SZEMPONT
A Rovatból

Tábor Áron a Trump-Orbán csúcsról: Megvédtük a rezsicsökkentést, de valójában csak megakadályoztunk valami még rosszabbat

A szankciók alóli mentesítés Orbán Viktor számára siker, de a gazdaság ettől nem indul be - mondja az Amerika-szakértő. És bár Tump meleg szavakkal méltatta Orbánt, kifejezetten kerülte a magyar belpolitikai vonatkozású kérdéseket.


Egy órás késéssel kezdődött a népes magyar delegáció látogatása Trump elnöknél. Ahogy várni lehetett, sok gazdasági egyezményt kötöttek meg, melyekre előzetesen számítani is lehetett. Ami viszont meglepetés volt, az orosz olajat, gázt és Paks2-őt érintő „időkorlát nélküli” mentesség az amerikai szankciók alól, amit Orbán Viktor járt ki az amerikai elnöknél. A tárgyalások után közös sajtótájékoztató nem volt, csupán Orbán Viktor és Szijjártó Péter állt ki a Wizzair gépén kiutaztatott kormánypárti média munkatársai elé, azaz kellemetlen kérdésekre nem kellett számítani.

A gondosan előkészített gazdasági megállapodások aláírása, illetve az amerikai szankciók alóli mentesség jól jön Orbánnak a kampányban, miközben Trump igyekezett távoltartani magát a magyar belpolitikától: méltatta a magyar miniszterelnököt, de azt mondta, nem ismeri ellenfelét, és nem volt hajlandó a magyar média kérdésére sem elítélően beszélni például az Európai Unióról. Tábor Áron Amerika-szakértővel értékeltük a washingtoni eseményeket.

– Mondhatjuk, hogy energetikai kérdésekben Orbán Viktor odament és győzött. Ez nyilván, a választási kampány kellős közepén üzemanyagot ad a hazai belpolitikában is a Fidesznek.

– Azt már hallottuk is, mi lesz ennek a keretezése: megvédéték a rezsicsökkentést. A miniszterelnöki sajtótájékoztató fókusza nem az volt, hogy olyan megállapodások születtek, amelyek hirtelen beindítják a magyar gazdaságot, hanem az, hogy megakadályoztunk valami még rosszabbat. Ennyiben árnyalnám, mennyire tekinthető ez nagy sikernek, különösen, ha a magyar gazdaság teljesítményét nézzük. Az év elején még az volt az ígéret, hogy az amerikai elnök megválasztását követően kitör a béke, és hirtelen beindul a gazdaság. Ez eddig, az adatok szerint egyáltalán nem történt meg. A választópolgárok végső soron ezt fogják érezni.

Tehát lehet arról beszélni, hogy „megvédtük a rezsicsökkentést”, ami bizonyos mértékig igaz, de Magyarország saját magát kormányozta ebbe a helyzetbe, hogy ennyire rászorul az orosz energiára.

Ez lehet szlogen a kampányban, de nem biztos, hogy átütő lesz egy olyan helyzetben, amikor a megélhetés és a gazdaság összességében nem nyerő téma a jelenlegi kormány számára.

– Ami történt, azért volt váratlan, mert az elmúlt hetekben háromszor is azt mondta Trump elnök, hogy nem, Magyarország nem kaphat kedvezményt. Ehhez képest a tárgyalások végén kiderült, hogy mégis. Mérget vehetünk arra, hogy ez az utolsó szava?

– Trump elnöknél soha nem lehet semmire mérget venni. Elhangzott az, hogy „időkorlát nélküli”, amiben az időkorlát-nélküliség persze azt jelenti, hogy addig időkorlát nélküli, amíg nem változtatja meg a véleményét. Szerintem valamiféle pozitív kimenetelre számított a magyar kormány abban az értelemben, ahogy jelentőséget tulajdonítottak ennek a találkozónak. Azt tudhatták, hogy valamiféle mentesség lesz: ha ezt nem vették volna biztosra, nem ez lett volna a bejelentés.

Sokatmondó azonban az, hogy ezt nem Trump és Orbán Viktor tette meg együtt, és nem az amerikai féltől hangzott el, hanem csak a magyar sajtótájékoztatón.

Ez számomra azt jelenti, hogy nem feltétlenül kapta meg a magyar fél mindazt, amiért jött, egy nagy, szimbolikus kiállást azért nem kapott ebben az ügyben.

– Egy ilyen mentességi döntés elnöki hatáskör?

– Magát azt, hogy milyen cégeket raknak szankciós listára, törvényi háttér szabályozza, de a konkrét döntéseket a pénzügyminisztérium hozza. A pénzügyminiszter pedig a végrehajtó hatalomhoz tartozik, tehát az elnöknek engedelmeskedik. Így ezt a részét a dolognak megvalósíthatónak érzem. A politikai kockázatok viszont megvannak. Tegnap több prominens republikánus és demokrata szenátor jelezte, hogy nem támogatják, hogy Magyarország mentességet kapjon.

Hogy ennek milyen politikai ára lesz, pontosan milyen politikai költségeket jelent a Trump-kormánynak, még nem világos.

A végrehajtó hatalomnak viszonylag nagy a mozgástere abban, hogyan alkalmazzák a szankciókat, tehát az ilyen mentességek megvalósíthatóak.

– A sajtótájékoztatón szóba is került, hogy például Németország egy olajfinomítóra kért mentességet. Tehát nem egyedi a magyar mentességi kérelem. Az viszont különleges, hogy ez egy egész ország komplett energiainfrastruktúrájára vonatkozik.

– Igen, és azt hiszem, hogy az amerikai fél részéről, ha ez most nem is jelenik meg azonnal, továbbra is fenn fog állni az az elvárás, hogy Magyarország minél jobban függetlenítse magát az orosz energiától. Ebben tehát a feszültségforrás megmarad. Történtek bejelentések arról, amivel a magyar fél az amerikaiak jóindulatát megpróbálta megnyerni: a nukleáris fűtőanyagok beszerzéséről, nukleáris beruházásokról, esetleg a cseppfolyósított földgáz vásárlásáról, bár amennyire Szijjártó Péter megjegyzéséből kiderült, ebben még nincsenek végleges számok. Van azonban magyar ajánlat arra, hogy az amerikaiaknak kedvező lépések történjenek. Szerintem ebben a témában még lesznek súrlódások, még akkor is, ha a Trump-kormány nem feltétlenül akarja az áprilisi választások előtt kiélezni.

– A nukleáris fűtőelemek kapcsán Orbán Viktor és Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a francia és az amerikai mellett orosz fűtőelemeket továbbra is is vásárolnak.

– Pedig az előzetes hírekben, talán a Bloombergnél, volt olyan értesülés, hogy Magyarország orosz helyett fog amerikai fűtőelemeket venni. Most kiderült, hogy nem helyett, hanem az orosz mellett történik az amerikai, illetve a francia beszerzés is.

– Van itt még valami: a hadipari együttműködés, amiről tudjuk, hogy például a HIMARS-vásárlásokat a Biden-adminisztráció blokkolta. Ezek szerint akkor valószínűleg e sorompó fel is emelkedhetett, bár a sajtótájékoztatón semmi konkrétumot nem mondtak.

– Igen, az az elképzelés, hogy ebben az ügyben valószínűleg a Biden-kormány által bevezetett korlátozás megszűnhet, ami haditechnika tekintetében előrelépés lenne.

– Ami viszont talán a mindennapi halandó számára fontosabb, az a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállítása, ami 2022 óta nincs, ám most is csak annyit tudtunk meg, hogy tárgyaltak róla.

– Nagy Márton erre vonatkozóan kitett egy bejegyzést, hogy a technikai részletek kidolgozás alatt vannak. Ez azonban tényleg olyan téma, amelynek komplikáltak a technikai részletei; nem lehet olyan egyszerűen keresztülvinni, mint ahogy a magyar fél szeretné.

– Ez viszont nem elnöki hatáskör, ehhez a törvényhozás jóváhagyása kell.

– Igen, a pontos végrehajtásához ez nem megy olyan könnyen, nem véletlen, hogy ezt nem kommunikálták most a sajtótájékoztatón. Ettől még elképzelhető, hogy történt előrelépés, amit mondjuk holnap meg fogunk tudni, de valószínűleg nem hirtelen következik ez be. Ez a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, persze szimpatikus dolognak tűnik, de főleg magyar érdek lenne, hogy legyen ilyen megállapodás. Az amerikai fél részéről pedig kérdés, hogy ők beleegyeznek-e, és milyen feltételeket szabnak.

– És itt van az űripari együttműködés is, amit nagy büszkeséggel jelentettek be: Magyarország részt vesz egy 2020-as évek végén, 2030-as évek elején föld körüli pályára kerülő kereskedelmi űrállomás építésében.

– Az űrkutatás és az űrutazás az elmúlt évek során annyira presztízsterületté vált, hogy erre próbálnak építeni; ez az a kevés dolog, amit a kormány sikerként ki tud emelni, és itt tovább akarnak lépni, hogy erre rámutathassanak. A miniszterelnök is ejtett erről szót, ahogy a mesterséges intelligenciáról is, ezen területek fontosságról beszélt. Ebben sok igazság van; nyilván az a kérdés, hogy Magyarország ebben mennyire tud részt venni a saját súlyához mérten.

– A Guardian szerint a kormány egyik legfontosabb célja az volt, hogy Trump még a választások előtt Budapestre jöjjön. Erről volt szó?

– Nem esett szó igazából erről. Csak a Trump-Putyin csúcstalálkozó kérdése merült fel, amiről annyit tudtunk meg, hogy nem kerültünk közelebb hozzá.

Mindenféle optimista találgatások ellenére is az volt a végső konklúzió, hogy ma nem vagyunk közelebb, mint tegnap.

Ez persze érthető is, hiszen ez nem Magyarországon múlik, hanem Oroszország és az Egyesült Államok viszonyán.

– A budapesti csúcs elmaradásával kapcsolatos magyarázatok között azért látszanak különbségek a magyar és az amerikai álláspont között.

– A magyar kommunikáció inkább az, hogy soha nem volt kitűzve pontosan, hogy mikor lesz, de majd még lesz. Érdekes, hogy Trump részéről sokkal világosabban elhangzott: azért nem történt meg a csúcs eddig, mert Vlagyimir Putyin nem hajlandó a tűzszünetre sem, vagyis szerinte most nincs értelme beszélni Putyinnal.

– Az jól látszik, hogy ez a találkozó elég jól elő volt készítve: ezeket az egyezményeket nagyon gyorsan meg tudták kötni. A kormány erről hosszasan tud majd beszélni, mint diplomáciai sikerről. Mennyire volt váratlan, ami történt?

– A Bloomberg előtte elég pontosan megírta, milyen megállapodásokra lehet számítani. Ezekhez képest talán a kőolaj és földgáz területén adott engedmény volt az, ami még levegőben lógott. Inkább lepecsételték azokat az egyezményeket, amiket valószínűleg már alaposan előkészítettek, és mindkét oldalon előre felmérték, mit tudnak adni.

Trump szempontjából annak volt jelentősége, hogy ő is fogadja Orbán Viktort, ez egy gesztus volt, de az is látszott, hogy nem nagyon akar belefolyni abba, ennek milyen magyar politikai haszna lesz; kifejezetten kerülte a magyar belpolitikai vonatkozású kérdéseket.

Amennyire láttam, az amerikai híroldalak, a New York Times és mások, nem igazán követték az ebéd előtti sajtómegjelenést: a legérdekesebb mozzanat mindenkinek az volt, amikor Trump kereste a saját sajtószóvivőjét, Karoline-t (Karoline Leavitt), és épp nem volt a teremben. Ezt megjegyezték, és azt is, hogy Orbán Viktor „kölcsönkérné”. Láttam is erről rövid videókat, meg is jelentek róla összeállítások. A kétoldalú találkozó amerikai belpolitikai jelentősége szerintem csekély; az amerikai sajtó kérdései, melyeket a munkaebéd előtt az amerikai elnöktől kérdeztek, főleg nem erre vonatkoztak, hanem a kormányzati leállással voltak kapcsolatosak.

– A minapi választásokon látványosan nem Trump favoritja nyert New Yorkban. A szövetségi intézmények leállása mellett ez is szorongathatja Trumpot.

– A választások közül nem a New York-i a fő gondja, az inkább személyesen neki fájt, mert New York-i, hanem Virginia és New Jersey kormányzóválasztásai, amelyek sokkal világosabban mutatják, hogy az a Trump-koalíció, amelyik egy éve megnyerte a választásokat, most nincs egyben. Ennek számára nyilván negatív politikai hatásai vannak, és nem látom, hogy az Orbán-találkozó sokat segített volna ezeken a belpolitikai problémákon túllendülni.

– Megtörténhet, hogy a jövőre esedékes időközi választások után Trump pozíciója jelentősen meggyengül?

– Elképzelhető. Több fronton zajlik a küzdelem, már most. Kaliforniában volt egy népszavazás, amelynek köszönhetően a demokraták érdekének megfelelően fogják átrajzolni a körzethatárokat; ez ellensúlyozhatja a republikánusok agresszív körzethatár-átrajzolását, például Texasban. Ha elveszti a félidős választásokon legalább az egyik házban a többségét a Republikánus Párt, akkor Trump könnyen „béna kacsa” pozícióba kerül, ahol nem nagyon tud már törvényeket átvinni. Ő már többet nem fog indulni az elnökségért.

Persze a külpolitikai mozgástere megmarad, mert az továbbra is nagy egy elnöknek, és mivel ő Trump, informális hatalma is lesz.

De biztos, hogy tart attól, hogy gyengülhet a pozíciója, ezért is beszélt nyilatkozata végén sokszor arról, hogy ha sikerülne elérni, hogy a Szenátusban ne legyen obstrukció, akkor nemcsak a kormányzat működése (a költségvetés) lenne biztosítva, hanem olyan törvényeket is át lehetne vinni, amelyekkel megnyerhető a következő félidős választás; anélkül viszont bajba kerülhetnek.

– Meddig lehet blokkolni ezt a költségvetést? Most már a légiforgalmat is korlátozni kell, azaz elég komolyan kezdenek mutatkozni a látható jelek is.

– Ez attól függ, ki mikor érzi úgy, hogy meg kell hátrálnia. Jelen pillanatban egyik párt sem érzi, hogy az ő felelőssége lenne ezt megoldani. A demokraták, némileg joggal azt mondják, hogy a republikánusoknak kell megoldaniuk, mert a Kongresszus mindkét házában többségük van, és a Fehér Ház is náluk van. A republikánusok pedig úgy gondolják, hogy ez egy ponton vissza fog ütni a demokratákra. Szerintem amikor egyértelműbbé válik, hova helyeződnek a politikai költségek, márpedig úgy tűnik, az emberek inkább Trumpot és a republikánusokat teszik felelőssé, mint a demokratákat, akkor változás következik be. Nem akarok jósolni, de nehezen tudom elképzelni, hogy a november végi hálaadásra, illetve a karácsonyi időszakra úgy érkezzünk meg, hogy a légi forgalomban például járatokat kelljen törölni amiatt, mert nem működik a kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: