KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Sztárok kampányolnak egy tudatos társadalomért

Weisz Fanni is vendége lesz a jótékonysági Nagy Civil Futásnak a Skanzenben, ahol a sétálva, sőt nézelődve is teljesítheted a távot.


D. Tóth Kriszta bele sem szeretne gondolni abba, hogy mi lenne, ha nem lennének Magyarországon civil szervezetek. Hajós András még önkéntes munkát is vállal, hogy felhívja a figyelmet a civilek munkájának fontosságára. Till Attila úgy véli, nem szabad, hogy tízmilliárd forint bent maradjon az államkasszában, hanem ezeket a szervezeteket kell segíteni. A sztárok is kampányolnak amellett, hogy az emberek adójuk 1%-át ajánlják fel civil szervezeteknek.

Nagy Civil Futas KV

Április 26-án rendezik meg az emberi jogi civil szervezetek által életre hívott Nagy Civil Futás jótékonysági futóversenyt a szentendrei Skanzenben. Az ingyenes esemény arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az adó 1% felajánlásával bárki támogathatja a civil szervezetek munkáját és az általuk képviselt ügyeket.

Az eseményen Weisz Fanni sztárvendégként lesz jelen, a siket szépségkirálynő ugyanis saját tapasztalatból tudja, mennyire fontos a civil szervezetek munkája.

Bővebb infókért, regisztrációért: KATT ide és az esemény Facebook-oldalára.

futasterkep

sze201504 (141)

Az 5K futás útvonala a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén, mesés tájakon halad végig: szőlőskertek, pincék, malmok, kovácsműhelyek között, pajtákon keresztül. A futókat utcazenészek lelkesítik a pálya mentén. A futás minden korosztály számára teljesíthető, nincs szintidő. A szervezők szívesen látják azokat is, akik akár sétálva vagy pusztán jelenlétükkel szeretnék felhívni az adó 1 százalékára a figyelmet.

Az esemény közös bemelegítéssel indul, majd 11 órakor rajtol a futóverseny. Délután további izgalmas családi programokkal várnak benneteket, lesz Gerilla Jóga, 13 órakor fellép a Rutkai Bori Banda, valamint számos érdekességgel szolgálnak a Skanzen helyszínei is (játékudvar, perecsütő, gyöngyfűzés, gyertyamártás, ostorkészítés, boszorkánykonyha, falusi iskola stb.).

sze201504 (188)

sze201504 (192)

Egész napos programok a civil szervezetekkel:

Amnesty International Magyarország, Burattino Iskola Alapítvány, Habitat for Humanity Hungary, Háttér Társaság a Melegekért, CFCF Alapítvány, NANE Egyesület, Menhely Alapitvany, TASZ, Transparency International Magyarország, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, szemléletformáló programok a Suhanj! Alapítvánnyal.

A Nagy Civil Futás a “Tudtad-e?” civil kommunikációs kampány záróeseménye, mely a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósul meg.

sze201504 (161)

A Nagy Civil Futás a szervezők szándéka szerint hagyományteremtő rendezvény lesz. Évről évre fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a legkisebb, pár száz vagy pár ezer forintos felajánlások is számítanak, az adó 1 százalékáról rendelkezni egyszerű, és nem kerül semmibe. Ennek ellenére sokan elmulasztják, a civil szervezetek pedig minden évben milliárdoktól esnek el emiatt.

sze201504 (169)

Támogatók így nyilatkoznak a civilekről

(A megkérdezettek nem lesznek ott rendezvényen)

D. Tóth Kriszta bele sem szeretne gondolni abba, hogy mi lenne, ha nem lennének Magyarországon civil szervezetek.

- UNICEF nagykövetként van némi rálátásom a világ azon pontjaira, ahol igazi humanitárius katasztrófát okoz, ha nincs civil háló, ha az emberek magukra vannak hagyva akár a mindennapokban, akár egy-egy katasztrófahelyzetben. Vannak bizonyos ügyek, amelyeket csak a civil szervezetek képviselnek, vagy képviselnek hatékonyan, adott esetben akár olyan feladatokat ellátva, amelyeket az államnak kellene elvégeznie. Ezért tartom veszélyes iránynak, hogy ha politikai szempontoknak rendelik alá, és hiteltelenítik a "civil" kifejezést.

- Minden rendezvényre szükség van, amely azért jön létre, hogy az emberek tudatosabban töltsék ki az adóbevallásukat, és éljenek az 1%-os felajánlással. Ki tudja, kinek milyen típusú kampány éri el az ingerküszöbét? Ez az a helyzet, amikor tényleg minden forint számít. A D. Tóth Kriszta szerint az egy százalékról rendelkezni egy tudatos állampolgár egyik legalapvetőbb felelőssége - ráadásul nagyon egyszerű az egész, és nem kerül semmibe. Úgy gondolja, hogy a civil szervezeteknek csak akkor van esélyük a valódi függetlenségre, ha azok, akikért dolgoznak, kiveszik a részüket a támogatásukból.

Hajós András a civil szervezetekről: „Nagy elkötelezettséggel egy normális társadalomért” –

Az ismert televíziós régóta segíti a civil szervezeteket önkéntes munkával, konferálással, fellépésekkel. Legtöbbször az arcát adja egy-egy kampányhoz, de gyűjtött már ruhákat, cipőket is.

Szerinted mi a szerepük Magyarországon a civil szervezeteknek? Miért jó, hogy vannak, miben tudnak segíteni az embereknek?

Már a civil szervezet megnevezés is jelzi, hogy ezek az egyesületek a civilekért állnak ki, őket segítik, támogatják. Szükség is van rájuk, hiszen az alkotmányban rögzített jogok és az azokhoz kapcsolódó törvényi keretek között nem mindenki képes eligazodni. Sok társadalmi csoport – helyzeténél fogva – nem vagy csak korlátozottan képes érdekei érvényesítésére. Számos esetben a jogi szabályozás sem egyértelmű, vagy nem segíti megfelelően azokat, akik támogatásra szorulnának.

Te is kapcsolatba kerülsz civil szervezetekkel? Milyen módon segíted munkájukat? Fel szoktad ajánlani az adód 1%-át?

Persze, én is mindig rendelkezem az adóm 1%-áról, emellett 1%-os kampányokban és más civil kezdeményezésekben is részt veszek. Leginkább az arcomat adom a rendezvényekhez, akár videóüzenet formájában, akár személyes részvétellel. Elmegyek az eseményekre, beszélgetek az emberekkel. Legutóbb egy roma fiataloknak szóló táborban voltam, ahol az érdeklődők különböző képzéseken vehettek részt, pl. a sport, a média vagy a zene területén. Én is tartottam egy-két foglalkozást. Persze van, hogy egészen más jellegű munkát végzek, az is előfordult már, hogy ruhákat vagy cipőket gyűjtöttem.

Van a civil szférának olyan speciális területe, amit igazán közel érzel magadhoz?

Van néhány civil szervezet, akikhez jobban kötődöm, és igyekszem az ő munkájukban intenzívebben részt venni, de próbálok mindenbe belekóstolni, és a rendelkezésemre álló forrásokat – például az ismertségemet – minél többfelé elosztani. Szívesen segítek induló szervezeteket. Nemrégiben például egy ilyen frissen alakult egyesület első rendezvényén vettem részt, a transzneműek vagy nemet váltók filmfesztiválján. Az eseményen egy kicsit én is beleláthattam ezeknek az embereknek az életébe. Megtudtam, hogy mennyire nehéz, szinte kezelhetetlen az a jogi helyzet, amibe egy nemet váltó kerül. Ugyan a műtétek révén végre olyan teste lehet, amire mindig is vágyott, de ennek ellenére a személyi igazolványában ellenkező nemű marad. Ebből persze rengeteg bonyodalom származhat. A családomat és engem ugyan nem érint közvetlenül ez a téma, de ettől függetlenül nekem és mindenki másnak is érdemes beleképzelnie magát ezeknek az embereknek a helyzetébe.

A Nagy Civil Futás emberi jogi civil szervezetek kezdeményezésére az adó 1%-ának a felajánlását népszerűsíti a sport, a mozgás segítségével. Mit gondolsz, miért van szükség ilyen rendezvényekre?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a civil szervezetek ne csak állami pénzből gazdálkodjanak, hanem saját és lakossági forrásokból is működjenek. Így csökken az állammal szembeni kiszolgáltatottságuk, növekszik a függetlenségük. Mivel non-profit egyesületekről van szó, leginkább adományokból, céges vagy állampolgári támogatásokból tudják magukat fenntartani.

Szerinted Magyarországon az emberek mennyire ismerik a civil szervezeteket? Tudják, mivel foglalkoznak, mi a szerepük?

Sajnos manapság itthon a civil szervezetekről legtöbbször a botrányok kapcsán hallani. Mivel ez az egész egyesületi forma Magyarországon egy viszonylag új dolog, az emberek még egyelőre nem nagyon tudják hova tenni őket. Sokan ezt az egész szektort ingyenélők gyülekezetének, a pályázati pénzek felmarkolójának tekintik, és ebben sajnos nagy szerepe van a politikának és a sajtónak is. Hiszen a botrányok kapnak nagy publicitást, és az igazi, hétköznapi munka a betegekkel, szegényekkel, bevándorlókkal, menekültekkel, romákkal vagy megalázott, megvert nőkkel kapcsolatban – mivel kevésbé látványos –, nem jut el az emberekhez. Pedig erről kéne igazán informálni a társadalmat.

Az ismeretterjesztés és figyelemfelhívás ugyanis csak hasznos lehet. Fontos, hogy az emberek tudják, hogy van egy ilyen közösség, amelyik szépen csendben igyekszik végezni a dolgát, és számtalan társadalmi csoportnak segít. Nem magukért, hanem másokért tesznek, sőt, bizonyos értelemben az egész civil szféra mások helyett dolgozik, hiszen az emberi jogi feladatok többsége azért keletkezik, mert valaki valahol nem tart be egy törvényt, vagy akár egy egyszerű erkölcsi parancsot, vagy a jogszabály nem megfelelően szabályozza egy adott társadalmi csoport lehetőségeit.

Mások felelőtlensége, nemtörődömsége vagy aljassága miatt van tehát szükség az emberi jogi civil szervezetek munkájára. Az ott dolgozók ráadásul nem sok pénzért, sokszor önkéntesen, nagy elkötelezettséggel végzik a munkájukat egy normális társadalomért. Épp ezért megérdemlik, hogy a reflektorfényből és a megbecsülésből néha ők is kapjanak egy keveset.

Till Attila, műsorvezetője úgy véli, nem szabad, hogy tíz milliárd forint bent maradjon az államkasszában, hanem ezeket a szervezeteket kell segíteni.

- Egy olyan alapítványnak vagyok az arca és nagykövete, amely különböző fogyatékossággal élő embereket segítő szervezeteket fog össze. Mentem már műsorba elmagyarázni az embereknek, hogy ezt a pénzt kár bent hagyni az államnak, mert ha a törvény megengedi, akkor oda kellene adni, és évente tíz milliárd forint marad bent, amelyből nagyon sok alapítvány, szervezet tökéletesen jól működne. Nem értem, miért nem ajánlják fel az emberek, hiszen nem egy nagy dolog. Szerintem az már nem működik, hogy kiírják a bankszámlaszámukat egy plakátra, ezért marad ez az 1%. Beszélni kell ezekről! Mindig azt érzem, hogy kicsit pusztába kiáltott szó ez az egész, de ütni kell a vasat, és akkor általában abból valami lesz.

Király Viktor pozitív kezdeményezésnek tartja a Nagy Civil Futást.

- Ha bármilyen módon nem figyelnek az emberek az alapvető emberi jogokra, akkor ezek a szervezetek megteszik, ezért szükség van rájuk. A rákos gyermekeket támogatom, illetve bármit, ami gyerekekkel kapcsolatos, de az emberi jogi munka is olyan értelemben szimpatikus, hogy tud segíteni embereken. Nagyon pozitív dolognak tartom a Nagy Civil Futást és bármilyen rendezvényt, ami felhívja a figyelmet fontos ügyekre, ezek a megmozdulások sok nézőt hoznak, és nagyon hasznosak.

Hajas László is szervez önkéntes munkát, segít azokon az édesanyákon, akik nem tudnak elmozdulni gyermekük mellől.

- Fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy ezt az 1%-ot ne hagyják bent az állam zsebében, hanem adják oda célirányosan azoknak, akiket kedvelnek. Önző ember vagyok, mivel a fiam sportol, ezért én a sportot még támogatom, és nagyon szeretek a rászoruló alapítványokon és embereken segíteni, hogy a támogatást megkapják. A Tűzoltó Utcai Klinikára már ötödik éve elmegyünk anyák napja alkalmából, és azoknak az anyukáknak levágjuk a hajukat, akik nem tudnak gyermekük mellől elmozdulni. Én azt mondom, hogy aki teheti, annak kötelessége segíteni a rászorulókon.

Berki Krisztián olimpiai bajnok az Elsőként Lakhatást! program nagykövete az 1%-ról:

- Sokan azt gondolják, hogy adójuk 1%-a olyan kicsi összeg, ami nem változtathat semmin. Pedig minden kicsi összeg számít, ezekből a kis összegekből jön össze évi több milliárd forint, ami a rendelkezés hiányában a költségvetésben ragad. Döntsd el Te, mire használják az adód 1%-át, és rendelkezz a bevallásodban egy jó ügy javára!

Kiss Tibor, a Quimby énekese szerint a civil szervezetek olyan területekre tudnak odafigyelni, amire az államnak nincs reális rálátása, és így hitelesebben és behatóbban tudják képviselni az érintettek érdekeit.

- Régóta egy függő betegeket kezelő alapítványnak utalok. Ez tulajdonképpen egy rehab, de 50%-ot jól el tudnék osztani, és több köze lenne a demokráciához. Az emberek bíznak abban, hogy oly sok pénz értelmetlen elszórása mellett legalább egy pici jó helyre kerül, ami számukra személyesen is fontos. Azért fontos a Nagy Civil Futás, mert még mindig rengetegen nem élnek ezzel a törvény adta lehetőségükkel. Muszáj felhívni valahogy arra figyelmet, hogy ez fontos, és sokat segíthet.

Skanzen fotók: Söptei Zsuzsanna

Ha te is egyetértesz a kezdeményezéssel, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk