SZEMPONT
A Rovatból

Szijjártó az MCC Feszten: Minden követ meg fognak mozgatni, hogy minket letakarítsanak

A jövő évi választások körül forog az idei MCC Feszt. Esztergomban igazi nagyágyúk is vannak a vendégek között, kérdezni viszont sem az újságíróknak, sem a közönségnek nem lehet, ezért kevesebb az izgalmas mondat, mint Tusványoson.


A Mathias Corvinus Collegium (MCC) már ötödszörre rendezi meg nyári fesztiválját Esztergom belvárosában. A történelmi belváros főterét és egy utcáját lepték el a sátrak, kisebb és nagyobb színpadok, kifőzdék, de hatalmas forgalmat generált a helyi kocsmáknak, kávéházaknak, éttermeknek is a nyári rendezvény.

Az MCC Feszt távolról nézve hasonló, mint Tusványos: panelbeszélgetések, evés-ivási lehetőségek, természetesen mindez a Fidesz optikáján keresztül. Mert ugyan az MCC tehetséggondozó alapítványként működik, de ránézve a kuratóriumra és a vezetőkre, egyértelmű a szellemi (és személyi) kötődés a kormánypárthoz.

A legnagyobb különbség Tusványos és az esztergomi rendezvény között a célközönség: a Mathias Corvinus Collegium egyetemi tehetséggondozó alapítvány, ennek megfelelően a beszélgetések szakmaiabbak, sokkal több a külföldről meghívott előadó, nagyon sok fórum angol nyelven zajlik, aki nem beszéli a nyelvet, tolmácsolással követheti az eszmecseréket, de nem minden helyszínen van tolmácsolás.

Ez nem jelent valódi problémát, tolmácsgépet inkább csak az idősebbek fején láttam, a fiatalok anélkül is beültek egy angolul zajló beszélgetésre.

Esténként itt is, ahogy Tusványoson, vége a komolykodásnak, indul a buli, a nagyszínpad mellett kisebb helyszíneken is együttesek lépnek fel, de táncház is van.

Idén a legnagyobb név Donald Trump egyik nagy támogatója, a PayPal alapítója, Peter Thiel, akit a The New York Times technológiai mogulként és politikai provokátorként jellemez.

Thiel mostani cége, a Palantir adatbányászattal foglalkozik, lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia segítségével óriási adatbázisokban találjanak olyan összefüggéseket, amelyeket korábban nem fedeztek volna fel. Jelenleg Trumppal szorosan együttműködve a különféle amerikai szövetségi hivatalok által kezelt adatbázisok egyesítésén fáradoznak, nem kis riadalmat keltve a jogvédőkben.

Thiel fellépése szombat délután lesz, közvetlenül azelőtt, hogy színpadra lépne Orbán Viktor, akinek a neve az utolsó pillanatban, péntek délután került bele a programba.

Mi pénteken jártunk kint. Hamar kiderült, hogy interjúkat nem készíthetünk, ezt ugyanis nem engedik a szervezők, ahogy az általunk megnézett beszélgetések során a közönség sem kérdezhetett. Így beültünk meghallgatni a hazai közvélemény-kutatók kerekasztalát. Ezen a Századvég munkatársa, Stefkovics Ádám, valamint Sóvágó Sándor, a REAL-PR 93. Piac- és Közvéleménykutató Kft. cégvezetője mellett a Nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel vett részt, de helyet kapott az asztalnál Závecz Tibor is a „másik oldal” képviseletében.

Reméltem, végre talán kiderül, miért van akkora mérésbeli különbség a kormányhoz nem köthető közvélemény-kutatók mérései, és a kormánynak dolgozók között. Hogy lehet, hogy amíg az egyik oldal stabil Tisza-fölényt mér, a másik oldal „kényelmes” kormánypárti előnyt?

Ebben csalódnom kellett, a beszélgetést inkább a kölcsönös udvariaskodás jellemezte, de még így is kiderültek érdekes dolgok. Megtudhattuk, hogy Afrikában a közvélemény-kutató kérdezőbiztosokat rendszeresen elrabolják, így ott a kutatások költségvetésébe eleve beleépítik a váltságdíjakat is. Emellett arról is beszéltek, hogy a közvélemény-kutatás módszertana soha nem volt ennyire összetett és kényes, ma már egyik klasszikus adatfelvételi módszer sem felel meg maradéktalanul a tankönyvi reprezentativitásnak.

„Ha túlságosan kevés van az adatfelvételben egy adott csoportból, például kevés a fiatal, akkor felsúlyozzuk” – magyarázta Závecz Tibor, hozzátéve, hogy ez növeli a bizonytalanságot. Sóvágó Sándor sorra vette a három fő módszer gyenge pontjait: a személyes felmérésnél vannak megközelíthetetlen helyek, a telefonosnál sokan letiltják hívhatóságukat, online pedig a lakosság mintegy ötödét nem lehet elérni.

Mráz Ágoston Sámuel a költségekre és a szakemberhiányra figyelmeztetett, amikor egy érdekes összefüggése hívta fel a figyelmet:

a pedagógus béremelés ártott a személyes kutatásnak, mert mióta a tanároknak nincs annyira szükségük a pluszpénzre, kevesebb lett a képzett kérdezőbiztos.

Az általam (és talán többek által is várt) aktuálisabb témáknál azért finoman kibukott a különbség. Amíg Závecz Tibor szerint „2,5 millió Tisza-szimpatizáns van és 2 millió fideszes, Mráz Ágoston szerint a Fidesz 44–39 arányban vezet, és a vidéki bázisa miatt kényelmes többséget szerezne egy most vasárnapi választáson.

Sajnos, bár korábban sokat beszélgettek módszertanról, adatsorokról, adattisztításról, súlyozásról, de most

elmaradt a „miért” kérdés, így nem derült ki, mi az oka a gyökeres eltérésnek.

A nagyszínpadon gyér érdeklődés mellett folyt Ayaan Hirsi Ali holland írónővel a beszélgetés, holott a személye mindenképpen érdekes. Préda - Bevándorlás, iszlám és a női jogok hanyatlása című műve magyarul az MCC Press kiadásában jelent meg, melyben nemcsak a nők bevándorlás általi veszélyeztetettségéről, de az egész nyugati civilizációt érő kihívásokról is ír, melyet a migráció okoz, okozhat.

Nyilván a kora délutáni időpont és az angol nyelv volt az oka a kevesebb hallgatónak, talán egy kisebb színpadon jobban megélt volna a téma.

A délután sztárvendége a színpadra plüssnyulat kiültető Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár mellett egyértelműen Szijjártó Péter külügyér volt, aki laza imidzsének megfelelően most is rövidnadrágban és egy fekete BP. Honvéd feliratú pólóban érkezett. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója vezette, azaz inkább csak a kérdéseket tette fel, Szijjártó ugyanis, mint akin megnyomtak egy gombot, egy-egy téma megjelölése után hosszas monológokban mondta el álláspontját.

Szalai Zoltán felidézte a napokban Skóciában lezajlott találkozót Trump és Ursula von der Leyen között, majd megemlítette: a német Die Welt a minap azt írta, „ennek az EU-nak így vége”. A miniszter szerint ma már a nyugati fősodor is megenged magának ilyen kijelentéseket – és ez önmagában óriási változás.

„Gondoljanak bele, mi lett volna, ha a Magyar Nemzet írja le, hogy az Európai Unió a végéhez közeledik. Azonnal jött volna a kórus: lám-lám, orosz kémek írják a Magyar Nemzetet, itt az orosz propaganda, mi megmondtuk, ezek mind az oroszok emberei.”

„Ami Skóciában történt, az mindenki számára kijózanító volt. Von der Leyen asszony turistaként hazaérkezett Kínából, majd elment Skóciába, ahol az amerikai elnök gyakorlatilag feltörölte vele a padlót. Szánalmas volt látni, ahogy az európai bürokraták tapsikolnak annak a megállapodásnak, ami egyébként az Egyesült Államoknak fantasztikus, Európának viszont katasztrofális.”

Majd számokkal támasztotta alá mondandóját: „Eddig az amerikaiak 10%-os vámot fizettek, amikor az EU-ba exportáltak, ezután nullát fognak. Eddig mi 2-4%-ot fizettünk az USA-ba exportnál, ezután 15-öt fogunk.”

A beszélgetés hamar Ukrajna ügyére terelődött. Szijjártó szerint „a nyugat-európaiak abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Addig nem kell megválaszolniuk a kényes kérdést: miért folytattak egy elfuserált, Európának káros stratégiát? Ha véget érne a háború, választ kellene adniuk arra, miért halt meg százezrek élete, miért ment tönkre milliók otthona, és miért költöttek el felfoghatatlan összegeket egy rosszabb alkuért.”

Ukrajna NATO tagsága is szóba került. „Gusztustalan, ahogy elhitették az ukránokkal, hogy NATO-tagok lehetnek. Én már régen megmondtam az ukrán külügyminiszternek: hidd el, nem lesztek NATO-tagok. Mert ha azok lennétek, az a harmadik világháború kitörését jelentené” - fogalmazott a külügyminiszter.

Szijjártó szerint ukrán kollégája azt kérte tőle, hogy utolsó országként ne akadályozza Magyarország a NATO-csatlakozást.

„Hát, mondom, tesó, jó, utolsóként nem fogom” - válaszolta erre.

Az uniós csatlakozásról pedig így fogalmazott: „Nincs az a helyzet, amikor egy Orbán Viktor vezette kormány igent mondana Ukrajna erőltetett csatlakozására. Ha benyomnák, importálnánk a háborút, az ukrán maffiát, a silány mezőgazdasági termékeket. Nem kell, köszönjük szépen.”

Szalai Zoltán felvetette a gyakran hangoztatott kritikát, miszerint Magyarország külpolitikai elszigeteltsége a gazdaságban is hátrányt okoz. Szijjártó szerint ez nincs így, és példákat is hozott: „A BMW szeptemberben Debrecenben kezdi a sorozatgyártást, a Mercedes Kecskeméten építi a világ legnagyobb gyárát. Egyszerre ruház be amerikai, orosz, kínai és német cég Magyarországon.” Például a Mercedes elektromos autóihoz szükséges akkumulátorokat a kínai CATL szállítja majd Debrecenből: „A német és a kínai egymással kereskedik. Miért üssük ki magunkat ebből?”

A beruházások elleni környezetvédelmi indíttatású tiltakozásokról azt mondta, hogy egy komáromi gyár kapcsán azzal az aggodalommal szembesült, hogy a gyár kiszívja a Duna vizét. Szerinte viszont a napi vízfelhasználásuk csupán annyi, mint a Duna vízhozama öt másodperc alatt, igaz nem tette hozzá, hogy ezt aszályos, normál, vagy áradásos időszakra értette.

Az akkugyárakkal kapcsolatos kétségekre annyit mondott, hogy Dunakeszin, légvonalban nem egészen öt kilométerre lakik Samsung akkumulátorgyárátót, „és még megvagyok.”

Szijjártó a jövő évi választásokkal kapcsolatban felmondta az aktuális kormányzati kommunikációt, a tétet apokaliptikus magasságba emelve:

„minden követ meg fognak mozgatni, minden pénzt megmozgatnak, hogy minket letakarítsanak. Ha nem sikerül nekik, nem lesz harmadik világháború, nem engedjük be a migránsokat, nem fizetünk háromszor annyit az energiáért.”

A beszélgetés végén persze volt egy kis majkázás is. Szalai felidézte: a covid idején Szijjártó találkozott Majkával, ami akkor nagy vihart kavart. Most viszont a rapper egy koncertjén „a miniszterelnök nyilvános kivégzését” játszotta el.

Szijjártó messziről kezdte a válaszát, valahogyan még azt is belekeverte, hogy a kedvenc televíziós sorozata a Mi kis falunk, ahol az egyik kedvenc karaktere a Gyurit alakító, amúgy karakteresen kormánykritikus Lengyel Tamás (bár a nevét nem mondta ki), a konkrét eset kapcsán végül arra jutott, hogy

„ha valaki influenszer, színész, politikus, és más álláspontot képvisel, akkor sem kérdőjelezzük meg az emberi minőségét, ne beszéljünk róla megalázóan.

Ne próbáljuk a sárba taposni. Fogalmazzunk meg ellenkező véleményt, de itt is van szerintem egy stiláris küszöb, ami alá nem érdemes menni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk