SZEMPONT
A Rovatból

Szűz Máriát is bevetették a szexmunkások ellen Rákosmentén

A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben, de mivel a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene. Ezidáig.
Az abcúg írása, fotók: Hajdú D. András - szmo.hu
2017. május 30.



A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben.

Mivel azonban a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene.

A polgármester azonban két éve gondolt egyet, azt mondta, ravasznak kell lenni, és felépíttetett egy Szűz Máriát ábrázoló vallási szobrot

a kérdéses útszakaszon, azóta pedig arra, illetve egy nem üzemelő temetőre hivatkozva akarja kipenderíteni a szexmunkásokat a kerületből. A lányok nem értik, hová mehetnének, hiszen sehol sem látják őket szívesen, a polgármester pedig azt mondja, ha kell, körbebástyázzák magukat vallási szobrokkal, csak tűnjenek el.

2016 júniusában szokatlan tömeg gyűlt össze a Rákosmentét Nagytarcsával összekötő országút szélén. Ott volt a kerület polgármestere, a térség egyik önkormányzati képviselője, illetve a görögkatolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjének érseke is. A gyülekezés apropója egy kis vallási szobor, egy úgynevezett úti ikon átadása volt, amelyet az önkormányzat pénzügyi támogatásával az egyházmegye állított.

Hasonló ikonok több helyen is találhatóak az országban (elsősorban a keleti országrészben), a céljuk pedig, hogy lelki támaszt adjanak az útra kelőknek. A középső országrészben, a Tarcsai úton felállított ikon az első. Ez az ikon azonban elsősorban nem vallási okból került oda, ahová: a kerület vezetése a Szűz Máriát ábrázoló kegyhelyet használva akarja elűzni a környékről az évek óta a Tarcsai úton dolgozó szexmunkásokat.

Miért alkalmas erre egy vallási építmény, és mi köze mindehhez a kerület másik felén lévő gazos temetőnek?

Legális, de mindenhonnan kiutálnák őket

Szexmunkásnak lenni legális tevékenység Magyarországon, bizonyos szabályok betartásával bárki, bárhol végezheti. Ilyen szabály például az egészségügyi igazolás megléte, illetve az, hogy a szexmunkások nem állhatnak sem főutakon, sem olyan helyen, amelynek a háromszáz méteres körzetében például iskola, templom vagy közintézmény van.

Budapest környékén több olyan hely is van, ahol rendszeresen dolgoznak szexmunkások, ezek főleg olyan helyszínek, amelyek megfelelnek a fentebb leírt szabályoknak. Ilyen például a Szabadkai út, a Dunakeszi út vagy a XVII. kerület egyes útjai, például a Lőrinci és a Tarcsai út.

Hiába legális azonban ez a munka, és hiába számítanak ezek az útszakaszok olyan helynek, ahol a prostituáltak törvényszerűen dolgozhatnak, a hivatalok és hatóságok mégis a legkülönfélébb módokon próbálják akadályozni a munkájukat (erről a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének az ügyvédje ebben az interjúban mesél részletesen). Arra azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan zajlik, a legjobb példa a XVII. kerület.

szexmunka1

Szexmunkások a Tarcsai úton

A Tarcsai úton és a Lőrinci úton régóta állnak szexmunkások, ezek többségében kieső, erdősávok mellett húzódó útszakaszok, bár a lakóövezetektől sincsenek messze. Utóbbi okoz is feszültséget a prostituáltak és a helyiek között, bár az nem egyértelmű, hogy mekkorát.

Az utóbbi években volt már aláírásgyűjtés a szexmunka ellen,

a kerületi közmeghallgatásokon pedig többször is panaszkodtak már egyes lakók arra, hogy zavarják őket a közelükben dolgozó lányok.

Volt azonban olyan helyi, aki az Abcúgnak azt mondta, sosem zavarta, hogy szexmunkások dolgoznak a tőszomszédságában, egy, a Lőrinci úton dolgozó szexmunkás, Zsófi, pedig azt mondta az Abcúgnak, évek óta dolgozik a kerület ezen részén, és kifejezetten jó a kapcsolata a helyiekkel, akiktől még papírt is kapott arról, nem zavarja őket, hogy ott van. Zsófiék több mint 8 éve állnak már a Lőrinci út kérdéses pontján, tavaly azonban új helyet kellett keresniük, a rendőrség ugyanis egy gazos, gondozatlan temetőre hivatkozva elkezdte bírságolni őket munka közben.

Sírkövek sincsenek, mégis temető

A rákosmentei önkormányzat vezetése évek óta hangsúlyozza, hogy nem szeretne a kerületben szexmunkásokat látni, a kerületi közgyűléseken pedig rendszeresen felmerül, hogyan lehetne kipenderíteni őket a kerületből.

A helyi rendőrkapitánynak többször is el kellett magyaráznia, hogy a szexmunka önmagában nem bűncselekmény,

így azon kívül, hogy kimennek és ellenőrzik a lányokat, nem igazán tudnak mit kezdeni velük. Egy 2011-es ülésen még azt is hozzátette, hogy az ellenőrzéskor minden lánynál szokott lenni igazolvány, egészségügyi igazolás, sőt, némelyeknél vállalkozói engedély is. Így, mivel törvényesen dolgoznak, nem tehetnek ellenük semmit.

2014-ben azonban az önkormányzat elkezdte keresni azokat a lehetőségeket, hogyan tudják ellehetetleníteni a szexmunkásokat Rákosmentén. Első körben a kerületben kiépített térfigyelő kamerarendszertől vártak megoldást.

Riz Levente polgármester úgy fogalmazott, hogy a kamerákat kihelyezik azokra a helyekre is, ahol a lányok dolgoznak, és azt remélik, hogy ennek visszariasztó hatása lehet. Egy évre rá pedig sorompókkal lezárták az erdőbe vezető bekötő utakat is, hogy a lányok ne tudjanak elvonulni a kuncsaftjaikkal.

szexmunka2

Sorompó a Lőrinci úton

Ez azonban nem volt elég, és folyamatos ötletelés után végül így jutottak el a Bocskai út és a Lőrinci út sarkán lévő egykori temetőhöz. A területen derékig ér a gaz, sírköveket nem látni, a helyiek szerint pedig összesen egy embert temettek oda, azt is még az ötvenes években. Még a polgármester is azt mondta róla a közgyűlésen, hogy nem üzemel.

Ettől függetlenül levélben kérte a kerületi rendőrkapitányt, hogy a temetőre hivatkozva indítson eljárást a terület szomszédságában dolgozó szexmunkások ellen. A törvény szerint ugyanis egy kegyeleti hely háromszáz méteres környéke védett övezetnek számít, és ott szexmunkások nem dolgozhatnak.

Több tízezer forintra büntették őket, odébb mentek

Zsófi azt mondta, hogy 2015-ben kezdték el bírságolni őket a hatóságok. Végül összesen negyvenezer forintnyi bírságot kellett kifizetniük, 11 eljárás pedig még most is folyamatban van ellenük.

Tavaly vitték be őket utoljára, utána kimértek háromszáz métert a gazzal benőtt temető sarkától, és arrébb álltak. Így egy alig párméteres sávjuk maradt dolgozni, arrébb ugyanis nem mehetnek, mert ott már vége szakad az erdősávnak, és lakóházak következnek. “Senki kapujába nem akarunk állni” – mondta.

szexmunka3

A temető a Lőrinci úton

Az, hogy a nem működő temetőre hivatkozva bírságolják a hatóságok a szexmunkásokat, nem új, 2008-ban már megpróbálkoztak ezzel a rendőrök. Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének ügyvédje szerint akkor a bíróság azt mondta ki, hogy nem lehet egy nem létező temetőre hivatkozva szabálysértést megállapítani.

2016-ban újra bíróság elé vitték az ügyet, akkor azonban a bíróság már azt az ítéletet hozta, hogy a gazos terület temetőnek számít, ugyanis egykoron annak minősítették, és hiába temettek oda mindössze egy embert 60 év alatt, nem ürítették ki szabályosan, így tilos mellette szexmunkásoknak szolgáltatni. Az ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordult, amelynek a döntéséig a folyamatban lévő 11 szabálysértési eljárást felfüggesztették.

A törvények engedékenyek, ezért ravasznak kell lenni

A kerület másik oldalán lévő Tarcsai út szomszédságában azonban nincs temető, sőt templom és iskola se, ezeket Riz Levente polgármester állapította meg a közgyűlési üléseken. Emiatt oda más megoldást kellett keresni.

“Bár a Tarcsai úton nincs temető, ki tudunk alakítani olyan vallási emlékhelyet, amely alapján a rendőrség jogosult lesz intézkedni. Egy emlékhelyet fogunk létesíteni, amelytől kezdve a 300 méteres szabály életbe lép” – mondta Riz az egyik 2015-ös ülésen.

Ez az emlékhely lett a görög-katolikus egyház által felszentelt úti ikon.

A közgyűlési ülések jegyzőkönyvei szerint a polgármester kifejezetten a szexmunkások elűzése céljából szorgalmazta az úti ikon megépítését. Egy későbbi közgyűlésen azt mondta, a magyar törvények “sajnos nagyon engedékenyek”, ha prostituáltakról van szó, “ezért okosnak és ravasznak kell lenni, hogy ezt a dolgot vissza tudjuk szorítani”.

Közel egy évre rá, 2016 júniusában pedig már arról számolt be, hogy megállapodott a görög-katolikus egyházzal az úti ikon megépítéséről, azt meg és építették, és még azzal is elbüszkélkedett, hogy a saját polgármesteri keretéből finanszírozták. Az úti ikon átadásával pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy szabálysértési eljárásokat indítsanak az ott dolgozó szexmunkások ellen.

szexmunka4

Úti ikon a Tarcsai úton

“A célunk, hogy kiszorítsuk a kerületből, a Tarcsai út környezetéből őket. Hogy hova mennek, az nem érdekel. Egy biztos, hogy azon a területen ne jelenjenek meg, tűnjenek el minél hamarabb onnan. A rendőrség kész intézkedni.” – mondta ugyanazon a 2016-os ülésen Riz Levente, majd még a végén hozzátette, hogy az egyház ezen a célon túl is “lélekemelő” dolgot valósított meg, hiszen jó gondolat az, ha a kerület útjain nem csak kamerák, hanem úti ikonok is vigyáznak. “Ahogy Érsek Atya mondta, ez ablak a mennyországra” – fejezte be.

Sehová sem tudnak menni, mindenhol zaklatják őket

“Ahol nyugodtan állhatnál, ott sem hagynak békén” – mondta Zsófi. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment el a Lőrinci útról, és az egész kerületből, amikor elkezdték őt bírságolni, azt válaszolta, mindegy, hogy hová megy. A Gubacsi úton és a Szemétégetőnél is folyamatosan zaklatják a lányokat, “a Tarcsai útra meg kirakták a Szűz Máriát és felszentelték a helyet”, azaz bárhová menne, ott zaklatásnak lenne kitéve.

szexmunka5

Térfigyelő kamera és úti ikon is vigyázza a Tarcsai utat

A Tarcsai úton dolgozó szexmunkások az ikon felszentelése után arrébb álltak, éppen háromszáz méterrel. Most egy útszéli földtulajdonostól bérelnek egy placcot, de elég szűkös helyük, a másik oldalon ugyanis ott az autópálya, amelynek szintén nem állhatnak a háromszáz méteres körzetében.

Volt, aki azt mondta, nem zavarja, hogy arrébb kellett menniük, mást igen, mert így kevésbé látszanak az útról. Azt azonban egyikük sem értette, mi szükség volt erre, mindannyian hangsúlyozták, hogy megvannak az engedélyeik, és felváltva mutogattak a placcuk mellett lévő szemeteszsákokra, mondván, hogy még csak nem is szemetelnek, mindent magukkal visznek. “Mi lesz, ha ide is tesznek egyet?” – kérdezte egyikük.

Erre megvan az esély. Egy 2016. végi közgyűlésen a polgármester azt mondta, tudomása van róla, hogy a szexmunkások arrébb mentek. “Nagyon rafinált társaság” – mondta, majd kicsit később hozzátette, hogy “amit a jogszabály megenged, azt megtesszük, ha kell, körbebástyázzuk magunkat úti ikonokkal, nem szeretnénk látni ilyen tevékenységet a XVII. kerületben”.

Lenne megoldás, de a polgármester hallani sem akar róla

Megkerestük a görög-katolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjét azzal a kérdéssel, hogy mennyire tartják összeegyeztethetőnek az úti ikon-állítás céljával a prostituáltak elűzését.

Azt válaszolták, hogy ők keresték meg az önkormányzatot azzal, hogy szívesen építenének egy ikont a kerületben, és hol lehetne ilyet elhelyezni. “Az egyáltalán nem merült fel, hogy az úti ikon felállításával bárkit is elűzzünk onnan. Hiszen pontosan az a szándékunk ezzel, hogy minél több embert az Istenhez vezessünk” – írta a kérdéseinkre Kocsis Fülöp érsek-metropolita, az ikon felszentelője.

Az érsek szerint jó helyre került a szobor, mert az autópálya felől érkezők rögtön találkozhatnak vele, és bár később hallott olyanokat, hogy ez majd azt is eredményezheti, hogy a környéken ne legyen prostitúció, ez akkor, amikor az önkormányzattal egyeztettek, még nem merült fel.

szexmunka6

A szexmunkások egyre kisebb útszakaszra tudnak állni a Lőrinci úton

Megkerestük a rákosmentei önkormányzatot is. Többek között az után érdeklődtünk, hogy milyen illegális tevékenység alapján űzné ki a polgármester a szexmunkásokat a kerületből, milyen lakossági panaszok érkeztek rájuk, és hogy az önkormányzat mennyire tekinti jogi eszköznek az út szélén felhúzott ikont. Mindössze annyit írtak, hogy nem áll módjukban válaszolni a feltett kérdésekre.

Az után is érdeklődtünk, hogy jelöltek-e ki a kerületben úgynevezett türelmi zónát. Ez a törvény szerint egy olyan övezet, amelyet akkor kell kijelölnie egy önkormányzatnak, ha a területén folyamatossá válik a prostitúció.

Ennek a célja éppen az, hogy a szexmunkások egy, az önkormányzat által kijelölt területen tudjanak dolgozni (és ne máshol), a kijelölése pedig a törvény szerint kötelező lenne.

A rákosmentei önkormányzat erre a kérdésünkre sem válaszolt, Riz Levente polgármester azonban egy régebbi, 2010-es közgyűlésen kifejtette a véleményét a türelmi zónák kijelöléséről.

"
A türelmi zóna a bűn melegágya, amely nem csak a prostitúciót vonzaná, hanem minden egyéb bűnözési formát. Ilyet nem kívánok kijelölni sehol a XVII. kerület közigazgatási területén

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk