prcikk: Kukkolunk, pletykálunk, tiltunk – avagy így élünk a társasházakban manapság | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Kukkolunk, pletykálunk, tiltunk – avagy így élünk a társasházakban manapság

Szerzőnk általános iskolás kora óta él ugyanabban a 36 lakásos társasházban, így szerinte 'volt itt már minden'. De az a fokú intolerancia, ami az utóbbi években jellemző, még őt is meglepte.


A mi társasházunk 1980-ban épült. Akkoriban az első emeletre beköltöztek a nénik és a bácsik, idősebbek, akik, mint Lenke néni és Taki bácsi a Szomszédokból, eladták magánházaikat, és kisebb lakásban zárták le szépen, csendben és méltón az életüket. A többi emeletre akkoriban 25-45 közötti fiatal párok cuccoltak be. Volt, akivel érkeztek iskolás gyerkőcök, ezért a ház előtt füves, parkos rész lett kialakítva padokkal és jó pár facsemetével. Együtt bandázott a ház körül a Kriszta, az Edit, a Nóra - vagy az Iván és az Endre.

Aztán bekövetkezett nálunk is a baby boom: talán az Attila volt az első babánk (a ház babája), de jött a Zolika, meg a Máté, első lányként pedig a Réka. Tíz év alatt körülbelül húsz baba érkezett a társasházba, akik néha kánonban bömböltek, majd évekkel később együtt bandáztak és labdáztak a ház körül. Nőttek ők is, ahogyan a facsemeték.

Ahogyan akkoriban minden magyarországi paneltömbben, nőttek és cseperedtek az óvodányi létszámú gyerkőcök, akiknek a visongására a házak előtti játszótereken maximum azt mondták az ott élők: fiatalság, bolondság. Csupán talán akkor szaladt fel a házmester bácsi szemöldöke, ha a Janika focilabdája berepült az Irma néni konyhaablakába.

Ennyi múltidézés után repüljünk a jelenbe. 2017-18-ban a konzervatóriumot frissen végzett hegedűs ismerősöm immár a harmadik albérletből lett páros lábbal kirúgva, mondván: előfordul, hogy délután ötkor gyakorol egy órácskát. De hát panasz jött rá, nem is egy. Volt, ahol petíciót írtak a lakók. A mi házunkban anno az Évi a másodikról zongorázott. Már nagyon unalmas volt a Für Elise, de soha, senki nem szólt. Az Attila meg gitározott, míg Ivánka furulyán tanult. Az én hegedűművész ismerősöm mindeközben most ismét albérletet keres. Az egyik hirdetésre a színházi próbáról ment el, a főbérlő csak annyit mondott:

"Maga jöhet, AZ OTT nem." Az "AZ OTT" természetesen a hegedű volt.

Nem füvezik, nem visz fel háremet hajnal háromkor a lakásába, hogy tuc-tuc zenére pogózzanak, csupán alkalmanként gyakorol, szigorúan este nyolc előtti időszakban. De nem teheti meg, mert azonnal fellázad ellene a ház.

A társasházak előtti játszóterek ma már konganak az ürességtől. Gyerek sincs, ha mégis akad, őket nem is ismerik a lakók. Rokonom panelben él, ő mesélte: házukban jelenleg három óvodás él, egy testvérpár és egy egyke kislány. Néha lemennek a ház elé és labdáznak, olyankor összeszalad a ház és az ott élő nénik egy emberként bólogatnak: ez a visongás valami ELVISELHETETLEN. Uram bocsá' jön látogatóba egy kisbaba és sír, az aztán meg végképp katasztrófa. Hogy nem képes felvenni az anyja... Egy barátnőm a napokban megmutatta az ő házuk társasházi szabályzatát. Arra kért, se ezt az okiratot, de még a település nevét se írjam bele ebbe a cikkbe, úgyhogy maradjunk annyiban: ma, valahol Magyarországon, egy vidéki kisváros paneltömbjének 60 lakásos tízemeletesében élnek eme szabályok.

Többek között a lakók nem vihetnek be állatokat otthonaikba. Egy darab macska engedélyezett, esetleg egy darab hörcsög, pinty vagy papagáj, aztán slussz. A szerző, ki ezen sorokat épp írja, otthonában kettő macskát tart. Gőzöm sincs, mi lenne a retorzió, ha abban a bizonyos házban élnék, vajon elvennék az egyik cicámat? Vajon megvétóznák eleve a beköltözésemet?

Kutyát tartani - ezen szabályzat szerint - kizárólag az összes lakó egyöntetű (tehát 100%-os) igenje mellett engedélyezett. Tudod, a parlamentben simán lehet kétharmaddal vagy egyszerű többséggel dönteni egy egész ország sorsára ható döntésekben, de egy panelházban már 100%-os döntés kell. Egy kutya miatt!

Ami képtelenség, hiszen az elsőn a Géza bácsi már rég nem nyit ajtót senkinek, a Vali néni tök süket, a negyediken egyetemisták élnek, a tulaj pedig Kanadában, a hetediken azt a két lakást az ügyvéd úr befektetésnek vásárolta és még tök üres. Nem mondom, hogy nagy testű ebnek panelházban a helye (a kutya miatt és nem az ember miatt), de hogy egy kisebb méretű pudli, mondjuk egy tacsi, kinek árt, el nem tudom képzelni. Ugat néha. Mert nem tud csiripelni. Az ember meg ordít néha, pedig tudna halkabban is kommunikálni. Sőt, a kutyák viszonylag ritkán hallgatnak heavy metalt, vagy bőgetik a szombat esti valóságshowt, de még sörösüvegeket is tök ritkán csapkodnak a konyha falának, ha épp felöntenek a garatra. Arról nem beszélve, hogy egy-egy ilyen házban mérhetetlenül sok egyedül maradt, megözvegyült idős ember él, akik számára egy kutyus vagy macska (sőt: kettő macska) nem más, mint terápia. Az ok, amiért a gazdinak van kedve újra és újra felébrednie reggelente.

Elérkeztünk egy olyan világba, ahol mindenkit minden idegesít: a síró baba, a játszó gyerek, a zenélő fiatal, a kutya, a macska, stb., stb., en bloc: a mások. Mindenki ideges mindenkitől. El fog jönni a jövő, amiben emberek állnak tök egyedül otthonaikban, és partvist döngetvén a mennyezetre érzik jól magukat...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szükségállapot és elhalasztott választás a gázvezeték miatt? Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz nem merészkedne idáig
A Török Áramlat elleni állítólagos merényletkísérlet után felmerült a szükségállapot lehetősége, de egy elemző szerint ez irreális forgatókönyv. Nagy Attila Tibor az uniós források azonnali felfüggesztésével és kiszámíthatatlan folyamatokkal indokolja, miért nem kockáztatna ekkorát a kormány.


A Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakasza elleni állítólagos merényletkísérletet az ottani hatalom a maga belpolitikai céljaira igyekszik kihasználni, de a magyarországi választási kampányra is komoly hatással lehet – mondta Nagy Attila Tibor politikai elemző az Ultrahangnak. Az elemző szerint az ügyben egyelőre kizárólag a szerb hatóságok és Aleksandar Vučić elnök információira lehet támaszkodni, aki a történtekkel erőt igyekszik demonstrálni, azt üzenve, hogy „megvédjük az ország biztonságát”.

A magyarországi helyzetet értékelve Nagy Attila Tibor kiemelte, nem lehet elvonatkoztatni a választási kampánytól, a felek közötti bizalmatlanságot pedig jól mutatja, hogy azonnal felvetődött a szükségállapot bevezetésének lehetősége. Bár ez végül nem történt meg, az elemző szerint a forgatókönyv beindította az összeesküvés-elméleteket. „Talán Vučić »jelet adott« Orbánéknak, hogy halasszák el a választást, a parlament kétharmada kihirdeti a szükségállapotot, és így Magyar Péter nem jut hatalomra” – vázolta a felmerült teóriát, ugyanakkor hozzátette, hogy nem látja ennek politikai realitását.

Szerinte egy ilyen lépés óriási kockázatokkal és kiszámíthatatlan folyamatokkal járna.

„Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországnak járó, még maradt uniós pénzeket szinte azonnal felfüggesztenék; a hadsereg bevetése tiltakozásokat váltana ki; az események kicsúsznának a politikai rendszer eddigi keretei közül. Nem gondolom, hogy a Fidesz idáig merészkedne” – fogalmazott. Ráadásul Orbán Viktor korábbi nyilatkozatai sem illeszkednek ebbe a képbe, amikor arról beszélt, hogy tudomásul kell venni, ha a másik oldal kap mandátumot. Az elemző szerint a szerb elnök és a magyar miniszterelnök szövetsége táplálja azokat az elméleteket, hogy Vučić segíteni próbál Orbánnak, de úgy véli, az ügy nem a választás elhalasztásáról, hanem a kampány befolyásolásáról szól.

Arra a kérdésre, hogy hamis zászlós műveletről vagy valós fenyegetésről van-e szó, az elemző óvatosan válaszolt, mondván, nincs hozzáférése titkos dokumentumokhoz. Ugyanakkor rendkívül kockázatosnak tartaná a szerb vezetés részéről, ha kiderülne, hogy az egész csak egy kitaláció volt. Állítása szerint, ha az események valósak, ha nem, Orbán Viktor mindenképpen lehetőséget kapott a cselekvésre.

„Ha másra nem, erre bizony jó volt a szerb hatóságok bejelentése: a Fidesz »megnyerte« a húsvét vasárnapot – aztán meglátjuk, mit kezdenek vele” – mondta.

A kormány a bejelentésre reagálva erőt tudott mutatni, és a miniszterelnök összehívhatta a védelmi tanácsot, majd bejelenthette a gázvezeték honvédségi ellenőrzését.

Nagy Attila Tibor szerint a nemzeti minimum elvárható lenne a terror elleni védekezésben, de a bizalomhiányért a Fidesz-kormányt terheli a nagyobb felelősség. Úgy látja, a titkosszolgálatokat Rogán Antal felügyelete alá helyezték, és a kormány többször is felhasználta őket belpolitikai ellenfelek lejáratására, példaként a „guruló dollárok” ügyét és a Magyar Péterhez köthető ukrán kapcsolatokról szóló jelentésrészletet említette. „Innentől a kormány roncsolta a bizalmat: azt akarta bizonyítani, hogy a Tisza Párt ukránokkal, ukrán kémekkel áll kapcsolatban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy meggyőző bizonyítékot erre nem látott.

Az elemző szerint a kormány a Tisza Párt lejáratásáért azt is bevállalta, hogy egy 51 perces, összevágott videót tesz közzé egy informatikus , Gundalf meghallgatásáról, ami szerinte szakmailag is aggályos, mert az„akár ellenérdekelt titkosszolgálat is képet alkothat a magyar szolgálatok embereinek kérdezéstechnikájáról, működéséről”.

A kampány hajrájáról szólva Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, a szerbiai bejelentésig úgy tűnt, a Fidesz alól kicsúszott a talaj.

„Az elmúlt két hét rémálom volt a Fidesznek az események uralása szempontjából” – mondta, utalva a nagy nézettséget elérő, kormánykritikus interjúkra.

Szerinte a Tisza Párt és támogatóinak történetmesélése izgalmasabb és átélhetőbb, mint a kormány nehezen befogadható, titkosszolgálati narratívája. Példaként említette a Tavaszi szél című filmet, amit „szakmailag kiváló propaganda-filmnek” tart, amely nagyon hatásosan teszi szimpatikussá Magyar Pétert. A vasárnapi eseményekkel azonban a Fidesz kísérletet tett arra, hogy visszavegye a „nyugodt erő” pozícióját.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Több százezer szavazat, ami akár át is billentheti a 2026-os választást a Fidesznek - A szavazat ára alkotóinak új videója
A Fidesz 53 választókerületet lefedő hálózatot épített ki a roma szavazók adatainak összegyűjtésére és mozgósítására - állítja Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója. A számítások szerint legalább 225 ezer választó adatait gyűjthették be.


Egy megbízható, régi ismerőse kereste meg még október első felében, aki „szabódva, kételyekkel teli” adott elő egy történetet – így indult Bod Tamás újságíró szerint az a feltáró munka, ami egy állítólagosan professzionálisan kiépített, a Fidesz legfelsőbb köreiig érő roma szavazatvásárlási hálózatról szól.

Bod A szavazat ára című filmet leforgató DE Akcióközösség új videójában beszélt a roma szavazatvásárló projektről, ami a forrása szerint „már messze nem egy 1.0-s változat”. Míg régebben szerinte az volt a módszer, hogy a szavazók lefotózták a Fideszre leadott voksukat, és kaptak érte pár ezer forintot, a mostani rendszer már merőben más.

Az újságíró szerint a rendszer a kormánypárt legfelsőbb köreiig ér, és a 106 egyéni választókerületből 53-ban, tehát pontosan a felében építették ki.

Bod Tamás azt állítja, mind az 53 érintett választókerület élén van egy roma vezető és egy helyettes, alattuk pedig összesen 68 adatgyűjtő dolgozik. Az előkészületek szerinte tavaly május és augusztus között zajlottak, a munka pedig szeptemberben „élesedett”.

Úgy tudja, a gyűjtőmunka egészen 2025. december 31-ig tartott, a lényege pedig az, hogy a roma emberektől minden, a voksoláshoz szükséges adatot – név, személyigazolványszám, lakcímkártya – begyűjtenek, hogy aztán a választásra mozgósítani tudják őket. Az 53 körzetet az alapján választották ki, hogy ott magasabb a romák aránya, illetve ahol a szoros eredményt a roma szavazatokkal a Fidesz a maga javára billentheti.

Bod belső információkra hivatkozva azt állítja, minden adatgyűjtőnek hetente 60-80 nevet kell „behoznia” adatokkal együtt, amelyeket elmondása szerint Kubatov Gábor emberei ellenőriznek, így hamis adatokat nem lehet leadni.

Az újságíró számításai szerint, ha ezek az információk igazak, akkor a rendszeren keresztül december végéig minimálisan 225 ezer nevet gyűjthettek be.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendszer szorosan illeszkedik a kisebbségi cigány önkormányzati hálózathoz, amely közel 1300 településen van jelen.

A finanszírozásról Bod Tamás azt mondta, a választókerületi vezetők havi 350 ezer, a helyettesek 300 ezer, az adatgyűjtők pedig 150 ezer forintot kapnak. Szerinte sokan nem meggyőződésből vagy a Fidesz iránti szeretetből csinálják, hanem pusztán megélhetésből. Főinformátoráról elmondta, azért szállt ki a rendszerből és fordult hozzá, mert „egy teljesen nyílt választási csalásban ő nem akart részt venni”.

Bod szerint nem is feltétlenül kell ezekre az emberekre haragudni. „Ők egész egyszerűen a megélhetésükre kell gondolniuk, és a megélhetésükre játszanak, ha most ezt csúnyán mondom, hogy otthon tudnak-e a lurkóknak enni adni vacsorát, ebédet, reggelit.” A műsor másik vendége szerint a rendszerben részt vevő helyi képviselőknek sokszor nincs is más választásuk, mert a nemzetiségi civil pályázatokat csak az tudja lehívni, aki része a rendszernek, enélkül pedig nem tud segíteni a saját közösségén.

Bod Tamás a Magyar Narancsban írta meg a történetet, és csalódottan tapasztalta, hogy a cikk nem kapott nagy sajtóvisszhangot.

„Most én nem akarok viccelődni, de mégis Dorogon volt egy személygépkocsi, elé tettek egy hókotró gépet; annak ötvenszer nagyobb sajtója volt, mint ennek a következő magyar választást lehet, hogy eldöntő roma szavazatvásárlási, voks-visszaélési projektnek” – fogalmazott.

A műsorban elhangzott, hogy a média érdektelensége párhuzamba állítható azzal, ahogy a többségi társadalom is magára hagyja a roma közösséget. „Itt nem az a lényeg, hogy a Fidesz kikényszeríti a szavazatokat, hanem az, hogy te nem voltál ott. Te nem segítetted, nem vetted észre, nem tettél te semmit” – hangzott el.

Az újságíró szerint a projekt legfelső szintű irányításáról Kubatov Gábor döntött, aki nem Sztojka Attila kormánybiztosra, hanem az Országos Roma Önkormányzat vezetéséből 3-4 emberre bízta a koordinációt. Bod szerint „ez gyakorlatilag a Kubatov-lista frissítésének és bővítésének a roma ága, ami egy hatalmas nagy ág”.

Hozzátette, ez csak az egyik, bár talán a legfontosabb ága a Kubatov-listának, amelyet állítása szerint a budai kerületekben is folyamatosan frissítenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem kap nagyobb figyelmet egy ilyen, a 2026-os választást potenciálisan eldöntő ügy, Bod az „országismeret hiányával” válaszolt. Szerinte „néha ki kéne lépni fizikailag is, meg szellemi értelemben is a Nagykörúton kívülre, és meglátni, hogy a vidéki tájakon, főleg a perifériás vidéki tájakon milyen kiszolgáltatottság van”.

A beszélgetés során a Tisza Párt is szóba került. Bod elmondta, érdeklődött a pártnál, hogy tudnak-e a rendszerről, és kiderült, van némi ismeretük róla. Ezt követően jelentette be Magyar Péter, hogy öt roma politikust fognak befutó helyre tenni az országos listájukon.

A finanszírozással kapcsolatban Bod Tamás azt mondta, minimum szürke, de inkább fekete pénzekről van szó, ő egy 1,3 milliárdos összegről tud, de szerinte ez mélyen alábecsült. Elmondása szerint a választások előtt közvetlen anyagi „motivációra” is számítani lehet. „Lehet persze krumpli, lehet ajándékcsomag, de lehet egy tíz- vagy egy húszezres” – mondta, példaként említve a 2022-es választást, amikor Békés megyében „táskás emberek” jártak és 10-20 ezer forintokat adtak a szavazatokért.

A rendszer legfelső szintű jóváhagyásáról Bod azt mondta: „Legjobb tudomásom szerint – és az informátoraim azt mondták – erre gyakorlatilag Orbán Viktor az áldását adta, tud róla.” Hozzátette, erről persze semmilyen írásos bizonyíték nem született.

Az újságíró arról is beszélt, hogy a főinformátora, a „koronatanú” végül a megfélemlítés és a megtorlástól való félelem miatt visszakozott, és nem vállalta, hogy akár elváltoztatott külsővel és hanggal is nyilatkozzon. „Itt tartunk ma Magyarországon, hogy a félelem uralkodik, és a félelem megy be mindenhova, és ez sajnos működik” – jelentette ki.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
180 milliós Lidl-bírság egy kifliért, érinthetetlen NER-es cégek - Kitálalt a GVH vezető közgazdásza
Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője a Partizánnak nyilatkozott a hivatal belső működéséről. Állítása szerint utasították őket, hogy bizonyos vizsgálatokat szüntessenek meg, más esetekben pedig óriásbírságokat kellett kiszabniuk politikai okokból.


A Gazdasági Versenyhivatal belső működéséről és a politikai nyomásról beszélt a Partizánnak Berezvai Zombor, a GVH versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője. A közgazdász szerint az utóbbi egy évben a korábbi szakmai viták látványosan eltolódtak a politika irányába, ezért vállalta a nyilvános megszólalást annak tudatában is, hogy ezzel – elmondása alapján – megsértheti a hivatal etikai szabályzatát.

Úgy beszélt, hogy a médiaszerepléseket előzetesen engedélyeztetniük kell, most azonban ezt nem tette meg, és számol a következményekkel.

„Valószínűleg holnap kitesznek ezért, vagy legalábbis indul egy etikai eljárás, aminek a vége az lesz, hogy megsértettem a szabályokat, tehát elvesztem ezt a pozíciót és ezt a munkát” - mondta.

Ennek ellenére fontosnak érezte, hogy beszéljen a tapasztaltakról, mert az elmúlt egy évben szerinte a GVH-nál is nagyon eltolódtak a dolgok a politika irányába.„Korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy egy ágazati vizsgálati jelentésben mi szerepeljen, mostanában erre egyre kisebb az esély.”

Szerinte a kontroll erősödése abban is megjelenik, hogy a kommunikációs vezetés beleír és átír szövegrészeket az ágazati jelentésekben.

Azt mondta, egy konkrét anyagba pozitív értékelés került az árréscsökkentésről, és állítása szerint jelezték feléjük: ezt nem is ildomos bírálni. Úgy fogalmazott, ő közgazdászként amellett érvelt, hogy egy intézkedés esetében nem elég a rövid távú árcsökkenés tényét nézni, a mellékhatásokat is fel kell tárni. „Ha arra köteleznénk a kiskereskedőket, hogy holnaptól mindent ingyen adjanak, az rövid távon mindenkinek jó lenne, de meg kell nézni a káros hatásokat is” - jelentette ki.

Ugyancsak beavatkoztak egy fúziós ügyben, ahol három szereplőből kettő egyesült volna.

Állítása szerint a GVH-ban megkezdett közgazdasági elemzést „felsővezetői utasítással” leállították, és néhány nap múlva az összefonódást jóváhagyták.

A részletekről – például hogy pontosan ki és milyen befolyással bírt – bővebben nem kívánt beszélni, de azt állította, a hivatal belső működésében erős lett az önkorrekciós reflex: sokszor már előre elkerülnek minden olyan megfogalmazást, ami politikailag kényes lehet.

A hivatal eljárásairól szólva példaként hozta fel a Nitrogénművek-ügyet, amelyben szerinte valóban történt jogsértés, ugyanakkor a rekordméretű bírságot nem tartja arányosnak. „Nem “koholt” ügyről beszélünk, de hogy ez a GVH történetének legnagyobb bírsága lett, azt nem tartom reálisnak” - jelentette ki.

„A túlzó bírságolás sokszor olyan cégekkel szemben jelenik meg, akiket a kormányzat nem kedvel.”

Egy másik ügyben a Lidlnél kiszabott büntetést említette.

„A Lidl-t megbírságoltuk 186 millió forintra, mert egy kifliről azt mondta, hogy teljes kiőrlésű, miközben abban csak 30% volt a teljes kiőrlésű liszt.”

Szerinte a a Magyar Élelmiszerkönyvben erre nincs is külön szabály, de a GVH azt mondta, az vonatkozik rá, ami a kenyérre. „Maga az ügy önmagában nem problémás, de hogy ezért 186 millió forint bírságot szabunk ki, majd utána az összes külföldi kiskereskedő ellen elindítunk hasonló eljárást – az szerintem nem egészen fair.”

Aztán ennél is súlyosabb állításokat tett. „Összességében az látszik, hogy azokkal a cégekkel szemben, akiket a kormányzat nem kedvel – leginkább külföldi kiskereskedők, építőipari cégek, bányatársaságok –, indítottunk esetenként olyan ügyeket is, amelyek teljesen megalapozatlanok voltak: találtunk rá valami formális megalapozást, elindítottuk, de már az indítás pillanatában tudtuk, hogy meg lesz szüntetve. Ez nagyon sok erőforrásba kerül, elvonja a kapacitást értelmes ügyektől, miközben adófizetői pénzt égetünk: vizsgálók hónapokig dolgoznak valamin, amiről végül jelentést írunk, hogy miért kell lezárni – holott megindítani sem kellett volna.”

A munkahelyi légkörről azt mondta, sok kiváló szakember dolgozik a GVH-ban, és a gazdaság jelentős részén a hivatal érdemi, szakmai munkát tud végezni. Ugyanakkor szerinte jelen van egy általános politikai nyomás, ami a felső vezetést is érinti, és ez óvatosságra, olykor önkorlátozásra késztet.

„Ott a politikai nyomás, ami belengi az országot: érzik, hogy ha nem ennek megfelelően járnak el, elveszíthetik az állásukat, jövedelmüket, pozíciójukat.”

A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kettős mércét érzékel. Úgy látja, míg a kormány árstopjairól, árrésstopjáról vagy védett árakról nem kommunikálhattak kritikusan, addig a főváros taxirendeletének áremelését közleményben bírálták. Szerinte az ilyen ellentmondások azt mutatják, hogy a hivatal az ellenzéki szereplőkkel szemben határozottabban lép fel.

„A kormánnyal szemben nincs fellépés, ellenzéki szereplőkkel szemben erősebb.”

Saját, a hivatalon kívül készült tanulmányai miatt – mondta – többször kapott jelzést a vezetéstől. A népegészségügyi termékadóról (chipsadó) szóló elemzésének médiavisszhangja után például azt kérték tőle, hogy a nyilatkozatait egyeztesse előre. Egy, a benzinárstop hatásait vizsgáló tanulmány összefoglalóját pedig csak úgy tehette közzé, hogy a szakmai profiljából kiveszi a GVH-s munkaviszonyra utalást.

„Az üzemanyagár-sapkáról” szólva azt állította, számításaik szerint rövid távon valóban olcsóbb volt a benzin a beavatkozás idején, de a kivezetés után tartósan magasabb szint alakult ki, mint amennyi a bevezetés nélkül lett volna. Ezt a következtetést úgy fogalmazta meg, hogy a rövid távú nyereség hosszabb távon fogyasztói veszteségbe fordult.

„Az árstop idején olcsóbb volt a benzin, mint amennyi lett volna, de az eltörlése után magasabbra emelkedett a benzin ára, mint ami akkor lett volna, ha be sem vezetik.”

A GVH elnökéről, a nemrég ismét 6 évre kinevezett Rigó Csaba Balázsról kijelentette: személyesen tisztességesnek tartja, és szerinte amiben lehet, szakmai döntéseket hoz. Úgy vélte viszont, hogy a politikai légkör a vezetőt is erősen korlátozza, különösen kényes időszakokban. „Összességében tisztességes és jó embernek tartom. Nem gondolom, hogy lopna, csalna vagy hazudna, de érzem, hogy rajta is ott van a politikai nyomás.”

A hivatal függetlensége kapcsán azt hangsúlyozta, a vezető személye és a közvélemény elvárásai egyaránt meghatározóak: ha nincs társadalmi felháborodás a függetlenséget sértő gyakorlatokra, nő a politikai nyomás.

„A nemzeti versenyhatóságok mozgástere természetesen véges” – tette hozzá –, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága a több tagállamot érintő nagy ügyekben lép fel, így a GVH ilyen esetekben együttműködésre és ügyátadásra kényszerül.

„Ha három részre osztjuk a gazdaságot: van a “neres” rész, ahol nem nagyon tudunk mit tenni; van egy rész, ahol megpróbálunk a kormányzati narratívának megfelelően valamennyire “ellenségesen” fellépni – jogsértéseket találni, magasabb bírságot szabni; és van a harmadik rész, ahol tényleg lehet rendesen versenyt érvényesíteni. Ezekben a kartell- és fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH tényleg értéket alkot.”

Vélekedése szerint a politikai befolyásoltságtól való félelem rontja az ország esélyeit a magasabb hozzáadott értékű befektetésekért folyó versenyben.

„A multinacionális cégeknek bizonyos szempontból mindegy, hol van egy lokáció: lehet Varsóban vagy Budapesten. De ha azt látják, hogy a lengyel politika kiszámíthatóbb, kevesebb az adó, kevesebb az állami beavatkozás, nincs árstop, ami megnehezíti a termelők piacra jutását, akkor oda fognak beruházni. Ha pedig azt látják, hogy Magyarország “futottak még” ország, sokféle kockázattal, akkor itt értékesítenek ugyan, de nem ide hozzák a befektetéseiket és a magas hozzáadott értékű munkákat, mert félnek a politikai befolyás kockázataitól” - fogalmazott.

Szerinte ami történik, a magyar vásárlóknak sem jó.

„Rövid távon több lesz a kartell és a visszaélésszerű magatartás, magasabb árakat tapasztalnak a fogyasztók. Hosszú távon – ha visszanézünk 10–15 évre – látszik, hogy Magyarországon lényegében nem volt érdemi termelékenységnövekedés, kisebb volt, mint bárhol máshol az EU-ban. Ennek oka sok esetben a versenyhiány. Ha nincs elég verseny, nincs termelékenységnövekedés, ebből nincs GDP-növekedés, jövedelemnövekedés, elszegényedés következik.”

A hivatal szerepéről úgy fogalmazott: önmagában nem tudja megoldani a gazdaság problémáit, de hozzájárulhat egy versenyképesebb, gazdagabb ország felépítéséhez.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: Ha ez valódi támadás, az baj, ha nem az, az még nagyobb
Szerinte a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit a Török Áramlatnál történtekről. Úgy látja, ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez nem biztonsági ügy, hanem választási történet.


Vasárnap a szerb–magyar határ közelében, Magyarkanizsa térségében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak. A helyszínt a szerb rendőrség és a hadsereg is biztosította.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy Facebook-posztban sürgeti a kormányt, hogy adjon hivatalos, zárt tájékoztatást a pártvezetőknek a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyagok ügyében. Szerinte ez a válságkezelés első számú tesztje lenne, mert a hatóságoknak már pontosan tudniuk kell, hogy kampányfogásról vagy valódi szabotázskísérletről van-e szó.

„Egy lépés és kiderül, hogy valós támadási kísérlet volt Szerbiában vagy csak kampány zajlik. Sőt az is, ki hol áll ebben az ügyben itthon…”

– írja a szakértő.

Szerinte néhány tíz órával egy ilyen eset után már nem kellene találgatni.

„A helyszíni szemle és az első nyomozati lépések alapján pontosan tudható, mi történt a vezetéknél és volt-e valós támadási szándék. Ez már nem a hírek világa. Ez már szakmai kérdés”

– fogalmaz.

Tarjányi szerint a miniszterelnöknek ilyenkor más a feladata, mint a nyilvános kommunikáció. Úgy véli, a kormányfőnek kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit, akár személyesen, akár egy zárt egyeztetésen. „Mert ilyenkor nem egymás ellen kell politizálni, hanem az országért kell együtt gondolkodni” – fejti ki.

A magyar kormány eddig viszont ezt nem tette meg. Orbán Viktor rendkívüli Védelmi Tanácsot hívott össze, majd a Kiskundorozsmára utazott, ahol bejelentette, a vezeték teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezik. A miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az ügy nem a kampányról, hanem az ország energiabiztonságáról szól.

Tarjányi szerint egy zárt körű tájékoztatás lenne az „igazi teszt”, amely láthatóvá tenné, ki mennyire komoly szereplő egy válsághelyzetben. „Nem a szavak számítanak ilyenkor. Hanem az, ki hogyan viselkedik, amikor valódi tét van” – írja.

Tarjányi Péter a posztját azzal zárja, hogy kíváncsian várja, a kormányzat megteszi-e a szerinte nemzetközi protokollnak megfelelő lépést.

„Ha ez valódi támadás, az baj. Ha nem az… az még nagyobb.Ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez egyre inkább nem biztonsági ügynek… hanem választási történetnek tűnik.

Így látom…”

- fűzte hozzá a kommentekben Tarjányi.

Az ellenzéki oldalon többen megrendezett akciót emlegettek. Magyar Péter szerint a kormány „hamis zászlós” műveletekkel kelthet félelmet, és feltette a kérdést: ha a veszély valós, a miniszterelnöknek a NATO-hoz kellene fordulnia. Hadházy Ákos független képviselő egyenesen „szánalmas ripacskodásnak” nevezte a kormányzati reakciót.

Szijjártó Péter ezzel szemben orosz, szerb és török kollégáival egyeztetve jutott arra a következtetésre, hogy a kísérlet Ukrajnához köthető.

Az ukrán külügyminisztérium visszautasította a vádat

A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatójának állítása szerint pedig a talált robbanóanyag amerikai gyártmányú volt, bár ezt független forrásból nem erősítették meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: