SZEMPONT
A Rovatból

Drasztikus áremelésre vagy akár bezárásra is kényszerülhetnek a szórakozóhelyek az elszállt rezsiköltségek miatt

Budapesti és vidéki klubokat kérdeztünk arról, mennyivel fognak nőni a villany- és fűtésszámláik. Konkrétumokat egyelőre senki nem tud, csak annyit, hogy muszáj lesz spórolniuk, de még így se biztos, hogy túlélik.

Link másolása

Nyár közepe óta az energiaárak elszabadulása az egyik legforróbb téma Magyarországon: mindenki azt számolgatja, mennyivel kell többet fizetnie, miután a kormány megszüntette a rezsicsökkentést az addig ismert formájában. Ez a lakossági fogyasztókat is érzékenyen érinti, de vannak, akik még náluk is rosszabbul járnak.

Sok példát említhetnénk, ebben a cikkben most a zenés szórakozóhelyekről lesz szó, ahol értelemszerűen sokkal nagyobb az áramfogyasztás az átlagnál, valamint fűteni sem egyszerű feladat őket. Ráadásul azzal a veszéllyel is szembe kell nézniük, hogy sok ember először a kultúráról mond le, ha meg kell szorítania a nadrágszíjat.

Akár az utolsó percben is lemondhatnak egy koncertet, ha nem fogy rá elég jegy

„A cégen belüli előrejelzések, amelyekkel eddig találkoztam, hat-kilencszeres drágulást mutatnak” – mondja Süli András, a Debreceni Campus Közhasznú Nonprofit Kft. programigazgatója, akinek cégéhez a Campus Fesztivál mellett a város olyan klubjai tartoznak, mint a Nagyerdei Víztorony, a Lovarda, vagy a HALL.

A helyzetüket bonyolítja, hogy az egyes helyszínek különböző időszakban és technológiákkal épültek. A Nagyerdei Víztorony például hőszivattyús lett a 2015-ös felújítás során, tehát ott csak áramfogyasztás van. A HALL-ban is viszonylag korszerű légcsererendszert alakítottak ki, a Lovardának viszont sokkal korábbi és korszerűtlenebb rendszere van.

A cég más vendéglátóhelyeket is üzemeltet, de Süli szerint csak az említett három klub szintjén is sok tízmilliós nagyságrendű plusz kiadással számolnak a most kezdődő évadban.

Egyelőre nem sikerült kikalkulálniuk, hogyan tudnák ezt a pénzt előteremteni, de az biztos, hogy önmagában a jegyárak emelése nem oldja meg a problémát – ha így tennének, elbúcsúzhatnának a közönségük jelentős részétől. A vendéglátásra szintén nem lehet teljesen áthárítani a költségek emelkedését, már csak azért se, mert ott eleve adott egy nagyfokú drágulás.

„Muszáj lesz elgondolkodnunk takarékossági intézkedéseken, ami lehet akár a rendezvények ritkítása, akár a belső hőmérséklet érezhető csökkentése” – fogalmaz Süli András, hozzátéve: konkrét számokat még nem tud mondani, de sokkal jobban oda kell majd figyelniük erre, mint eddig.

Mint mondja, mostantól még alaposabban mérlegelniük kell, kitermeli-e egy program a költségeit. Ezt persze eddig is megtették, ezentúl viszont a várható rezsitételt is hozzáadják a képlethez. És ha az jön ki, hogy gazdaságosabb lemondani az adott rendezvényt, mint megtartani (mert nem fogytak rá elég jól a jegyek), akkor bármennyire is fájdalmas, meg kell hozniuk ezt a döntést.

Koncert a Nagyerdei Víztorony kertjében idén nyáron

Mivel egyetemi klubokról van szó, a tanév beosztása amúgy is befolyásolja a működésüket, januárban például vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban tartottak bulikat. Süli elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a zárvatartási idősávot most a szokásosnál jobban kitolják.

Közben azért reménykednek abban, hogy lesz valamilyen állami pályázat a kiadásaik enyhítésére, de konkrét információjuk egyelőre nincsen ilyesmiről.

„Nem igazán vagyunk derűlátóak, hiszen a mostanihoz hasonló gazdasági helyzetben, amikor folyamatosan emelkednek a megélhetési költségek, a kultúra mindig első helyen szerepel a kihúzható tételek között. Könnyen lehet, hogy ezt mind klub-, mind fesztiválszinten meg fogjuk érezni, de jelenleg sem a válság valódi mértékét, sem az elhúzódását nem tudja még senki” – összegez.

Bár készülnek a rossz forgatókönyvekre, semmiképp nem szeretnék már előre feladni, ezért ha óvatosabban is, de teljes erőbedobással szervezik a jövő évi klubkoncerteket és a Campust egyaránt.

Áremelés, spórolás minden fronton

„Mi már fél évvel ezelőtt tapasztaltuk, hogy sokkal többet kell fizetnünk, mivel az épületünk a helyi Volán társaság tulajdonában van, ők pedig márciustól csak piaci áron tudják beszerezni az áramot” – mondja Horváth Imre, a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezője. Bíznak benne, hogy további drágulás már nem lesz, de biztosat egyelőre ők sem tudnak.

A költségeik a korábbinak több mint a triplájára nőttek, ami számszerűen havi 80 ezer helyett 280 ezres villanyszámlát jelent. A fűtéssel kapcsolatban nincsenek adatai.

Horváth szerint a pultban minimum 25-30 százalékkal emelniük kell az árakat. A belépőjegyeknél ez az arány kisebb, legfeljebb 500 forintos emelést tart elképzelhetőnek, de ezt a döntést a zenekarokkal közösen fogják meghozni.

Több fronton próbálnak spórolni is: kicserélték az összes izzójukat LED lámpákra, és mivel két termük van, kisebb rendezvények esetén a másik helyiségben leoltják majd a villanyt.

A programtervük év végéig szinte teljesen készen van, a koncertek számát már csak ezért sem tervezik csökkenteni. Jövő év elején viszont csinálnak majd egy mérleget, ekkor dőlhet el, tudják-e tovább folytatni, vagy be kell zárniuk. Ezzel a forgatókönyvvel viszont egyelőre nem számolnak, próbálnak a lehető legoptimistábban állni a helyzethez.

Horváth Imre Leskovics Gáborral és Lovasi Andrással a Végállomás Klubban

Ugorjunk Budapestre: a Király utcai Gödör Klub ősszel kezdi 20. évadját, de gazdaságilag soha nem voltak még annyira nehéz helyzetben, mint most. Igaz, a jelenlegi helyszínükön (ami már a harmadik a sorban) legalább amiatt nem kell folyamatosan aggódniuk, hogy kipaterolják őket, de így is bőven akad bizonytalanság.

„Mérsékelt áraink vannak, 1000-2500 forint között mozgott a jegyár minden programunkra. Ezt most kénytelenek leszünk 500 forinttal emelni, az 1500-3000 forint közötti sávba. Ennél többet a közönségünk aligha bírna el” – mondja Filep Ákos, a hely vezetője, aki saját építészirodát is üzemeltet. Az üzleti modell eddig jórészt arra épült, hogy ottani nyereségét forgatja bele a klub fenntartásába és a programszervezésbe. Az utóbbi időben viszont egyre kevesebb energia marad építészkedni, ami a Gödör anyagi stabilitására is kihat.

Arról egyelőre nem tud biztosat, mennyivel kell többet fizetniük az energiáért, ez valószínűleg szeptember közepén derül majd ki. De arra számít, hogy a gáz nagyjából a korábbi négyszeresébe kerül majd éves szinten, ezért fokozottan figyelni fognak arra, hogy a klub három tere (koncertterem, földszint, galéria) közül mindig csak azt fűtsék, amelyikre feltétlenül szükség van. Spórolni emellett azzal is próbálnak, hogy nagyon kevés a dolgozójuk, mindenki a lehető legtöbb munkafolyamatból kiveszi a részét.

A vendéglátás árait nyáron emelték 5-10 százalékkal, október közepén valószínűleg elkerülhetetlen lesz egy újabb hasonló arányú drágulás. Sok múlik azon, mennyivel nőnek a jövedéki adóterheik, mivel nemrég a szénsavas üdítőkre is kiterjesztették ezt az adónemet. A kata megszüntetése szintén hátrányosan érinti őket, hiszen a legtöbb fellépőjük eddig katásan működött, ami mostantól megszűnt. A megnőtt adóterhek miatt a zenészeknek is emelni kell a gázsit.

„Ha fentieken túl még egy újabb Covid-hullám is bejön, az könnyen a Gödör végét jelentheti” – teszi hozzá Filep. Abban ugyanakkor biztos, hogy egyoldalúan nem fognak programokat lemondani: december 31-ig már szinte minden le van kötve, ezen legfeljebb az adott fellépővel egyetértésben változtatnak majd.

A hogyan továbbot pedig januárban eldöntik, de nagyon bíznak benne, hogy nem a jubileumi 20. szezon közepén fognak csődbe menni.

Sajtótájékoztató a Gödör új helyén – középen Filep Ákos

Van, ahol teljes a bizonytalanság

„Jelenleg annyira el vagyunk havazva a bennünket érintő egyéb változásokkal, például a kata eltörlésével, hogy ezzel a témával még nem volt időnk részletesen foglalkozni” – mondja Kovács ‘QQ’ Attila, három soproni klub (Hangár Music Garden, Búgócsiga Akusztik Garden, VOLT Café) üzemeltetője.

A helyzetük azért is komplikáltabb, mivel egyik helyen se közvetlenül a szolgáltatótól kapják az áramot és a gázt, hanem vagy a főbérlő, vagy egy ingatlankezelő közbeiktatásával. Jó eséllyel csak az első őszi számlák kézhezvételekor szembesülnek majd az áremelkedés valódi mértékével.

Egyelőre ugyanúgy készülnek, mint eddig, de mivel egyik napról a másikra gondolkodnak, a pakliban minden benne van: az is, hogy árat kell emelniük, vagy a leghidegebb hónapokban csökkentik a programok számát, esetleg teljesen bezárnak.

„Biztos, hogy nem lesz egyszerű, de voltaképpen a Covid előtti 3-4 év felívelését leszámítva mindig ez volt a helyzet, amióta a szakmában vagyunk” – fogalmaz, hozzátéve: mivel világ életükben ezzel foglalkoztak, a nehézségek ellenére sem lát túl nagy esélyt arra, hogy pályát módosítva elmenjenek mondjuk kirakatrendezőnek.

Tartalékaik ugyan vannak, de véges mértékben, ráadásul a Hangár és a Búgócsiga mögött álló cég is felvette a járvány utáni újranyitási kölcsönt, amit majd két év múlva kell elkezdeniük törleszteni. Emiatt sem lenne szerencsés, ha most fel kellene élniük a félretett pénzt.

„Folyamatosan számolni kell, mi az, ameddig még megéri finanszírozni, hogy a végén ne az legyen, hogy nyitva maradtunk, csak épp a személyes vagyonunkat kellett beleforgatni a túlélésbe” – mondja Kovács, aki szerint jelenleg nincs olyan ember, aki meg tudná mondani, milyen gáz- és áramárak lesznek, vagy mi történik majd Ukrajnában akár csak egy hónap múlva.

Szekeres x Barbaró koncert a Búgócsiga Akusztik Gardenben

A budapesti Barba Negra vezetőjétől, Szűcs Mihálytól szűkszavú választ kaptunk. Jelenleg ők sem tudják, mekkorák lesznek a terheik, de soha nem hatósági áron kapták az áramot.

Azonban mivel a koncertlátogatókat a mindennapi életben is érinti az árak jelentős változása, nem gondolkodnak azon, hogy a vendégeikre terheljék a megemelkedett kiadásokat.

„Azt gondolom, hogy a koncerthelyszínek, az élő zenés rendezvények fontosságát megértik majd ott, ahol a döntések születnek, és megkapjuk a megfelelő segítséget ahhoz, hogy továbbra is biztosítani tudjuk az embereknek a kikapcsolódásukat, szórakozásukat” – fogalmazott Szűcs.

Az Akvárium Klub részéről későbbre ígértek választ, ha ők is visszajeleztek, frissítjük a cikket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: