SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter: Zelenszkij joggal mondja, „ha Ukrajna ég, akkor Moszkva is égni fog”

A drónoknak köszönhetően az ukránoknak sikerült kiterjeszteni a háborút Oroszország belső területeire, miközben Putyin egyre távolabb kerül az általa várt áttöréstől Ukrajnában - mondja a biztonságpolitikai szakértő. Ahogy Trump iráni tervei is megbuktak.


Moszkvában olajeső esett a legutóbbi ukrán dróntámadás után, ami az eddigi legnagyobb csapás volt, amivel az oroszoknak a saját területükön szembe kellett nézniük. Miközben az Európai Unió - immár Magyar Péter igen szavazatával - ismét egységesen kiállt az ukránok mellett, Putyin egyre távolabb kerül az általa várt áttöréstől. Ráadásul az iráni béke esélye ismét lefelé nyomja az olajárakat, aminek a magas szintje legalább némiképp ellensúlyozni tudta a háború költségeit. Persze az iráni helyzet törékeny, Izrael és az Egyesült Államok egyáltalán nem ért egyet abban, mit kellene tenni. De Trump számára belpolitikai szempontból mostanára fenntarthatatlanná vált a helyzet, a novemberi félidős választások miatt minél előbb szeretné lezárni az iráni háborús kalandot.

Ki nyert valójában az amerikai-iráni megállapodással? Elvesztette-e a háborút az Egyesült Államok, és elveszítheti-e a háborút Oroszország? Erről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Stratégia és Védelem Tanácsadó Csoport biztonságpolitikai elemzőjével.

— Ki nyert valójában az iráni-amerikai békével? Egyes vélemények szerint Trump semmit, mások szerint viszont mégiscsak történik valamiféle ellenőrzés az uránkészletek fölött. Van valódi hozadéka ennek a megállapodásnak?

— Mindenféleképpen van, de először is három kulcsfontosságú elemre hívnám fel a figyelmet, annak érdekében, hogy értehetőbb legyen a ki mit nyert kérdése. A legtöbb szakértői értékelés szerint a 14 pont mögött három alapvető politikai cél húzódik meg.

Az egyik, hogy Irán lemond a Hormuzi-szoros lezárásáról és a közvetlen katonai eszkalációról. Én ezt tartom a legfontosabbnak.

Nagyon fontos ugyan Irán nukleáris programja, de az iráni háború kulcskérdése a Hormuzi-szoros lezárásának felszámolása és a katonai eszkaláció veszélyének elhárítása volt. Ez a két fenyegetés érintette ugyanis a leginkább a nemzetközi közösséget, illetve Irán a közel-keleti szomszédjait. A másik, hogy az Egyesült Államok lemond az iráni rendszer közvetlen megdöntésének céljáról, és megnyitja a gazdasági normalizáció lehetőségét. Ne felejtsük el, hogy az amerikai vezetés úgy indult neki ennek a háborúnak, hogy megdönti az iráni rendszert, és egy helyébe lépő, mérsékeltebb rendszerrel köti majd meg atomalkut.

A rendszerváltás  megtörtént, de hangsúlyozottan nem úgy, ahogy a Trump-adminisztráció számította, hanem egy sokkal fiatalabb, az iráni Forradalmi Gárdához közelebb álló politikai elit lépett elő, és ami talán ennél is fontosabb, hogy ezt a politikai elitet megerősítette a háború.

Bármennyire is szenved az iráni társadalom, az Egyesült Államok és Izrael háborút folytattak Irán ellen és az új elit pedig védte az országot. A harmadik fontos pont, hogy a nukleáris kérdést nem próbálják közvetlen katonai eszközökkel eldönteni, hanem a tárgyalásokra bízzák. Vagyis a nukleáris kérdés bizonyos értelemben még nyitott. A megállapodás 7-es és 9-es pontjai szólnak erről. Az egyik a status quo fenntartásáról, vagyis egyrészt az USA nem vezet be új szankciókat, másrészt Irán nem tesz olyan lépéseket, ami tovább növeli a nukleáris válságot. A 8-as pont pedig arról szól, hogy megkezdődik egy tárgyalás a nukleáris programról, és itt fog eldőlni, hogyan lehet ezt az egész kérdést kezelni. Az is lényeges, hogy a 9-es pontban az irániak kijelentették, nem törekszenek atomfegyver előállítására vagy megszerzésére. Emellett szó van arról is, hogy az irániak esetleg csökkentik az urán dúsítás mértékét, de fontos, hogy ők maguk teszik ezt, tehát nem kell átadniuk az uránkészletüket. Ezek olyan bizalomépítő lépések, amelyek lehetővé teszik a tárgyalások megkezdését. Egyébként öt pillére van ennek a megállapodásnak: a fegyverszünet, a tengeri kereskedelem normalizálása, a nukleáris kérdés befagyasztása, a gazdasági normalizáció, valamint a végrehajtás és a nemzetközi garanciák. Látható a szöveg felépítésén, hogy a felek erősen törekszenek arra, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015-ös nukleáris megállapodás olyan sima felmondása, mint amit Trump meglépett.

— Történt előrelépés a háború előtti helyzethez képest? Hiszen a háború előtt is folytak tárgyalások, amelyeket éppen az Egyesült Államok függesztett fel. Hozott-e bármi pluszt a háború a korábbi állapothoz képest?

— Az a helyzet, hogy a legtöbb szakértő szerint ez a Egyetértési Memorandum csupán visszaállítja a háború előtti állapotokat. Ez azt jelenti, hogy

az a kísérlet, amit Izrael és az Egyesült Államok eredetileg megpróbált, gyakorlatilag megbukott.

Bebizonyosodott, hogy kompromisszumot kell kötni Iránnal, amire eddig sem Izrael, sem a Trump-adminisztrációra nem volt fogékony. Eddig a Washington maximális nyomás politikája preferálta: amelynek célja Irán teljes gazdasági és diplomáciai elszigetelése, hogy Teheránt egy új, a korábbinál sokkal szigorúbb megállapodás elfogadására kényszerítse. De az iráni a rendszer lényegében 1979 óta együtt él a szankciókkal, az elszigeteléssel, és nagy gyakorlata van ezek megkerülésükben, kijátszásukban, általában a túlélésben. Ráadásul kiderült az is, hogy Irán gyorsan és hatékonyan tudta eszkalálni a konfliktust, amihez nem volt szüksége még azokra az elrettentő képességekre sem, melyektől a nemzetközi közösség a legjobban tart, vagyis atomfegyverre vagy a nagy hatótávolságú rakétákra. Aszimmetrikus eszközökkel is képes volt nagyon drágává tenni ezt a háborút. Nemcsak az Egyesült Államoknak és a közel-keleti térség államainak, de az energiaárak emelkedésével a világ egészének.

Amikor egy 20 ezer dolláros drónt egy félmilliós rakétával lőnek le, az hosszú távon nem jó üzlet.

A Hormuzi-szorost nem kellett fizikailag teljesen lezárni ahhoz, hogy megbénuljon a forgalma. Itt is elégségesek voltak Irán aszimmetrikus képességei – például az aknák, a kisméretű aknaszállító hajók – hogy komoly zavart tudjanak kelteni keltsenek. Mindezekkel az bizonyosodott be, hogy az iráni vezetésnek jó eszközei vannak ahhoz, hogy egy ilyen válság költségeit és negatív következményeit szétterítse a közel-keleti államokra és a nemzetközi közösségre.

— Ebből az következik, hogy a háborút az Egyesült Államok elvesztette, és Irán nyert. Trump ezt hogyan tudja eladni otthon?

— Nagyon egyszerűen. Azt fogja mondani, hogy hosszú időre meggyengítettük Irán katonai és nukleáris képességeit. És ez még igaz is, mivel Iránnak azok a képességei, amelyek miatt a fél világ izgult, az atomképességek vagy a rakétaképességek, jelentősen csökkentek. Irán nemcsak azért jelentette be az atomprogramja katonai részéről való lemondást, mert ilyen „jó fej”, de azért is, mert nagyon nagy mértékben meggyengítették ezeket a képességeit. Trump valószínűleg ezt igyekszik majd kommunikálni győzelemként. Azt is valószínűleg igyekszik majd győzelemként kommunikálni, hogy a Hormuzi-szorost végül megnyitják.

Az Egyesült Államok elérte, hogy megnyissák a szorost – állítja majd, arról pedig igyekszik majd megfeledkezni, hogy a lezárásáért ő is a felelős.

De azt gondolom, a világot ma jobban érdekli a megnyitás, és nem nagyon lesznek olyan politikusok, akik Trump felelősségét firtatják majd a lezárásban. Az egyetlen dolog, ami egyáltalán nem jött össze, az az, hogy nem tudtak rendszert váltani, sőt, a rendszer még keményebb is lett a korábbinál. A Trump-hívőknek azonban ez nem fog gondot okozni. Az elnök be fogja jelenteni, hogy „nagy békét csinált”, és a környezete is ezt fogja erősíteni.

— Ha a helyzet rendeződik, az olajárak visszatérnek egy alacsonyabb szintre, ami az oroszoknak nem kedvező, hiszen a magas világpiaci árból finanszírozzák a háborújukat, ami nem áll túl jól. Meddig folytatható Ukrajnában az aszimmetrikus háború?

— Jelentősen lelassult az orosz előrenyomulás, majdnem egyhelyben topognak már elég régóta. Az biztos, hogy Putyinnak az a terve, hogy 2026 tavaszán vagy nyarán nagy áttörést ér el, nem fog bekövetkezni. Egyfelől pénzügyi okok miatt: a szankciók ugyanis most kezdenek el igazán hatni. Másfelől pedig amiatt, mert a hagyományos harcokat nagyon lelassította a drónok használata. Ma a halottak és sebesültek 80%-a drónok miatt esik el vagy sebesül meg az orosz-ukrán háborúban. Nincsenek nagy mozgások, mert a drón a fronton mindent lát és mindenre reagálni képes. Harmadrészt az utóbbi időben

Zelenszkij elnök joggal figyelmeztet arra, hogy „Ha Ukrajna ég, akkor a ti Moszkvátok is égni fog”.

A drónoknak köszönhetően ugyanis az ukránoknak sikerült kiterjeszteni a háborút Oroszország belső területeire. Ez azt jelenti, hogy ma már az orosz nagyvárosok lakossága is látja és érzékeli, hogy ez nem egy különleges katonai művelet, hanem egy háború. Ez nem azt jelenti, hogy felkelnek az emberek és megdöntik Putyint, de azt el tudom képzelni, hogy a hatására a Putyin környezetében felteszik azt a kérdést: megéri-e nekünk ezt a háborút folytatni? Ha pedig a többség azt mondja, hogy nem éri meg, akkor valószínűleg Putyinnak is lépnie kell.

— Az oroszok a fokozódó dróntámadásokra még durvább terrorral válaszolnak. Elképzelhető, hogy Oroszország fegyveres provokációt intéz NATO-tagállamok ellen?

— Ennek van katonai realitása, már most is képesek lennének ilyenre. A politikai realitását nem látom. Az oroszok, akik évek óta azért küzdenek, hogy a Nyugat ne támogassa Ukrajnát, aligha léphetnek olyat, hogy megtámadják a NATO-t.

Ha Ukrajnát nem tudja legyőzni Oroszország, miért gondolja bárki, hogy le tudja győzni a nála jóval erősebb NATO-t?

Most nem is beszélve arról, hogy egy ilyen esetben még jobban elszigetelnék azt az Oroszországot, ami már amúgy is érintett a szankcióktól. Mindezektől függetlenül a védelem mindig arról szól, hogy a lehető legrosszabb eshetőségre kell felkészülni. Így akik arról beszélnek, hogy fel kell készülnünk egy ilyen háborúra, szerintem reálisan látják a helyzetet. Oroszország megtámadta a szomszédos Ukrajnát, négy és fél éve háborút folytat ellene, ez elég bizonyíték Oroszország agresszivitására. De hangsúlyozni szeretném:

nem arra kell felkészülnünk, hogy mi megtámadjuk Oroszországot, hanem arra, hogy egy orosz támadást ki tudjunk védeni.

Mi egy védekező háborúra készülünk.

— Az, hogy az EU és a G7-ek is további támogatás mellett kötelezték el magukat Ukrajna felé, közelebb vihet-e minket a tűzszünethez?

— Hosszabb távon talán igen, de én ma azért nem várok gyors békét, mert nem látom Putyinban az erre való fogékonyságot. Ettől persze még elképzelhető, hogy ha a Közel-Kelet elcsendesedik, az amerikai vezetés megpróbál egy tűzszünetet összehozni Ukrajna és Oroszország között, mert az jól mutatna a novemberi választásokon. Azonban ennek is csak akkor van realitása, ha egyrészt rá tudják venni Oroszországot, hogy reális célokat fogalmazzon meg a tűzszünet kapcsán, másrészt, ha Donald Trump nem próbálja meg rákényszeríteni az ukránokat elfogadhatatlan kompromisszumokra.

— Bár Oroszország nem demokrácia, a pszichológiai hatása annak, hogy a háború megérkezett a Krímbe, Moszkvába, átbillentheti-e a helyzetet egy olyan pontra, ahol Putyin kénytelen befagyasztani a háborút?

— A Krím ebben szerintem nem játszik szerepet, az orosz vezetést nem érdekli annyira a Krím lakossága. Moszkva és a nagyvárosok már sokkal inkább, de kizárólag olyan értelemben, hogy a politikai elit egy részére lehet kellemetlen a helyzet.

Mivel a putyini diktatúra egy modern, totális diktatúra, Putyinnak nem kell szembesülni az elégedetlen tömegekkel.

Mint említettem, nem a társadalom részéről várom a változtatást, a társadalom Oroszországban már rég nem képes megmozdulni. Legfeljebb a politikai elittől várható valami: esetleg nyomásgyakorlás és annak belátását, hogy nem éri meg folytatni ezt az egészet. De szerintem ma még ettől is elég távol vagyunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Elmeorvosi vizsgálata után nyilvánosságra hozza Zsolti bácsi nevét a Szőlő utcai ügy koronatanúja
Bangó Sándor egy interjúban beszélt arról, hogy július elején elmeorvosi szakértői vizsgálata lesz, ezt követően a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit.” Tagadta, hogy pénzt kapott volna az üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért, és hogy az ő hangja hallható a Pócs János videójában bemutatott felvételen, ezért rágalmazás miatt feljelentést is tesz.


Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.

A vádakat, melyek szerint pénzért tette a Fideszre nézve terhelő kijelentéseit, határozottan visszautasította. „Nem kaptam egyáltalán semmiféle pénzt” – jelentette ki.

Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.

„Bangó Sándor nem kapott pénzt sem tőlem, sem mástól a kontrollos interjúért cserébe, jómagam nem tudtam arról és ma sincs tudomásom arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban »Zsolti bácsi« vezetéknevéről”

– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.

Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.

Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.

„Bocsánat, hogy ezt mondom, egy süket ember is hallja ezt, hogy nem én vagyok a videón” – jelentette ki.

Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.

Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.

Elmondása szerint a kihallgatások során keresztkérdésekkel próbálták zavarba hozni, és megnézni, hogy ellentmondásba keveredik-e önmagával.

Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.

Az ügyben a következő lépés egy elmeorvosi szakértői vizsgálat lesz július 9-én, ami után, mint mondta, a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit”. „Nem keverek bele semmilyen médiát, senkit nem keverek bele, se politikát, senkit. Ez az én saját döntésem” – szögezte le.

Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.

„Nagyon rosszakat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit gondolnak róla az emberek, és hozzátette, nagyon sokan elhiszik, hogy 4 millió forintot kapott.

Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.

A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.

Beszélt a mentális állapotáról is.

Elmondta, hogy a bántások hatására régebben többször is kárt tett magában, és öngyilkossági gondolatai is voltak.

Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.

Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk