnál
Szombat délután a szlovák–magyar határnál pattant ki a 4,35-ös rengés, melyet egy 2,5-ös utórengés követett. Míg itthon nem jelentettek kárt, a csallóközi Balonyban egy kegytemplom is megrongálódott.


Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.

A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.

A katasztrófavédelem közlése szerint a 18:44-kor észlelt utórengés epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 17 kilométerre, északkelet irányban volt. Károkról eddig itthon nem érkezett bejelentés a hatósághoz. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte, „dolgoznak az adatok manuális értékelésén, hogy pontos információkat adhassanak a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról.”

Azt is közölték: "Az utórengések egy nagyobb földrengést követő természetes folyamat részét képezik, és általában egyre ritkábbá és gyengébbé válnak az idő múlásával."

A Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek. A mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. A rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezeknek a szerkezeteknek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik. A térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek: 1996 és 2018 között két kisebb rengést is észleltek ezen a területen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint 60 körzetben már hibahatáron túl vezet a Tisza a Fidesz előtt
A Tisza Párt kampányindító rendezvényén ismertette a párt belső méréseit. Az adatokkal Orbán Viktor békéscsabai kijelentésére is reagált, aki 65 fideszes győzelmet jósolt.


A második kerületben tartott kampánynyitóját követő sajtótájékoztatón reagált Magyar Péter Orbán Viktor videójára, amelyben a miniszterelnök azzal vádolta, hogy „hazugságspirálba keveredett” az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban. A TISZA Párt alelnöke szerint, amikor Orbán Viktor vádol valakit hazugsággal, az olyan, mintha Deutsch Tamás vádolna valakit drogozással. Magyar Péter állítja, a Fidesz pultjai nagyrészt üresen álltak, mert „egyszerűen féltek kijönni a közterekre”, miközben a TISZA aktivistáinál országszerte kígyózó sorok voltak.

Azt is elmondta, hogy az Alapjogokért Központ által kikért adatok és az ő közlései közötti különbségre az a magyarázat, hogy miután a 106 egyéni jelöltjük számára összegyűlt a szükséges 500 érvényes ajánlás – ami a legtöbb helyen szerinte egy óra alatt megvolt –, támogatói íveken folytatták az aláírások gyűjtését. „Amit mondtam, az tény, hogy délután három óráig több mint 300 ezer aláírás gyűjtötte a jelöltjeink és a több mint 10 ezer önkéntesünk” – jelentette ki.

Hozzátette, szerinte a miniszterelnök is valótlanságot állított, amikor délelőtt 10 órakor azt közölte, hogy a Fidesz jelöltjei már minden aláírást összegyűjtöttek. Ezt Magyar Péter azért tartja hazugságnak, mert a választási iroda honlapja alapján a fideszes képviselők jelentős része akkor még le sem adta az íveket, és a TISZA 106 jelöltjét jóval korábban vették nyilvántartásba, mint a kormánypártiak többségét.

Magyar Péter a TISZA saját méréseire hivatkozva arról is beszélt, hogy 60 körzetben hibahatáron túl vezetnek, 20 körzetben vezetnek, további 20-21 körzetben pedig egál vagy 3-7 százalék a különbség.

A pártelnök a 2024-es EP-választáson elért 29,6 százalékos eredmény után most az országgyűlési választást „népszavazásnak” tekinti, ahol a kérdés az lesz: Fidesz vagy Tisza. Ennek megfelelően magabiztosan jelentette ki, hogy a választást „a Tisza meg fogja nyerni, nem kicsit, hanem nagyon, nagyon-nagyon”.

Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök éppen aznap Békéscsabán azt mondta, a Fidesz a 106 választókerületből 65-ben nyerne most vasárnap, ami visszalépés a tavaly még emlegetett 80 nyerhető körzethez képest. A független közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak: több intézet is a Tisza Párt vezetését mérte az elmúlt hónapokban a biztos pártválasztók körében, de a kormánypárti hátterű felmérések a Fidesz előnyét jelezték.

A rendezvény utáni sajtótájékoztatón a személyes támadások is előkerültek. Lázár János azon kijelentésére, miszerint volt felesége segítette őt jól fizető állásokhoz, Magyar úgy reagált: „szerintem ez már egy lerágott csont”. Hozzátette, a Fidesz kampánygépezetében „általában a legnagyobb hülyességet Lázárnak adják, nekiben nagy gyakorlata van”. Megjegyezte, Lázár János „a múlt”, és szerinte a volt miniszter a jövőben a „Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalnak” lesz az egyik ügyfele.

A drogozással kapcsolatos vádakra úgy reagált, szórakoztatónak tartja, hogy „a Deutsch Tamás pártja, vagy Rogán Antal pártja, vagy Nagy Márton pártja” vádaskodik ilyesmivel.

Megismételte, hogy bármikor hajlandó újabb drogtesztet csináltatni, és erre a kormány tagjait is meghívja. Az esetről, ahol egy buliban kábítószernek tűnő anyagot látott, azt mondta: „annak tűnt, fogalmam sincs, hogy az volt-e vagy nem”. Azt is elmondta, nem tartózkodott sokáig abban a helyiségben. „Ha tanultam valamit ebből az esetből, akkor az nem a droggal kapcsolatos, hanem mással, hogy felmelegítve az csak a töltött káposzta jó” – utalt arra, hogy azt a bizonyos estét volt barátnőjével Vogel Evelinnel töltötte, és erről titokban felvétel is készülhetett.

A többi ellenzéki párttal, így a Kutyapárttal kapcsolatban kijelentette: „nem szeretnék üzenni nekik”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden szavazat számít, és mindenkinek van felelőssége. Szerinte a választók ítéletet fognak mondani azokról a tömörülésekről, „akik ebben a helyzetben a saját sorsukat fontosabbnak tartják, mint a hazájuk sorsát”. Bizonyos politikai erőkkal kapcsolatban felvetette, hogy „esetleg küldik őket, kérik őket, fizetik őket”.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha mégsem a TISZA nyeri a választást, azt válaszolta, nem foglalkozik ezzel a lehetőséggel.

„Ezt a választást a TISZA meg fogja nyerni. Nincs más opció” – jelentette ki, majd történelmi párhuzamokat vont Hunyadi Jánossal és Dobó Istvánnal, mondván, ők sem B vagy C opciókban gondolkodtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk