SZEMPONT
A Rovatból

Drasztikus áremelésre vagy akár bezárásra is kényszerülhetnek a szórakozóhelyek az elszállt rezsiköltségek miatt

Budapesti és vidéki klubokat kérdeztünk arról, mennyivel fognak nőni a villany- és fűtésszámláik. Konkrétumokat egyelőre senki nem tud, csak annyit, hogy muszáj lesz spórolniuk, de még így se biztos, hogy túlélik.


Nyár közepe óta az energiaárak elszabadulása az egyik legforróbb téma Magyarországon: mindenki azt számolgatja, mennyivel kell többet fizetnie, miután a kormány megszüntette a rezsicsökkentést az addig ismert formájában. Ez a lakossági fogyasztókat is érzékenyen érinti, de vannak, akik még náluk is rosszabbul járnak.

Sok példát említhetnénk, ebben a cikkben most a zenés szórakozóhelyekről lesz szó, ahol értelemszerűen sokkal nagyobb az áramfogyasztás az átlagnál, valamint fűteni sem egyszerű feladat őket. Ráadásul azzal a veszéllyel is szembe kell nézniük, hogy sok ember először a kultúráról mond le, ha meg kell szorítania a nadrágszíjat.


Akár az utolsó percben is lemondhatnak egy koncertet, ha nem fogy rá elég jegy

„A cégen belüli előrejelzések, amelyekkel eddig találkoztam, hat-kilencszeres drágulást mutatnak” – mondja Süli András, a Debreceni Campus Közhasznú Nonprofit Kft. programigazgatója, akinek cégéhez a Campus Fesztivál mellett a város olyan klubjai tartoznak, mint a Nagyerdei Víztorony, a Lovarda, vagy a HALL.

A helyzetüket bonyolítja, hogy az egyes helyszínek különböző időszakban és technológiákkal épültek. A Nagyerdei Víztorony például hőszivattyús lett a 2015-ös felújítás során, tehát ott csak áramfogyasztás van. A HALL-ban is viszonylag korszerű légcsererendszert alakítottak ki, a Lovardának viszont sokkal korábbi és korszerűtlenebb rendszere van.

A cég más vendéglátóhelyeket is üzemeltet, de Süli szerint csak az említett három klub szintjén is sok tízmilliós nagyságrendű plusz kiadással számolnak a most kezdődő évadban.

Egyelőre nem sikerült kikalkulálniuk, hogyan tudnák ezt a pénzt előteremteni, de az biztos, hogy önmagában a jegyárak emelése nem oldja meg a problémát – ha így tennének, elbúcsúzhatnának a közönségük jelentős részétől. A vendéglátásra szintén nem lehet teljesen áthárítani a költségek emelkedését, már csak azért se, mert ott eleve adott egy nagyfokú drágulás.

„Muszáj lesz elgondolkodnunk takarékossági intézkedéseken, ami lehet akár a rendezvények ritkítása, akár a belső hőmérséklet érezhető csökkentése” – fogalmaz Süli András, hozzátéve: konkrét számokat még nem tud mondani, de sokkal jobban oda kell majd figyelniük erre, mint eddig.

Mint mondja, mostantól még alaposabban mérlegelniük kell, kitermeli-e egy program a költségeit. Ezt persze eddig is megtették, ezentúl viszont a várható rezsitételt is hozzáadják a képlethez. És ha az jön ki, hogy gazdaságosabb lemondani az adott rendezvényt, mint megtartani (mert nem fogytak rá elég jól a jegyek), akkor bármennyire is fájdalmas, meg kell hozniuk ezt a döntést.

Koncert a Nagyerdei Víztorony kertjében idén nyáron

Mivel egyetemi klubokról van szó, a tanév beosztása amúgy is befolyásolja a működésüket, januárban például vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban tartottak bulikat. Süli elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a zárvatartási idősávot most a szokásosnál jobban kitolják.

Közben azért reménykednek abban, hogy lesz valamilyen állami pályázat a kiadásaik enyhítésére, de konkrét információjuk egyelőre nincsen ilyesmiről.

„Nem igazán vagyunk derűlátóak, hiszen a mostanihoz hasonló gazdasági helyzetben, amikor folyamatosan emelkednek a megélhetési költségek, a kultúra mindig első helyen szerepel a kihúzható tételek között. Könnyen lehet, hogy ezt mind klub-, mind fesztiválszinten meg fogjuk érezni, de jelenleg sem a válság valódi mértékét, sem az elhúzódását nem tudja még senki” – összegez.

Bár készülnek a rossz forgatókönyvekre, semmiképp nem szeretnék már előre feladni, ezért ha óvatosabban is, de teljes erőbedobással szervezik a jövő évi klubkoncerteket és a Campust egyaránt.

Áremelés, spórolás minden fronton

„Mi már fél évvel ezelőtt tapasztaltuk, hogy sokkal többet kell fizetnünk, mivel az épületünk a helyi Volán társaság tulajdonában van, ők pedig márciustól csak piaci áron tudják beszerezni az áramot” – mondja Horváth Imre, a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezője. Bíznak benne, hogy további drágulás már nem lesz, de biztosat egyelőre ők sem tudnak.

A költségeik a korábbinak több mint a triplájára nőttek, ami számszerűen havi 80 ezer helyett 280 ezres villanyszámlát jelent. A fűtéssel kapcsolatban nincsenek adatai.

Horváth szerint a pultban minimum 25-30 százalékkal emelniük kell az árakat. A belépőjegyeknél ez az arány kisebb, legfeljebb 500 forintos emelést tart elképzelhetőnek, de ezt a döntést a zenekarokkal közösen fogják meghozni.

Több fronton próbálnak spórolni is: kicserélték az összes izzójukat LED lámpákra, és mivel két termük van, kisebb rendezvények esetén a másik helyiségben leoltják majd a villanyt.

A programtervük év végéig szinte teljesen készen van, a koncertek számát már csak ezért sem tervezik csökkenteni. Jövő év elején viszont csinálnak majd egy mérleget, ekkor dőlhet el, tudják-e tovább folytatni, vagy be kell zárniuk. Ezzel a forgatókönyvvel viszont egyelőre nem számolnak, próbálnak a lehető legoptimistábban állni a helyzethez.

Horváth Imre Leskovics Gáborral és Lovasi Andrással a Végállomás Klubban

Ugorjunk Budapestre: a Király utcai Gödör Klub ősszel kezdi 20. évadját, de gazdaságilag soha nem voltak még annyira nehéz helyzetben, mint most. Igaz, a jelenlegi helyszínükön (ami már a harmadik a sorban) legalább amiatt nem kell folyamatosan aggódniuk, hogy kipaterolják őket, de így is bőven akad bizonytalanság.

„Mérsékelt áraink vannak, 1000-2500 forint között mozgott a jegyár minden programunkra. Ezt most kénytelenek leszünk 500 forinttal emelni, az 1500-3000 forint közötti sávba. Ennél többet a közönségünk aligha bírna el” – mondja Filep Ákos, a hely vezetője, aki saját építészirodát is üzemeltet. Az üzleti modell eddig jórészt arra épült, hogy ottani nyereségét forgatja bele a klub fenntartásába és a programszervezésbe. Az utóbbi időben viszont egyre kevesebb energia marad építészkedni, ami a Gödör anyagi stabilitására is kihat.

Arról egyelőre nem tud biztosat, mennyivel kell többet fizetniük az energiáért, ez valószínűleg szeptember közepén derül majd ki. De arra számít, hogy a gáz nagyjából a korábbi négyszeresébe kerül majd éves szinten, ezért fokozottan figyelni fognak arra, hogy a klub három tere (koncertterem, földszint, galéria) közül mindig csak azt fűtsék, amelyikre feltétlenül szükség van. Spórolni emellett azzal is próbálnak, hogy nagyon kevés a dolgozójuk, mindenki a lehető legtöbb munkafolyamatból kiveszi a részét.

A vendéglátás árait nyáron emelték 5-10 százalékkal, október közepén valószínűleg elkerülhetetlen lesz egy újabb hasonló arányú drágulás. Sok múlik azon, mennyivel nőnek a jövedéki adóterheik, mivel nemrég a szénsavas üdítőkre is kiterjesztették ezt az adónemet. A kata megszüntetése szintén hátrányosan érinti őket, hiszen a legtöbb fellépőjük eddig katásan működött, ami mostantól megszűnt. A megnőtt adóterhek miatt a zenészeknek is emelni kell a gázsit.

„Ha fentieken túl még egy újabb Covid-hullám is bejön, az könnyen a Gödör végét jelentheti” – teszi hozzá Filep. Abban ugyanakkor biztos, hogy egyoldalúan nem fognak programokat lemondani: december 31-ig már szinte minden le van kötve, ezen legfeljebb az adott fellépővel egyetértésben változtatnak majd.

A hogyan továbbot pedig januárban eldöntik, de nagyon bíznak benne, hogy nem a jubileumi 20. szezon közepén fognak csődbe menni.

Sajtótájékoztató a Gödör új helyén – középen Filep Ákos

Van, ahol teljes a bizonytalanság

„Jelenleg annyira el vagyunk havazva a bennünket érintő egyéb változásokkal, például a kata eltörlésével, hogy ezzel a témával még nem volt időnk részletesen foglalkozni” – mondja Kovács ‘QQ’ Attila, három soproni klub (Hangár Music Garden, Búgócsiga Akusztik Garden, VOLT Café) üzemeltetője.

A helyzetük azért is komplikáltabb, mivel egyik helyen se közvetlenül a szolgáltatótól kapják az áramot és a gázt, hanem vagy a főbérlő, vagy egy ingatlankezelő közbeiktatásával. Jó eséllyel csak az első őszi számlák kézhezvételekor szembesülnek majd az áremelkedés valódi mértékével.

Egyelőre ugyanúgy készülnek, mint eddig, de mivel egyik napról a másikra gondolkodnak, a pakliban minden benne van: az is, hogy árat kell emelniük, vagy a leghidegebb hónapokban csökkentik a programok számát, esetleg teljesen bezárnak.

„Biztos, hogy nem lesz egyszerű, de voltaképpen a Covid előtti 3-4 év felívelését leszámítva mindig ez volt a helyzet, amióta a szakmában vagyunk” – fogalmaz, hozzátéve: mivel világ életükben ezzel foglalkoztak, a nehézségek ellenére sem lát túl nagy esélyt arra, hogy pályát módosítva elmenjenek mondjuk kirakatrendezőnek.

Tartalékaik ugyan vannak, de véges mértékben, ráadásul a Hangár és a Búgócsiga mögött álló cég is felvette a járvány utáni újranyitási kölcsönt, amit majd két év múlva kell elkezdeniük törleszteni. Emiatt sem lenne szerencsés, ha most fel kellene élniük a félretett pénzt.

„Folyamatosan számolni kell, mi az, ameddig még megéri finanszírozni, hogy a végén ne az legyen, hogy nyitva maradtunk, csak épp a személyes vagyonunkat kellett beleforgatni a túlélésbe” – mondja Kovács, aki szerint jelenleg nincs olyan ember, aki meg tudná mondani, milyen gáz- és áramárak lesznek, vagy mi történik majd Ukrajnában akár csak egy hónap múlva.

Szekeres x Barbaró koncert a Búgócsiga Akusztik Gardenben

A budapesti Barba Negra vezetőjétől, Szűcs Mihálytól szűkszavú választ kaptunk. Jelenleg ők sem tudják, mekkorák lesznek a terheik, de soha nem hatósági áron kapták az áramot.

Azonban mivel a koncertlátogatókat a mindennapi életben is érinti az árak jelentős változása, nem gondolkodnak azon, hogy a vendégeikre terheljék a megemelkedett kiadásokat.

„Azt gondolom, hogy a koncerthelyszínek, az élő zenés rendezvények fontosságát megértik majd ott, ahol a döntések születnek, és megkapjuk a megfelelő segítséget ahhoz, hogy továbbra is biztosítani tudjuk az embereknek a kikapcsolódásukat, szórakozásukat” – fogalmazott Szűcs.

Az Akvárium Klub részéről későbbre ígértek választ, ha ők is visszajeleztek, frissítjük a cikket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk