SZEMPONT
A Rovatból

Szijjártó az MCC Feszten: Minden követ meg fognak mozgatni, hogy minket letakarítsanak

A jövő évi választások körül forog az idei MCC Feszt. Esztergomban igazi nagyágyúk is vannak a vendégek között, kérdezni viszont sem az újságíróknak, sem a közönségnek nem lehet, ezért kevesebb az izgalmas mondat, mint Tusványoson.


A Mathias Corvinus Collegium (MCC) már ötödszörre rendezi meg nyári fesztiválját Esztergom belvárosában. A történelmi belváros főterét és egy utcáját lepték el a sátrak, kisebb és nagyobb színpadok, kifőzdék, de hatalmas forgalmat generált a helyi kocsmáknak, kávéházaknak, éttermeknek is a nyári rendezvény.

Az MCC Feszt távolról nézve hasonló, mint Tusványos: panelbeszélgetések, evés-ivási lehetőségek, természetesen mindez a Fidesz optikáján keresztül. Mert ugyan az MCC tehetséggondozó alapítványként működik, de ránézve a kuratóriumra és a vezetőkre, egyértelmű a szellemi (és személyi) kötődés a kormánypárthoz.

A legnagyobb különbség Tusványos és az esztergomi rendezvény között a célközönség: a Mathias Corvinus Collegium egyetemi tehetséggondozó alapítvány, ennek megfelelően a beszélgetések szakmaiabbak, sokkal több a külföldről meghívott előadó, nagyon sok fórum angol nyelven zajlik, aki nem beszéli a nyelvet, tolmácsolással követheti az eszmecseréket, de nem minden helyszínen van tolmácsolás.

Ez nem jelent valódi problémát, tolmácsgépet inkább csak az idősebbek fején láttam, a fiatalok anélkül is beültek egy angolul zajló beszélgetésre.

Esténként itt is, ahogy Tusványoson, vége a komolykodásnak, indul a buli, a nagyszínpad mellett kisebb helyszíneken is együttesek lépnek fel, de táncház is van.

Idén a legnagyobb név Donald Trump egyik nagy támogatója, a PayPal alapítója, Peter Thiel, akit a The New York Times technológiai mogulként és politikai provokátorként jellemez.

Thiel mostani cége, a Palantir adatbányászattal foglalkozik, lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia segítségével óriási adatbázisokban találjanak olyan összefüggéseket, amelyeket korábban nem fedeztek volna fel. Jelenleg Trumppal szorosan együttműködve a különféle amerikai szövetségi hivatalok által kezelt adatbázisok egyesítésén fáradoznak, nem kis riadalmat keltve a jogvédőkben.

Thiel fellépése szombat délután lesz, közvetlenül azelőtt, hogy színpadra lépne Orbán Viktor, akinek a neve az utolsó pillanatban, péntek délután került bele a programba.

Mi pénteken jártunk kint. Hamar kiderült, hogy interjúkat nem készíthetünk, ezt ugyanis nem engedik a szervezők, ahogy az általunk megnézett beszélgetések során a közönség sem kérdezhetett. Így beültünk meghallgatni a hazai közvélemény-kutatók kerekasztalát. Ezen a Századvég munkatársa, Stefkovics Ádám, valamint Sóvágó Sándor, a REAL-PR 93. Piac- és Közvéleménykutató Kft. cégvezetője mellett a Nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel vett részt, de helyet kapott az asztalnál Závecz Tibor is a „másik oldal” képviseletében.

Reméltem, végre talán kiderül, miért van akkora mérésbeli különbség a kormányhoz nem köthető közvélemény-kutatók mérései, és a kormánynak dolgozók között. Hogy lehet, hogy amíg az egyik oldal stabil Tisza-fölényt mér, a másik oldal „kényelmes” kormánypárti előnyt?

Ebben csalódnom kellett, a beszélgetést inkább a kölcsönös udvariaskodás jellemezte, de még így is kiderültek érdekes dolgok. Megtudhattuk, hogy Afrikában a közvélemény-kutató kérdezőbiztosokat rendszeresen elrabolják, így ott a kutatások költségvetésébe eleve beleépítik a váltságdíjakat is. Emellett arról is beszéltek, hogy a közvélemény-kutatás módszertana soha nem volt ennyire összetett és kényes, ma már egyik klasszikus adatfelvételi módszer sem felel meg maradéktalanul a tankönyvi reprezentativitásnak.

„Ha túlságosan kevés van az adatfelvételben egy adott csoportból, például kevés a fiatal, akkor felsúlyozzuk” – magyarázta Závecz Tibor, hozzátéve, hogy ez növeli a bizonytalanságot. Sóvágó Sándor sorra vette a három fő módszer gyenge pontjait: a személyes felmérésnél vannak megközelíthetetlen helyek, a telefonosnál sokan letiltják hívhatóságukat, online pedig a lakosság mintegy ötödét nem lehet elérni.

Mráz Ágoston Sámuel a költségekre és a szakemberhiányra figyelmeztetett, amikor egy érdekes összefüggése hívta fel a figyelmet:

a pedagógus béremelés ártott a személyes kutatásnak, mert mióta a tanároknak nincs annyira szükségük a pluszpénzre, kevesebb lett a képzett kérdezőbiztos.

Az általam (és talán többek által is várt) aktuálisabb témáknál azért finoman kibukott a különbség. Amíg Závecz Tibor szerint „2,5 millió Tisza-szimpatizáns van és 2 millió fideszes, Mráz Ágoston szerint a Fidesz 44–39 arányban vezet, és a vidéki bázisa miatt kényelmes többséget szerezne egy most vasárnapi választáson.

Sajnos, bár korábban sokat beszélgettek módszertanról, adatsorokról, adattisztításról, súlyozásról, de most

elmaradt a „miért” kérdés, így nem derült ki, mi az oka a gyökeres eltérésnek.

A nagyszínpadon gyér érdeklődés mellett folyt Ayaan Hirsi Ali holland írónővel a beszélgetés, holott a személye mindenképpen érdekes. Préda - Bevándorlás, iszlám és a női jogok hanyatlása című műve magyarul az MCC Press kiadásában jelent meg, melyben nemcsak a nők bevándorlás általi veszélyeztetettségéről, de az egész nyugati civilizációt érő kihívásokról is ír, melyet a migráció okoz, okozhat.

Nyilván a kora délutáni időpont és az angol nyelv volt az oka a kevesebb hallgatónak, talán egy kisebb színpadon jobban megélt volna a téma.

A délután sztárvendége a színpadra plüssnyulat kiültető Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár mellett egyértelműen Szijjártó Péter külügyér volt, aki laza imidzsének megfelelően most is rövidnadrágban és egy fekete BP. Honvéd feliratú pólóban érkezett. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója vezette, azaz inkább csak a kérdéseket tette fel, Szijjártó ugyanis, mint akin megnyomtak egy gombot, egy-egy téma megjelölése után hosszas monológokban mondta el álláspontját.

Szalai Zoltán felidézte a napokban Skóciában lezajlott találkozót Trump és Ursula von der Leyen között, majd megemlítette: a német Die Welt a minap azt írta, „ennek az EU-nak így vége”. A miniszter szerint ma már a nyugati fősodor is megenged magának ilyen kijelentéseket – és ez önmagában óriási változás.

„Gondoljanak bele, mi lett volna, ha a Magyar Nemzet írja le, hogy az Európai Unió a végéhez közeledik. Azonnal jött volna a kórus: lám-lám, orosz kémek írják a Magyar Nemzetet, itt az orosz propaganda, mi megmondtuk, ezek mind az oroszok emberei.”

„Ami Skóciában történt, az mindenki számára kijózanító volt. Von der Leyen asszony turistaként hazaérkezett Kínából, majd elment Skóciába, ahol az amerikai elnök gyakorlatilag feltörölte vele a padlót. Szánalmas volt látni, ahogy az európai bürokraták tapsikolnak annak a megállapodásnak, ami egyébként az Egyesült Államoknak fantasztikus, Európának viszont katasztrofális.”

Majd számokkal támasztotta alá mondandóját: „Eddig az amerikaiak 10%-os vámot fizettek, amikor az EU-ba exportáltak, ezután nullát fognak. Eddig mi 2-4%-ot fizettünk az USA-ba exportnál, ezután 15-öt fogunk.”

A beszélgetés hamar Ukrajna ügyére terelődött. Szijjártó szerint „a nyugat-európaiak abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Addig nem kell megválaszolniuk a kényes kérdést: miért folytattak egy elfuserált, Európának káros stratégiát? Ha véget érne a háború, választ kellene adniuk arra, miért halt meg százezrek élete, miért ment tönkre milliók otthona, és miért költöttek el felfoghatatlan összegeket egy rosszabb alkuért.”

Ukrajna NATO tagsága is szóba került. „Gusztustalan, ahogy elhitették az ukránokkal, hogy NATO-tagok lehetnek. Én már régen megmondtam az ukrán külügyminiszternek: hidd el, nem lesztek NATO-tagok. Mert ha azok lennétek, az a harmadik világháború kitörését jelentené” - fogalmazott a külügyminiszter.

Szijjártó szerint ukrán kollégája azt kérte tőle, hogy utolsó országként ne akadályozza Magyarország a NATO-csatlakozást.

„Hát, mondom, tesó, jó, utolsóként nem fogom” - válaszolta erre.

Az uniós csatlakozásról pedig így fogalmazott: „Nincs az a helyzet, amikor egy Orbán Viktor vezette kormány igent mondana Ukrajna erőltetett csatlakozására. Ha benyomnák, importálnánk a háborút, az ukrán maffiát, a silány mezőgazdasági termékeket. Nem kell, köszönjük szépen.”

Szalai Zoltán felvetette a gyakran hangoztatott kritikát, miszerint Magyarország külpolitikai elszigeteltsége a gazdaságban is hátrányt okoz. Szijjártó szerint ez nincs így, és példákat is hozott: „A BMW szeptemberben Debrecenben kezdi a sorozatgyártást, a Mercedes Kecskeméten építi a világ legnagyobb gyárát. Egyszerre ruház be amerikai, orosz, kínai és német cég Magyarországon.” Például a Mercedes elektromos autóihoz szükséges akkumulátorokat a kínai CATL szállítja majd Debrecenből: „A német és a kínai egymással kereskedik. Miért üssük ki magunkat ebből?”

A beruházások elleni környezetvédelmi indíttatású tiltakozásokról azt mondta, hogy egy komáromi gyár kapcsán azzal az aggodalommal szembesült, hogy a gyár kiszívja a Duna vizét. Szerinte viszont a napi vízfelhasználásuk csupán annyi, mint a Duna vízhozama öt másodperc alatt, igaz nem tette hozzá, hogy ezt aszályos, normál, vagy áradásos időszakra értette.

Az akkugyárakkal kapcsolatos kétségekre annyit mondott, hogy Dunakeszin, légvonalban nem egészen öt kilométerre lakik Samsung akkumulátorgyárátót, „és még megvagyok.”

Szijjártó a jövő évi választásokkal kapcsolatban felmondta az aktuális kormányzati kommunikációt, a tétet apokaliptikus magasságba emelve:

„minden követ meg fognak mozgatni, minden pénzt megmozgatnak, hogy minket letakarítsanak. Ha nem sikerül nekik, nem lesz harmadik világháború, nem engedjük be a migránsokat, nem fizetünk háromszor annyit az energiáért.”

A beszélgetés végén persze volt egy kis majkázás is. Szalai felidézte: a covid idején Szijjártó találkozott Majkával, ami akkor nagy vihart kavart. Most viszont a rapper egy koncertjén „a miniszterelnök nyilvános kivégzését” játszotta el.

Szijjártó messziről kezdte a válaszát, valahogyan még azt is belekeverte, hogy a kedvenc televíziós sorozata a Mi kis falunk, ahol az egyik kedvenc karaktere a Gyurit alakító, amúgy karakteresen kormánykritikus Lengyel Tamás (bár a nevét nem mondta ki), a konkrét eset kapcsán végül arra jutott, hogy

„ha valaki influenszer, színész, politikus, és más álláspontot képvisel, akkor sem kérdőjelezzük meg az emberi minőségét, ne beszéljünk róla megalázóan.

Ne próbáljuk a sárba taposni. Fogalmazzunk meg ellenkező véleményt, de itt is van szerintem egy stiláris küszöb, ami alá nem érdemes menni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk