Tábor Áron a Trump-Orbán csúcsról: Megvédtük a rezsicsökkentést, de valójában csak megakadályoztunk valami még rosszabbat
Egy órás késéssel kezdődött a népes magyar delegáció látogatása Trump elnöknél. Ahogy várni lehetett, sok gazdasági egyezményt kötöttek meg, melyekre előzetesen számítani is lehetett. Ami viszont meglepetés volt, az orosz olajat, gázt és Paks2-őt érintő „időkorlát nélküli” mentesség az amerikai szankciók alól, amit Orbán Viktor járt ki az amerikai elnöknél. A tárgyalások után közös sajtótájékoztató nem volt, csupán Orbán Viktor és Szijjártó Péter állt ki a Wizzair gépén kiutaztatott kormánypárti média munkatársai elé, azaz kellemetlen kérdésekre nem kellett számítani.
A gondosan előkészített gazdasági megállapodások aláírása, illetve az amerikai szankciók alóli mentesség jól jön Orbánnak a kampányban, miközben Trump igyekezett távoltartani magát a magyar belpolitikától: méltatta a magyar miniszterelnököt, de azt mondta, nem ismeri ellenfelét, és nem volt hajlandó a magyar média kérdésére sem elítélően beszélni például az Európai Unióról. Tábor Áron Amerika-szakértővel értékeltük a washingtoni eseményeket.
– Mondhatjuk, hogy energetikai kérdésekben Orbán Viktor odament és győzött. Ez nyilván, a választási kampány kellős közepén üzemanyagot ad a hazai belpolitikában is a Fidesznek.
– Azt már hallottuk is, mi lesz ennek a keretezése: megvédéték a rezsicsökkentést. A miniszterelnöki sajtótájékoztató fókusza nem az volt, hogy olyan megállapodások születtek, amelyek hirtelen beindítják a magyar gazdaságot, hanem az, hogy megakadályoztunk valami még rosszabbat. Ennyiben árnyalnám, mennyire tekinthető ez nagy sikernek, különösen, ha a magyar gazdaság teljesítményét nézzük. Az év elején még az volt az ígéret, hogy az amerikai elnök megválasztását követően kitör a béke, és hirtelen beindul a gazdaság. Ez eddig, az adatok szerint egyáltalán nem történt meg. A választópolgárok végső soron ezt fogják érezni.
Ez lehet szlogen a kampányban, de nem biztos, hogy átütő lesz egy olyan helyzetben, amikor a megélhetés és a gazdaság összességében nem nyerő téma a jelenlegi kormány számára.
– Ami történt, azért volt váratlan, mert az elmúlt hetekben háromszor is azt mondta Trump elnök, hogy nem, Magyarország nem kaphat kedvezményt. Ehhez képest a tárgyalások végén kiderült, hogy mégis. Mérget vehetünk arra, hogy ez az utolsó szava?
– Trump elnöknél soha nem lehet semmire mérget venni. Elhangzott az, hogy „időkorlát nélküli”, amiben az időkorlát-nélküliség persze azt jelenti, hogy addig időkorlát nélküli, amíg nem változtatja meg a véleményét. Szerintem valamiféle pozitív kimenetelre számított a magyar kormány abban az értelemben, ahogy jelentőséget tulajdonítottak ennek a találkozónak. Azt tudhatták, hogy valamiféle mentesség lesz: ha ezt nem vették volna biztosra, nem ez lett volna a bejelentés.
Ez számomra azt jelenti, hogy nem feltétlenül kapta meg a magyar fél mindazt, amiért jött, egy nagy, szimbolikus kiállást azért nem kapott ebben az ügyben.
– Egy ilyen mentességi döntés elnöki hatáskör?
– Magát azt, hogy milyen cégeket raknak szankciós listára, törvényi háttér szabályozza, de a konkrét döntéseket a pénzügyminisztérium hozza. A pénzügyminiszter pedig a végrehajtó hatalomhoz tartozik, tehát az elnöknek engedelmeskedik. Így ezt a részét a dolognak megvalósíthatónak érzem. A politikai kockázatok viszont megvannak. Tegnap több prominens republikánus és demokrata szenátor jelezte, hogy nem támogatják, hogy Magyarország mentességet kapjon.
A végrehajtó hatalomnak viszonylag nagy a mozgástere abban, hogyan alkalmazzák a szankciókat, tehát az ilyen mentességek megvalósíthatóak.
– A sajtótájékoztatón szóba is került, hogy például Németország egy olajfinomítóra kért mentességet. Tehát nem egyedi a magyar mentességi kérelem. Az viszont különleges, hogy ez egy egész ország komplett energiainfrastruktúrájára vonatkozik.
– Igen, és azt hiszem, hogy az amerikai fél részéről, ha ez most nem is jelenik meg azonnal, továbbra is fenn fog állni az az elvárás, hogy Magyarország minél jobban függetlenítse magát az orosz energiától. Ebben tehát a feszültségforrás megmarad. Történtek bejelentések arról, amivel a magyar fél az amerikaiak jóindulatát megpróbálta megnyerni: a nukleáris fűtőanyagok beszerzéséről, nukleáris beruházásokról, esetleg a cseppfolyósított földgáz vásárlásáról, bár amennyire Szijjártó Péter megjegyzéséből kiderült, ebben még nincsenek végleges számok. Van azonban magyar ajánlat arra, hogy az amerikaiaknak kedvező lépések történjenek. Szerintem ebben a témában még lesznek súrlódások, még akkor is, ha a Trump-kormány nem feltétlenül akarja az áprilisi választások előtt kiélezni.
– A nukleáris fűtőelemek kapcsán Orbán Viktor és Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a francia és az amerikai mellett orosz fűtőelemeket továbbra is is vásárolnak.
– Pedig az előzetes hírekben, talán a Bloombergnél, volt olyan értesülés, hogy Magyarország orosz helyett fog amerikai fűtőelemeket venni. Most kiderült, hogy nem helyett, hanem az orosz mellett történik az amerikai, illetve a francia beszerzés is.
– Van itt még valami: a hadipari együttműködés, amiről tudjuk, hogy például a HIMARS-vásárlásokat a Biden-adminisztráció blokkolta. Ezek szerint akkor valószínűleg e sorompó fel is emelkedhetett, bár a sajtótájékoztatón semmi konkrétumot nem mondtak.
– Igen, az az elképzelés, hogy ebben az ügyben valószínűleg a Biden-kormány által bevezetett korlátozás megszűnhet, ami haditechnika tekintetében előrelépés lenne.
– Ami viszont talán a mindennapi halandó számára fontosabb, az a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállítása, ami 2022 óta nincs, ám most is csak annyit tudtunk meg, hogy tárgyaltak róla.
– Nagy Márton erre vonatkozóan kitett egy bejegyzést, hogy a technikai részletek kidolgozás alatt vannak. Ez azonban tényleg olyan téma, amelynek komplikáltak a technikai részletei; nem lehet olyan egyszerűen keresztülvinni, mint ahogy a magyar fél szeretné.
– Ez viszont nem elnöki hatáskör, ehhez a törvényhozás jóváhagyása kell.
– Igen, a pontos végrehajtásához ez nem megy olyan könnyen, nem véletlen, hogy ezt nem kommunikálták most a sajtótájékoztatón. Ettől még elképzelhető, hogy történt előrelépés, amit mondjuk holnap meg fogunk tudni, de valószínűleg nem hirtelen következik ez be. Ez a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, persze szimpatikus dolognak tűnik, de főleg magyar érdek lenne, hogy legyen ilyen megállapodás. Az amerikai fél részéről pedig kérdés, hogy ők beleegyeznek-e, és milyen feltételeket szabnak.
– És itt van az űripari együttműködés is, amit nagy büszkeséggel jelentettek be: Magyarország részt vesz egy 2020-as évek végén, 2030-as évek elején föld körüli pályára kerülő kereskedelmi űrállomás építésében.
– Az űrkutatás és az űrutazás az elmúlt évek során annyira presztízsterületté vált, hogy erre próbálnak építeni; ez az a kevés dolog, amit a kormány sikerként ki tud emelni, és itt tovább akarnak lépni, hogy erre rámutathassanak. A miniszterelnök is ejtett erről szót, ahogy a mesterséges intelligenciáról is, ezen területek fontosságról beszélt. Ebben sok igazság van; nyilván az a kérdés, hogy Magyarország ebben mennyire tud részt venni a saját súlyához mérten.
– A Guardian szerint a kormány egyik legfontosabb célja az volt, hogy Trump még a választások előtt Budapestre jöjjön. Erről volt szó?
– Nem esett szó igazából erről. Csak a Trump-Putyin csúcstalálkozó kérdése merült fel, amiről annyit tudtunk meg, hogy nem kerültünk közelebb hozzá.
Ez persze érthető is, hiszen ez nem Magyarországon múlik, hanem Oroszország és az Egyesült Államok viszonyán.
– A budapesti csúcs elmaradásával kapcsolatos magyarázatok között azért látszanak különbségek a magyar és az amerikai álláspont között.
– A magyar kommunikáció inkább az, hogy soha nem volt kitűzve pontosan, hogy mikor lesz, de majd még lesz. Érdekes, hogy Trump részéről sokkal világosabban elhangzott: azért nem történt meg a csúcs eddig, mert Vlagyimir Putyin nem hajlandó a tűzszünetre sem, vagyis szerinte most nincs értelme beszélni Putyinnal.
– Az jól látszik, hogy ez a találkozó elég jól elő volt készítve: ezeket az egyezményeket nagyon gyorsan meg tudták kötni. A kormány erről hosszasan tud majd beszélni, mint diplomáciai sikerről. Mennyire volt váratlan, ami történt?
– A Bloomberg előtte elég pontosan megírta, milyen megállapodásokra lehet számítani. Ezekhez képest talán a kőolaj és földgáz területén adott engedmény volt az, ami még levegőben lógott. Inkább lepecsételték azokat az egyezményeket, amiket valószínűleg már alaposan előkészítettek, és mindkét oldalon előre felmérték, mit tudnak adni.
Amennyire láttam, az amerikai híroldalak, a New York Times és mások, nem igazán követték az ebéd előtti sajtómegjelenést: a legérdekesebb mozzanat mindenkinek az volt, amikor Trump kereste a saját sajtószóvivőjét, Karoline-t (Karoline Leavitt), és épp nem volt a teremben. Ezt megjegyezték, és azt is, hogy Orbán Viktor „kölcsönkérné”. Láttam is erről rövid videókat, meg is jelentek róla összeállítások. A kétoldalú találkozó amerikai belpolitikai jelentősége szerintem csekély; az amerikai sajtó kérdései, melyeket a munkaebéd előtt az amerikai elnöktől kérdeztek, főleg nem erre vonatkoztak, hanem a kormányzati leállással voltak kapcsolatosak.
– A minapi választásokon látványosan nem Trump favoritja nyert New Yorkban. A szövetségi intézmények leállása mellett ez is szorongathatja Trumpot.
– A választások közül nem a New York-i a fő gondja, az inkább személyesen neki fájt, mert New York-i, hanem Virginia és New Jersey kormányzóválasztásai, amelyek sokkal világosabban mutatják, hogy az a Trump-koalíció, amelyik egy éve megnyerte a választásokat, most nincs egyben. Ennek számára nyilván negatív politikai hatásai vannak, és nem látom, hogy az Orbán-találkozó sokat segített volna ezeken a belpolitikai problémákon túllendülni.
– Megtörténhet, hogy a jövőre esedékes időközi választások után Trump pozíciója jelentősen meggyengül?
– Elképzelhető. Több fronton zajlik a küzdelem, már most. Kaliforniában volt egy népszavazás, amelynek köszönhetően a demokraták érdekének megfelelően fogják átrajzolni a körzethatárokat; ez ellensúlyozhatja a republikánusok agresszív körzethatár-átrajzolását, például Texasban. Ha elveszti a félidős választásokon legalább az egyik házban a többségét a Republikánus Párt, akkor Trump könnyen „béna kacsa” pozícióba kerül, ahol nem nagyon tud már törvényeket átvinni. Ő már többet nem fog indulni az elnökségért.
De biztos, hogy tart attól, hogy gyengülhet a pozíciója, ezért is beszélt nyilatkozata végén sokszor arról, hogy ha sikerülne elérni, hogy a Szenátusban ne legyen obstrukció, akkor nemcsak a kormányzat működése (a költségvetés) lenne biztosítva, hanem olyan törvényeket is át lehetne vinni, amelyekkel megnyerhető a következő félidős választás; anélkül viszont bajba kerülhetnek.
– Meddig lehet blokkolni ezt a költségvetést? Most már a légiforgalmat is korlátozni kell, azaz elég komolyan kezdenek mutatkozni a látható jelek is.
– Ez attól függ, ki mikor érzi úgy, hogy meg kell hátrálnia. Jelen pillanatban egyik párt sem érzi, hogy az ő felelőssége lenne ezt megoldani. A demokraták, némileg joggal azt mondják, hogy a republikánusoknak kell megoldaniuk, mert a Kongresszus mindkét házában többségük van, és a Fehér Ház is náluk van. A republikánusok pedig úgy gondolják, hogy ez egy ponton vissza fog ütni a demokratákra. Szerintem amikor egyértelműbbé válik, hova helyeződnek a politikai költségek, márpedig úgy tűnik, az emberek inkább Trumpot és a republikánusokat teszik felelőssé, mint a demokratákat, akkor változás következik be. Nem akarok jósolni, de nehezen tudom elképzelni, hogy a november végi hálaadásra, illetve a karácsonyi időszakra úgy érkezzünk meg, hogy a légi forgalomban például járatokat kelljen törölni amiatt, mert nem működik a kormány.