Komoly kihívásokat okoz Közép-Európának a távozó amerikai adminisztráció újabb szankciós csomagja, ezért a kormány szoros egyeztetésben lesz a térségbeli partnerekkel az üzemanyagárak emelkedésének minimumra szorítása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
Ahogy elmondta: a tavalyi amerikai elnökválasztáson „súlyos vereséget szenvedett” távozó demokrata adminisztráció új büntetőintézkedéseket léptetett életbe az energiaszektorban, ami ismét súlyos kihívás elé állítja Közép-Európát.
Rámutatott, hogy
a Szerbia kőolajellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó vállalat listára helyezése nyomán csökkenhet a régióba érkező nyersolaj mennyisége, ezáltal zuhanni fog az itteni feldolgozás is, és így jóval nagyobb szükség lesz kész, már finomított üzemanyagra, benzinre és dízelolajra.
„Hogyha nő az igény, viszont csökken a feldolgozási képesség, akkor az sajnos azt jelenti, hogy nagyon komoly áremelési veszéllyel nézünk szembe” – figyelmeztetett.
„A távozó amerikai adminisztráció által az energiaszektorban most életbe léptetett szankciók Közép-Európában komoly üzemanyagár-emelkedéshez vezethetnek”
– tette hozzá.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a magyar kormány ezért a következő napok és hetek folyamán igen szoros egyeztetésben lesz a térségbeli partnerekkel annak érdekében, hogy minimumra szorítsák a szankciók negatív hatásait az árak alakulására vonatkozóan, és ekképpen megvédjék a magyar és a közép-európai embereket.
„Hiszen pontosan tudjuk, hogy az üzemanyagár emelkedése nemcsak azzal gyakorol negatív hatást az országokra, hogy az emberek életét keseríti, nehezíti meg, növeli a kiadásaikat, hanem az egész gazdasági teljesítményre negatív hatással van, ezt pedig el akarjuk kerülni”
– mondta.
Végül pedig üdvözölte, hogy már pusztán néhány nap van hátra addig, amikor „az Egyesült Államoknak olyan elnöke lesz, aki Magyarországra nem ellenségként, hanem barátként tekint.”
(MTI)
Komoly kihívásokat okoz Közép-Európának a távozó amerikai adminisztráció újabb szankciós csomagja, ezért a kormány szoros egyeztetésben lesz a térségbeli partnerekkel az üzemanyagárak emelkedésének minimumra szorítása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
Ahogy elmondta: a tavalyi amerikai elnökválasztáson „súlyos vereséget szenvedett” távozó demokrata adminisztráció új büntetőintézkedéseket léptetett életbe az energiaszektorban, ami ismét súlyos kihívás elé állítja Közép-Európát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton: a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját, és csökken a jövedéki adó is
A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkenti: a benzin esetében literenként 158,8 forintról 139,55 forintra, a gázolajnál pedig 148,76 forintról 128,28 forintra. Az ellátás biztosítása érdekében felszabadítják a 45 napos állami biztonsági termékkészletet.
Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkenti: a benzin esetében literenként 158,8 forintról 139,55 forintra, a gázolajnál pedig 148,76 forintról 128,28 forintra. Az ellátás biztosítása érdekében felszabadítják a 45 napos állami biztonsági termékkészletet, a kereskedők pedig a védett árnál alacsonyabb áron jutnak hozzá a 95-ös benzinhez és a dízelhez.
Ezzel párhuzamosan a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját. Nagy Márton közölte, a kormány „a leghatározottabban fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben” – írta a Telex.
A döntés hátterében az iráni háború és a szállítási zavarok miatti olajpiaci kilengések állnak, amelyek hatása már a hazai kutak áraiban is megjelent. A lépés nem egyedülálló a régióban: Szerbia ideiglenes exporttilalmat rendelt el, Horvátország pedig szintén kormányzati árkorlátot léptetett életbe. A kritikusok a 2021–2022-es hazai tapasztalatokra emlékeztetnek, amikor a piaci ár alatti hatósági ár az import visszaeséséhez és helyenként komoly ellátási zavarokhoz vezetett. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint az árstop helyett az üzemanyagokat terhelő adókat kellene csökkenteni.
A mostani intézkedés rövid távon valóban a megszabott árszint alatt tartja a tankolás költségét a jogosultak számára. Azonban több kulcskérdés is nyitott: meddig marad érvényben a védett ár, kapnak-e kompenzációt az ellátási lánc szereplői, és hogyan reagál az intézkedésekre az Európai Unió.
Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András a március 15-i dróntilalomról: Akkora pánikban vannak, hogy legszívesebben az egész légteret elzárnák a magyar nyilvánosság elől
A Momentum alapítója szerint a kormány retteg, hogy ismét kiderül az igazság a tömeg méretéről. A politikus úgy látja, Orbánék nem értik, hogy ez a „gyáva, cenzúrázó trükközés nem fog működni”.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:
„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”
Fekete-Győr szerint „egészen szánalmas, ugyanakkor sokatmondó, hogy miközben a teljes propagandagépezete két teljes napja a mellét döngeti, és egy olyan választáson próbál diadalt hirdetni, ahol a Tisza el sem indult, a valóságban akkora pánikban vannak, hogy legszívesebben az egész légteret elzárnák a magyar nyilvánosság elől.” Úgy véli, a kormány fél, és nem érti, hogy ez a „gyáva, cenzúrázó trükközés nem fog működni”.
A politikus párhuzamot von egy korábbi, október 23-i eseménnyel, amikor állítása szerint szintén nem tudták útját állni az igazságnak.
„A magasból készített akkori felvételek kíméletlenül megmutatták a brutális kontrasztot a Fidesz buszoztatott, kivezényelt, hitehagyott biodíszlete és a változásra vágyó magyarok hatalmas, elsöprő erejű, szabad nemzeti menete között. A Rogán-művek pillanatok alatt omlott össze, mert onnan fentről kristálytisztán látszott a különbség egy végóráit élő, a saját népétől is rettegő maffiaállam és a változást követelő, ébredő magyar nemzet között” – írja.
Fekete-Győr szerint ez március 15-én is pontosan így fog történni. Mint írja, hiába a „mondvacsinált légtérzár” és a „hatósági fenyegetőzés”, a valóságot nem lehet eltüntetni, a drónok és a kamerák működni fognak, az ország pedig látni fogja „a rezsim bukásának megállíthatatlan közeledtét”.
A posztot így zárja: „Élvezzék tehát csak ki a kazincbarcikai fantomgyőzelmüket. Szívják csak magukba az alternatív valóság minden cseppjét, mert ki kell, hogy ábrándítsuk önöket: a magyarok mindent meg fognak tenni, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor »okuk« lehet az ünneplésre.”
Ahogy megírtuk, Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hétfőn arról posztolt a Facebookon, hogy a kormány dróntilalommal próbálja korlátozni a párt által március 15-re meghirdetett Nemzeti Menet légi felvételeinek készítését Budapesten. Állítása szerint a honvédelmi miniszter nevében határozatot kaptak arról, hogy nem szállhatnak fel drónok a Tisza rendezvényén, amelyen a szervezők „minden idők legnagyobb magyar tömegére” számítanak.
Március 15-ére két nagyrendezvényt szerveznek: a kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt „Nemzeti Menetét”. A Tisza Párt korábbi felvonulásairól készült drónvideók bejárták a sajtót, és a szervezők ezúttal is ígérnek légi felvételeket, ami magyarázza, miért vált szimbolikus üggyé a drónrepülés korlátozása.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:
„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelentek a részletek a védett árakról: súlyos büntetést kaphatnak a benzinkutak, ha nem adnak üzemanyagot
Három kormányrendeltben rögzítették az árstop szabályait, amelyek keddtől érvényesek. Kiderült, hogy a kútoszlop kijelzőjén továbbra is a piaci árakat láthatjuk majd, aki védett áron tankol, nem adhatja át az üzemanyagot annak, aki nem jogosult rá, a NAV pedig üzemszünettel és milliós bírsággal sújthatja a szabályokat megszegő kutakat, sőt akár be is zárathatják az állomást.
Március 10-től, azaz kedd éjféltől a kormány „védett árat” vezetett be a 95-ös benzinre és a dízelre: előbbi literenként legfeljebb 595, utóbbi 615 forintba kerülhet a kutakon. A lépéssel együtt ideiglenesen csökken a jövedéki adó és felszabadulnak a stratégiai készletek is, cserébe viszont a benzinkutak nem tehetnek árrést az eladott üzemanyagra.
A kormány a hétfői rendkívüli ülésén döntött az állami beavatkozásról, a részletek három kormányrendelet formájában jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyeket a Portfolio foglalt össze. A jogszabályok az üzemanyagellátás védelméről, a jövedéki adó ideiglenes mértékéről és a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásáról szólnak.
A védett ár az ESZ-95-ös motorbenzinre és a dízelgázolajra vonatkozik. Alapszabály szerint csak a magyar rendszámú járművek tankolhatnak kedvezményesen, a külföldiek piaci árat fizetnek.
Kivételt csak az az eset jelent, ha egy külföldi országban szintén van hasonló árkorlátozás, és a külügyminiszter rendeletben rögzíti, hogy ott a magyar autósok is kedvezményesen tankolhatnak. A jogosultság ellenőrzése a kutas feladata, aki a rendszám mellett a forgalmi engedély alapján a jármű gyártmányát, típusát, színét és az üzembentartót is köteles ellenőrizni.Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.
Érdekesség, hogy a kútoszlop kijelzőjén továbbra is a piaci árat kell mutatni, a védett árról és a jogosultságról külön, magyar és angol nyelvű tájékoztatón kell tájékoztatni a vevőket.
A kormány arra is készült, hogy a kereskedők korlátoznák az értékesítést: amelyik kút az elmúlt három hónapban forgalmazta a védett árú termékeket, az most is köteles árulni azokat.
Ha egy töltőállomás hét napon belül összesen 48 órán keresztül nem tudja kiszolgálni a vevőket, üzemszünetet kell hirdetnie. Ilyenkor semmilyen más kereskedelmi tevékenységet sem folytathat. A szabályok betartását a NAV ellenőrzi, a bírság alapesetben 100 ezer és 3 millió forint között lehet, ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre el is tilthatják az üzemeltetőt a kút működtetésétől. Súlyosabb esetekben a bírság 6-15 millió forint is lehet, a határozat ellen pedig nincs fellebbezés.
Aki védett áron tankol, az nem adhatja át az üzemanyagot olyan személynek, aki nem jogosult rá; a szabályszegésért nemcsak bírság, de az érintett jármű elkobzása is járhat. Ha egy kút kiesik a szolgáltatásból, az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki a helyére, aki ideiglenesen birtokba veheti az állomást és annak eszközeit.
A legfontosabb piaci változás, hogy a rendelet a nagykereskedelmi védett árat ugyanabban az összegben állapítja meg, mint a kiskereskedelmi árat. Ez azt jelenti, hogy a benzinkutak a védett termékeken nem kereshetnek, a kiskereskedelmi árrés gyakorlatilag eltűnik, ami a költségeik fedezetét sem biztosítja, és főleg a kisebb, tőkeszegényebb kutakat hozza nehéz helyzetbe.
Az intézkedéscsomagnak két további eleme is van. Egyrészt március 10-től május 1-jéig csökken a jövedéki adó a 95-ös benzin és a dízel után. Másrészt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a biztonsági készletekből azonnal felszabadít 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat, hogy a zavartalan ellátást biztosítsa.
Március 10-től, azaz kedd éjféltől a kormány „védett árat” vezetett be a 95-ös benzinre és a dízelre: előbbi literenként legfeljebb 595, utóbbi 615 forintba kerülhet a kutakon. A lépéssel együtt ideiglenesen csökken a jövedéki adó és felszabadulnak a stratégiai készletek is, cserébe viszont a benzinkutak nem tehetnek árrést az eladott üzemanyagra.
A kormány a hétfői rendkívüli ülésén döntött az állami beavatkozásról, a részletek három kormányrendelet formájában jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyeket a Portfolio foglalt össze. A jogszabályok az üzemanyagellátás védelméről, a jövedéki adó ideiglenes mértékéről és a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásáról szólnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bezuhant az olajár, az ázsiai tőzsdék szárnyalni kezdtek, miután Trump már az iráni háború végéről beszélt
Az amerikai elnök hétfőn azt nyilatkozta, bár az Irán ellen indított háború már „gyakorlatilag teljesen lezárult”, az Egyesült Államok még nem nyert eleget. Bár utána fenyegető üzenetet is küldött Iránnak, a piacok pozitívan reagáltak, az olajárak esni kezdtek, ez pedig felpörgette az ázsiai részvénypiacokat is.
„Nagyon hamar” véget ér az iráni háború Donald Trump szerint, aki hétfőn több interjúban és sajtótájékoztatón is erről beszélt. Az amerikai elnök bejelentésére az olajár azonnal zuhanni kezdett, az ázsiai tőzsdék pedig kilőttek kedd reggel – írja a BBC.
Trump a CBS Newsnak azt nyilatkozta: „Úgy gondolom, a háború gyakorlatilag teljesen lezárult”, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „jócskán az ütemterv előtt jár”.
Később a sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy az iráni művelet „hatalmas siker” volt. Republikánus törvényhozók előtt az akciót „rövid távú” katonai műveletnek nevezte, aminek a célja, hogy „néhány nagyon gonosz embertől megszabaduljon”. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt is szeretné biztosítani, hogy Irán „nagyon hosszú ideig” ne tudjon nukleáris fegyverzetet kifejleszteni, ami jóval nagyobb feladat.
„Sok tekintetben már nyertünk, de nem nyertünk eleget”
– tette hozzá.
Újságíróknak azt is elmondta, hogy az Egyesült Államoknak még mindig vannak célpontjai Iránban, de ezeket „egy nap alatt” ki lehetne iktatni. A New York Postnak adott interjúban közölte, a kormányzat „messze nincs ott”, hogy döntsön amerikai csapatok Iránba küldéséről. Az NBC-nek pedig nyitva hagyta az iráni olaj megszerzésének lehetőségét, mondván: „bizony, sokan beszéltek már erről”. Trump azt is közölte, hogy „nem elégedett” Irán új legfőbb vezetőjével, Modzstaba Hámenejjel, de azt nem részletezte, kit látna szívesen a helyén.
Azt ígérte, ha Irán bármilyen módon akadályozza a Hormuzi-szorosban az olajszállítást, az Egyesült Államok olyan támadást indít, amely után az ország gyakorlatilag megszűnne létezni.
A piacok egyszerre reagáltak az amerikai elnök kemény szavaira és a háború gyors lezárását ígérő megjegyzésére. A Brent hordónkénti ára a kedd kora reggeli ázsiai kereskedésben körülbelül 8,5 százalékkal 92,50 dollárra csökkent, (majd 93,05 dollárra kúszott vissza),
míg az amerikai WTI típusú olaj ára 9 százalékot esett, 88,60 dollárra, a Nymex Light Sweeté pedig 6,1 százalékkal, 88,96 dollárra.
Hétfőn az olajár még a 120 dolláros hordónkénti szintet közelítette, mert a piac attól tartott, hogy a közel-keleti háború hosszabb ellátási zavarokat okoz. A fordulatot Donald Trump kettős üzenete hozta el.
Az árak így is körülbelül 20 százalékkal magasabbak, mint a konfliktus kezdetén voltak. Szakértők szerint továbbra is jellemző lesz az ingadozás, mivel a cégek felárat számolnak fel a szállítmányokra a helyzet romlásának kockázata miatt.
Az enyhülő aggodalmak és az olajár esése és felpörgette az ázsiai részvénypiacokat: a japán Nikkei 225 index 3,3 százalékot emelkedett, a dél-koreai Kospi pedig 6,2 százalékot erősödött.
A keddi áresés lehetőséget adott a kereskedőknek a fellélegzésre, de az energiapiacokon továbbra is „valóságos kötélhúzás” zajlik – mondta Alberto Bellorin, az InterCapital Energy olaj- és gázbefektetési cég szakértője. Szerinte az olajkereskedés „rendkívül ideges” marad, az árak valószínűleg megugranak, ha a konfliktus eszkalálódik, és esnek, ha enyhülni látszik.
Trump megjegyzései utalhatnak a háború közeli végére, de a nagyobb kérdés az, követik-e ezeket kézzelfogható változások a konfliktusövezetben. A G7-országok hétfőn közölték, készen állnak a „szükséges intézkedések” megtételére a globális energiaellátás érdekében.
„Nagyon hamar” véget ér az iráni háború Donald Trump szerint, aki hétfőn több interjúban és sajtótájékoztatón is erről beszélt. Az amerikai elnök bejelentésére az olajár azonnal zuhanni kezdett, az ázsiai tőzsdék pedig kilőttek kedd reggel – írja a BBC.
Trump a CBS Newsnak azt nyilatkozta: „Úgy gondolom, a háború gyakorlatilag teljesen lezárult”, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „jócskán az ütemterv előtt jár”.
Később a sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy az iráni művelet „hatalmas siker” volt. Republikánus törvényhozók előtt az akciót „rövid távú” katonai műveletnek nevezte, aminek a célja, hogy „néhány nagyon gonosz embertől megszabaduljon”. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt is szeretné biztosítani, hogy Irán „nagyon hosszú ideig” ne tudjon nukleáris fegyverzetet kifejleszteni, ami jóval nagyobb feladat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
