SZEMPONT
A Rovatból

Telkes András: A titkosszolgálatok esetében bonyolultabb lehet a nyomok eltüntetése, mert ott sokkal zártabb informatikai rendszerek működnek

Az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese szerint a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akcióról szóló döntés felső politikai szinten születhetett meg. Hogy eljussanak hozzájuk, át kell világítani a szolgálatokat, és a baráti magáncégeket is fel kell térképezni.


Hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított a Központi Nyomozó Főügyészség Szabó Bence állításai alapján, aki szerintn az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomást gyakorolt rájuk, hogy házkutatást tartsanak a Tisza Párt informatikusainál. Magyar Péter szerint a titkosszolgálati akcióval a legnagyobb ellenzéki pártot akarták megsemmisíteni. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a nyomozás kiterjed-e arra is, ténylegesen ki próbálkozhatott a Tisza Párt elleni akcióval, ki az a titokzatos Henry, aki a botrányt kirobbantó Direkt36 szerint arra próbálta rávenni a Tisza volt informatikusát, hogy épüljön vissza a pártba, és adjon hozzáférést a rendszereikhez.

Eljuthat-e a mostani nyomozás Henry azonosításáig? Hogyan derülhet ki, részt vettek-e magán titkosszolgálatok is az akcióban, ahogyan azt a tiszások gyanítják? És eljutatnak-e a hatóságok a politikai megrendelőkig? Erről beszélgettünk Telkes Andrással, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettesével.

— A mostani nyomozásnak, amely Szabó Bence állításai nyomán indult, mit vizsgál pontosan?

— A fő kérdés az, hogyan fordulhatott elő, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól korábban érkezett meg a papír Szabó Bencéék egységéhez, mint maga a névtelen feljelentés. Ez azt mutatja, hogy az AH előbb tudott erről a névtelen dologról, és már presszionálta a nyomozókat, hogy hogyan nyúljanak bele az ügybe. Kiderült az is, hogy az indok, amivel az AH formálisan ezt az egészet kérte, tehát, hogy itt valamilyen gyermekpornógráfiai dolog van, megalapozatlan volt, mert semmi ilyesmit nem találtak sem Buddha-nál, sem Gundalf-nál.

Úgy tűnik, mintha az AH megalapozatlanul, hamis vád alapján kérte volna a rendőrséget arra, hogy ilyesmit csináljon.

Az is hozzátartozik, hogy amint a sajtóból tudjuk, valószínűleg presszionálták a rendőröket, hogy mit csináljanak. Ez az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is felvet kérdéseket. Jogsértést jelenthet önmagában az is, hogy egy titkosszolgálat presszionálja a rendőrséget, aminek függetlenül kéne működnie. Ráadásul ehhez jön az is, hogy ez a vád nem volt igazán megalapozott. Tehát itt szerintem most a dolognak ezt a részét vizsgálhatják.

— Az kiderülhet a mostani nyomozásból, hogy kicsoda Henry?

— A Gundalf elleni nyomozás ugyan azután jött, hogy Gundalf nyilatkozatai alapján Henryék rájöttek arra, hogy lebuktak, de a Henry-féle történet teljesen más, mert annak nem volt rendőri szála semmilyen formában. Azt a titkosszolgálatok csinálták, vagy a titkosszolgálatok közreműködésével, nevezzük így: „baráti cégek” lehettek részesei. Azt is meg lehet vizsgálni természetesen, hogy mennyiben volt jogszerű ez a tevékenység, vagy mennyiben volt jogszerűtlen. Én azt gondolom, amikor a kormány majd elkezd foglalkozni a titkosszolgálatokkal, és kiderül, hogy milyen lesz a Magyarországon kialakuló titkosszolgálati rendszer, akkor mindenképpen meg kell vizsgálni a szolgálatok működésének jogszerűségét.

A legerősebb ellenzéki párt ellen működtették a titkosszolgálatokat, ami mindenképpen szembement a nemzetbiztonsági törvénnyel.

Tehát ilyen szempontból valószínűsítem, hogy itt valamilyen jogsértés történt, és ezt teljes egészében ki kell vizsgálni. De nemcsak azt, ami az Alkotmányvédelmi Hivatalban történt, hanem azt is meg kell nézni, hogy pontosan ezeket az akciókat, cselekményeket kik követték el. Tehát az AH munkatársai voltak-e, illetve volt-e valamilyen kiszervezés olyan „baráti cégekhez”, amelyeknek a tulajdonosi vagy vezetői köre volt AH-s munkatársakból áll. Ebben az esetben szintén minden ilyen jogszerűségi kérdést meg kellene vizsgálni, és csak azután lehet azt mondani, hogy van valamilyen megalapozott gyanú. Viszont ha ez felmerül, akkor természetesen jogi útra lehet terelni, és a nyomozásba bekapcsolódhat a rendőrség. Nagyon sok függ attól, hogy milyen lesz a kialakuló titkosszolgálati rendszer.

Mivel az állami szféra működése erősen  eltorzult, mindenképpen célszerű lenne, ha létrejönne egy tárca nélküli miniszteri poszt, ahol a miniszter az összes magyar titkosszolgálatot felügyelné, kezdetben irányítaná.

Ezáltal a végrehajtó hatalom részéről megerősödne a törvényesség felügyelete és elvárása. Ennek a munkának az egyik eleme kellene, hogy legyen, hogy valamennyi titkosszolgálatnál (nemcsak az AH-nál) felülvizsgálják a működés törvényességét az elmúlt évek, de különösen 2022 óta.

— Ha elindul egy valódi, mélyreható vizsgálat, a nyomozó ügyészségnek van hatásköre arra, hogy a titkosszolgálatoknál nyomozzon?

— Először a titkosszolgálatoknak kellene belülről megállapítaniuk, a felügyelő miniszter irányításával, hogy ilyesminek a gyanúja fölmerül-e. Össze kell gyűjteni és biztosítani az erre vonatkozó összes bizonyítékot. Amikor látszik, hogy megalapozott lehet a törvénysértés gyanúja, akkor ezt büntetőeljárás keretében lehet folytatni, ebben az esetben valószínűleg a nyomozó főügyészség jöhet szóba. De én nem vagyok jogász, ezt nem tudom pontosan megmondani.

De első körben mindenképpen a szolgálatoknak kellene egy ilyen vizsgálatot lefolytatniuk.

Persze erre lehet azt mondani, hogy ha ők csinálták, akkor hogy várható el tőlük, hogy ezt kivizsgálják. Én két dolgot gondolok ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy egy száznapos program keretében biztosan meg lehet csinálni a szolgálatok irányítási rendszerének teljes átalakítását egy tárca nélküli miniszteri rendszerben. Össze lehet gyűjteni és fel lehet tárni az összes bizonyítékot. Ne felejtsük el, hogy ezekben az akciókban nem az egész munkatársi gárda vett részt, hanem viszonylag kis számú munkatárs.

Ráadásul van egy úgynevezett belső konspiráció is a szolgálatoknál, tehát nagyon kevesen ismerik egészében azt, amit egy akció keretében megcsinálnak. Így lehetett ez a Gundalf-Buddha ügyben is.

A többiek pedig úgy kaphattak részfeladatokat, hogy nem volt rálátásuk az egészre. Tehát én azt hiszem, itt egy behatárolható munkatársi létszámról van szó, ezért nem gondolom, hogy a szolgálatok ennek akadályai lennének. A szolgálatok munkatársainak többsége is megkönnyebbüléssel fogadta, hogy vége lett ennek a rendszernek, amelyben állambiztonsági feladatokat kellett végezni.

— Hallunk iratmegsemmisítésekről. Ez akadálya lehet egy teljes körű feltárásnak? Vagy azoknak van igazuk, akik szerint a 21. században nem lehet simán papírok ledarálásával eltüntetni az aktákat?

— Sok mindent el lehet tüntetni. Attól függ, mennyiben és milyen mértékben iktatták azokat az anyagokat, amelyeket most ledarálnak. Egy dolog, ha olyan anyagokat próbálnak ledarálni, amik a belső iktatórendszerben is könyvelve vannak, mert onnan nehezebb eltüntetni a nyomokat. De ahogy arról Szabó Bence is beszámolt, a nyomozati cselekményeket és eredményeket nem a rendszerben, hanem külön Word-dokumentumokban kellett rögzíteniük. Ha ezek ilyen, az iktatórendszeren kívül keringő papírok voltak, akkor meg lehet próbálni, hogy valamilyen mértékig ledarálják és a rendszerekből eltüntessék őket.

A titkosszolgálatok esetében bonyolultabb lehet a dolog, mert ott sokkal zártabb informatikai rendszerek működnek.

Ott nagyon nehéz a saját informatikai rendszerükben úgy elrejteni dokumentumokat, hogy azok elektronikusan ne legyenek iktatva. De külön számítógépek mindig vannak, és akár egy laptopon is meg lehet írni olyan papírokat, amiket aztán le lehet darálni. Fel kellene tárni azt is, hogy a Külügyminisztériumon kívül hol és milyen jellegű iratmegsemmisítésekre kerülhetett sor.

— Említette, hogy az AH-n kívül magántitkosszolgálatok is részt vehettek az akciókban. Erre mutatnak jelek?

— Mindenképpen meg kell nézni, hogy kik és hogyan csinálhattak ilyeneket. Amennyire ezt jelen pillanatban látni lehet, ez úgy működött, a titkosszolgálatoktól kilépett volt vezető munkatársak hozhattak létre vagy alapíthattak cégeket, némi támogatással. Az a probléma, hogy ezek a cégek az Orbán-rendszerben jöttek létre és itt szocializálódtak. Tehát teljesen elfogadott és normális volt az, hogy amit a rendszer elvár tőlük, azt teljesítik. Itt többféle dolog fordulhatott elő. Az egyik, hogy ahogy a szakzsargonban mondják, humán erőkkel próbálták kiszolgálni a hatalom érdekeit, vagy a hatalomtól kapott feladatokat. Itt merül föl például az a kérdés, hogy Henry egy ilyen cégnek a munkatársa volt-e titkosszolgálati tapasztalatokkal, vagy pedig ő bent ült az AH-ban. A dolog másik része, hogy ezek a cégek számos szolgáltatást nyújthattak a titkosszolgálatoknak, illetve végezhettek számukra beszerzéseket. Itt egy kölcsönös függés alakul ki, amikor a titkosszolgálat technikai működésének számos feltételét egy ilyen cég biztosítja, és ebből elég nagy haszonra lehet szert tenni.

Alaposan meg kell vizsgálni, hogy melyik titkosszolgálattól milyen munkatársak kerültek ki, milyen cégeket alapítottak, és ezeknek a cégeknek milyen az együttműködése a titkosszolgálatokkal.

Milyen beszerzésekben működtek, mekkora összegekről van szó. Ezt az egészet tényszerűen és nagyon alaposan, minden boszorkányüldözés nélkül kivizsgálni. A kétharmad birtokában újra kell írni a nemzetbiztonsági törvényt is, és jogi szempontból nagyon alaposan át kell gondolni, hogy milyen lehet a titkosszolgálatok és a magánszféra, a magáncégek együttműködése.

— Hogy a csudában lehet egy ilyen magántitkosszolgálatot vagy céget alapítani? A titkosszolgálati tevékenységnek gondolom, nincsen TEÁOR-száma...

— Egy dolog az, hogy mi van leírva a papírra, és hogy ehhez képest mit bír el a gyakorlati tevékenység. Nincs leírva, hogy „magántitkosszolgálati tevékenységet végző cég”, sőt, ezek papíron teljesen normális cégekként működnek. De szeretnék visszautalni arra, hogy itt kialakult egy olyan rendszer, amikor a politikának elvárásai voltak a magáncégekkel szemben. Ha volt titkosszolgálati munkatársak kerültek ki és az ő irányításukkal működtek ilyen cégek, akkor előfordulhat, hogy nem volt túl sok kérdés, hogy ezt a feladatot végre kell-e hajtani vagy sem. Az egy másik kérdés, hogy ehhez képest mi volt a papíron. De hangsúlyozni kell, hogy valószínűleg nem ez volt a fő csapásiránya a tevékenységüknek. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy

különböző beszerzésekben, működési feltételek biztosításában vettek részt. Feltehetően anyagilag sem jártak túl rosszul ezek a cégek vagy az ebben résztvevők, és emellett még adottak voltak ezek a feladatok is.

Természetesen ezeknek a jogszerűségét is pontosan ki kell vizsgálni. Látni kell azokat a dossziékat, ha vannak ilyenek, amelyek alapján ilyen feladatokat adtak ki. Meg kell nézni, hogy erről készültek-e és milyen jelentések készültek. A kivizsgálást nehezíti, ha magáncéget kértek meg ilyen feladatok végrehajtására, mert nem biztos, hogy ott minden egyes lépés le volt papírozva. Ha ezt egy titkosszolgálat hajtja végre, akkor elviekben minden egyes lépésről, eseményről, találkozóról jelentésnek és dokumentumnak kell készülnie. Például, amikor a Henry és Gundalf közti üzenetváltás-sorozat volt: ha ilyen üzenetváltások voltak, és Henry titkosszolgálati munkatárs volt, akkor minden egyes ilyen üzenetváltásról nagyon pontos dokumentációnak kellene rendelkezésre állnia az Alkotmányvédelmi Hivatalban. Ha ezt kiszervezték valamilyen informális módon egy magáncéghez, akkor közel sincs garancia arra, hogy ott pontos dokumentáció áll rendelkezésre.

— Ha én egy ilyen céget vezetnék, látva a politikai változásokat, most ész nélkül próbálnám eltüntetni. Fennáll a veszély, hogy mire elindul egy valós nyomozás, már nem lesz mit találni?

— Ilyen kockázat van, de két dolgot szeretnék hangsúlyozni. Valamilyen módon nyoma kell, hogy legyen a szolgálatoknál annak, hogy mire kérték meg ezeket a cégeket.

Az a döntés, hogy a Tisza Pártot be kell dönteni informatikai oldalról, biztos, hogy felső politikai szinten született meg.

— És ez valahol le lehet írva? Szó szerint?

— Valahol a szolgálatoknál ennek valamilyen módon nyoma kell, hogy legyen. Nem biztos, lehetett szóbeli utasítás is, de valamilyen szinten elviekben le kellett papírozni. Ha ennek sehol nem találni nyomát, az azt jelenti, hogy „fehér papíros” módszerrel csinálták, tehát nem volt igazi dokumentáció. Ez is egy nagyon súlyos jogsértés. Ilyen esetben a munkatársak kikérdezésével lehet ennek valamilyen mértékben utánajárni. Ezeknek a cégeknek a kapcsolatait teljesen nem lehet eltüntetni. Az a benyomásom, hogy ez a humán erőkkel végzett feladat a tevékenységüknek a kisebbik részét tette ki. Ahol igazából anyagi szempontból jelentős összegek mozoghattak, azok inkább a beszerzések és szolgáltatások voltak, annak pedig mindenképpen van papíron nyoma. Ebből azért lehet következtetni arra, hogy milyen cégek lehettek a főszereplők.

— Tegyük fel, a nyomozás eljut a cégekig, de igazából a politikai megbízókig kellene eljutni.

— Igen, mert ilyen esetben, ha politikai megbízás volt, akkor a politikai döntéshozó a felbujtó szerepében van. Ha politikai megbízás volt, akkor a politikai döntéshozó a felbujtó szerepében van. Mint ahogy valószínűleg ez lehet a helyzet az ukrán pénzszállítók elleni, feltételezhetően állami terrorcselekménnyel is. Hiszen ott a politikai döntéshozó volt az, aki erre utasítást adott és a döntést meghozta. Itt az a kérdés, hogy ezt egyfelől mennyire lehet dokumentálni, másfelől a tényfeltárás során a munkatársak által elmondottak mennyiben bizonyíthatók, illetve alátámaszthatók. Az írásbeli dokumentumoknak, az elektronikus rendszerekben meglévő nyomoknak, illetve a munkatársi meghallgatásoknak lesz meghatározó szerepe.

— Mennyi reális esélye van, hogy eredményes lehet egy ilyen vizsgálat, és milyen hosszú munkáról beszélünk?

— A száznapos program egyik pontjának a titkosszolgálatok területén ennek kellene lennie.  Valamennyi szolgálat esetében az ilyen jellegű kérdéseket átfogóan ki kell vizsgálni. Annak alapján, hogy mit lehet feltárni egy ilyen száznapos program végére, vagy egyes esetekben talán hamarabb, ha megvan a megfelelő mennyiségű és minőségű bizonyíték, akkor jogi eljárásokat is lehet kezdeményezni. Ezt nagyon nyíltan kellene kommunikálni a társadalom felé.

— Tehát azt gondolja, hogy három hónapon belül fel lehet tárni releváns tényeket?

— Igen, azt gondolom, mert a titkosszolgálatok viszonylag gyorsan visszaállíthatók a jogállami és nemzetbiztonsági működésre.

Meggyőződésem szerint a munkatársi gárda többsége ezt várja, és ez segíteni fogja, hogy az ilyen kérdéses dolgok is kiderüljenek.

Az állambiztonsági feladatokat azonnali hatállyal le lehet állítani, azok már nagyjából le is álltak. Tehát a politikai, morális és talán még a pszichológiai feltételek is adottak ahhoz, hogy ezt a munkát gyorsan el lehessen végezni. Szükséges is gyorsan cselekedni, mert ezektől a függésektől és a törvénysértésekben részt vett munkatársaktól meg kell tisztulnia a szolgálatoknak.

— A politikai megbízókhoz is el lehet jutni annyi idő alatt?

— Abban az esetben, ha ehhez megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, igen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk