Szőnyi Szilárd: Van egy mondás, hogy aki pápaként megy be a konklávéra, az bíborosként fog távozni

„Hatodik éve nincs növekedés, ezt nehéz megmagyarázni” - mondta Tölgyessy Péter a Partizán műsorában. A politikai elemző szerint az ilyen régen hatalmon lévő emberek sorra buknak meg, közvetlen a bukás veszélye. Nem véletlen, hogy a Nyugaton kívül nem engedik elindulni a veszélyes ellenfeleket.

Szerinte már most elindultak a beszélgetések, amik választás előtt szoktak elindulni a családokon belül, és elsöprő az ellenzék fölénye. „Ezt nem lehet tovább elviselni, nincs növekedés, infláció volt-van-lesz” - erről beszélnek az emberek, és nincs más alternatíva, mint Magyat Péter mozgalma. Ez azonban elsősorban Orbán Viktor rendszeréről szól.

Tölgyessy szerint Budapesten megtörtént a fordulat, a nagyobb városok is mintha már az ellenzéké lennének. A falvak, mezővárosok világába is kezd mindez behatolni. Ez egy hatalmas erő.

Ugyanakkor még távolról sem dőlt el minden.

1989-89, 1994 és 2010, vagyis amikor Magyarországon jelentős váltás volt, azt mutatja Tölgyessy szerint, hogy nálunk nem az van, hogya veszít valaki, akkor kicsit veszít, mint például Lengyelországban. Magyarországon ha elfordul valakitől a közvélemény, nagyon-nagyon elfordul, és már nem is tud még egyszer komoly erőként talpraállni. És jön valaki más. „Mintha valami ilyesmi indult volna el Magyarországon. Nem állítom, hogy visszafordíthatatlan, de az összes ösztönöm azt súgja, hogy valami ilyesmi indult el” - fogalmazott az elemző. Szerinte megbillenőben van a magyar politika.

A Fideszből szerinte mára kiveszett az innováció. Orbán Viktor „elképesztően éretette a kolbásztöltők világát”. És ez egy darabig hallatlan dinamikát és sikereket adott a rendszernek. Ezért nyerték a 2014-es és 2018-as választást. A 2022-es még ennek az emléke volt. De ennek a járvány után mind vége lett. Elég a személyi döntéseket megnézni, például a mostani köztársasági elnököt, Hende Csabát, Polt Pétert. Biztonsági játékot játszanak. A családpolitikát is az abszurditásig vitték, 70 év feletti, dolgozó kétgyerekesek is teljes adókedvezményt kapnak. Miért?

Leépült a visszacsatolás, a korrekciós képesség. A Fidesz táborában nagyon kevés a tehetség, az egész a miniszterelnökön függ. Ez mind a kifáradás jele.

„Az erős emberek hatalmára ez jellemző. Olyan, mint a Nap járása. Van egy felfelé ívelő ág, és aztán egy zuhanó. Először egy lassabban, aztán egyre gyorsabban zuhanó lefelé menő ág mind a teljesítményt illetően, mind az innovációt, mind az akaratot.”

Valahogy erre éreztek rá a magyar polgárok. „Ha ez beáll, és szenvedélyesen megy, nincs az a hatökör, ami el tudná ettől vontatni.”

Ez történt az MDF-fel, az MSZP-vel, és mintha a Fidesz ugyanezen az úton indult volna el.

Ebben a helyzetben jött elő az "átláthatósági" törvény, ami egy kísérlet ennek az egész bomlásnak, dekadenciának a megállítására. „Ha nincs repülőrajt, ha a bajok özöne jön, ha nincs elég kreativitás, akkor van ez, ez az ázsiai modell, nem a nyugati államok modellje, nevezetesen, hogy közjogi eszközökkel is elkezdjük szankcionálni a politikai ellenfeleinket, megpróbáljuk elérni, hogy ne jussanak erőforráshoz.”

A fő cél, hogy a civil szervezetek, a sajtó, az ellenzéki pártok sokkal nehezebb helyzetbe kerüljenek. Ez egy valós fenyegetés. Közjogi fenyegetés, aminek még más lépcsőfokai is lehetnek, vannak országok, ahol eltiltották az ellenzéki jelöltet az indulástól, ez történt például Le Pennel.

„Egy gyenge és esendő ellenzéket nagyon könnyen el lehet tiporni, egy erőset viszont nem” - tette hozzá.

Szerinte a hatalom érzékelte, hogy a fő terve, hogy repülőrajtot vesz a magyar gazdaság és újra lesz mit osztani, az nem jött be. Az "átláthatósági" törvény lett a B terv, de a B terv meg ezt a játékot kockáztatja.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, Trump módszere, hogy túl kell tölteni, el kell árasztani az értelmiséget, az egyetemi világot, a baloldali eliteket olyan témákkal, amiket egyszerűen nem bírnak, amiket véres rongynak tekintenek, amikre ráugranak, és addig se inflációról beszélnek az országba.

„A Fidesz benyújtotta ezt a javaslatot, tény, hogy kitett egy revolvert az asztalra. A revolverben még nincs töltény, mert csak egy javaslat, de ott van az asztalon, és ha megnézi az ember az ellenzéki sajtót, más sincs benne.”

Tölgyessy szerint külföldi kutatók megnézték, hogy az embereknek milyen témák fontosak. Az infláció az első. Az egészségügyet is nagyon fontosnak tartják. És a legutolsó a demokrácia védelme.

Tölgyessy szerint a választási győzelem szempontjából még az is lehet, hogy igaza van. Az elemző azt mondja, benne nagyon sok kétség van Magyar Péterrel szemben, de ebben ő jobban érzékeli a helyzetet, mint a baloldali értelmiség. „A baloldali értelmiség ugyanazokba a csapdákba lép bele újra és újra.”

Az ellenzék nagyon elfáradt. „Ebbe a helyzetbe robbant be egy nagyon fideszes ember, akinek a trükkjei is fideszesek” - mondja Tölgyessy. Magyar Péter kommunikációban nagyon ügyes, nem száll bele olyan ügyekbe, amik a baloldal számára nagyon fontosak, de teljesen meddők, mert az emberek problémalistájának a legalján vannak.

Azonnal erőszakkal reagál, hiányzik az önfegyelme, belegyalogol baloldali tabukba, és nem igazán tud magyarázatot adni azokra a kisebb ügyekre, amik az általa vezetett cégnél előfordultak - sorolta az elemző. Egyáltalán nem problémamentes, de mint kommunikátor, kiváló.

„Én nem látok semmilyen társadalmi víziót azon kívül, hogy Orbánnak mennie kell. De tudnia kell, hogy pont ez kell a magyar közönségnek, és ezt pontosan érzékeli. Nem is mond többet, vagy ha mond, gátlástalanul ígér.” Ilyen például a 9%-os személyi jövedelemadó.

„Ne képzelje senki, hogy megváltásszerű változás jön. Annyi történik, hogy folytatódik a játszma, új terek nyílnak ki, amiket csúnyán el is lehet rontani. Olyan mértékű a túlígérkezése Magyar Péternek, hogy őrült könnyen el lehet rontani.” Az van előtte lehetőségként, hogy először iszonyúan rászáll a múlt bűnöseire, és közben elkezdi építeni ezt a valamit, de lehet belőle káosz is.

„Vannak bennem félelmek, hogy ez megoldást hoz a magyar dologra, de biztos, hogy kilendíti ebből a lassan 16 éve tartó helyzetből.”

Szóba került a miniszterelnök körének gazdagodása is. Tölgyessy Péter szerint a magyar történelemben nem volt szokás, hogy a miniszterelnökök vagyont gyűjtsenek. A Fidesznél viszont ez megváltozott. De 2013-tól 2019-ig, amíg volt egy viszonylag jó időszak, ez nem tűnt annyira fel, de aztán a korrupció elkezdett sokkolóvá válni, és ez valószínűleg az infláció mellett a legerősebb fegyver az ellenzék kezében.

A magyar társadalomban mélyen gyökerező tévhit, hogyha nem lenne korrupció, mindenre jutna pénz, és ebben a világban sokkoló az egymilliós női nadrágok, blézerek bemutatása.

A hatalmas vagyonosodás a miniszterelnök közvetlen környezetében az elfogadhatatlan a magyar kultúra számára, és külösen elfogadhatatlan, ha egyébként nem jutunk egyről a kettőre - mondta a Partizán stúdiójában Tölgyessy Péter.

„Ma van az a nap, amikor igazán megijed a hatalom” - kezdte Hadházy Ákos. Szerinte az a nagy dolog, hogy ezt a demonstrációt fiatalok szervezték. Azt kérte, ne hagyják abba, amíg nem érték el a céljukat, ne hallgassanak az öreg emberekre, az ő generációjára, akik azt mondják, hogy nem lehet eredményt elérni. És azt kérte, rosszalkodjanak nyugodtan, de csak békésen, és csak akkor, amikor ennyien vannak mögöttük.

Kiderült, hogy a mostani demonstrációt olyan fiatalok szervezték, akik a Hadházy tüntetéseken kovácsolódtak össze. Egyikük édesanyja azt mondta a színpadon, rendkívül büszke a gyermekére. Szerinte ma senki sem kérdezi meg a fiatalokat, milyen országban akarnak élni.

Szabó Márton "Csoki", a Jólvanezígy YouTube-csatorna házigazdája azt mondta, ez a törvénytervezet nem arról szól, hogy a 444, a Telex, a Partizán nem fog tudni működni, hanem arról, hogy mindenkinek meg kell legyen a joga ahhoz, hogy eldöntse, honnan tájékozódik, mit tart hitelesnek és függetlennek. „A szólásszabadságunk az, ami most célkeresztbe került.” Szerinte fontos a kiállás, a fizikai jelenlét, hogy ennyien eljöttek.

Osváth Zsolt is felszólalt a Kossuth téren tartott tüntetésen. Arról beszélt, attól fél, hogy eljön a nap, amikor már nem gyűlhetnek így össze, amikor már csak olyan újságot olvashatnak, amit a hatalom cenzúrája is jóváhagyott.

„Azért jöttem, hogy elmondjam, mit tehet az emberrel, ha egy olyan rendszer irányítja a sajtót, amelyik most törvénnyel próbálja ellehetetleníteni a médiát, és a civil szerveződéseket. Kis túlzással a független újságírás életet menthet.”

Felidézte, hogy tavaly, miután kiálltak a Hősök terén a gyerekvédelem fontossága mellett, az arca ott volt a címlapokon. Minden kormányközeli szennylapban megírták a hazugságot, hogy pedofil. Megbélyegeztek, bemocskoltak és lejárattak. Csak a független sajtót érdekelte az igazság. „Szentül hiszem, hogy valódi újságírók nélkül most nem állnék itt előttetek.” Bár ezután a pereket sorra megnyerte, közben sok mindent elveszített: embereket, motivációt, örömöt, méltóságot, egészséget és szerelmet. Pedig valaki egyszerűen csak parancsszóra rányomott az enterre, és bele sem gondolt, hogy mit tesz ezzel.

Sokat gondolkodott, hogy eljöjjön-e, de ha nem jött volna, „ők nyernek.”

Szerinte bárki lehet a következő. Úgy látja, akik még mindig beállnak a kormány mögé, „egy süllyedő hajón eveznek.”

Utána Hodász András, a volt katolikus pap lépett színpadra. Elmondta, nagyapja 56-os hős volt, akit a kommunizmus börtöneiben vertek félholtra. „Hiszem, hogy most lenéz ránk odafentről. Itt van velünk lélekben. Mert nem hallgathatunk, és ő sem hallgatna, amikor kiépül az a rendszer, ami ellen ő is küzdött.”

Arról beszélt, a papsága 10 éve alatt sokan kérdezték, miért lett ellenzéki. „Én pedig azt mondtam, nem én lettem ellenzéki, a Fidesz tagadott meg mindent, amit korábban hirdetett és vallott.”

Felidézte, hogy 2002-ben a Fidesznek az volt a szlogenje, hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. „Mára úgy tűnik, a gyűlöletkeltés és a széthúzás erejében hisznek. A harcosok klubjában hisznek.”

Szerinte vörös szőnyegen engedik vissza a kommunizmust, ami ellen küzdöttek. Az elmúlt években megtörték a püspökök gerincét.

Egy Facebook-beszélgetésben azt mondta, diktatúrában élünk, mire az ismerőse úgy reagált: „dehát nincsnen a fekete autó”. Hodász erre most azt mondta:

1989-ben szabadságot akartak, akkor a Fidesz is ezt akarta. De azóta eltévesztették az utat. Az igazságot és az életet lábbal tapossák 15 éve. „Ne féljetek!” - idézte még Jézus szavait. Szerinte a félelemből düh és harag fakad. „Fontos, hogy a haragból, a dühből ne legyen gyűlölet" - mondta. Ez az ország túlélt már számtalan despotát, gazember uralkodót. „Politikusok-jönnek-mennek, mi itt vagyunk."

„A hatalom arra játszik, hogy elkeseredj, megundorodj a politikától és feladd. Én azt javaslom, hogy maradj itt, és legyél politikailag aktív!" - üzente.

"Nem félünk!" - válaszolta a tömeg.

A tüntetésen Pankotai Lili is beszédet mondott. Szerinte a törvényjavaslat valódi célja „a listázás, megfigyelés, kontroll, elhallgattatás.” A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem az országot védi, hanem a hatalmon lévőket. „Ez az új ÁVH. Akkor is védelemről hazudtak, most is ezt mondják, szuveneritás.” Szerinte ez nem védelem, hanem uralom. „Ez az új Rákosi-korszak.”

„Viktor te gyenge vagy, gyáva vagy, és félsz. Félsz attól, hogy vége van” - mondta. „Már nem vagy forradalmár, már nem vagy lánglelkű, már nem mész szembe a rendszerrel, mert te magad váltál a rendszerré.” De itt vannak az új fiatalok, akiknek újjá kell építeni az országot. „És ezek mi leszünk.”

"Mocskos Fidesz" - skandálta a tömeg.

Lengyel Tamás színész azt mondta, olyan országot akar, ahol a tanárnak nem kell másodállást vállalnia, ahol az orvos nem Ausztriában keres boldogulást, ahol az egészségügyi dolgozókat, rendőröket, tűzoltókat megbecsülik, a színházban nem pártatonák döntenek, és ahol az igazságsuolgáltatás valóban független. „Egy országot, ahol nem félünk.”

A tömeg szerinte képes változtatni. Fontos, hogy mindenki minden nap minden órájában beszéljen a környezetének az ország kifosztásáról, ossza meg a véleményét másokkal, és 1 százalékával támogassa a független médiumokat, civil szervezeteket, „mert most még lehet.” Mindenki győzzön meg egy embert a környezetében, aki 2022-ben nem szavazott. „De ami a legfontosabb, ne ijedj meg!”

A tüntetés végén elénekelték a Himnuszt, és a szervezők így búcsúztak: „Menjetek haza, de nem köszönünk el, hiszen még úgyis találkozunk!”

Kedd este, nem sokkal éjfél előtt Halász János benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében ezentúl a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit listára tehet, akit külföldi pénzek elfogadása miatt „veszélyesnek” ítél a magyar szuverenitásra, legyen szó civil szervezetről, médiumról.

A törvénytervezet annyira szélesre tárja az értelmezés kapuit, hogy gyakorlatilag bárkit be lehet vonni alá. Aki listára kerül, nem gyűjthet többé 1 százalékot, támogatóiról nyilatkoznia kell, és ha hibázik, 25-szörös bírságot fizethet. Az egész mechanizmusban nem nagyon van jogorvoslat, viszont a NAV és a rendőrség is házkutatást tarthat, akár „preventíven” is. Polyák Gábor jogász, médiaszabályozási és kommunikációs szakértő segített értelmezni, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat a gyakorlatban.

– Nem tudom elképzelni, hogy Halász János ült este a konyhában a hokedlin, és szorgalmasan törvényjavaslatot körmölt. Mégis egyéni képviselői indítvány ez is, mint annyi más eddigi törvényjavaslat volt eddig is, amivel meg lehet spórolni a társadalmi vitát, ami csak akkor kötelező, ha a minisztérium lenne az előterjesztő.

– Ez teljesen nyilvánvaló. Őszintén szólva nem tudom, ki ez a Halász János, de mindegy is. Emögött is ugyanaz az apparátus áll, amely előkészíti az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényeket, abban az értelemben, hogy ugyanazok az ügyvédi irodák, ugyanazok a szakemberek dolgoznak ezeken.

Lehet, hogy mi már jobban ismerjük, mint ő. Szerintem ő nem olvasta ezt a törvényt.

– Kezdjük az elején. Mi minősül egyáltalán külföldi forrásnak?

– Ez azon kevés fogalmak közé tartozik, ami valamilyen módon még definiálva is van a törvényben. Bármi, ami pénz és külföldről érkezik, bármilyen jogcímen, ez legyen támogatás, vagy akár a tulajdonostól érkező vagyonjuttatás vagy vagyontárgy, vagy akár csak egy megbízási szerződés, bármilyen munkavégzéssel kapcsolatban, bármilyen feladat elvégzésével kapcsolatban. Gyakorlatilag bármilyen külföldi kapcsolat. És itt nagyon érdekes, hogy akár a tulajdonosi kapcsolat is olyan, ami ezt a külföldi pénzmozgást megalapozza, akkor elvileg célkeresztbe helyezi az adott szervezetet.

pusztán ettől a ténytől fogva, még ha soha nem is pályázott semmilyen európai uniós vagy pláne amerikai forrásra.

– Tehát például ez a cég a saját nem hazai anyacégétől sem kaphat semmilyen juttatást?

– Pontosan. De az egy félreértés, hogy önmagában minden külföldi pénzmozgás, vagy határokon átnyúló pénzmozgás problémás. Hogy az legyen, lehessen, kell egy első lépés. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kell azokat a szervezeteket, melyek szerinte veszélyeztetik a magyar szuverenitást.

Ebből a listából a kormány egy rendeletet készít, és ennek a rendeletnek a listáján szereplő szervezetek lesznek azok, amelyeknek a pénzmozgását onnantól kezdve lényegében befagyasztja ez a szabályozás.

– Van itt öt olyan pont, amit kifejezetten nevesít a törvény, hogy mit nem szabad. Például nem szabad negatív színben feltüntetni az ország független demokratikus jogállami jellegét. Azzal a mondattal például, hogy „ez az ország nem jogállam”, már megvalósul a negatív színben való feltüntetés?

– Így van. Ha utal rá, hogy 7-es cikkelyes eljárás folyik Magyarország ellen, aminek az alapja az, hogy a jogállamiság feltételeit rendszerszinten nem tartják tiszteletben, akkor az hiába egy hivatalos eljárás, egyértelműen ebbe a körbe esik, tehát máris ön, vagy az ön lapja, az célkeresztbe kerülhet.

– Ugyancsak bírálhatatlan a nemzet egysége és a határon túli magyarokért való felelősség?

– Így van.

– Ha egy civil szervezet, független újság bírálja Orbán Viktor Simionról mondott szavait, akkor már indulhat az eljárás?

– Azért ennél abszurdabb helyzet szinte elképzelhetetlen, de így van. Jelen állás szerint, ha Simiont próbálja bírálni, akkor ezzel a magyar kormány határon túli politikáját kritizálja. Egészen nonszensz dolgok jönnek ki ebből.

Mert a keresztény értékek, meg az alkotmányos identitás negatív színben feltüntetése, ezek megfoghatatlan dolgok. Ezekre hivatkozva nincs olyan kritika, ami alapján ne lehetne bárkit célkeresztbe tenni.

– A szöveg szerint olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni a szuverenitást, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására...

– Így van.

– Például az újságírás az alkalmas erre.

– Igen, de még egyszer hangsúlyozom, hogy van itt egy eljárási feltétel. Ha Lánczi Tamásnak szemet szúr, hogy itt egy lap, és az ne adj isten, a demokratikus vitákat befolyásolja, és listára kerül az adott médium, akkor lép mindez életbe. A demokratikus viták befolyásolása mellett még a választói akarat befolyásolása is szerepel, itt még annál is cifrább a helyzet. Nyilvánvalóan nincs olyan médium, amely ne befolyásolná, de még egy bulvárlap sem mentesül ez alól. Naná, hogy befolyásolja a demokratikus vitákat egy bulvárlap is! De egy Facebook-poszt is befolyásolja, azért teszem közzé.

Nem tudom ezt szebben fogalmazni, azt gondolja, hogy egy dolgot lehet gondolni, egy dolgot lehet mondani, mégpedig azt, ami az ő álláspontja.

– A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság alapjog, amit véd az alkotmány. Tehát elvileg Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni.

– Ha Magyarországnak lenne valódi alkotmánya, amely egy értékrendszert valóban kifejez, és nem csak elbáboz valamiféle keresztény ideológiát, akkor Magyarországnak lenne alkotmánybírósága is, amelyik abszolút meggyőződésből mindent megtenne a legjobb szakmai tudása szerint, hogy a magyar jogrendszer összhangban legyen ezzel az alkotmányos értékrendszerrel, akkor ennek a törvénynek nem lenne esélye, hogy egy másodpercig is létezzen.

Ez az egész törvény teljes mértékben bizonytalan szövegű, aránytalan. Gyakorlatilag bármelyik szervezet pillanatok alatt megszüntethető ennek alapján. Nincs olyan eleme, ami a 2010 előtti világban bármelyik akkori alkotmánybíróság gyakorlatában ne lett volna egészen biztos bukás. Az alkotmányjogi vizsgán egy könnyű beugró kérdés lenne, hogy keressen öt hibát ebben a törvényben 10 másodperc alatt. Csak ahhoz, hogy ezt most kimondják erről a törvényről, kellene egy alkotmánybíróság, ahol gerinces, szakmailag elkötelezett emberek ülnek, meg kellene egy alkotmány, ami nem azért gránitszilárdságú, mert így hívják, hanem azért, mert van egy stabil értékrendszere. Ezek egyikével sem rendelkezünk.

– Nézzük csak tovább. Az is van a szövegben, hogy minden támogatásról teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni, hogy a pénz nem külföldről jött. Tehát ha én havonta ezer forinttal támogatom valamelyik médiumot, akkor nekem minden hónapban egy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnom, hogy nem külföldről van az az ezresem, amit elküldtem nekik?

– Azt nem látom bele, hogy nekem magánszemélyként igazolnom kell, hogy nekem biztosan nem a chicagói nagynénim küldte, de akik kapják, azoknak tudniuk kell bizonyítani ezzel az okirattal, hogy az egy magyar forrásból származó bevétel.

– A NAV a rendőrséggel együtt kivonulhat a listázott szervezetekhez, belenézhet mindenhova, iratokba, számítógépekbe. De ha nincs külföldi pénz, akkor a NAV nem illetékes. Ezek szerint az a médium, amelyik nem fogad el külföldről forrásokat, az bátran leírhatja, hogy Magyarország nem jogállam?

– Ezt leírhatja, de akkor felkerülhet a listára, és onnantól kezdve esélye sincs elfogadni külföldről forrásokat. Ha van egy médium vagy van egy civil szervezet, amely biztosan tudja, hogy van egy rejtett aranybányája, ahonnan minden nap kibányássza a megfelelő mennyiségű apanázst, és ehhez nem kellenek külföldi pályázatok, mondjuk EU-s pályázatok (ez nem tudom hányadik bugyra pokolnak...), akkor ő kritizálhat, de kockáztatja, hogy listára kerül. Tehát a rendeletbe akkor is belekerülhet, csak lehet, hogy a banktól nem érkezik riasztás, mert nem jön külföldi utalás.

– A törvényjavaslat lehetőséget ad a szervezetek megszüntetésére is is, ha nem tudják 15 napon belül befizetni a 25-szörös bírságot.

– Igen. Illetve a második jogsértésnél. Két eljárásban el lehet jutni odáig, hogy egy szervezetet felszámoljanak.

– Ki lehet-e ezt játszani olyan módon, hogy úgy, ahogy van, például az egész szerkesztőség kiköltözik mondjuk Bécsbe, és ott újraalapítja magát?

– Ma már ezt kérdezték tőlünk, hogy miért is nem alapítunk szervezetet máshol. Ha erre a törvényre úgy tekintünk, mint egy jogilag létező és komolyan veendő dokumentumra, akkor ez egy lehetséges válasz. Attól, hogy egy szerkesztőség külföldről működik, miért ne írhatna magyar nyelvű tartalmakat? Ez ugyanúgy hozzáférhető marad Magyarországról. Persze ezzel is lemondana az 1%-ról, akinél ez számít, annak ezt a veszteséget el kellene, hogy könyvelje. Ha egy szerkesztőséget tényleg kiviszünk, és nem csak imitáljuk, hogy az külföldön működik, akkor annak jelentős költsége van. Azokat az embereket, akik dolgoznak, meg kell győzni, hogy nekik ez jó lesz. Semmiképpen ne adjunk tippeket a jogalkotónak, hiszen ez a törvény még akár formálódhat is. Már számos korábbi jogszabálynál felmerült, hogy hát miért maradtok itt, miért nem külföldi székhelyről működtök tovább?

Van egy ilyen dac is, hogy hát menjetek ki ti, ha nem férünk meg egy légtérben! Nekünk itt a helyünk, nekik egyébként is van már Dubajban lakásuk, akkor talán használják azt.

– Láttunk olyat, hogy a Fidesz nagyon durva törvényeket lengetett be, aztán nem lett belőle semmi, vagy csak annak a torzója lett, esetleg végül az egész csak csehovi puskaként lóg azóta is a szögön. Ön szerint ez a törvény létre fog jönni ebben a formában?

– Nem szeretnék tippelni. Húsvétkor kicsit mindannyian „átverve” éreztük magunkat, hogy az Orbán Viktor által belengetett húsvéti nagytakarítás elmaradt. Akkor Lázár János be is jelentette, hogy az addigra elfogadott, a pride-ot betiltó, és a gyülekezést megnehezítő jogszabályok, illetve a gyerekvédelmi alaptörvény-módosítás, és a kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggeszthetőségéről szóló törvénnyel ők befejezettnek tekintik ezt a nagytakarítást. És akkor most pár napja Orbán Viktor újra elővette a témát, hogy a közélet átláthatósága fontos. Ha belegondolunk, ennek a törvénynek az első előszele már évekkel ezelőtt megvolt, mégpedig az, hogy vissza kell majd utalni a külföldről érkezett adományokat vagy bevételeket. Ez kétéves történet legalább. Tehát valami hasonló gondolat már nagyon korán érlelődött ahhoz képest, hogy most van itt a törvény.

Az, hogy a jogalkotás folyamata milyen tempóban fog zajlani, érdekes kérdés. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy ezt gyorsan keresztülviszik, gyorsan nekiállnak a lehető legtöbb szervezetet lehetetlen helyzetbe hozni, hogy már a választási kampányra úgy menjünk neki, hogy legalábbis nagyon megreccsent a még létező független nyilvánosság, mert nem lesznek benne civil szervezetek, nem lesznek benne független médiumok, ami egy tragédia. De azt is eljátszhatják, és ez egy másik reális forgatókönyv, hogy egy darabig nem veszik tárgysorozatba, csak tárgyalnak róla, aztán egyszer csak majd valamikor elfogadják, valamikor kihirdetik. De itt még további jogalkotásra lesz szükség. Tehát igazából utána a kormányon múlik, hogy mikor foglalja rendeletbe azt a listát, amit a Lánczi összeállít. Tehát el lehet ezzel úgy is játszani, hogy a választásokig a témát napirenden tartjuk, és Orbán Viktor újra és újra felhevült arccal elmondja, hogy a poloskákat most már aztán kisöpörjük, és akkor a hívek megint boldogok, és már senki nem emlékszik rá, hogy ezeket a poloskákat már rég ki kellett volna söpörni, állítólag. Mind a két forgatókönyv megvalósítható. A Fidesznek mindenre van eszköze, meg az ellenkezőjére is. Most nem tudom megtippelni, milyen politikai helyzetnek kell előállni ahhoz, hogy az egyik vagy a másik forgatókönyv valósuljon meg.

– Vajon lesz itt jövőre egyáltalán egyetlen független szerkesztőség is?

– Ha ezt a törvényt úgy, ahogy most látjuk, elfogadják, akkor tényleg bármelyik független szerkesztőség levehető a térképről. Ez a lehetőség ebben a törvényben benne van. A nyilvánosság szempontjából ugyanilyen fontos a civil szervezetek léte, akik kritikát tudtak megfogalmazni szakmailag megalapozott módon, akik már eddig a Szuverenitásvédelmi Hivatal ádáz ellenségeiként jelentek meg. Ezek nélkül nincs létező és működő nyilvánosság, és működő nyilvánosság nélkül még csak imitálni sem lehet tovább a demokráciát. Az, hogy most még vannak független szerkesztőségek, az Orbán-rendszer egy legitimációs alapja, mert mindig lehetett mutogatni, hogy lám, milyen sokan kritizálják őt.

Így már nem lehet azt mondani, hogy itt minden rendben van, hiszen minden pont olyan, mint mondjuk Észtországban, csak egy picit másképp fogalmaztunk, ahogy eddig ezt mindig megpróbálták előadni. Most már teljesen egyértelműen minden európai sztenderden kívül fogunk esni.

– És mi lehet az oka, hogy az Orbánék ezt bevállalják?

– Hát ez egy politológiai kérdés, és az időzítést sem tudom megmagyarázni, hogy miért mostanáig húzták. De most sok minden történik. Itt van az egész ukrán kémbotrány. Láthatóan nagyon komoly támadás indul a Tisza Párt ellen. Az is benne van a pakliban, hogy egy másik vonalon a Tisza Párt legitimitását is kétségbe vonják. Most egy sokkal durvább támadás indul, és megint nem tudjuk, hogy aztán végigmegy-e, de egy olyan offenzívát látunk, ahol minden kritikus szereplő egyszerre került célkeresztbe, mintha nem lenne vesztenivalója a rendszernek.

Már nem érdemes bíbelődni, hogy meggyőzzük az Európai Uniót, hogy még azért vannak olyan fideszesek, akik tudnak késsel-villával enni, ezt már nem kell eljátszani. Most már bele kell adni apait-anyait, hogy egy másik, és általam nem értett koordinátarendszer szerint próbálják meg a hatalmukat stabilizálni. De ez a rendszer már nem az Európai Unióban van.

Török Gábor a román elnökválasztás eredményének fényében éles véleményt fogalmazott meg a miniszterelnök tihanyi beszédével kapcsolatban. A politológus Facebook-bejegyzésben írta, hogy Orbán Viktor szerinte komoly politikai hibát követett el, amikor támogatóként jelent meg egy olyan elnökjelölt, akit a Romániában élő magyarok 90 százaléka elutasít. A politológus szerint nehéz megérteni, hogyan történhetett ilyen hiba.

Szinte érthetetlen is, hogyan hibázhatott ekkorát a magyar miniszterelnök, hogyan beszélhetett támogatólag egy olyan magyarellenes politikusról, aki ellen szavazott tegnap a Romániában élő magyarok 90 százaléka” – írja Török.

A politológus szerint ezt két dolog magyarázhatja:

1. „a nagypolitikai (vétópartner hasznossága az EU-ban) és reálpolitikai (a várható győztes támogatása) gondolkodás felülírta a belpolitikai logikát és tudást,

2. a környezetében tényleg nincs olyan ember, aki ilyenkor tudna és/vagy merne ellentartani.”

A rendezvényen felszólalók közül egyedül Lázár János felszólalása rajzolt körül egy új stratégiát és mutatott nagyon erős kontrasztot a többi szereplőhöz képest. Török szerint, ha a Fidesz tartalmi és személyi megújulásban gondolkozna, a mai vezetői közül egyedül Lázár János látszik alkalmasnak ennek megjelenítésére.

Török Gábor harmadik megfigyelése szerint Magyar Péter továbbra is próbálja elérni a Fidesz „védett ideológiai törzsterületét”. Mint írta, a tapasztalatok alapján a domináns pártrendszerekben ez a stratégia elengedhetetlen a sikerhez. A TISZA Pártos menetelés szimbolikája (a nemzeti és vidéki elemek, valamint a határon túli magyarok hangsúlyozása) akár egy fideszes kezdeményezés is lehetne. „Éppen ezért is annyira veszélyes a Fidesz számára” - fűzte hozzá.