SZEMPONT
A Rovatból

Otthonuktól 1000 kilométerre dolgoznak azért, hogy ne merüljön feledésbe a magyar nyelv és a hagyományok

Dani és felesége, Manó a Szigetközből költöztek az egyik legkeletibb csángó településre, ahol gyerekeknek tartanak zenei és kézműves foglalkozásokat. Azt mondják, még 10 évvel ezelőtthöz képest is rengeteget javult az ott élők helyzete.
Láng Dávid - szmo.hu
2023. július 03.



Szilágyi Dánielt és Anitát (becenevén Manót) már egészen fiatalon beszippantotta a táncházas közeg. Évtizedek óta jártak rendszeresen Erdélybe és Moldvába, 2019-ben pedig elfogadták a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) felkérését, és Magyarfaluba költöztek.

Dani a helyi tájházakat felügyeli és kobozra tanítja a gyerekeket a hivatalos tanóráik után, felesége pedig kézműves és készségfejlesztő foglalkozásokat tart nekik. Arról meséltek, mennyire volt éles váltás hátrahagyniuk magyarországi életüket, meg lehet-e még fordítani szerintük a csángók asszimilációját, és mekkora az ő személyes szerepük ebben.

Mi az első emléketek a csángókról?

Dani: Már gyerekkoromban beírattak az Óbudai Népzenei Iskolába koboz tanszakra. Ez a hangszer főleg a románok és a moldvai csángók körében terjedt el, így rajta keresztül a csángó népzenével, illetve magával a néppel is kapcsolatba kerültem. Kamaszkoromban, a rendszerváltás idején jutottam el először a Téka együttes Nagykállón megrendezett táborába. Ennek hatására Budapesten is elkezdtem táncházakba járni, 1989 őszén pedig megismertem a gyimesi és moldvai népzenét játszó Tatros együttest. Ők is tartottak saját táncházat a Marczibányi téren minden szerdán (ez egyébként a mai napig üzemel), elmentem oda is, és ezután 1996-ig csak akkor hagytam ki, ameddig katona voltam. Teljesen beszippantott a táncházas közeg, az összes táborukban is ott voltam.

1990 novemberében tartottak egy csángó bált Pusztinán, amire Magyarországról is szerveztek egy buszt. Jelentkeztünk is a 45 személyes buszra hatvan-valahányan, még a folyosón is végig ültünk. Megérkeztünk Pusztinára, én ekkor jártam először Moldvában.

Leszálltam a buszról, de alig telt el 5 perc, amikor a szervezők szóltak, hogy szálljak vissza és inkább húzzunk innen. Kiderült, hogy a falu körül traktorok köröztek, az utánfutókon botos fiatalokkal. Nyilván a pap és a többi elöljáró már jó előre felhergelte a román lakosságot, hogy jönnek a magyarok és elviszik a gyerekeiket, vagy tudom is én… Akkoriban még nagyon erős volt a magyarellenesség.

Végül visszamentünk Gyimesbe, ott tartottuk meg a bulit teljesen spontán módon, a pusztinaiak is jöttek utánunk. Később elkezdtem rendszeresen járni Erdélybe, Gyimesbe és Moldvába is. Mivel csóró voltam, de a szüleimet se szerettem volna megvágni, leggyakrabban stoppal vagy vonatokon bliccelve közlekedtem. Egyre több barátra tettem szert, Pusztina mellett Klézsén, Forrófalván, Külsőrekecsinben fordultam meg leggyakrabban.

Dani zenél a VI. Guzsalyas Találkozón Pusztinán, 2022 novemberében

Manó: Nekem az első emlékem, hogy 18 éves koromban egy könyvesboltban megláttam Csoma Gergely könyvét a moldvai magyarokról. Megtetszett a téma, hazavittem és elolvastam, utána viszont néhány évig nem volt folytatása a dolognak. Főiskolás koromban kezdtem el moldvai táncházba járni Sopronban, elvileg Dani is több alkalommal ott volt ezeken, de akkor még nem ismertük egymást. 22 évesen, 1992-ben jutottam el először Erdélybe egy baráti társasággal, 3 hetet szántunk arra, hogy csak úgy kóboroljunk. A Szent Anna-tónál megismerkedtünk marosvásárhelyi fiatalokkal, akik elhívtak bennünket az akkor első alkalommal megrendezett gyimesi tánctáborba. Ugyan moldvait ott nem táncoltak, de a csángó kultúrához ez is közelebb hozott.

Hogyan ismerkedtetek meg?

Manó: Egy gyerektáborban voltunk 1997 nyarán Vaszaron, Pápa mellett. Danit zenélni hívták, engem pedig kézműves foglalkozásokat tartani. Látásból ekkor már ismertük egymást néhány éve, de itt keveredtünk jobban össze. Mivel pillanatok alatt összehoztuk az első gyerekünket, nem sokkal később oda is költöztem hozzá Debrecenbe, ahol akkoriban lakott.

Dani: Én akkor már rendszeresen tartottam táncházakat vidéki településeken, több különféle társasággal. Így kerültünk a Soproni Egyetem bulijaiba is, az egyik ottani srác hívott meg bennünket a vaszari gyerektáborba. Oda még évekig visszajártunk utána, ahogy több másik helyszínre is, így Manó is szép lassan belesodródott. Miután Budapestre költöztünk és már megvolt a lányunk, vasárnaponként Sándor Ildi gyerektáncházába is eljártunk a Marczibányi térre. Ez eléggé újszerű élmény volt: nem cigiző vagány csávóként mentem bulizni és zenélni, mint addig, hanem apaként a családommal.

Kinek az ötlete volt, hogy Moldvába költözzetek?

Dani: Sárospatakon szokott lenni nyaranta egy gyimesi és moldvai tematikájú tábor, ahová szintén rendszeresen eljártunk. Mindig meghívnak oda legalább egy mikrobusznyi csángót is, akik szőni, énekelni, táncolni tanítják a résztvevőket. Ők kezdték először rágni a fülünket, hogy költözzünk ki, mivel náluk is állandó a tanárhiány.

Sokáig nem mertük bevállalni, hiszen mégiscsak komoly bizonytalansági faktorral jár az ilyesmi. 2019 nyarán viszont ott volt a táborban Kovács Melánia, az MCSMSZ ügyvezetője, és ő is elkezdett győzködni bennünket. Napokig duruzsolt a fülünkbe, egymás után sorolva az érveket.

Manó: Engem könnyebben meggyőzött, akkoriban már nagyon nem éreztem jól magam az óvodában, ahol dolgoztam. Sajnos nagyon beszűkült légkör volt ott, ezért egyfajta mentőövként fogtam fel a lehetőséget.

Dani: Először csak 10 hónapot vállaltunk be, ezalatt még fel se mondtam a munkahelyemen (egy nyugat-magyarországi múzeumban dolgoztam néprajzos-muzeológusként), inkább fizetés nélküli szabadságot kértem. 2019 szeptemberében költöztünk ki, aztán én a rákövetkező nyáron hazajöttem dolgozni a múzeumba. Ráadásul közben elment az igazgató, így egyből az ő pozícióját kaptam meg. Ez komoly dilemmát okozott, mivel épp kezdtünk beilleszkedni Moldvában, közben viszont mindig nagy vágyam volt, hogy egy kisvárosi múzeumot vezessek.

Ez a lehetőség hullt az ölembe, csak annyit kellett volna tennem, hogy ősszel megpályázom hivatalosan az állást, és megbízottból kinevezett igazgató leszek. A fenntartó önkormányzat viszont tett róla, hogy minden napom rossz szájízzel végződjön. Éreztem, hogy ha ott maradok, semmit nem nyerek, csak gyomorfekélyt, szóval visszajöttem. Szerencsére megkaptam az itteni tájházak felügyeletét, így nem kellett lemondanom a vágyott szakmai kihívásokról.

Arról nem is beszélve, hogy itt már 2020 nyarán jobb volt a fizetésem, mint otthon megbízott igazgatóként, az összes pótlékkal együtt.

Ráadásul a megélhetési költségek is alacsonyabbak.

Mennyiben volt más ideköltözni ahhoz képest, amikor még csak látogatóba jártatok ki?

Manó: Nagyon más volt. Én 2005-ben jártam először Moldvában, ahhoz képest óriási változások zajlottak le. Már amikor jöttünk, akkor is csak pillogtattuk a szemünket, mekkora házak épültek, élen a Magyar Házakkal.

Dani: 2005-ben pont nagy árvíz volt a Tatros folyó mentén, és gyakorlatilag elmosta az utakat, alig lehetett kijutni Moldvába. Most viszont már mindenhol zsír új utak vannak, Magyarfaluban is néhány éve épült a bevezető szerpentin.

Manó: Persze voltak nehézségek is, bele kellett rázódnunk egy teljesen más munkarendbe. Nekem meg kellett szoknom, hogy nem reggeltől délutánig vagyok óvónéni, hanem csak délután, fáradt gyerekeket kapok, ráadásul nyelvi nehézségek is voltak. Sok ilyen apróság adódott, de mindenhez hozzá lehetett szokni. Én a mai napig úgy gondolom, jobban jártam azzal, hogy egyáltalán nem tudok románul, mert a gyerekek rá vannak kényszerítve, hogy magyarul beszéljenek velem. Sok kollégával, akiről tudják, hogy érti a románt, csak úgy hajlandóak beszélni.

Magyarországi magyarként hogy látjátok, mi a jelentősége az MCSMSZ hagyományőrző és nyelvoktató tevékenységének?

Dani: Az látszik, hogy sokan nincsenek rászorulva arra, hogy magyarul szólaljanak meg – kényelmesebb nekik románul beszélni, mivel otthon és az iskolában is ezt hallják. Nyilván akadnak kivételek, ahol szépen beszélnek magyarul a gyerekek is a családban, de a többségnél inkább az elrománosodás, a magyar nyelvtudás olvadása a jellemző.

Manó: Ez a folyamat akkor gyorsult fel igazán, amikor itt is kötelezővé tették az óvodát. Már háromévesen be kellett íratni a gyerekeket, de ötévesen mindenképp, a szülőknek ezért muszáj volt románul beszélniük a gyerekeikkel, hogy megértsék a nyelvet, és ne sírva jöjjenek haza.

Dani: Csomó olyan családot ismerünk, ahol a nyelvi váltás egészen hirtelen zajlott le.

Például a 4-5 gyerekből az idősebbek még magyarul kezdtek el tanulni és magyar az anyanyelvük, a kisebbeknek viszont már a román lett az anyanyelve. Ők legfeljebb akkor hallanak magyar szót, ha az idősebbek úgy beszélnek velük.

Manó: Járt hozzám egy testvérpár, akik közül az egyik fiú mindössze egyetlen évvel idősebb az öccsénél, mégis folyamatosan fordítania kellett neki, mert ő már semmit nem értett magyarul.

Meg lehet még fordítani szerintetek ezt a folyamatot?

Dani: Egy ideig még biztosan nem lesz érdemi változás, de jelen pillanatban az MCSMSZ jelenti az egyetlen támpontot, amelyen idővel majd megfordulhat a trend. Mentalitásbeli kérdések is vannak, meg kell várni azt a pillanatot, amikor felébred az emberekben a vágy, hogy ne hagyják veszni a kulturális örökségüket.

A gyerekek nagy része csak a populáris kultúra iránt érdeklődik, nemhogy a saját népzenéjüket nem ismerik, a legunalmasabb slágereken sem látnak túl. Bízzunk benne, hogy idővel tágul majd a látóterük és felébred bennük a vágy, hogy megismerjék a felmenőik kultúráját. Abban pedig komoly szerepe van a szövetségnek, hogy ha eljön ez a pillanat, legyen honnan meríteniük.

Manó: Azt is nagyon jól csinálja az MCSMSZ, hogy sok közös programot szerveznek az egyes falvak lakóinak. Ilyenek például a focikupák és a hagyományos farsangzáró bál, amelyek mind az identitás erősítését szolgálják. Régebben a többség tudatában sem volt, hogy a szomszéd faluban is élnek magyarok, most viszont már rendszeresen tartják a kapcsolatot egymással.

Dani: A böjti időszakban nagyon népszerű a Somoskán megrendezett Aranymiatyánk, ahol szent énekeket énekelnek húsvét előtt. Tavaly az egyik szervező, Benke Pável majdnem elsírta magát, amikor eljött három csángó származású pap, és mindhárman felszólaltak magyarul. Ez 15-20, de akár még 10 éve is elképzelhetetlen lett volna – ha egy pap akkor hasonlóra vetemedett, azonnal rásütötték, hogy az ördög nyelvét használja, és rendszerint még rendőrt is hívtak. Ehhez képest óriási változás, ami ma van.

Nyári tábor Magyarfaluban

Hosszú távra terveztek itt?

Dani: Öt évre kaptunk tartózkodási és munkavállalási engedélyt, ez a jövő tanév végén jár le. Most úgy vagyunk vele, hogy kimaxoljuk az öt évet, utána pedig majd meglátjuk, milyen lesz a helyzet itt és milyen otthon. De egyelőre jól érezzük magunkat, és az is fontos szempont, hogy legalább egy kicsit vissza tudunk adni azért a rengeteg dologért cserébe, amit kaptunk.

A csángókról szóló cikksorozatunk első részét, amiben a szövetség elnökével, Pogár Lászlóval beszélgettünk, ide kattintva lehet megnézni. A második rész, amiben a számukra engedélyezett havi egyetlen magyar nyelvű misét mutattuk be videóriportban, itt található. A harmadik részben pedig Botezatu Viktória hagyományőrzővel beszélgettünk, aki a falujában elsőként kérte gyerekei számára a magyar nyelvű oktatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: