SZEMPONT
A Rovatból

Tapasztó Orsi: Mindent felülír egy 3 éve a kórházban élő, beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell

A kisfiúért petíciót indító mentálhigiénés szakember bízik benne, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú végre hazaérhet szerető családjához. De az eset nem egyedi, vannak más gyerekek is, akik másfél-két éve élnek kórházban.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 04.



Már több mint 230 ezren írták alá azt a petíciót, amit Tapasztó Orsi indított, hogy egy születése óta, azaz 3 éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú végre szerető családba kerülhessen. A kisfiú történetét az RTL Házon kívül című műsora mutatta be. Ebből kiderült, a gyermek értelmileg ép, azonban egy veleszületett rendellenesség miatt speciális ápolást igényel, több műtéten is átesett, születésekor lemondtak róla. Az ott dologozó egyik csecsemő- és gyermekápoló megszerette a kisfiút, ahogy a családja is. Nyolc hónapja eldöntötték, örökbe fogadják, de hiába végezték el az örökbefogadó tanfolyamot, azt mondták nekik, nem ők választják ki, ki kerül hozzájuk. Közben a kisfiút nemzetközi örökbefogadási listára tették.

Ügyvédhez fordultak, aki szerint a gyermekvédelemben több hibát is elkövettek. A 60 napos eljárás már 8 hónapja tart, nem biztosítottak iratbetekintést, és a pár kiskorú gyerekeinél is pszichológiai vizsgálatot végeztek. A tévéműsor és a petíció után csütörtökön váratlanul megjelent a családnál egy miniszteri biztos, aki ígéretet tett az ügy felgyorsítására, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig egy videóban arról beszélt, fontos, hogy a gyermek minél előbb szerető családba kerülhessen. Ezért elvégeztetnek egy harmadik pszichológiai vizsgálatot, amit az állam fizet, ahogy a gyermek eddigi költségeit is az állam fizette, beleértve egy nyári, tíz órás életmentő műtétet - mondta a miniszter. A fordulatról a petíciót elindító Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakemberrel, örökbefogadó anyával beszélgettünk.

– Mit mond el a gyermekvédelmi rendszerről az, hogy sajtónyilvánosság és petíció kell ahhoz, hogy egy három éve kórházi ágyban élő kisfiú kikerülhessen onnan?

– Hogy nagyon nagy bajok vannak. Abban például, hogy a gyerek érdeke sehol nem jelenik meg ebben a történetben. Örökbefogadás esetén szabály, hogy nem a szülő választ gyereket, viszont mindent felülír ebben egy beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell, csak ennek a családnak. Egyértelmű, hogy nem lehetne ilyesmivel takaróznia egy gyermekvédelmi rendszernek. Jelenleg inkább bántalmazzák tovább a hároméves gyereket és kényszerítik arra, hogy elhanyagolásban éljen egy kórházban. Minden szinten felülvizsgálatot igényelne, hogy milyen emberek ülnek a gyermekvédelemben döntéshozóként, és ők milyen elvek mentén hoznak döntéseket.

– Hogyan alakulhat ki ilyen helyzet, és mennyire jellemző, hogy ez így megtörténik?

– A három év kiemelkedően sok, ezért is lett ügy ebből az esetből. Sok gyerek azonban hosszú ideje van kórházban, tudunk egy éve vagy másfél éve bent lévő gyerekekről is, ami már önmagában borzasztó, de ez a három év különösen súlyos. Ez nem egy ember mulasztásán múlik. Kell hozzá egy gyerek, akinek olyan egészségügyi problémái voltak, amelyek miatt kórházi tartózkodásra volt szükség. Ez azonban már két éve nem áll fenn: ma már nem igényel kórházi ellátást, tehát két éve már örökbeadható, egy család pedig örökbe is fogadná, mégis akadályoztatva vannak.

– Az akadályoztatás miben nyilvánult meg?

– Amikor a leendő szülők elkezdték a kötelező tanfolyamot, azt mondták nekik, hogy nincs válogatás: azt kapják, akit kiajánlanak. Alapvetően ez egy nagyon fontos szabály, mert gyermekvédelmi szakemberek csoportja a gyermek igényeihez „illeszt” szülőpárt, és nem fordítva, hisz ebben is a gyerek érdeke az első. De amikor egy gyerek senkinek nem kell, és ráadásul nemzetközi listára is felkerült, akkor végképp érthetetlen az akadályoztatás. Ezt senki nem érti. Ez az empátia és az emberség hiányát mutatja egy olyan rendszerben, ahol ezeknek alapvetőnek kellene lenniük.

Tehát van szabály, de a gyerek érdeke mindent felülír. Ha senkinek nem kell, annak kellene megkapnia, akinek kell.

– Ha viszont ennyire ragaszkodnak a szabályokhoz, akkor az nem érthető, hogy bizonyos szabályokat a gyermekvédelem részéről rúgtak fel: például a családban élő gyermeket is pszichológiai vizsgálatra kötelezték.

– Több ilyen szabályokon való átlépés volt. Erről a család jogi képviselője biztosan tudna részletesebben beszélni.

– Milyen indoklással tiltották meg a családnak, hogy érintkezhessenek a kisfiúval?

– Az indoklás ugyanaz: „nem a család választ”. Itt elég volt egy ember döntése, ami mindent megakasztott. Az is

gyanús volt számukra, hogy a család ennyire lelkes a kisfiúval kapcsolatban, és hogy „milyen érdekek” fűzik őket az örökbefogadáshoz,

miközben a különböző vizsgálatok során semmilyen „érdekekre” nem derült fény. Több pszichológiai jelentés készült, egymásnak ellentmondó megállapításokkal. Az egyik nagyon pozitív volt, a másik megakasztotta az ügyet. Utóbbi sem tiltotta el a családot az örökbefogadástól, csak azt állapította meg, hogy egészséges gyerekre megfelelnek, betegre nem, miközben egy ápolónőről és egy osztályvezető szakápoló férjről beszélünk. Ez érthetetlen.

– És itt jött Hankó Balázs, aki lehetőséget ígért egy új vizsgálatra. A szabályok szerint további vizsgálatokat már a családnak saját költségére lehetett volna végeztetnie, ez félmillió forint lenne. A miniszteri ígéret szerint ez most egy államilag finanszírozott vizsgálat lesz?

– Az az ígéret, hogy ők ezt kifizetik.

– De egyáltalán nem biztos, hogy ettől a dolog megoldódik?

– Ez a család rendben van, minden adott ahhoz, hogy szeretetben és biztonságban neveljék fel ezt a kisfiút. Ha ez a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, ennek az ügynek sínen kellene lennie.

– Annál is inkább, mivel a kisfiú hároméves múlt. Ezek a legalapvetőbb évek, ami ilyenkor történik, sokszor reparálhatatlan. Ugyanakkor még „csak” hároméves. Ha holnap örökbe fogadnák, lelkileg mekkora hátránnyal indulna?

– A kérdésre nehéz általános választ adni. Saját példát hozok: a gyermekemet háromévesen fogadtuk örökbe, életének két évét, egyéves korától, a rendszerben töltötte. Jól látszottak rajta a rendszer okozta elhanyagolás jelei. A szerető, biztonságos környezet azonban nagyon gyorsan csökkentette ezek nyomait. Ez nem jelenti azt, hogy egy percig is tovább kellene rácsos ágyban ülnie egy gyereknek. Azonnal családba kellene kerülnie. A gyerek reagál a szeretetre és a biztonságra, a lelke gyógyulni kezd.

Hosszú távon azonban a kapcsolataiban visszaköszönhet a sérült ősbizalom: az a belső bizonyosság, hogy a világ alapvetően egy jó hely, ahol elfogadnak és szeretnek, ahol megérdemlem, hogy figyeljenek rám.

Ezek a gyerekek gyakran kérdőjelekkel lépnek be az életbe: van-e jogom itt lenni, elég vagyok-e a szeretethez? Ilyesmit mindannyian átélünk, de náluk ez sokszoros teher. Valószínűleg „csomagként” viszik tovább, remélhetőleg szakmai segítséget kapnak. Kérdés, hogy a hospitalizált gyerekek közül hányan jutnak majd segítő szakemberhez vagy pszichológushoz.

– Hankó miniszter azt mondta a videójában, hogy minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a gyermek minél hamarabb szerető családban nőhessen fel.

– Minden információ megvan ahhoz, hogy a döntés megszülethessen, és ez a gyerek ahhoz a családhoz kerüljön, akivel már elkezdett kialakulni egy kapocs és akik harcolnak érte hónapok óta. Akik kész gyerekszobával és mérhetetlen mennyiségű szeretettel várják. Azt tudom mondani, hogy az információkat kellene megvizsgálni és nem húzni tovább az időt, mert ami most történik, azt személy szerint felesleges időhúzásnak érzem.

– Azt is fontosnak tartotta elmondani a miniszter, hogy a gyermek minden ápolási költségét eddig is biztosították, és a nyáron végzett életmentő műtétet is támogatták.

– Nem is tudom, hogy erre mit lehet reagálni. Jogi szempontból jelenleg az állam a gyermeknek a szülője. Az anyukája és az apukája egy személyben az állam, a magyar állam. Innentől nem kérdés, hogy anyagilag az állam támogatja ezt a gyereket, és nem hagyja ott például egy életmentő műtét nélkül.

– Hankó Balázs szerint a tavaly nyáron elindított 6 hetes örökbefogadási szabálynak köszönhetően a kórházba hagyott gyerekek közül azóta 122-en kerültek családhoz.

– Az a gond, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amekkora munkaerőt, pénzt, paripát és fegyvert erre biztosítanak. Nagyságrendekkel nagyobb a baj.

Tudunk olyan gyerekekről, akik egy-másfél-két éve élnek kórházakban. Sajnos nem ez az egyedi eset, amiről most beszélünk, ez egy kiemelkedő, kimagaslóan rossz eset, de nagyon sok hasonló eset van.

És nem fordítanak elég erőforrást arra, hogy ténylegesen segítséget kapjanak ezek a gyerekek, akiknek egy napot sem lenne szabad törődés nélkül kórházban tölteniük. Az csodálatos, hogy meggyorsították az örökbeadási folyamatot, de nagyon messze vagyunk attól, hogy az állam a képességeihez és lehetőségeihez mérten javítson a rendszeren. Mert sokkal több minden megvalósulhatna, ha a prioritási lista élére kerülne a gyermekvédelem.

– Hány gyermek vár örökbefogadásra?

– A gyermekvédelmi rendszerben 23 ezer gyermek van, közülük kb. 2 ezer adható örökbe. Nagyon sok olyan történet jutott el hozzám az utóbbi években, hogy biológiai szülők hónapokig nem keresték gyereküket, esetleg csak telefonon, a telefonhívást pedig kapcsolattartásnak minősítették, így nem nyilvánították a gyereket örökbeadhatónak. Természetesen a gyermekvédelem célja a hazagondozás és nem az örökbeadás, de a történetek alapján azt gondolom, lenne mit javítani azon, hogy egy objektívebb képet kapjunk egy gyerek hazakerülési esélyeiről és a biológiai szülők reális szándékairól és lehetőségeiről. Rengeteg mindenen lehetne javítani, hogy

ne 23 ezer gyerek éljen a gyermekvédelmi rendszerben, vagy ha már benne kell élnie, egy jobb rendszer vigyázzon rájuk, a bántalmazás és kizsákmányolás helyett.

Erre egyelőre nem látok valódi törekvést.

– A jelen törvények szerint például egynemű párok sem fogadhatnak örökbe gyermeket. Jobb állami gondozásban élni, mint egy szerető meleg családban?

– Ez a rendszer eldöntötte, hogy akár gyerekek bántalmazása árán is tartja magát ahhoz, amit az ideológiája képviselni szeretne. Itt nincs más út, és ez borzasztó.

A meleg párok esetében sem az jut érvényre, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Képzeljük el azt, hogy egy egyedülálló ember, vagy akár egy azonos nemű pár családjában hogy élne egy gyerek. Nekem nagyon jó barátaim vannak, azonos nemű párként élnek. Nem egy, hanem két gyereket fogadtak örökbe, és csodálatosan nevelik őket, a gyerekeknek fantasztikus életük van. Élhetne így nagyon-nagyon sok gyerek. Ehelyett az állami gondozásban élik a mindennapjaikat, amelyben ha véletlenül kifognak egy odaadó gondozót, a család szeretetét és az otthon melegét sajnos ez sem pótolhatja.

– Változhat valami a mostani eset után?

– Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa pénteken reggel nyilatkozott egy rádióműsorban, miután előző nap meglátogatta a gyermeket a kórházban. Szavaiból azt éreztem, hogy próbálja hitelteleníteni a családot, megkérdőjelezve azt, hogy egy beteg gyerek ápolására vajon alkalmasak lennének-e. Ne feledjük, ápoló házaspárról beszélünk. Kardosné sok minden mellett arról is beszélt, hogy ez a gyerek szeretetben él a kórházban, nincs is olyan rossz állapotban, egyáltalán nem egy rácsos ágy az otthona. Egyszóval azt érzem, hogy

elindult egy olyan narratíva, ami a helyzet súlyosságát hivatott bagatellizálni.

Ettől függetlenül bízom a független szakértői véleményben, és annak erejében, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú is végre hazaérhet szerető családjához. Bízom abban, hogy a döntéshozók belátják, nincs az a gyerek, aki egy perccel is tovább kellene maradjon egy kórházban, mint amennyit egészségi állapota megkíván, főleg szülői gondoskodás nélkül, magára hagyva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET: