SZEMPONT

Tábor Áron a Trump-Orbán csúcsról: Megvédtük a rezsicsökkentést, de valójában csak megakadályoztunk valami még rosszabbat

A szankciók alóli mentesítés Orbán Viktor számára siker, de a gazdaság ettől nem indul be - mondja az Amerika-szakértő. És bár Trump meleg szavakkal méltatta Orbánt, kifejezetten kerülte a magyar belpolitikai vonatkozású kérdéseket.

Fischer Gábor, fotó: MTI/Fischer Zoltán - szmo.hu
2025. november 08.

Egy órás késéssel kezdődött a népes magyar delegáció látogatása Trump elnöknél. Ahogy várni lehetett, sok gazdasági egyezményt kötöttek meg, melyekre előzetesen számítani is lehetett. Ami viszont meglepetés volt, az orosz olajat, gázt és Paks2-t érintő „időkorlát nélküli” mentesség az amerikai szankciók alól, amit Orbán Viktor járt ki az amerikai elnöknél. A tárgyalások után közös sajtótájékoztató nem volt, csupán Orbán Viktor és Szijjártó Péter állt ki a Wizzair gépén kiutaztatott kormánypárti média munkatársai elé, azaz kellemetlen kérdésekre nem kellett számítani.

A gondosan előkészített gazdasági megállapodások aláírása, illetve az amerikai szankciók alóli mentesség jól jön Orbánnak a kampányban, miközben Trump igyekezett távoltartani magát a magyar belpolitikától: méltatta a magyar miniszterelnököt, de azt mondta, nem ismeri ellenfelét, és nem volt hajlandó a magyar média kérdésére sem elítélően beszélni például az Európai Unióról. Tábor Áron Amerika-szakértővel értékeltük a washingtoni eseményeket.

– Mondhatjuk, hogy energetikai kérdésekben Orbán Viktor odament és győzött. Ez nyilván, a választási kampány kellős közepén üzemanyagot ad a hazai belpolitikában is a Fidesznek.

– Azt már hallottuk is, mi lesz ennek a keretezése: megvédéték a rezsicsökkentést. A miniszterelnöki sajtótájékoztató fókusza nem az volt, hogy olyan megállapodások születtek, amelyek hirtelen beindítják a magyar gazdaságot, hanem az, hogy megakadályoztunk valami még rosszabbat. Ennyiben árnyalnám, mennyire tekinthető ez nagy sikernek, különösen, ha a magyar gazdaság teljesítményét nézzük. Az év elején még az volt az ígéret, hogy az amerikai elnök megválasztását követően kitör a béke, és hirtelen beindul a gazdaság. Ez eddig, az adatok szerint egyáltalán nem történt meg. A választópolgárok végső soron ezt fogják érezni.

Tehát lehet arról beszélni, hogy „megvédtük a rezsicsökkentést”, ami bizonyos mértékig igaz, de Magyarország saját magát kormányozta ebbe a helyzetbe, hogy ennyire rászorul az orosz energiára.

Ez lehet szlogen a kampányban, de nem biztos, hogy átütő lesz egy olyan helyzetben, amikor a megélhetés és a gazdaság összességében nem nyerő téma a jelenlegi kormány számára.

– Ami történt, azért volt váratlan, mert az elmúlt hetekben háromszor is azt mondta Trump elnök, hogy nem, Magyarország nem kaphat kedvezményt. Ehhez képest a tárgyalások végén kiderült, hogy mégis. Mérget vehetünk arra, hogy ez az utolsó szava?

– Trump elnöknél soha nem lehet semmire mérget venni. Elhangzott az, hogy „időkorlát nélküli”, amiben az időkorlát-nélküliség persze azt jelenti, hogy addig időkorlát nélküli, amíg nem változtatja meg a véleményét. Szerintem valamiféle pozitív kimenetelre számított a magyar kormány abban az értelemben, ahogy jelentőséget tulajdonítottak ennek a találkozónak. Azt tudhatták, hogy valamiféle mentesség lesz: ha ezt nem vették volna biztosra, nem ez lett volna a bejelentés.

Sokatmondó azonban az, hogy ezt nem Trump és Orbán Viktor tette meg együtt, és nem az amerikai féltől hangzott el, hanem csak a magyar sajtótájékoztatón.

Ez számomra azt jelenti, hogy nem feltétlenül kapta meg a magyar fél mindazt, amiért jött, egy nagy, szimbolikus kiállást azért nem kapott ebben az ügyben.

– Egy ilyen mentességi döntés elnöki hatáskör?

– Magát azt, hogy milyen cégeket raknak szankciós listára, törvényi háttér szabályozza, de a konkrét döntéseket a pénzügyminisztérium hozza. A pénzügyminiszter pedig a végrehajtó hatalomhoz tartozik, tehát az elnöknek engedelmeskedik. Így ezt a részét a dolognak megvalósíthatónak érzem. A politikai kockázatok viszont megvannak. Tegnap több prominens republikánus és demokrata szenátor jelezte, nem támogatják, hogy Magyarország mentességet kapjon.

Hogy ennek milyen politikai ára lesz, pontosan milyen politikai költségeket jelent a Trump-kormánynak, még nem világos.

A végrehajtó hatalomnak viszonylag nagy a mozgástere abban, hogyan alkalmazzák a szankciókat, tehát az ilyen mentességek megvalósíthatóak.

– A sajtótájékoztatón szóba is került, hogy például Németország egy olajfinomítóra kért mentességet. Tehát nem egyedi a magyar mentességi kérelem. Az viszont különleges, hogy ez egy egész ország komplett energiainfrastruktúrájára vonatkozik.

– Igen, és azt hiszem, hogy az amerikai fél részéről, ha ez most nem is jelenik meg azonnal, továbbra is fenn fog állni az az elvárás, hogy Magyarország minél jobban függetlenítse magát az orosz energiától. Ebben tehát a feszültségforrás megmarad. Történtek bejelentések arról, amivel a magyar fél az amerikaiak jóindulatát megpróbálta megnyerni: a nukleáris fűtőanyagok beszerzéséről, nukleáris beruházásokról, esetleg a cseppfolyósított földgáz vásárlásáról, bár amennyire Szijjártó Péter megjegyzéséből kiderült, ebben még nincsenek végleges számok. Van azonban magyar ajánlat arra, hogy az amerikaiaknak kedvező lépések történjenek. Szerintem ebben a témában még lesznek súrlódások, még akkor is, ha a Trump-kormány nem feltétlenül akarja az áprilisi választások előtt kiélezni.

– A nukleáris fűtőelemek kapcsán Orbán Viktor és Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a francia és az amerikai mellett orosz fűtőelemeket továbbra is vásárolnak.

– Pedig az előzetes hírekben, talán a Bloombergnél, volt olyan értesülés, hogy Magyarország orosz helyett fog amerikai fűtőelemeket venni. Most kiderült, hogy nem helyett, hanem az orosz mellett történik az amerikai, illetve a francia beszerzés is.

– Van itt még valami: a hadipari együttműködés, amiről tudjuk, hogy például a HIMARS-vásárlásokat a Biden-adminisztráció blokkolta. Ezek szerint akkor valószínűleg e sorompó fel is emelkedhetett, bár a sajtótájékoztatón semmi konkrétumot nem mondtak.

– Igen, az az elképzelés, hogy ebben az ügyben valószínűleg a Biden-kormány által bevezetett korlátozás megszűnhet, ami haditechnika tekintetében előrelépés lenne.

– Ami viszont talán a mindennapi halandó számára fontosabb, az a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállítása, ami 2022 óta nincs, ám most is csak annyit tudtunk meg, hogy tárgyaltak róla.

– Nagy Márton erre vonatkozóan kitett egy bejegyzést, hogy a technikai részletek kidolgozás alatt vannak. Ez azonban tényleg olyan téma, amelynek komplikáltak a technikai részletei; nem lehet olyan egyszerűen keresztülvinni, mint ahogy a magyar fél szeretné.

– Ez viszont nem elnöki hatáskör, ehhez a törvényhozás jóváhagyása kell.

– Igen, a pontos végrehajtásához ez nem megy olyan könnyen, nem véletlen, hogy ezt nem kommunikálták most a sajtótájékoztatón. Ettől még elképzelhető, hogy történt előrelépés, amit mondjuk holnap meg fogunk tudni, de valószínűleg nem hirtelen következik ez be. Ez a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, persze szimpatikus dolognak tűnik, de főleg magyar érdek lenne, hogy legyen ilyen megállapodás. Az amerikai fél részéről pedig kérdés, hogy ők beleegyeznek-e, és milyen feltételeket szabnak.

– És itt van az űripari együttműködés is, amit nagy büszkeséggel jelentettek be: Magyarország részt vesz egy 2020-as évek végén, 2030-as évek elején föld körüli pályára kerülő kereskedelmi űrállomás építésében.

– Az űrkutatás és az űrutazás az elmúlt évek során annyira presztízsterületté vált, hogy erre próbálnak építeni; ez az a kevés dolog, amit a kormány sikerként ki tud emelni, és itt tovább akarnak lépni, hogy erre rámutathassanak. A miniszterelnök is ejtett erről szót, ahogy a mesterséges intelligenciáról is, ezen területek fontosságról beszélt. Ebben sok igazság van; nyilván az a kérdés, hogy Magyarország ebben mennyire tud részt venni a saját súlyához mérten.

– A Guardian szerint a kormány egyik legfontosabb célja az volt, hogy Trump még a választások előtt Budapestre jöjjön. Erről volt szó?

– Nem esett szó igazából erről. Csak a Trump-Putyin csúcstalálkozó kérdése merült fel, amiről annyit tudtunk meg, hogy nem kerültünk közelebb hozzá.

Mindenféle optimista találgatások ellenére is az volt a végső konklúzió, hogy ma nem vagyunk közelebb, mint tegnap.

Ez persze érthető is, hiszen ez nem Magyarországon múlik, hanem Oroszország és az Egyesült Államok viszonyán.

– A budapesti csúcs elmaradásával kapcsolatos magyarázatok között azért látszanak különbségek a magyar és az amerikai álláspont között.

– A magyar kommunikáció inkább az, hogy soha nem volt kitűzve pontosan, hogy mikor lesz, de majd még lesz. Érdekes, hogy Trump részéről sokkal világosabban elhangzott: azért nem történt meg a csúcs eddig, mert Vlagyimir Putyin nem hajlandó a tűzszünetre sem, vagyis szerinte most nincs értelme beszélni Putyinnal.

– Az jól látszik, hogy ez a találkozó elég jól elő volt készítve: ezeket az egyezményeket nagyon gyorsan meg tudták kötni. A kormány erről hosszasan tud majd beszélni, mint diplomáciai sikerről. Mennyire volt váratlan, ami történt?

– A Bloomberg előtte elég pontosan megírta, milyen megállapodásokra lehet számítani. Ezekhez képest talán a kőolaj és földgáz területén adott engedmény volt az, ami még levegőben lógott. Inkább lepecsételték azokat az egyezményeket, amiket valószínűleg már alaposan előkészítettek, és mindkét oldalon előre felmérték, mit tudnak adni.

Trump szempontjából annak volt jelentősége, hogy ő is fogadja Orbán Viktort, ez egy gesztus volt, de az is látszott, hogy nem nagyon akar belefolyni abba, ennek milyen magyar politikai haszna lesz; kifejezetten kerülte a magyar belpolitikai vonatkozású kérdéseket.

Amennyire láttam, az amerikai híroldalak, a New York Times és mások, nem igazán követték az ebéd előtti sajtómegjelenést: a legérdekesebb mozzanat mindenkinek az volt, amikor Trump kereste a saját sajtószóvivőjét, Karoline-t (Karoline Leavitt), és épp nem volt a teremben. Ezt megjegyezték, és azt is, hogy Orbán Viktor „kölcsönkérné”. Láttam is erről rövid videókat, meg is jelentek róla összeállítások. A kétoldalú találkozó amerikai belpolitikai jelentősége szerintem csekély; az amerikai sajtó kérdései, melyeket a munkaebéd előtt az amerikai elnöktől kérdeztek, főleg nem erre vonatkoztak, hanem a kormányzati leállással voltak kapcsolatosak.

– A minapi választásokon látványosan nem Trump favoritja nyert New Yorkban. A szövetségi intézmények leállása mellett ez is szorongathatja Trumpot.

– A választások közül nem a New York-i a fő gondja, az inkább személyesen neki fájt, hanem Virginia és New Jersey kormányzóválasztásai. Ezek ugyanis sokkal világosabban mutatják, hogy az a Trump-koalíció, amelyik egy éve megnyerte a választásokat, most nincs egyben. Ennek számára nyilván negatív politikai hatásai vannak, és nem látom, hogy az Orbán-találkozó sokat segített volna ezeken a belpolitikai problémákon túllendülni.

– Megtörténhet, hogy a jövőre esedékes időközi választások után Trump pozíciója jelentősen meggyengül?

– Elképzelhető. Több fronton zajlik a küzdelem, már most. Kaliforniában volt egy népszavazás, amelynek köszönhetően a demokraták érdekének megfelelően fogják átrajzolni a körzethatárokat; ez ellensúlyozhatja a republikánusok agresszív körzethatár-átrajzolását, például Texasban. Ha elveszti a félidős választásokon legalább az egyik házban a többségét a Republikánus Párt, akkor Trump könnyen „béna kacsa” pozícióba kerül, ahol nem nagyon tud már törvényeket átvinni. Ő már többet nem fog indulni az elnökségért.

Persze a külpolitikai mozgástere megmarad, mert az továbbra is nagy egy elnöknek, és mivel ő Trump, informális hatalma is lesz.

De az biztos, tart attól, hogy gyengülhet a pozíciója. Ezért is beszélt nyilatkozata végén sokszor arról, ha sikerülne elérni, hogy a Szenátusban ne legyen obstrukció, akkor nemcsak a kormányzat működése (a költségvetés) lenne biztosítva, hanem olyan törvényeket is át lehetne vinni, amelyekkel megnyerhető a következő félidős választás; anélkül viszont bajba kerülhetnek.

– Meddig lehet blokkolni ezt a költségvetést? Most már a légiforgalmat is korlátozni kell, azaz elég komolyan kezdenek mutatkozni a látható jelek is.

– Ez attól függ, ki mikor érzi úgy, hogy meg kell hátrálnia. Jelen pillanatban egyik párt sem érzi, hogy az ő felelőssége lenne ezt megoldani. A demokraták, némileg joggal azt mondják, hogy a republikánusoknak kell megoldaniuk, mert a Kongresszus mindkét házában többségük van, és a Fehér Ház is náluk van. A republikánusok pedig úgy gondolják, hogy ez egy ponton vissza fog ütni a demokratákra. Szerintem amikor egyértelműbbé válik, hova helyeződnek a politikai költségek, márpedig úgy tűnik, az emberek inkább Trumpot és a republikánusokat teszik felelőssé, mint a demokratákat, akkor változás következik be. Nem akarok jósolni, de nehezen tudom elképzelni, hogy a november végi hálaadásra, illetve a karácsonyi időszakra úgy érkezzünk meg, hogy a légi forgalomban például járatokat kelljen törölni amiatt, mert nem működik a kormány.

Kapcsolódó

Így nézett ki Orbán Viktor napja Washingtonban – mozgalmas órákon van túl a miniszterelnök

Orbán interjúkat adott, sajtótájékoztatón és megbeszélésen vett részt Donald Trumppal, majd kormánypárti újságírók kérdéseire választolt Szijjártó Péter társaságában. Egy nap krónikája képekben.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.