News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Ha kell tüzet olt, újraéleszt, de ő szolgálja fel az ebédet is

Ebben a szakmában fel kell készülni minden eshetőségre. De milyen is a kiképzés, egyáltalán kik kaphatnak munkát a felhők felett? Egy stewardess mesélt nekünk munkája rejtelmeiről.

Link másolása

hirdetés

A stewardessek élete igazi álomnak tűnik. Szó szerint a felhők felett járnak, munkájuk során pedig rengeteg országba eljuthatnak. Éppen ezért szinte minden kislány álmodozott már arról, hogy légiutas-kísérő lesz, de csak kevesen válnak felnőttként is azzá. Stewardessként nem csak az utasok kényelméért, de biztonságáért, életéért is felelsz, így nem mindenki felelhet meg a szigorú elvárásoknak. De milyen is egy stewardess élete több ezer méterrel a Föld felett és mi kell ahhoz, hogy esetleg Te is azzá válhass?

Kérdéseinkre Viola válaszolt, aki egy arab légitársaságnál dolgozik. Viola jelenleg az Egyesült Arab Emirátusokban állomásozik, imádja a munkáját, közel negyven országban járt eddig,de már szülést is vezetett le munkája során.

Miért szerettél volna stewardess lenni?

Gyerekkori álmom volt. Édesapám pilóta, úgyhogy elég régóta közöm van a repüléshez. Tetszett az egész koncepció, hogy változatos a munka, nem kell minden reggel bemenni ugyanabba az irodába és a számítógép előtt ülni egész nap. Mindig új emberekkel találkozok, és az sem mellékes, hogy jobbnál jobb helyekre jutok el.

Milyen követelményeknek kell megfelelnie annak, aki ezt a szakmát választja?

hirdetés

Alapkövetelmény a kiváló angoltudás, és légitársaságtól függően egyéb nyelveket is megkövetelhetnek. Például egy adott ország nemzeti légitársasága nagy valószínűséggel meg fogja követelni, hogy a jelentkező folyékonyan beszélje az ország nyelvét. Ezenkívül általában középfokú végzettséget, esetleg vendéglátásban szerzett tapasztalatot szoktak kérni. Van ahol elvárják, hogy tudjon úszni az ember, van ahol elég ha valaki magabiztos a vízben, ha mentőmellény van rajta. Sok helyen van minimum testmagasságra vonatkozó követelmény, ez általában azért van, mert bizonyos vészhelyzetekben használt felszerelések magasan vannak elhelyezve, például az utasok felett lévő poggyásztartókban. Ezeket el kell tudnunk érni. Ezek gyakorlatilag az előfeltételek ahhoz, hogy valakit egyáltalán behívjanak felvételizni. Maga a felvételi nagy része arról szól, hogy milyen szituációkban hogyan reagál a jelentkező, megfelelő-e a személyisége ehhez a munkához.emirates

Képünk illusztráció, forrás: FlyGuy

A külsőre vonatkozóan milyen elvárások vannak még a magasságon kívül?

Általában csak azt várjak el a minimum magasságon kívül, hogy valakinek kellemes megjelenése és szép mosolya legyen. Előbbit van, ahol testtömegindexszel is behatárolják, van ahol nem. De nem elvárás a modell alkat, sőt, a legtöbb helyen nem engedik az embert repülni ha egészségtelenül sovány, amíg össze nem szedi magát. Felsőhatárnak is általában az van megadva, ami már orvosi szempontból is a túlsúlyos kategória.

Az uniformison kívül tényleg meg van szabva az is, hogy milyen sminket kell viselned?

Minden cégnek megvannak a maga követelményei haj és smink szempontjából. Egyetlen légitársaságot sem tudok, ahol engedik, hogy valaki nulla sminkkel, lógó hajjal jelenjen meg. Ez utóbbi higiénia szempontjából is fontos, hiszen ételt szolgálunk fel, csak a rövid hajú lányok kapnak ez a szabály alól mentességet. Van, ahol elég ha valaki felcopfolja a haját és egy alapsminket feltesz, van ahol nagyon szigorú szabályok vannak a megengedett frizurákra és meg van szabva hogy milyen árnyalatokkal lehet sminkelni.

Hol lehet ezt a szakmát tanulni?

Vannak képzések, amiket el lehet végezni, például van olyan ismerősöm, aki sok száz jelentkezőből ezzel (is) tűnt ki a tömegből egy felvételin, ahonnan alig pár embert vettek fel végül. De ez ritkán követelmény. Gyakorlatilag minden légitársaságnak megvan a saját tréningje, amit akkor is el kell végezni ha valaki tapasztalt légiutas-kísérő. Van, ahol ennek a képzésnek az árát levonják a fizetésből, van ahol csak akkor kéri vissza a cég, ha valaki nagyon hamar felmond. Én egyetemről frissen jelentkeztem erre a munkára, nulla tapasztalattal, de ez nem jelentett gondot, mindent megtanítottak, amit tudnom kell. Maga a tréning változó, pár héttől pár hónapig bármi lehet cégtől függően. A különbséget főleg a járatokon nyújtott kiszolgálás szintje és az azzal kapcsolatos képzés jelenti, a vészhelyzetekre vonatkozó tréning mindenhol hasonló.sm-P01207_14_249_RGB

Képünk illusztráció, fotó forrása: Etihad Media Centre

Miket tanultál a képzés során?

A különböző géptípusok berendezéseitől a tűzoltáson át az elsősegélynyújtásig mindenre ki vagyunk képezve. Ha kell, ártalmatlanná tudunk tenni egy agresszív utast, ha kell, evakuálunk több száz embert 90 másodperc alatt, ha kell, szülést vezetünk le. Ez utóbbiban személyes tapasztalatom is van, alig pár hete repültem, mikor az egyik járatomon egy kismamánál idő előtt beindult a szülés.

Milyen a te életedben egy átlagos munkanap?

Ebben a munkában pont az a jó, hogy nincs átlagos munkanap. 40 perctől 16 óráig bármennyi lehet az aznapi járat, ettől függően a feladatok is kicsit másak. Rövidebb járaton a legnagyobb kihívást a beszállítás jelenti, mire minden és mindenki a helyére kerül. Egy ilyen járaton ritkábban fordulnak elő problémák a járat közben, persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell felkészültnek lennünk. Hosszabb járatokon gyakorlatilag bármi felmerülhet. Idősebb utasoknál kifejezetten figyelnünk kell az esetleges egészségügyi problémákra, amik fokozódhatnak ha valaki órákig csak ül egy helyben és még egy pohár vizet sem kér. Gyakran előfordul hogy hosszabb járaton már nem bírják egyes utasok és a jelzések ellenére dohányozni próbálnak. Ebből akár komoly tűz is kialakulhat, ami elől 10 ezer méter felett nincs hova menekülni. Ilyen esetekben inkább a megelőzésre próbálunk figyelni, de mint említettem, ki vagyunk képezve tűzoltásra is. Az utasok többsége csak azt látja, hogy ételt szolgálunk fel. Maradjunk annyiban, hogy ezek a szerencsés járatok, amikor nem kell semmilyen vészhelyzetet kezelnünk.airport-1515434_1280abu-dhabi-1177898_1280

Mennyire van időd, energiád mellette másra?

Nyilván beosztástól függ, hogy az embernek mennyi ideje marad. Van, hogy több rövidebb járatot kapunk, van hogy darabszámra kevesebb, de időben hosszabb járatot. Hosszabb járatok között általában több pihenőnapunk van. Átlagosan azt lehet mondani, hogy 8-10 szabadnap jár egy hónapban, ami gyakorlatilag megfelel az irodai dolgozók 4-5 hétvégéjének, csak máshogy van elosztva. Ami viszont jobb ebben a munkában, hogy ha mondjuk reggel érek haza egy járatról és másnap csak délután megyek dolgozni, akkor máris nyertem egy extra napot, ami nem számít bele a szabadnapokba, hanem extra pihenő. Ottalvós járatoknál szintén szoktunk kapni 1-2 napot az adott városban. Így összesen akár a hónap fele is pihenéssel telhet, ha szerencsénk van.

Sokan irigykednek a stewardessekre, hiszen rengeteg helyre eljuttok. Van is időd körülnézni ezeken a helyeken?

A járat hosszától függ, hogy mennyi időt kapunk egy adott helyen. 4-5 óránál rövidebb járat esetén általában egyből vissza is repülünk a bázisunkra. Ha egy járat ennél hosszabb, akkor kapunk 1-2 napot pihenni. Sok helyen volt szerencsém így körülnézni, ha jól számoltam, akkor eddig összesen több mint 40 országban jártam.stewardessek

Képünk illusztráció, forrás: FlyGuy

Mit tartasz a legnagyobb kihívásnak a munkádban és mi az, amit a legjobban szeretsz benne?

A legnagyobb kihívást talán pont az jelenti ami a legjobb benne, az emberek, akikkel dolgozok. Egy nagy nemzetközi légitársaságnál a kollégák és az utasok is rengeteg különböző nemzetiséget képviselnek, akikkel néha nehéz megtalálni a közös hangot, néha viszont nagyon érdekes dolgokat tanulunk egymástól. Szinte bárhova megyünk, van olyan kolléga, aki abból az országból származik és tud ötleteket adni a városnézéshez. Meg sem tudom tippelni, hogy hány nyelven tanultam meg a "köszönöm" szót és rengeteg nemzet korábban érthetetlen gesztikulációit és szokásait ma már teljesen normálisnak tartom. Az, hogy kedvezményesen utazhatunk, már csak hab a tortán.

Volt olyan, hogy veszélyben érezted magad egy út során?

Nekem eddig szerencsém volt, nagyon veszélyes helyzetben nem voltam. Néha előfordulnak agresszívabb utasok, de ezeket a helyzeteket megtanuljuk kezelni. Ami komoly veszélyt tud jelenteni és nem mindig lehet előre megjósolni, az a turbulencia. Volt olyan 8 órás járatom, amiből 4-et ülnie kellett mindenkinek, annyira rázott a gép. Több ismerősöm is repült már a plafonig egy-egy előre beláthatatlan turbulens légtérben. Nem véletlenül mondják be minden járaton, hogy mindenki tartsa becsatolva az övet, amíg a helyén ül, még ha lazít is rajta a felszállás után.

Milyen előrelépési lehetőségek vannak?

Ez légitársaságtól függ, fapadosoknál ha jól tudom egy "senior crew" van a gépen, aki a többiek felettese, mindenki más egyenrangú, szóval ott kevesebb az előrelépési lehetőség, viszont ez a lépés lehet gyors, ha az emberek átlagban kevesebb ideig maradnak a cégnél. Azoknál a légitársaságoknál, ahol van turista, business és első osztály is, általában ezt az összes lépcsőt végig kell járni mire valakiből "senior crew" lesz. Minden beosztásnak megvannak az előnyei és a hátrányai. Például első osztályon sokkal kevesebb utas van, mint turistán, de sokkal több precíz lépésből áll a kiszolgálás és a személyzetnek illik mindent megtennie, hogy teljesítse az utas kéréseit (persze bizonyos határokon belül).passengers-519008_1280

Szerinted milyen képességekkel kell rendelkeznie annak, aki ezt a hivatást választja, kinek ajánlanád?

Mindképpen flexibilisnek kell lenni, főleg ami a beosztást jelenti. Pályázhatunk ugyan arra, hogy milyen járatokat szeretnénk vagy melyik napokon szeretnénk szabadok lenni, de ez nem mindig jön össze. Az ünnepek, szülinapok, tervezett bulik és családi összejövetelek néha munkanapokká válnak, ezt sajnos el kell fogadni. Én például az egyik legkevésbé preferált járatot kaptam a szülinapomra, pedig a családommal szerettem volna lenni és 3 év alatt csak egyszer voltam otthon karácsonykor. Azoknak viszont nagyon tudom ajánlani, akik nyitottak a különböző kultúrákra, jó a problémamegoldó készségük, szeretnek emberekkel dolgozni, szeretik a változatosságot és szeretnek utazni.

Meddig lehet légiutas-kísérőként dolgozni? Hogyan viseled azt, hogy távol vagy az otthonodtól?

Vannak akik akár 20-30 évig is simán folytatják, vannak akiknek hamar elegük van belőle. Ez nagyban múlik azon, hogy valaki mennyire tudja megszokni ezt az életmódot. Átlagban viszont azt mondanám, hogy inkább a férfiak és az egyedülálló nők azok, akik sokáig bírják, családanyaként lényegesen nehezebb ezt a munkát folytatni. Amikor egy járat azt jelenti, hogy egy akár hétig nincs otthon valaki, például a több szakaszból álló járatok vagy a nagyon hosszú távok, akkor azt néha nehéz megoldani. Én egyelőre élvezem, de azt nem tudom elképzelni, hogy család mellett is folytassam.

Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
A legízléstelenebb mondatot a németek kapták Orbántól Tusványoson
A gázzal kapcsolatban a náci Németországra célozgatni viszonylag ritkán szokás már a világpolitikában.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor sok minden más mellett a gáz- és energiaellátásról is beszélt, hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogy hogy veri szét Amerika és Európa a nagyszerű gázösszeköttetést az oroszokkal. Eközben egy félmondat erejéig egy viccesnek szánt történelmi utalást is megeresztett a németek felé.

Arról beszélt épp, hogy

"az EU mindenkinek kötelezően csökkenteni akarja 15 százalékkal a gázfogyasztását. Nem látom, hogy hogy kényszerítik ki. Bár erre van német know-how... Régebbről, úgy értem..."

Nos, a gázzal kapcsolatban a náci Németországra célozgatni viszonylag ritkán szokás már a világpolitikában, pláne egy olyan ország részéről, amelynek messze a legfontosabb partnere a mai Németország, minden tekintetben.

Itt a videó, 1.02.10-től tessék hallgatni:

hirdetés

A beszédben amúgy Orbán elkanyarodott a migráció kapcsán a fajelmélet felé is.

A miniszterelnök szerint az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés. Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és

van, ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence. A kettő között szerinte nagy különbség van.

„Mi nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk azok lenni” – hangsúlyozta a miniszterelnök.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Holoda Attila: Hány házat tudtunk volna leszigetelni abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány?
Presztizsberuházások helyett családok milliói kaphattak volna energiahatékonysági támogatást, ezzel elkerülhető lett volna a mostani pánik és kapkodás. Interjú.

Link másolása

hirdetés

– Indulatos Facebook-bejegyzéssel reagált a bejelentett konkrét rezsiárakra, amiben hazugsággal vádolja a kormányt. Miért?

– Én tényeket írtam le. Orbán még márciusban azt mondta, hogy nem a háború miatt magasak az árak. Most már azt mondja, hogy a háború miatt. Az internet nem felejt. Szijjártó 700 millió köbméter gázért kiment Moszkvába kuncsorogni, miközben a kormányhatározat úgy szól, hogy a piacról kell szereznie. A piac nem csak Moszkva. És hogy miért kell 700 millió köbméter? Le sem írtam, de el tudom árulni. Azért, mert amikor tavaly elkezdődött az áremelkedés, akkor felszabadítottak a stratégiai tárolókból 600 millió köbmétert, mert az korábban még olcsóbban lett betárolva. Azt most vissza kell tenni, az hiányzik a stratégiai tartalékból.

Olyan, hogy „lakossági piaci ár”, nem létezik. Vagy piaci ár van, vagy más.

Kitaláltak egy fogalmat, amire mindenki már úgy hivatkozik, mint létező dologra, holott ilyen nincs.

– Mi a reális ár?

– Reális ár, ilyen sincs. Magyarországon 19 földgázkereskedő dolgozik, más és más helyen és időben vásárol. Ha most vásárolok a piacon, az a reális ár, amennyiért most tudok kapni. De az MVM tavaly, tavalyelőtt vásárolt, nem tudom mennyit és nem tudom, mennyiért. Szeretném, ha megértené mindenki, nincsen olyan, hogy reális ár.

hirdetés
Illetve akkor lehetne egy reális árat kialakítani, ha az MVM az Energiahivatallal megosztaná az elmúlt időszak szerződéseit, árakat, mennyiségeket és abból számolnák ki az árat. De erről szó nincs.

Dobálóznak ezzel a „lakossági piaci árral”, meg persze nyomják, hogy „bezzeg, ha az ellenzék nyerte volna a választást, akkor...” . És a megmondóemberek már árakat is mutogatnak, hogy mennyi lenne a gáz akkor. Holott szó sem volt erről. Az ellenzék nem akarta eltörölni a rezsicsökkentést, arról volt szó, hogy átalakítjuk. De az átalakítás például arról is szólt volna, hogy több tömbösített sávot hozunk létre, amikben a fogyasztók a fogyasztási arány szerint egyre magasabb és magasabb progresszív árat fizetnek. De nem arról volt szó, hogy kitalálunk egy ilyet, hogy „lakossági piaci ár”. Ez nem létezik.

– Mi az oka a gáz hétszeres emelésének, miközben az áram díja csak közel háromszorosára növekedik?

– Nem tudom. A kormány, illetve az Energiahivatal az ehhez szükséges háttérszámításokról nem mondott az égvilágon semmit. Innentől kezdve egy dolog feltételezhető: a költségvetésen keletkezett lyukak betömése a kizárólagos motiváció, amit az indokolatlanul fenntartott rezsicsökkentés, illetve a kampányra elszórt 1500 milliárd forint okozott. Az erre az évre tervezett hiánycélnak már a 92 százalékát meghaladtuk, holott még csak július van. Tehát elfogyott a pénz. Ez az oka.

Azt is írom a korábban idézett Facebook-bejegyzésemben, hogy lett a 10 forint körüli paksi áram árból a sokszorosa? Eddig folyamatosan azzal dicsekedtek, hogy Paks a világ legjobb üzlete, a miniszterelnök meggyőződése, hogy a nukleáris energia olcsó.

Ez egy új építésű erőmű esetében nem igaz, de egy ilyen lassan 50 éves erőműnél, ahol már amortizációs költség nincsen rajta, valóban, sokkal olcsóbb az áram.

De akkor azt miért nem adják a lakosságnak? És akkor a villanyhoz nem kellett volna hozzányúlni. De akkor nem tudták volna tömködni a büdzsé lukait. Ezért.

– Érdemesebb már villannyal fűteni?

– Önmagában az, hogy a villamosenergia és a gáz ára között ekkora különbség van, az árulkodó arra nézve, hogy itt valami susmus van, mert egyébként a villamos energia és a gáz ára össze van kötve. Ha ilyen mozgás van, akkor vagy a hétszeres sok, vagy a kétszeres kevés. De ha már itt tartunk, nem reális megoldás az sem, hogy most mindenki alakítson ki villanyfűtést. Ahhoz jó sok áram kell, ami egy átlagos házban nemigen áll rendelkezésre. A bővítés meg jó sokba kerül. Vagy tegyen fel napelemet? Aki megteheti? Olyan kereslet jelentkezett hirtelen a napelemforgalmazóknál, hogy ki sem tudják elégíteni.

– Ha a rezsicsökkentés helyett a lakosságra fokozatosan ráeresztik a valódi energiaárakat, már 2012-től, nem lehet, hogy a lakosság egy része inkább költött volna energetikai beruházásokra, mint ahogyan nem tette?

– Mindenféle állami árszabályozás, ami azt sugallja, hogy „nem kell nektek az energiával foglalkozni, majd a jóságos kormány megvéd benneteket”, az a takarékosság és az önálló cselekvés ellen hat. Márpedig 10 éve ezt halljuk. Miközben rossz az energiahatékonysági rendszere az épületeknek. Rossz az energiahatékonysági rendszere az eszközöknek, amiket használunk. A kazánoknak, fűtőeszközöknek, konvektoroknak. Ezeknél sokkal korszerűbbek vannak. De most hirtelen rászabadítani a valóságot az emberekre, azzal, hogy „cseréljétek le a komplett fűtési rendszereteket, mert korszerűtlen”, hát gratulálok. Az is árulkodó, hogy Gulyás Gergely, amikor megkérdezték, hogy takarékoskodik-e, azt a választ adta, hogy két héttel ezelőtt még nem jutott eszébe, de most már odafigyel és lekapcsolja a villanyt. Elég nagy szégyennek tartom, hogy egy miniszter nyilvánosan elismeri, hogy ő nem takarékoskodott az energiával.

Hozzáteszem, hogy a 2011-es energiastratégiát már a fideszes többségű országgyűlés fogadta el, abban benne van, hogy az épületeink 70 százalékánál az energia 40 százaléka veszendőbe megy, és szükséges az energiahatékonyság növelése.

Nem választottuk le a távhőrendszereket, hogy egyedileg szabályozhatóak legyenek a lakások. Ehelyett még most is azt látjuk, hogy a nagy lakótelepeken télen nyitva vannak az ablakok, mert megfőnek az emberek a melegtől. Papoljunk ezeknek az embereknek a takarékosságról?

Ahelyett, hogy erre költöttünk volna, mindenféle ostoba infrastruktúrára ment el a pénz, például a földalatti gáztárolót megvettük. De minek? Nyilván azért, hogy tudjanak vele manipulálni, ahogy az elején elmondtam, a 700 millió köbméterrel. Ha kezemben van az eszköz, én mondom meg, mennyi az ára. Ha az összes pékség az enyém, akkor adhatom háromhatvanért a kenyeret és visszahoztam a kádár korszakot, hurrá. Csak persze ennek az árát majd máshol vissza kell venni.

– Átaludtuk a felkészülési időt?

Az emberek nem érezték, hogy az olcsó energia korszakának vége van. Volt a Fidesznek egy Európai Parlamenti választási programja 2009-ben (az utolsó választási program, amit leírtak), és annak az energetikai részében olvasható ez a mondat:

„vége az olcsó energia korszakának”.

Takarékoskodni kell az energiával, hatékonyabban kell felhasználni. Aztán kormányra kerültek, jött a rezsicsökkentés, és elfelejtették azt, amit ők maguk írtak le. Nincs olcsó energia. Nem lesz olcsóbb a megújuló energia sem, mert annak is van megtérülési ideje.

2.19. Energiapolitika

AZ ENERGIA BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSSÉ VÁLTAz energiahordozók világszintű felhasználása ugrásszerűen emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve, hogy a hagyományos módon kitermelhető készletek végesek, kijelenthetjük, hogy vége az olcsó energia korszakának. Az energia kérdése a nemzetközi politikai élet egyik központi témájává lépett elő. A korábbiakhoz képest fokozottabb mértékben befolyásolja az egyes államok biztonságról és szuverenitásról alkotott felfogását.

- Fidesz, Európai Parlamenti képviselőválasztási program, 2009

Persze ha valaki most telepít napelemet, az örülhet, mert az a mostani magas árak miatt rövidebb idő alatt megtérül.

De eltelt 12 év! Hány napelemet telepíthettünk volna már? Hány házat tudtunk volna leszigetelni? Abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány, mi mindenre futotta volna!

Ha csak odaadtuk volna az embereknek, hogy tessék, szigeteld a házadat. Már azzal is jobban jártunk volna, megtakarítottuk volna az energia nagy részét. A édesanyám házát felújítottuk, egy sima kádár-kockát. 35 százalékkal csökkent a gáz felhasználása. 35-tel! Egy sima szigeteléssel ennyit spóroltunk.

A minap kérdeztem egy nénit: „mennyit tetszik fogyasztani?” Azt válaszolta, hogy olyan ötezer forint körül. Megismételtem a kérdést: „mennyit tetszik fogyasztani?” Nem tudja, hogy mennyit fogyaszt.

Forintokról beszélnek, ahelyett, hogy tudnának kilowattórával, köbméterrel számolni.

Csak néznek, nem értik. Azt mondják nem erről volt szó. Hogy azt mondták nekik, olcsó lesz az energia. Persze, mert több, mint tíz éve ezt mondják Orbánék.

– Informatikailag bírni fogják a szolgáltatók egy teljesen más számlázási algoritmust ennyi idő alatt üzembe helyezni?

– Valószínűleg igen, de nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy mennyivel beljebb lennénk, ha az okosrendszereket elterjesztették volna. Nem lenne kérdés, hogy most kinek van átalánya, vagy ki diktál. Ennyi év alatt már mindenhol lehetne okosmérő. Az okosmérők segítségével a szolgáltató személyre szabott csomagokat tudna ajánlani a fogyasztóknak, pont úgy ahogy a mobilszolgáltatóknál megszoktuk.

De jelenleg nincs is lehetőség fogyasztói csomagokra, hiszen egy kormányrendelet szabályozza az árakat és kész.

Hátra megyünk, nem előre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Mi ebből nem kérünk!” – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Orbán Viktor fajkeveredéses beszédéről
Gáspárik Attila azt mondja, tiltakozó petíciójuk megjelenése után aggódó üzenetek sorát kapták, hogy vigyázzanak magukra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és megkeserítheti az életüket.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. július 30.


Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a fajok keveredéséről tett kijelentései miatt különösen emlékezetesre sikerült. A zsidó szervezetek mellett megszólalt az ügyben az amerikai külügy, és edélyi értelmiségiek is petíciót írtak, amit Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László, neves és elismert romániai magyar értelmiségiek indítottak. Gáspárik Attilával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk az ügyről.

– Hadd adjam a naivat. Ide Magyarországra az a kép jut el a romániai magyarokról, hogy ők fenntartás nélkül Orbán Viktor támogatói. És akkor jönnek Önök...

– Mivel a médiatúlsúly a Fidesz kezében van még Erdélyben is, ezért természetes, hogy nem jutnak ki innen azok a hangok, melyek másképp látják a világot. Az utóbbi időben sokat voltam Felvidéken, és tapasztalatom szerint az ottani emberek is teljesen másképp látják a világot, mint ahogy azt láttatni szeretné a magyar kormánypárt. Viszont azt gondolom, hogy

Erdélyben többségben vannak azok, akik képesek különbséget tenni egy gazdasági struktúra (állam) és egy érzelmi struktúra (nemzet) között.

Nekem természetes, hogy adót fizetek egy országba, ahol azért szolgáltatásokat kapok. És ez nem Magyarország. Ha Magyarországon fizetnék adót, akkor ott szólnék bele a dolgokba. Ám ugyanezt elvárjuk, akármelyik EU-tag országtól, hogy

ne jöjjön ide a területünkre, mint egy gyarmatra, ne osszon ki minket, ne oktrojálja ránk a véleményét, ne beszéljen a nevünkben.

Most megint ez történt. Nagyon sok jóérzésű román embert is zavart, hogy egy ilyen nagyon-nagyon rossz, az amerikai külügy szerint egyenesen megbocsáthatatlan üzenetet összemosnak egy erdélyi településsel. Megint Tusnád. És az embernek már gyomorgörcse lesz akkor is, ha csak kirándulna arrafelé. „Jaj, igen, itt mondták ki ezt-azt-amazt”. Mi ebből nem kérünk! Mi most megszólaltunk, és már ezer felett van az aláírók száma, de biztos vagyok benne, hogy a normalitás a határon túl többségben van.

hirdetés

Elhatárolódunk a rasszista beszédtől!

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyománya visszanyúlik a rendszerváltozás első évtízedéig, amikor a romániai magyar és román, illetve magyarországi politikusok és értelmiségiek együtt keresték a közös megértés és cselekvés lehetőségét. Ebben a táborban megfordult sok demokratikusan gondolkodó, és az emberi jogok és méltóság tisztelete iránt elkötelezett közszereplő.

Ennek a hagyománynak örökösének állítja magát a Tusnádfürdőn rendezett úgynevezett Tusványosi Tábor. A tábor jellege az idők folyamán sokban megváltozott, egyre inkább a Fidesz rendezvényévé vált, amelynek rituális záróelőadását Orbán Viktor tartja, pártelnökként vagy, mint idén is, Magyarország miniszterelnökeként.

Az egyoldalú politikai üzenetek, ideológiai elfogultság, sőt, pártpropaganda színterévé váló rendezvény keretei között is kirívó az a hangnem, amelyen Orbán Viktor idei előadásában megszólalt, olyan fajelméleti, rasszista fejtegetésbe bocsátkozva, amelyet vissza kell utasítanunk.

Emberi „fajok” nem léteznek, hiszen mindahányan a Homo Sapienshez, mint egységes fajhoz tartozunk. A Nyugat hanyatlásának víziója, amelyet a beszéd fölvázolt, ahol „kevert fajú” poszt-Nyugat áll szemben a közép-európai nemzetállamok nem keveredő népességével, a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezető korszak retorikáját idézi föl.

Egy ilyen tartalomnak és beszédmódnak nincs mit keresnie abban az erdélyi magyar nyilvánosságban, amely évszázadok óta az etnikai, vallási tolerancia színhelyeként gondol saját magára.

Az, hogy a politikai képviseletünk és az erdélyi magyar média túlnyomó része cinkosan hallgat, egyáltalán nem szolgálja a romániai magyarok érdekeit. Ennek eredményeként a romániai nyilvánosságban úgy jelenik meg egész közösségünk, mint akik egy ilyen beszédet elfogadnak, netán egyetértenek vele, vagy támogatnak. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk!

Elvárjuk, hogy az RMDSZ vezetői szólaljanak meg, és határolódjanak el Orbán Viktor előadásának fajelméleti, rasszista érvelésétől!

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László

– Tagja a Pluralizmus Erdélyben nevű Facebook-csoportnak. Ön is említette, hogy az erdélyi sajtó többsége a magyarországi kormány alá rendelődött. Hogy tudott ez megtörténni?

– Nem vagyok közgazdász, de valószínű, hogy ma médiát csak az olvasókból fenntartani nem lehet. Külső támogatás kell. Kézenfekvő, hogy ez a hirdetési piac legyen, de az erdélyi sajtó a szűk keresztmetszete miatt soha nem tudott jelentős hirdetésfelvelővé válni. Persze láttam kreatív megoldást, Szlovákiában: a pozsonyi Új Szóban szlovák nyelvű mellékletet jelentet meg az egyik multi. De nálunk ez az út nem volt járható. Maradtak a direkt támogatások, a hatalmasoktól. Kezdetben az RMDSZ csurrantott-cseppentett valami támogatást, majd a magyarországi politikának lett feladata eltartani a romániai magyar sajtót, gondolom más határon túli sajtótermékeket is.

Az pedig régi hagyomány a magyarnál, hogy „én fizetek, én húzatom”. Azt a hatalom pedig nem szereti, ha a pénzéért még vegzálják is.

Mivel a jelenlegi hatalom semmi, még jobbító szándékú kritikai hangos sem tűr. Az nekik már ellenséges. Azt már le kell győzni, meg kell alázni. Tehát az évek során felvásárolták az itteni sajtót, de a pénzeket nemcsak adták, hanem a médiát is sajátjukévá tették. Ehhez hozzájárult, hogy az MTI-t ingyenessé tették. Magyarországon is bezártak a független hírügynökségek. Az MTI meg igencsak megszűri a híreket, amiket kiad. A romániai magyar sajtó is ezt használja. Médiát tanító kollégáimmal a napokban néztük, hogy a marosvásárhelyi helyi lapot el tudná tartani a közönsége, de ők is, 30-ból 22 esetben MTI hírt közölnek. Még át sem fogalmazzák, amiből az a komikus helyzet alakul ki időnként, hogy miközben az újság szerkesztősége a színháztól 800 méterre van, az MTI hírét átvéve úgy írnak a vásárhelyi színházról, ahogy azt a magyarországi hírolvasónak fogalmazták meg, hogy értsék ott is; tehát mint egy távoli intézményről. Több dolog kellett, hogy idáig süllyedjünk, kellett a magyar hatalom, de kellett az itteni médiamunkások gyengesége is.

– Nézzük a petíciót kiváltó nyilatkozatot. Milyen reakciókat tapasztalt? És mit reagált a romániai magyar politikai osztály?

– Egészen durva kommentek is érkeznek, de kaptam aggódó üzeneteket is, hogy nem kellene, vigyázzunk magunkra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és a vele cinkosságot vállaló RMDSZ is. Megkeserítheti az életemet. Ez igaz. De meddig lehet elmenni?

Én már megéltem egy diktatúrát, nincs türelmem meg időm sem kivárni egy másik végét, valamit tenni kell.

El kell mondanom mindenkinek, hogy az ember szabadnak születik, elmondhatja a véleményét szabadon és ugyanúgy dönthet a saját sorsáról is. Európai polgárként átlátható döntéseket akarok. Nem szeretem azt, amikor egy nyaralóhelyen két sátor előtt valaki kinyilatkoztat olyanokat, ami sok embernek rossz, sok emberben félelmet kelt. Másokban meg félelmetes múltbéli tapasztalatokat hív elő. Másrészről az ügyben már megszólalt Klaus Iohannis államfő is, határozottan kikérte a véleményét az RMDSZ-nek, személyesen Kelemen Hunornak. Azt mondja, hogy elfogadhatatlan, ami elhangzott bizonyos mondatokban Tusnádfürdőn, és az, hogy ehhez a román kormány miniszterei és fő tisztségviselői tapsoltak, ez nyilvánosan, nem zárt ajtók mögött, meg kell beszélni. Ezzel kényszerhelyzetbe hozta Kelemen Hunort és az RMDSZ-t.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ha a román politika nem látott volna inkább ellenséget a romániai magyarságban, hanem ehelyett felkarolta volna azt, és pozitívan diszkriminálva helyzetbe hozza, gazdasági és kulturális befektetésekkel, akkor az erdélyi magyarság egy része sem kívül keresné a boldogságot. Ezt a küzdelmet, amit 32 éve folytatunk, meglovagolta a magyar kormány a szép beszédével, azzal a retorikával, hogy „majd mi segítünk”.

Most már ott tartunk, hogy egy olyan intézményt is a magyar kormány tagjai avatnak látványosan, ami többségében román forrásból épült.

Ha 8-10 éve az RMDSZ kiáll és azt mondja, hogy működjünk együtt, de ez a mi játszmánk, az meg a tiétek, ha a romániai magyar sajtót sikerült volna piaci alapokra helyezni és nem lehetett volna péterfillérekért megvásárolni, akkor nem lenne most ez a helyzet.

– A beszélgetésünk elején világos határvonalat húzott a kulturális identitás (nemzethez tartozás) és a közjogi státus (adott államhoz tartozás) között. Nem is vette fel a magyar állampolgárságot, a fent elmondott okokból. Ugyanakkor meg úgy fogalmaz, hogy nem akar még egy diktatúrát, miközben Önöknél nincs diktatúra.

– Nincs. De a légiesített határok miatt ezek az emberek és ezek a kérdések bejönnek hozzánk is. Engem leginkább az zavar, hogy az én területemre jön valaki és olyanokat mond, amivel aztán engem is azonosítanak. És hiába mondom, hogy „én kérem Tusnádra kirándulni járok, vagy védeni az ősi növényvilágot, vagy szemetet szedni a turisták után”, de sajnos Tusnádot a következő 30-40 évben ezzel fogják azonosítani. Az illiberalizmussal, és mindennel, ami ott hangzott el.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: