SZEMPONT
A Rovatból

„A tantestület átlagéletkora 54 év, utánpótlásnak nyoma sincs”

Egyre több iskolában kell szembenézni a ténnyel: néhány éven belül annyira elöregedik a tanári kar, hogy egyszerűen nem marad, aki tanítson. Aki mégis kitart, a megbecsülés teljes hiányáról panaszkodik.


Bár a február-márciusi figyelmeztető sztrájkok folytatását egyelőre nem hirdették ki – mivel az új kormány, mint tárgyalófél megalakulására várnak –, ez nem jelenti azt, hogy a tanárok munkakörülményei javultak volna. Sőt, szinte nem telik el nap anélkül, hogy ne támasztaná alá újabb hír a helyzet súlyosságát.

A legutóbbi tragikus fejlemény, hogy idén országszerte mindössze 22-en jelentkeztek fizika, 25-en pedig kémia szakos tanári képzésre. Ebből ráadásul vélhetően még le is fognak morzsolódni, így az utánpótlás kérdése egyre neuralgikusabbá válik.

Sok helyen már most is erősen érezhető a tanárhiány. Egyik budapesti olvasónk például arról számolt be, hogy a lánya iskolájában gyakorlatilag megszűnt a tanítás húsvét óta, maximum a kompetenciamérésre készülnek.

„Év közben elment a természetismeret tanáruk, szétdobták a tárgyakat a nem szakos tanárok egymás között. Ha felső tagozatban elmegy akár egy matek- vagy magyartanár, nem tudják hirtelen kivel pótolni, a többi tárgyat tanítókat még kevésbé. Testnevelésóra érdemben évek óta nincs, különösen nem heti öt órában. A tanárok túlterheltek, sokszor nem is a saját tárgyaikat kénytelenek tanítani”

– mesélte tapasztalatait. Szerinte a színvonal ennek megfelelően nagyon alacsony, a beugró tanárok is szinte zökkenőmentesen viszik tovább az osztályokat, hiszen ezt a szintet nem szakosként is tartani tudják.

Olvasónk úgy látja, aki jobb iskolába szeretné küldeni a gyerekét, az legkésőbb 7-8. osztályban kénytelen a főbb tárgyakból magántanár után nézni. Ez persze óriási kiadást jelent, amit nem sokan tudnak megfizetni. „Megdöbbentő, hogy sok budapesti, és nem csak külkerületi iskola sem képes megfelelő szintű oktatást nyújtani. Akkor mi lehet vidéken, a kisebb iskolákban?” – teszi fel a költői kérdést.

„Már nem veszélyhelyzet van, gyakorlatilag elértük a véget”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint a helyzet a látszatnál is súlyosabb, mivel hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azokat a fiatalokat, akik szintén pályaelhagyást terveznek, de valamilyen oknál fogva egyelőre még maradniuk kell.

Ilyen ok lehet például a Klebersberg-ösztöndíj, az ebben részesülők ugyanis vállalták, hogy öt évig mindenképp a közoktatásban maradnak. A szakszervezet Facebook-oldalán nemrég tettek közzé egy névtelen levelet, melynek szerzője azt írja, őt is már csak az tartja a pályán, hogy ha most felmondana, még 800 ezer forintot vissza kellene fizetnie. „Minden nap szenvedek… Amint ez letelik, én távozom és vissza se nézek” – fogalmaz a most 27 éves, névtelenséget kérő pedagógus.

Mindez arra utal, hogy pár éven belül azokban az iskolákban is tovább romolhat a helyzet, ahol egyelőre még vannak fiatalok a tantestületben.

A tömeges felmondások két fő oka valószínűleg senkinek nem újdonság: egyrészt az alacsony bérek, másrészt az aránytalanul magas munkaterhelés.

„A rendszer a tanárokat nem tartja önálló döntésre képes értelmiséginek. Semmilyen autonómiát nem kapnak, szigorúan szabályozva van minden a használható tankönyvektől a módszertanig. Gyakorlatilag nincs mozgástér, teljesen kiölték a kreativitást a szakmából. Régebben ez nem így volt, ma viszont egy utolsó senkinek érezheti magát, aki a pályára téved”

– mondja Nagy Erzsébet. Emiatt sokan inkább már bele se vágnak, ezért kong az ürességtől egyre több tanárszak az egyetemeken.

Legalább ennyire lesújtó az is, hogy minden pályakezdőnek két éven belül minősítő vizsgát kell tennie, ami Nagy Erzsébet szerint gyakorlatilag egy megalázó eljárás, nem sokkal azután, hogy a diplomázással amúgy is bizonyították már az alkalmasságukat.

Két tanórát néznek meg hozzá, ahol jegyzetelnek, kérdéseket tesznek fel, majd ez alapján születik meg az a minősítés, ami bizonyos szempontból felülírja a diplomát is. Ráadául fel kell tölteni hozzá egy portfóliót, ami rengeteg pluszmunkával jár, így szintén nem segít abban, hogy a jövő generáció tagjai kedvet kapjanak a szakmához.

A PDSZ nemrég figyelemfelhívó akcióba kezdett: Facebook-oldalukon egymás után posztolják a korfákat, amelyek megmutatják, milyen tragikus mértékben elöregedtek az óvodák és iskolák tantestületei.

A képeken az látszik, hogy huszonévesek a legtöbb helyen gyakorlatilag nincsenek, a harmincasok száma is egyre csökken, a pedagógusok túlnyomó része a negyvenes és még inkább az ötvenes éveiben jár, egyre közelebb a nyugdíjkorhatárhoz.

Nagy Erzsébet szerint ez a trend nem helyszínspecifikus, az országban mindenhol közel azonos mértékű, megyétől és tankerülettől függetlenül. Régebben még csak olyan elmaradott régiókban volt tanárhiány, mint például az Ormánság, most azonban már a fővárosi elitiskolákban is mindennapos.

„Már nem veszélyhelyzet van, gyakorlatilag elértük a véget. Azon a szinten vagyunk, ahol többé nem elegendő semmilyen hirtelen, gyors intézkedés, hosszabb távon is a krízis kezelésére kell berendezkedni.”

Nulladik lépésként azonnal meg kellene emelni a béreket, méghozzá legalább 45 százalékkal. A dolog iróniája, hogy pótlékokkal együtt is ekkor tartanánk ott, mintha a tavalyi minimálbér lenne a számítás alapja. Ha pedig az ideit vesszük alapul, akkor 95 százalékkal kellene emelni, de ezt még a PDSZ is reménytelen követelésnek tartja.

A nem pedagógusok dolgozók, például az óvoda- és iskolatitkárok, rendszergazdák, vagy pedagógiai asszisztensek esetében pedig minimum 130 százalékos emelés lenne indokolt, esetükben ugyanis 2008 óta, tehát közel másfél évtizede változatlan a bértábla.

Legalább ennyire fontos a kötelező óraszámok csökkentése, a szakszervezet itt a közoktatási törvény irányszámaihoz térne vissza, amely a heti 22 kötelező óra mellett a túlórák kifizetését írja elő (most ezekért sem jár plusz pénz).

Bár szintén csak tűzoltás, de ettől még elkerülhetetlen lenne a törvény módosítása, hogy a nyugdíj és a közalkalmazotti jogviszonyt ne zárja ki egymást. Jelenleg ugyanis az állami fenntartású iskolák senkit nem foglalkoztathatnak a nyugdíjkorhatár elérése után, még akkor sem, ha az illető hajlandó volna tovább tanítani.

„Persze hosszabb távon ez sem megoldás, de amíg nem sikerül valahogy vonzóbbá tenni a tanári pályát a fiatalok előtt, legalább a lyukak egy részét be lehetne tömni vele” – fogalmaz Nagy Erzsébet, hozzátéve: a kormánypárti politikusok (legutóbb például Kövér László) elszólásai alapján úgy tűnik, messze nem érzik át a probléma súlyát, így ő személy szerint nem túl optimista azzal kapcsolatban, el lehet-e még kerülni az oktatási rendszer teljes összeomlását.

Egyetlen pozitívumnak azt látja, hogy a korábban szintén erősen pedagógus-ellenes társadalmat az utóbbi hónapok akcióival sikerült az ügy mellé állítani: ma már sokkal többen szimpatizálnak a tanárokkal, kezd leesni az embereknek, hogy a baj tényleg óriási. Konkrét lépések nélkül ugyanakkor ezzel semmire nem mennek.

„Ez a rendszer egyáltalán nem méltányolja, ha valaki a teljes karrierjét a tanításra teszi fel”

„Én Sárospatakra jártam tanítóképzőbe a ‘90-es évek elején, akkor 300-an tanultuk a szakmát, most tudomásom szerint a 10-et is épphogy eléri a hallgatók száma” – meséli egy kelet-magyarországi kisváros általános iskolájának igazgatója (nevét kérésére nem írjuk le). Szerinte Borsod, Szabolcs és Somogy megyében túl vagyunk a 24. órán, a tanárhiány már katasztrofális problémákat okoz.

Az általa vezetett iskolába többségében cigány gyerekek járnak, a spontán szegregáció miatt pedig azzal is meg kell küzdeni, hogy sok tanárt csábítanak át olyan intézményekbe, ahol kevesebb a cigány. Emiatt a maradók egyre leterheltebbek, a képzés színvonala és a morál folyamatosan csökken.

A fentiekhez adódik hozzá itt is az elöregedés: egyre többen mennek nyugdíjba, ami rövidesen leküzdhetetlen akadályokkal fog járni.

„A következő évet valahogy még csak-csak megoldom, az azutánit viszont fogalmam sincs, hogy fogom. Jövőre ugyanis egy kolléga megy nyugdíjba, két év múlva pedig további négy”

– mondja, hozzátéve: a tantestület 28 tagjából négyen már most is nyugdíjasok, de mivel egyházi fenntartású intézményről van szó, ők továbbra is taníthatnak. Ugyanakkor kötelezni senkit nem lehet erre, csak ameddig önszántukból vállalják. Tehát erre aligha alapozható a hosszú távú zökkenőmentes működés.

Utánpótlásnak nyoma sincs: huszonévesből egy sem, harmincas-negyvenesből három van a tanári karban, a többiek mind ötvenesek, vagy annál is idősebbek. Az átlagéletkor jelenleg 54 év.

Hivatalosan minden órát megtartanak, az viszont egyre gyakoribb, hogy kényszerből nem szakos tanárokra hárul ez a feladat. Rajz- és technikatanár évek óta nincs, jelenleg pedig egy matematika-fizika szakos is hiányzik a rendszerből.

„A fizikával nagy szerencsém van, mivel egy rendkívül lelkiismeretes kollégára bíztam, aki rászánta a nyarat, hogy felkészüljön. Kapott egy tanmenetet, csinált saját anyagokat, így hiába nem fizikaszakos, kitűnően ellátja a feladatot. De ez csakis a saját döntésén és szorgalmán múlt, ami abszolút személyfüggő”

– teszi hozzá az igazgató. Ha nincs állandó helyettes, annak kell bemennie órát tartani, akit épp kiírnak, ekkor pedig a legritkább esetben lesz szakszerű a helyettesítés. A kiégés szintén mindennapos probléma az iskolában, a tanárok mentális állapota egyre borúsabb képet mutat.

A problémát igazgatói szinten már nem lehet megoldani nyilatkozónk szerint, ezért az egyetlen reménye a fenntartói szint. Már javasolta a főegyházmegyének, ahová az iskola tartozik, hogy ajánljanak fel szolgálati lakásokat a fiatal kollégáknak, hátha valakit sikerülne átcsábítaniuk ezzel.

A bérrendezés is nagyon fontos lenne, ezen a téren az egyházi iskolák semmivel nem állnak jobban, mint az államiak. Az ideális szint alsó hangon 60-70 ezer forintos emelésnél kezdődne, de valójában már az is komoly segítség volna, ha legalább a túlórákat kifizetnék.

„A férjem szintén tanár, öt évvel áll nyugdíj előtt, végigdolgozta az életét, és kevesebb, mint 280 ezer forintot keres. Ez a rendszer egyáltalán nem méltányolja, ha valaki a teljes karrierjét a tanításra teszi fel. Ha lenne előttem alternatíva, én is erősen meggondolnám, pályázzak-e újabb ciklusra, miután lejár a mostani kinevezésem, hiszen az valószínűleg csak még nehezebb lesz.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: