SZEMPONT

Szekrényben pihentették a fogyatékos gyereket

A halmozottan fogyatékosokat mostohagyerekként kezeli az oktatás. Hajmeresztő estekről is olvashattok az abcúg cikkében.

Prókai Eszter cikke az abcúgon - szmo.hu
2016. október 20.

A halmozottan fogyatékos gyerekek ugyanúgy tankötelesek, mint az egészségesek, az iskolarendszer mégis mellőzi őket. Ha nagy szerencsével be is férnek egy állami helyre, ott csak napi négy órában foglalkoznak velük, de az sem valódi fejlesztés. Marad az otthoni oktatás, az utazó gyógypedagógus meg vagy kijön, vagy nem.

Mária fia 13 éves, súlyosan, halmozottan sérült.

Jelenleg egy állami fejlesztő iskolába jár, de az anya nem elégedett azzal, ahogy ott foglalkoznak a gyerekével. Vagyis inkább nem foglalkoznak, mert állítása szerint fiához gyakorlatilag hozzá sem nyúlnak, nem mozgatják, nem tornáztatják. Reggel betolja a babakocsiban a tanterembe, ahol napi négy órában egy asztal körül ül a társaival. Magnót hallgatnak, kézműveskednek, de valódi fejlesztés nem történik. Az ilyen gyerekek többsége szerinte úgy van elkönyvelve, hogy “úgysem lehet rajta segíteni”, pedig az ingergazdag környezet igenis jó hatással lenne rájuk.

Mária ezért nem is használja ki a törvény által biztosított heti húsz óra intézményi fejlesztést. Nem látja értelmét úgy ott hagyni a fiát heti öt nap az iskolában, hogy még az előkét sem veszik le róla, és a pelenkáját sem cserélik ki. Sajnos tapasztalatai a fizetős intézményekkel sem jobbak. Havi ötvenezer forintot fizetett, utaztatta egy másik városba a fiát, mindezt azért, hogy az iskola dolgozói

kibéleljenek párnával egy kétajtós szekrényt, beletegyék a gyereket, rácsukják az ajtót, és egy óráig bent hagyják.

Majd azt mondták az anyának, hogy náluk ez a relax szoba.

Ha zöld iskola van csak, zöld lesz a gyerek

Egy még publikálás alatt lévő friss kutatás számai szerint körülbelül 3200 tanköteles korú halmozottan sérült gyerek él Magyarországon, az államilag finanszírozott helyekből pedig összesen 715 van. Hiába járna tehát minden tanköteles korú gyereknek alanyi jogon az ingyenes oktatás, a halmozottan sérült gyerekek nagy része mégsem tud iskolába járni, mert nincs hová.

A képen nem Mária és fia látható - Fotó: Hajdú D. András

De nem ez az oktatásuk körüli egyetlen probléma. Ha találnak is helyet, attól még nincs garantálva, hogy az olyan intézmény lesz, ami az ő állapotuknak megfelelő. Az ilyen gyerekek, amikor elérik a tanköteles kort, a területileg illetékes szakértői bizottság elé kerülnek. Itt elvileg kapniuk kéne egy több alkalmas, komplex diagnosztikai vizsgálatot, hogy pontosan lássa a bizottság, milyen fejlesztő oktatás és melyik gyógypedagógiai iskola igazodna a legjobban a gyerek állapotához.

Mivel azonban nincs elég intézmény,

a gyakorlatban nem ez történik, hanem az, hogy a szakértő gúzsba kötve táncol, miközben vizsgálja a gyereket, mert csak olyan diagnózist írhat a szakértői véleménybe, ami passzol az iskolákhoz. A diagnosztizálást a legtöbb esetben az határozza meg, hogy hol van férőhely a megyében.

Ha oda csak zöld gyereket vesznek fel, akkor a szakértői bizottság nem tud mit tenni: zöldnek diagnosztizálja a gyereket.

A gyereked diagnózisa nem róla szól, hanem az iskolarendszerről” – mondja Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

Ez a helyzet azonban általában nem azért keletkezik, mert a szakértői bizottság tagjai rosszindulatúak, és ki akarnának babrálni a beteg gyereket nevelő családokkal. Az előbb említett kutatás szerint a munkatársaknak olyan kettős elvárásnak kell megfelelniük, ami gyakorlatilag teljesen lehetetlen. Vagy beleírnak mindent a szakértői véleménybe, és akkor nem tudnak sem intézményt, sem ellátást, sem szakembert kijelölni, és vállalják azt a rizikót, hogy a tanuló semmilyen ellátást nem kap.

A másik lehetőségük, hogy a ténylegesnél kevesebb fogyatékosságot írnak bele a diagnózisba, azért, hogy találjanak elérhető intézményt a családnak. Ha ez utóbbit választják, akkor a tanuló kap ugyan valamilyen ellátást, de egyáltalán nem biztos, hogy az állapotának, szükségleteinek, sajátos nevelési igényének megfelelőt.

Ha pedig egyáltalán nincs iskola, mert ilyen is van, akkor általában azt írják a papírra, hogy a gyerek fejlesztő nevelés-oktatását otthon kell teljesíteni.

A fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő tanulók kétharmada valójában nem jár iskolába, nem jár közösségbe.

Ők vagy otthon vannak, vagy egy szociális intézményben foglalkoznak velük. A családban nevelkedő, iskolába nem járó tanulók átlagosan heti 6,6 órában vehetik igénybe az utazó gyógypedagógusi szolgáltatást, a szociális intézményben élő, iskolába nem járó tanulók pedig átlagosan heti 7,6 órában, miközben az iskolába járók elvileg heti húsz óra fejlesztést kapnak – írja a kutatás.

Több ezer szakember hiányzik

Ha nincs hely az iskolákban, akkor általában az a módszer, hogy papíron felveszik a gyereket, aki azonban ténylegesen egy napot sem tölt bent, mert egyből magántanulóvá minősítik át – mondja Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! egyesület elnöke, aki maga is sérült gyereket nevel. A magántanulóság azt jelenti ebben az esetben, hogy a gyerek nem jár be az intézménybe, de hetente kétszer elmegy hozzá egy utazó gyógypedagógus, aki minimum tíz órában foglalkozik vele.

A szülők azonban, akikkel beszéltünk, azt mondták: jó, ha heti egy-két órára kapnak szakembert. Ez egyáltalán nem meglepő, a kutatás számainak fényében.

A válaszadó intézményekben 2014/2015-ben alkalmazott gyógypedagógusok/konduktorok létszámához képest még legkevesebb plusz 50 százaléknyi szakemberre lett volna szükséges ahhoz, hogy legalább a jelenleg ellátandó tanulók számára biztosítható legyen a minimális szolgáltatás. Egy másik érdekes adat, hogy 2014. január 1. és 2015. március 28. közötti 15 hónapban összesen 3397 gyógypedagógiai végzettségű és szakképzettségű szakembert kerestek álláshirdetésben.

A szakemberhiány tehát nemcsak a fejlesztő nevelés-oktatásban jelenik meg, hanem az egész fogyatékosságügy területén égető probléma.

Csordás Anett tud olyan városról, ahol ugyan magántanuló a gyerek, de az intézmény nem tud házhoz járó gyógypedagógust biztosítani, ezért a szülő egy másik városba kénytelen a saját költségén tornára járatni a gyerekét.

A családok abba mennek anyagilag tönkre, hogy maguk próbálják biztosítani a gyereküknek, amit az államnak kéne.

Mi is azért dolgozunk, hogy a fiúnk ugyanolyan gyerek lehessen, mint az egészséges társai” – teszi hozzá.

Ülnek, fekszenek

A fejlesztő-nevelő oktatási intézmények jó része Csordás Anett szerint csak gyerekmegőrzőként működik, nem az ott dolgozók rosszindulata vagy nemtörődömsége, hanem sokkal inkább a fejlesztő pedagógusok létszámhiánya miatt.

Ami nagyon szomorú, hogy ezek a gyerekek is taníthatóak lennének, de nem adják meg nekik a lehetőséget.

Évának is hasonló a véleménye az állami intézményekről, ő elfekvőnek hívja őket, mert szerinte semmit sem foglalkoznak érdemeben az oda járókkal. Tízéves gyerekének a papírjára a “súlyosan retardált” minősítést írta a szakértői bizottság, és mindenáron arra akarták rábeszélni, hogy adja be egy olyan intézetbe, ahonnan csak hétvégére lehet hazavinni. Éva ebbe nem ment bele. Mivel fizetős iskolára nem volt pénzük, ezért elfogadták a bizottság által javasolt napi négy órás iskolát, de egyáltalán nem volt elégedett.

“Két évig járt csak oda a kislány, utána kivettem, mert amit addig elértem a fejlesztésében otthon, azt ott teljesen leépítették” – meséli a nő. Napi egy óra tornára legalább szükségük lenne a súlyosan sérült gyerekeknek, de ezt nem biztosította az iskola. Helyette 40-50 percig egy állógépbe állították a lányát, ami neki nagyon nem tett jött, mert a kislány gyakorlatilag másodpercekig tud csak állni. De értelmileg is visszaesett a gyerek. Míg korábban két kép közül meg tudta például mondani, hogy melyik a nap vagy a maci, ma már ez sem megy neki.

Amikor Éva ment érte az iskolába, a kislány vagy a gyógykocsijában ült, vagy egy szivacson feküdt. Volt, hogy csupa pisisen.

A tűrhetetlen helyzet után a szakértői bizottság belement, hogy a gyerek csak papíron járjon egy iskolába, Éva pedig saját pénzéből járatja máshova gyógytornára. Semmivel sem szeretne többet a kislányának, mint amennyit az egészséges iskoláskorú gyerekek megkapnak, mert jelenlegi helyzetében nem érzi magát másnak, mint a társadalom kitaszítottjának.

Beszéltünk olyan anyával, akinél viszont szerencsésen alakult a gyerek beiskolázása. Mariann kisfia, Adrián most nyáron lett hatéves, az idei tanévet már egy olyan önkormányzati iskolában kezdte, amivel a szülők teljesen elégedettek. Reggel nyolctól délig lehet az iskolában, kap egyéni fejlesztést, vannak rajz- és énekórái, gyógypedagógus is foglalkozik vele. A tanárok nagyon pozitívan állnak a gyerekekhez, aki nem szobatiszta, annak kicserélik a pelenkáját, sőt, azt is felajánlották már az anyukának, hogy fél négyig is maradhat a gyerek az iskolában, így akár dolgozni is el tudna menni.

Az anya azt mondja, óriási szerencséjük volt, hogy felvették a fiát ebbe az iskolába, mert rengeteg a jelentkező. “Mi már úgy mentünk a szakértői bizottsághoz, hogy tudtam: ebbe az iskolába szeretném járatni a fiam, kvázi nem hagytam nekik választást, ők pedig együttműködők voltak” – meséli Mariann.

Ördögi kör

Az otthoni fejlesztés elszigeteli kortársaitól ezeket a gyerekeket, a mindennapjaik jóval ingerszegényebbek és rendszertelenebbek, mint kortársaiké. De a rendszer egészére, és hosszútávra nézve is problémát jelent ez a megoldás. Ha ugyanis a szakértői bizottság a kevés férőhely miatt egyéni, otthoni ellátást javasol, akkor nem is lesz több férőhely az iskolákban. Ha a bizottság a nagy távolság és a szállítási nehézségek miatt otthoni ellátást javasol, akkor soha nem fog kialakulni a tanulók lakóhelye közelében elérhető intézmény, és a tanuló szállítása sem lesz megoldva.

Bármit javasol a szakértői bizottság, a szülő alá fogja írni, még akkor is, ha ezzel éppen saját gyermeke tanuláshoz való jogait sérti.

Mert 4-6-8-10 óra is több, mint a semmi, és mert attól is fél, hogy ha nem írja alá, akkor a gyereke még annyit sem fog kapni. “Abban a pillanatban azonban, hogy a szülő aláírja a szakértői javaslat elfogadását, a heti néhány óra otthoni ellátást, legalizálódik az a tény, hogy nem kell több intézmény” – írja a kutatás.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Kicsit tét nélküli volt az egész, és a feszültség is hiányzott – A Kész átverés elsősorban a kárörvendőknek tetszhet

Istenes Bencéék csak celebeket szívatnak, de Puskás-Dallos Péter átverése nem sikerült annyira ütősre. Ez persze még a legeleje, javulhat a dolog, habár vélhetően egy visszatérő formátum első adásának a legjobb átverések egyikét választották.

KÉK HÍREK

Külföldi szolgálatból hazatérve egy katona késelte halálra a volt barátnőjét Kaposváron

Nem tudta elviselni a szakítást, ezért kést rántott. A 25 éves lányt saját otthonában érte a halálos támadás. A dulakodásban egy másik ember is megsérült, a férfit pedig bilincsben vitték el a helyszínről.

KÉK HÍREK

Halálos rendőri üldözés Budapesten: egy 18 éves fiú meghalt, amikor villanyoszlopnak csapódott egy menekülő autó

A Kodály köröndnél kezdődött az ámokfutás, ami az M3-as kivezetőjén ért tragikus véget. A kocsiban öten ültek, egyikük állapota válságos, az orvosok az életéért küzdenek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e

Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 16.

A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Alföldi Róbert visszatért az Átriumba, hogy beolvasson a rezsimnek, amely elűzte onnan – megnéztük A színházcsinálót

Pelsőczy Réka rendezésében nincs egyetlen unalmas perc, és közben el kell gondolkoznunk azon, miért vált ilyen otthonossá számunkra ez a bántalmazó ország.

KÉK HÍREK

Meztelen fotókkal zsarolt egy 12 éves magyar lányt egy szlovákiai férfi

A nyomozás Magyarországon indult, majd a szlovák hatóságok vették át az ügyet. A 21 éves férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van.

KÉK HÍREK

„Érthetetlen, hogy miért kellett bántani ezt a szép fiatal lányt…” – Késsel gyilkolhatta meg a 23 éves kaposvári nőt volt barátja

A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, emberölés miatt nyomoznak. A férfit nem sokkal az eset után elfogták és bilincsben elvitték a helyszínről.

SZEMPONT

Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban

A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

F. O. - szmo.hu
2025. november 14.

Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fordulat az isztambuli tragédiában: kiürítették és lezárták a hotelt, ahol a család megszállt

A hatóságok azután intézkedtek, hogy az anya és két gyereke halála után két másik turista is mérgezéses tüneteket produkált. Már nyolc embert, köztük egy rovarirtó cég munkatársait is őrizetbe vették.

KÉK HÍREK

A rendőrök elől menekülve ütközött villanyoszlopnak egy autós az M3-as kivezető szakaszán, azonnal meghalt

A fiatal férfivel szemben a VI. kerületben, a Kodály köröndnél akartak intézkedni a rendőrök, ám ő megállás nélkül továbbhajtott. Az autósüldözést azonban nem élte túl.

KÉK HÍREK

Videó: sorban álltak a kristályért a vevők a díler pesterzsébeti otthona előtt

Egymásnak adták a kilincset a vásárlók, akiknek a kereskedő az alsónadrágjából vette elő a drogot. Miután lekapcsolták, nővére vette át az üzletet, de két nap múlva őt is elkapták a rendőrök.

SZEMPONT

Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!

A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.

Fotó: SZMO/Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 14.

Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Miller Dávid hatalmasat mentett, és megmutatta keményebb oldalát is – megnéztük az X-Faktor második élő adását

A műsorvezetőnek korrigálnia kellett Pápai Joci bakiját, de nem csak ezzel bizonyította, hogy jó műsorvezető. A második élő show-ban minden versenyző jól teljesített, de nem feltétlenül azok estek ki, akiknek kellett volna.

KÉK HÍREK

Száz felülést kellett csinálnia, mert késett az iskolából, belehalt a büntetésbe a 12 éves indiai diáklány

A lány napokig kórházban volt a történtek után, de az orvosok már nem tudták megmenteni. A rendőrség vizsgálja a tanárnő felelősségét a tragikus halálesetben.

KÖZÖSSÉG

Tűzoltó apa és mentős fia először mentett életet együtt Pécsen - egy fuldokló nénin segítettek közösen

Farkas Roland őrnagy már 31 éve ment életeket, fia viszont alig egy hónapja mentőzik. Egy idős, fuldokló hölgy hozta össze őket az első közös bevetésen.

SZEMPONT

Győr lett az ország közepe: itt vannak a legjobb fotók Orbán Viktor és Magyar Péter rendezvényeiről

Szombaton az egész ország Győrre figyelt. Előbb Orbán Viktor beszélt a DPK országjárásán, majd délután Magyar Péterék töltötték meg a Bécsi kapu teret.

Maier Vilmos, fotók: Nagy Bogi/SzMo - szmo.hu
2025. november 15.

Először csapott össze a kampány utolsó hónapjaira ráfordulva Orbán Viktor és Magyar Péter. Mégha nem is találkozott egymással a két legnagyobb párt vezetője Győrben, a rendezvényeiket néhány órás eltéréssel tartották a városban.

Előbb Orbán Viktor és a Fidesz több vezető politikusa lépett színpadra a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárásnak első állomásán, majd nem sokkal később Magyar Péter és a Tisza Párt tartott gyűlést a Bécsi kapu téren.

A miniszterelnök elsősorban a háború veszélyéről és migrációs kérdésekről osztotta meg véleményét az egybegyűltekkel. Magyar Péter beszéde jelentős részében a Fidesz-kormány elmúlt 15 évét szapulta, közben pedig azt is bejelentette, hogy ő lesz a pártja miniszterelnök-jelöltje.

A két gyűlésen mi is ott jártunk, ezek voltak a legjobb pillanatok: