News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Erőszakos sorozatot nézni oké, tevőlegesen erőszakosnak lenni nem az” – egy pszichológus a Squid Game-ről

Mi az oka a Nyerd meg az életed című Netflix-sorozat óriási sikerének? És miért lehet veszélyes a gyerekekre, de még a felnőttekre nézve is? Többek között erről beszélgettünk Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológussal.

Link másolása

hirdetés

A Nyerd meg az életed (Squid Game) című dél-koreai Netflix-sorozat már bemutatása első hónapjában rekordnézettséget ért el: a produkció világszerte 111 milliós nézőszámot produkált, és a 16-os korhatárbesorolás ellenére elérte a gyerekeket is, akik online kihívásokban kezdtek el részt venni, valamint az iskolában, baráti közösségeikben leutánozzák a sorozatban látható kihívásokat és az azokhoz szervesen hozzátartozó erőszakot – hiszen, ha a sorozatban valaki elveszít egy játékot, akkor megölik.

Október végén egy angol és egy belga iskola vezetése is arra szólította fel a szülőket, hogy ne engedjék nézni gyerekeiknek a Nyerd meg az életed-et, mert leutánozzák a sorozat kihívásait, a kieső „játékosokat” pedig fizikai erőszakkal büntetik.

Mit tehetnek a szülők és a tanárok ebben a helyzetben? Mennyire veszélyes a nézőire ez a sorozat? És mi a megoldás: valóban el kell tőle tiltani a gyerekeket? Ezekről beszélt nekünk Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológus.

– Mi lehet az oka a sorozat kiemelkedő, szinte példa nélkül álló népszerűségének akár a felnőttek, akár a fiatalok, a gyermekek körében?

– Mindannyian szeretjük nagynak, okosnak, sebezhetetlennek érezni magunkat. A televízió képernyőjén keresztül ezt a sorozatot nézve a fenti vágy maximálisan teljesül: egészen biztosak lehetünk benne, hogy a szereplőknél sokkal jobb, biztonságosabb, magasabb röptű életünk van – és ez már önmagában óriási megerősítő erővel bír. Ugyanakkor

hirdetés
nem elhanyagolható a feszültségek szelepelésének, és – a társadalmilag tilos, tabu – agresszió megélésének a lehetősége sem a látott képsorok által: erőszakos sorozatot nézni oké, viszont tevőlegesen erőszakosnak lenni nem az.

– Mennyire tartja veszélyesnek a sorozatot – amelyben az erőszakot a játékkal kapcsolják össze – a fiatalok, a gyermekek számára?

– A sorozat legnagyobb veszélyét abban látom, hogy az erőszakot legitimálja, megengedi, mitöbb, normává is teszi azáltal, hogy a történet szerint a jelentkezők önként – egy jobb élet reményében – tulajdonképpen maguk választják a sorsukat, ezáltal gyakorlatilag minden énhatárukról és méltóságukról – még az élethez való jogukról is – lemondva.

A gyerekek valós életében nincsenek ilyen helyzetek; az agresszió, az erőszak nem legalizálható.

A másik nagyon lényeges szempont a felelősség és a következmények kérdése: a sorozatban megjelenő erőszak nem von maga után szankciókat, nincsenek az agresszorra vetített következményei – hiszen a versenyzők maguk vállalták a sorsukat. Ugyanakkor ez egy művi, a való életben példa nélkül való helyzet; a fiatalok számára is csak illúzió a következmény-nélküliség megteremtése – melyhez az internetes fórumok remek platformot is teremtenek arctalanságukkal, személytelenségükkel.

– Mit üzenhet egy ilyen sorozat a fiataloknak, a gyermekeknek?

– Azt, hogy vannak olyan körülmények, amelyek között bármit szabad. Hogy létezik olyan nyeremény, lehetőség, szerződés, aminek a kapcsán el lehet, el szabad veszítenünk az emberségünket, az empátiánkat, a józan eszünket. S tehetjük mindezt következmények nélkül.

– Mi lehet az oka annak, hogy a gyerekek leutánozzák a sorozatban látható játékokat? És mi ösztönözheti őket arra, hogy ne csak a feladatokat, hanem az erőszakot is átemeljék a valóságba?

– Az élet rengeteg feszültséget tartogat gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Sokkal nehezebb ezeket a feszültségeket belül megdolgozni, és a többi ember számára nem káros, nem bántó formában kiadni, mint gátlástalanul ráborítani a környezetre.

A sorozatban látható játékok leutánzása alkalmat és lehetőséget ad arra, hogy ezeket az indulatokat úgy zúdítsuk másokra, hogy azt legalizálja a kerettörténet: most nem vagyunk agresszívak, csak „Nyerd meg az életed!”-et játszunk.

Ez pont ugyanolyan, mint idézőjelben káromkodni – ezt nem én mondom, csak idézem… A gyengébbek, alárendeltek, rosszabb helyzetben lévők feletti uralkodás a legegyszerűbb – és legősibb – módja az önértékelésünk relatív emelésének. Ugyanakkor ez nyilván átmeneti javulást eredményez, a hatása hamar múlik, míg az önértékelést nem a másik ember viszonylatában, hanem abszolút értelemben növelő módszerek – megtanulni valami újat, jót tenni, fejlődni – ugyan hosszú távú eredményre vezetnek, de sokkal nagyobb erőfeszítést is igényelnek.

– Mekkora a szülők, a tanárok felelőssége?

– Óriási. A gyerekek nagy többsége nem saját maga találja meg és kapcsolja be az ehhez hasonló tartalmakat, hanem zömmel a szülők mellé ülve, velük együtt nézi meg az első epizódokat. Ha ez meg is történik, szülőként kutya kötelességünk leülni és beszélgetni a gyermekünkkel arról, hogy a látott tartalom miről szól, mit akar mondani, megjeleníteni, esetleg kritizálni. Kontextusba kell helyeznünk a látottakat – és elkülönítenünk a való élettől, hogy a gyermeknek eszébe se jusson a hétköznapokba átemelhetőnek tartani azt, amit látott. Ez a hétfejű sárkánnyal egyszerű – hiszen látványosan nem valódi, nem él ilyen lény a valóságban. A Nyerd meg az életed-ben pont ez a trükk: hogy reális. Akár meg is történhetne. És a gyerekek modellkövetése által sajnos – majdnem pontos utánzással – meg is történik.

Tanárként szintén a tabusítás és tiltás helyett a kommunikáció az egyetlen reálisan bevethető eszköz. Látnunk kell, hogy ezt a jelenséget a gyerekek nem maguknak generálják, hanem gyakorlatilag kéretlenül az arcukba kapják az erőszakot, mint egy gyerekes, játékos vetélkedő kimenetelét – és ezzel koruknál fogva nem tudnak jól bánni, nem tudnak mit kezdeni. Ha időt szánunk rá, hogy megértsük az ő tapasztalataikat, megéléseiket, az jó alap tud lenni rá, hogy kivédjük az ezzel kapcsolatban megjelenő agressziót, erőszakot is.

– Mit tehet abban az esetben a szülő, ha látja, hogy a gyermekére nagy hatást gyakorol a sorozat? Hogyan lehet felismerni ezt?

– Nincsenek nagy csodák: ha a gyermek erről beszél, ezzel kapcsolatos tartalmakat néz, keres, ilyeneket rajzol, akkor egyértelmű, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de foglalkoztatja a téma. Ahogy az imént is említettem,

az egyetlen, amit felnőttként tehetünk – a tiltás és a tabusítás helyett – hogy kérdezünk, meghallgatjuk; hogy beszélünk róla, és megmutatjuk a téma összetettebb, felnőtt aspektusait is;

rávilágítunk, hogy milyen jelenség kritikáját szeretné képviselni ez a tartalom – ahogy arra is, hogy miért jelent a gyerekek számára teljesen mást. Ebben e cikk szempontjai is jó iránymutatók lehetnek.

– Miként lehet megelőzni, hogy a gyermekek leutánozzák a sorozatban – vagy akár bármely másik filmben, vagy videójátékban – látható erőszakot?

– Azzal, hogy nem hagyjuk őket magukra a médiából rájuk ömlő, készen kapott tartalmakkal. Hogy mindig van véleményünk – nem a gyermek ellenében, hanem demokratikusan, az övét is meghallgatva és tiszteletben tartva – amit meg is osztunk a gyermekkel, teret adva a kérdéseinek, kétségeinek, gondolatainak. Azzal, hogyha nem hagyjuk őt magára a feszültségeivel, dühével, csalódottságával, frusztrációjával, hanem segítünk neki megfelelő csatornát találni mindezek megélésére és feloldására. Azzal, hogy mi magunk is törekszünk a szelíd megoldásokra, és mind a gyermekünkkel, mind más emberekkel szemben nem alkalmazunk erőszakos megoldásokat – még akkor sem, ha azok gyorsabbak, egyszerűbbek.

Sajnos örökérvényű, bevált recept – az odafigyelésen, a kommunikáción és a példamutatáson kívül – nincs.

– Mi a legjobb megoldás, ha azt látják a szülők, illetve a tanárok, hogy a gyermekek körében elkezd terjedni valamiféle erőszakos játék vagy kihívás?

– Ebben az esetben mindenképpen az eset, a téma prioritásba helyezését – azonnali megbeszélését, megvitatását, a róla való beszélgetést – javasolnám: minden körülményt és más feladatot felülírva. Egy ilyen játék addig tud működni, amíg a benne való részvétel a norma. Ha felnőttként képesek vagyunk hitelesen megjeleníteni a játék – számos előny és izgalom melletti – árnyoldalát is, és egy új, a sorozatban látottól eltérő normát képezni, amelyben egymás tiszteletben tartása és a játék játék-szinten való – tehát fatális következményektől mentes – voltának megtartása a kívánatos viselkedés, jó eséllyel szabhatunk gátat annak, hogy a gyerekek túl messzire menjenek.

– A sorozattól való eltiltás tehát nem megfelelő eszköz, ha a gyermek – még ha esetleg fiatalabb is, mint 16 éves – már látott részeket a sorozatból. Eredményesebb, ha a szülők, tanárok közösen megbeszélik vele a látottakat.

– Mai modern, digitális korunkban az eltiltás – gyakorlatilag semmitől és senkitől – nem működőképes, nem reális megoldás: a gyerekek nálunk sokkal jobban értenek a technológiai megoldásokhoz, és egészen biztosan meg tudják szerezni maguknak az általunk kizárt tartalmakat is – ezzel a mi tekintélyünket rombolva. De ha sikeres is a tiltás: általában csak még nagyobb ellenállást, vágyat és dacot szül – ezek pedig nem jelentenek jó alapot a későbbi felnőtt-gyermek kommunikációban, együttműködésben.

Nincs más hátra tehát: felnőttként nyitottnak kell lennünk a gyermek szempontjaira, megéléseire; igazi, demokratikus kommunikációba kell bocsátkoznunk vele az érintett témáról, majd az ő aspektusait is megértve kialakítanunk egy olyan konszenzust, amelyben mi is nyugodtak vagyunk az ő megélése, viselkedése felől, és ő is megérti, hogy miért káros leutánozni a játéknak álcázott céltalan és indokolatlan erőszakot, amelyet a képernyőn lát.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Ön volt Mr. Depp bántalmazója” – porrá zúzta Amber Heardöt Johnny Depp ügyvédnője
Camille Vasquez a net új királynője. Még csak az elején vagyunk, de úgy tűnik, Amber Heardnek vége.

Link másolása

hirdetés

Folytatódik Johnny Depp és Amber Heard pere. A színész 50 millió dollárra perelte exfeleségét rágalmazásért - írja a Sassy.hu.

A színésznő 2017-es válásuk után írt egy cikket a Washington Postba, amelyben Depp nevének említése nélkül azt állította, házasságuk során ő bántalmazott nő volt.

Deppet megbélyegezték, kirúgták A Karib-tenger kalózai következő részéből. A színész most egy virginiai bíróságon küzd az igazáért. A per egy hónapja kezdődött a Virginia állambeli Fairfaxben, és a neten vagy millió helyen folyamatosan live streamelik. Szó szerint az egész világ látja.

A házasság, amely összesen 15 hónapig tartott, az eddigi bizonyítékok alapján kicsit sem nevezhető hétköznapinak. Amber Heard majdnem három teljes napig tartó vallomásában elképesztő részletességgel, drámai összeomlásokkal kísérve számolt be arról, hogy Johnny Depp részegen és bedrogozva gyakorlatilag napi szinten ütötte-verte-erőszakolta őt. Ám erre néhány mobillal készült fotón kívül, amelyeken az arcán van egy-két halvány folt, semmilyen kézzel fogható bizonyítékot nem mutatott.

hirdetés

Ekkor lépett a színre Camille Vasquez, Depp jogi csapatának - mondhatjuk nyugodtan - titkos csodafegyvere. A keresztkérdéseket magyar idő szerint tegnap este tízkor kezdte meg. Azon a jogi csatornán, ahol én néztem az élő streaminget, 700 ezren követték, és a szám csak nőtt. Mivel vagy ezer helyen streamelik, ez világszerte több tízmillió aktív nézőt jelenthetett.

A 37 éves, kaliforniai ügyvédnő nemcsak kifejezetten szép, hanem nyugodt, összeszedett, lágy hangú - és mindezek mellett egy Avenger. A kérdések úgy záporoztak belőle, mint egy golyószóróból, Amber Heard minden erőfeszítése ellenére láthatóan kérdésről kérdésre omlott össze és esett ki a szerepéből.

Camille Vasquez először szembesítette azzal, hogy Heard hangfelvételekkel bizonyíthatóan bevallotta: többször megütötte Deppet, mégis saját magát állítja be bántalmazottnak. Az ügyvédnő kerek-perec megkérdezte: "Tulajdonképpen Ön volt Mr. Depp bántalmazója, nem?" Heard erre csak annyit tudott mondani, hogy szerinte kölcsönös volt.

Az ügyvédnő ezek után (pontokba szedtem, majdnem kétórás kérdezz-felelek volt) a következőkkel szembesítette Heardöt.

1. Sokaknak feltűnt, hogy Johnny Depp a lassan egy hónapja zajló perben egyetlen egyszer sem nézett rá volt feleségére. Pedig Heard rengetegszer kereste vele a szemkontaktust. Vasquez lejátszott egy hangfelvételt, amely a szétválásuk után egy hónappal készült a házaspár beszélgetéséről, amelyben Amber zokogva könyörög "bántalmazó" férjének, hogy fogadja vissza, bocsásson meg mindenért, és ölelje meg őt. Depp akkor nyugodt hangon csak annyit mond, hogy elég volt ebből, többé nem akarja látni Heardöt, sőt megígéri, hogy soha többé az életben nem néz rá. Ehhez Depp azóta is tarja magát.

2. Camille Vasquez felidézett számtalan, konkrét dátumot, amelyeken Depp Amber Heard vallomása szerint agyba-főbe verte a feleségét, többször ököllel az arcába vágott, két alkalommal eltörte az orrát, fehasította a száját, véresre verte az állát, csomókban kitépte a haját. MINDEN egyes ilyen alkalom után az ügyvéd bejátszott egy-egy nyilvános megjelenést, vörös szőnyeges kivonulást vagy tévéinterjút, amelyen Heard teljesen érintetlen, porcelán arccal, egyetlen karcolás nélkül viccel, nevetgél. Az egyik ilyen a James Corden Show volt (lásd a videót alább), amelyre egy nappal azután került sor, hogy Depp állítólag eltörte Heard orrát, és kishíján az állkapcsát is.

Amber azzal próbált védekezni, hogy sminkkel ügyesen eltakarta a sérüléseit, ám a felvételeket nézve - lássuk be - ez több, mint furcsa. Főként, hogy Depp, amint az ügyvéd rámutatott, állandóan hatalmas, nehéz fémgyűrűket hord minden ujján. Egyetlen ökölcsapással krumplipürévé verte volna a felesége arcát, nemhogy annyi agyabugyálással, mint amit Heard állít.

3. A rettenetes verésekről, szexuális erőszakról Heard egyetlen orvosi látleletet, és egyetlen valóban verésről árulkodó fotót nem tudott bemutatni. Amikor Depp állítása szerint egy törött(!) vodkásüveggel megerőszakolta Ausztráliában, Heard akkor sem szorult orvosi ellátásra. Sőt, Johnny Depp szorult rá, mivel egy üveg, amit a felesége vágott hozzá, levágott egy darabot az egyik ujjából.

4. Végül a legveszélyesebb, legalábbis jogi szempontból: a hangfelvételek szerint Depp békés válást akart, a keresetet Amber nyújthatta be. Johnny 7 millió dolláros bánatpénzt adott a feleségének, és megegyeztek, hogy a sajtó és a világ szemében barátként válnak el. Amber ezek után telehaknizta a világsajtót azzal (hivatalos közleményt is kiadott), show-műsorokban, interjúkban, valamint eskü alatt tett vallomásában is leszögezte, hogy a 7 millió dollárt azonnal, az utolsó fillérig jótékony célra adományozta (a Los Angeles-i Gyermekkórháznak és egy nőjogi szervezetnek), mert neki egy fillér sem kell Depptől (akkor kezdte vádolni exférjét bántalmazással is).

Csakhogy a házaspár könyvelőcégének tanúvallomása szerint ez nem volt igaz. Kétszázezer dollárt maga Johnny utalt át a két szervezetnek, félmillió dollárt pedig Amber nevében a nő akkori pasija, a világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk. A többit Amber megtartotta magának. Heard egyébként ezt vallotta be a legnehezebben (érthetően, hiszen ez egyértelműen bizonyítja, hogy korábban eskü alatt hazudott a bíróságon, ami bűncselekmény), de Vasquez nem tágított.

A két nő szócsatája volt a vallomás talán legdöbbenetesebb része, Vasquez olyan udvarias, de könyörtelen kérdészáporral szorította sarokba az utolsó leheletéig tagadó Heardöt, hogy az egy hollywoodi filmet is megszégyenített.

A keresztkérdések ma folytatódnak (magyar idő szerint délután háromtól, hat óra az időeltolódás), de a kommentek, és a világsajtó mai cikkei alapján Heardnek már most vége van. A világ szemében mindenképp. A bíróságon ugyanis aranyszabály, hogy aki eskü alatt egyszer hazudott, az hazudhatott bármiben, akár mindenben.

Camille Vasquez pedig láthatóan egy nap alatt világsztár lett, és a java még csak most jön. Az ügyvédnő nagy valószínűséggel még több órás "roston sütésre" van felkészülve, annyi ellentmondással, kamuzással, és feltehetően színtiszta hazugsággal fogja szembesíteni Amber Heardöt, hogy még nézni is rossz lesz. Vagy jó, kinek mi tetszik.

Egy biztos: Johnny Depp korábbi vallomása szerint ezt az egészet azért csinálja, hogy visszaállítsa jó hírnevét, és kiderüljön az igazság borzalmas házasságáról - amit egyébként ő nem akart a nyilvánosság elé tárni. A célt Johnny véleményem szerint már elérte. Mellesleg most először láthattuk őt néhányszor igazán, megkönnyebbülten elmosolyodni. De Amber Heardre valóban egyszer sem nézett rá.

VIDEÓ: Amber Heard a James Corden Showban

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Biden ideges, amiért kiszivárgott: az amerikai hírszerzés segített orosz tábornokok megölésében
Az amerikai vezetés tart Putyin reakciójától, miután kitudódott, közrejátszottak a tábornokok halálában és a Moszkva nevű zászlóshajó elsüllyesztésében.

Link másolása

hirdetés

Miután a The Washington Post, a The New York Times és más amerikai lapok cikkeket közöltek az amerikai hírszerzés szerepéről a Moszkva nevű cirkáló elleni rakétacsapásban, illetve orosz tábornokok halálához vezető katonai akciókban, Joe Biden felhívta William J. Burns CIA igazgatót, Avril Haines-t a nemzeti hírszerzés igazgatóját és Lloyd Austin védelmi minisztert, hogy elmondja, mennyire aggódik a kiszivárogtatások miatt. Az amerikai elnök szerint ezek a nyilvánosságra került információk alááshatják azt az célt, hogy segítséget nyújtsanak Ukrajnának – írja a Washington Post.

Miközben a most megszavazott hatalmas, 40 milliárd dollár értékű amerikai segélycsomag részletei teljesen nyilvánosak, beleértve azt is, pontosan milyen nehéztüzérséget, drónokat és páncéltörő rakétákat küldenek az ukránoknak, a hírszerzési támogatást sokkal nagyobb titkolózás övezi.

Nem csoda, hogy óriási hullámokat vert, amikor a múlt héten kiszivárgott, hogy az Egyesült Államok hírszerzési adatokkal segített Ukrajnának megtalálni, majd megsemmisíteni az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, a Moszkvát.

Bár az nem derült ki, hogy milyen konkrét információkat adtak át, névtelenséget kérő tisztviselők az amerikai lapoknak azt mondták, ezek túlmutattak azon, hogy meghatározták a Fekete-tengeren tartózkodó orosz hajó pontos helyét. Az amerikai célzási információk kulcsfontosságúak voltak a Moszkva ellen indított csapáshoz, amit az ukránok két – amúgy hiánycikknek számító – Neptun rakétával hajtottak végre.

Az RK-360 Neptun egy ukrán fejlesztésű hajóelhárító cirkálórakéta, amelyet 2021 márciusa óta használnak Ukrajna haditengerészeténél. Az ötméteres rakéta hatótávolságra 280-300 kilométer.

Az ugyanakkor rejtély, hogy a csatacirkáló radarrendszerei miért nem reagáltak megfelelően a támadásra. Ukrán és amerikai tisztviselők szerint a Moszkvát valószínűleg megzavarta, hogy Ukrajna egy török ​​gyártmányú Bayraktar drónt is reptetett a közelben. Elemzők szerint a hajó elsüllyedése rendkívül megalázó volt Putyin számára, és Ukrajna egyik legnagyobb sikereként értékelhető a háborúban.

hirdetés

Közvetlenül a rakétacsapás után a Biden-kormány hallgatott arról, hogy az amerikaiaknak bármilyen szerepük lett volna a Moszkva elsüllyesztésében, később azonban névtelen források megerősítették, hogy az amerikai lapinformációk helyesek.

Az oroszok valószínűleg ennél is jobban nehezményezhetik, hogy az is kiderült, az amerikai hírszerzési információk szerepet játszhattak több orosz tábornok halálában is.

Ukrán tisztviselők szerint a háború során eddig körülbelül 12 tábornokot öltek meg a frontvonalon. Ez a szám megdöbbentette a katonai elemzőket.

Most kiderült, az Egyesült Államok folyamatosan dolgozott azon, hogy beazonosítsa, hol vannak az orosz mobil főhadiszállások, amelyeknek a helyét gyakran változtatták. Az amerikaiaktól kapott információkat az ukránok összevezették saját hírszerzési és lehallgatási adatiakkal, és ezek alapján indítottak célzott csapásokat az orosz tábornokok megölésére.

Az amerikaiak fegyverekkel is segítik ezeket az akciókat. A most a csatatérre érkező Switchblade drón kisebbik változata alkalmas egyes katonák azonosítására és célzott likvidálására, még úgy is, hogy a célpont épp egy járműben ül.

A Biden kormány próbálta titokban tartani ezeket az információkat, mert attól féltek, hogy a kitudódásuk eszkalálhatja a konfliktust, alkalmat adhat Putyinnak a háború kiszélesítésére.

Ezt az aggodalmat osztja a neves amerikai publicista Thomas Friedman is, aki a New York Times-ban írt véleménycikkében úgy fogalmazott, a tábornokok megölésével, és a hajók elsüllyesztésével kérkedni az őrültség netovábbja. Szerinte az ezekkel kapcsolatos kiszivárogtatások súlyos veszélyt jelenthetnek az Egyesült Államok biztonságára. Főként úgy, hogy az információkat nem egy átgondolt stratégia részeként hozták nyilvánosságra.

Ezek ugyanis Friedman szerint azt sugallják, hogy Amerika már nem közvetett háborúban van Oroszországgal, hanem a közvetlen konfliktus felé tart.

Mindez már csak azért is veszélyes, mert Putyin viselkedése manapság sokkal kevésbé kiszámítható, mint korábban volt, és lassan kezd kifogyni az eszközökből.

Az amerikai vezetés maga is próbálja azt sugallni, bizonyos határokat nem lépnek át. A Washington Post azt írja, több utasítás is létezik a vörös vonalakról.

Például az Egyesült Államok nem ad ki olyan részletes információkat, amelyek segítségével Ukrajna megölheti a legmagasabb rangú katonatiszteket vagy minisztereket. Ebbe a kategóriába tartozik például Valerij Geraszimov, a Fegyveres Erők vezérkarának főnöke és Szergej Sojgu védelmi miniszter.

Ez a tilalom ugyan nem terjed ki az orosz tábornokokra, de egy védelmi tisztviselő azt mondta, az Egyesült Államok „nem segít aktívan semmilyen tábornok megölésében.” Vagyis nem mondják el az ukrán erőknek, hogy egy adott orosz tábornokot észleltek egy adott helyen, de megoszthatnak információkat például a parancsnoki és irányító létesítmények elhelyezkedéséről. Ha az ukrán parancsnokok úgy döntenek, hogy lecsapnak egy ilyen irányítóközpontra, elképzelhető, hogy a támadásban valamelyik orosz tábornok is életét veszti, ugyanakkor az amerikaiak szerint ez nem olyan, mintha direkt célba vettek volna valakit.

Emellett tilos megosztani azokat a hírszerzési adatokat is, amelyek segítenének Ukrajnának orosz célpontok megtámadásában Ukrajna határain kívül.

A hírszerzési információk megosztására vonatkozó szabályok célja, hogy elkerüljék a konfliktus kiéleződését, és továbbra is azt mondhassák, közvetlenül nem segítik Ukrajnát a támadások lebonyolításában.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Ukrán túlélő: megkínoztak, fejbe lőttek és élve eltemettek a testvéreimmel együtt az oroszok
Halottnak tettette magát a fejbe lőtt 33 éves férfi, és hagyta, hogy a halott testvéreivel együtt elássák egy gödörbe.

Link másolása

hirdetés

Két bátyjával együtt egy jelöletlen sírba temették Mikola Kulicsenkót, aki csodával határos módon mégis túlélte az orosz katonák kegyetlenkedését, írja a CNN. Az ukrán férfi szerint azért nem halt meg, hogy a vele történt rémségeket elmondhassa a világnak azoknak a nevében is, akik ezt már nem tehetik meg.

A 33 éves férfi és családjának élete március 18-ig szinte semmit sem változott annak ellenére, hogy ekkor már három és fél hete tartott az invázió, és az oroszok elfoglalták a falujukat. Aztán amikor az ukrán katonák visszavágtak és lecsaptak egy menetoszlopra, az oroszok elkezdték keresni a környéken a felelősöket. Így jutottak el ahhoz a házhoz, ahol Mikola két bátyjával és húgával élt. A sorsfordító napon Irina szerencsére nem volt otthon.

A három testvért a katonák az udvarra térdepeltették, amíg átkutatták a házat. Olyan bizonyítékot kerestek, ami összefüggésbe hozhatta a fivéreket a támadással. Amikor megtalálták nagyapjuk honvédségi kitűzőit és az egyik testvére katonai hátizsákját, biztosak voltak abban, hogy közük volt az akcióhoz. Ezután egy pincébe hurcolták őket három napra, ahol folyamatosan kihallgatták őket.

A negyedik napon minden megváltozott. Az oroszok fémrúddal verték agyba-főbe Mikolát, majd egy fegyver csövét is a szájába dugták. A három testvért eszméletvesztésig kínozták, majd bekötötték a szemüket, a végtagjaikat pedig ragasztószalaggal rögzítették, és egy kietlen területre vitték őket. Itt a testvérek a földön térdelve várták, amíg az orosz katonák egy gödröt ástak, majd sorban fejbe lőtték mindhármójukat.

Csodával határos módon Mikola túlélte a fejlövést, mivel a golyót az arcába kapta, és a jobb füle mellett távozott is. Tudta, hogy az egyetlen esélye az lehet, ha halottnak tetteti magát.

hirdetés

Az oroszok ezután a gödörbe rugdosták a holttesteket, majd betemették a sírt. Mikola kis idő múlva az összekötözött végtagok ellenére a felszínre ásta magát. De nemcsak a földdel kellett megküzdenie, hanem azzal is, hogy az egyik testvére holtteste alól kellett kiásnia magát. Ezután sötétben eltántorgott egy közeli házig, ahol éjszakára befogadták és ápolták. Másnap térhetett csak haza, ahol a húga már napok óta várta a fivéreit.

Mikola szerint azért maradt életben, hogy elmondhassa a vele történteket. Azt mondja, hogy ami vele történt, nem egyedi eset, az orosz katonák mindenhol ezt művelik a civilekkel. Az ukrán hatóságok nyilvántartásába már 11 ezernél is több feltételezett háborús bűncselekményt regisztráltak, ami az orosz katonákhoz köthető. A hírtelevízió megkereste az orosz védelmi minisztériumot a történtekkel kapcsolatban, de a riport megjelenéséig nem kaptak választ.

Az ukrán túlélőről szóló angol nyelvű beszámolót itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Úgy látszik, a tízparancsolat már kevés volt. Most rend kell” – Jocó bácsi is reagált az oktatásért is felelős Pintér Sándor mondatára
A belügyminiszter szerint a rend az alapja a jó oktatásnak, a népszerű tanár szerint jónéhány dolog hiányzik még ahhoz.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy meghallgatta a parlament több bizottsága is Pintér Sándor belügyminisztert, aki az új Orbán-kormányban a rendvédelmen kívül többek között az oktatásért és az egészségügyért is felel majd. Pintér az oktatásban nagyjából az eddigi programok folytatását ígérte meg, míg lényeges elemként kiemelte a rendet, mert szerinte „rend nélkül nem lehet tanulni”.

Az oktatásügy belügy alá rendelése már eleve felháborodást keltett a pedagógus szakszervezetekben, de egységesen negatív a visszhangja Pintér Sándor rendpárti megközelítésének is.

A hírre reagált a Jocó bácsi néven ismert történelemtanár, több sikeres könyv szerzője, Balatoni József is. Facebook-posztját engedélyével változtatás nélkül (saját kiemeléssel) közöljük:

„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van.”

hirdetés

Igen. Csend, rend, fegyelem.

Meg kamera és iskolaőr.

Hisz nincs más probléma.

Minek változatos pedagógiai módszereket alkalmazni?

Minek modern, jól felszerelt tanteremben lenni?

Minek minőségi tankönyveket használni?

Minek minden egyes órára szaktanár, aki órát tart?

Minek kevesebb teher a gyerekeknek?

Minek IKT eszköz az iskolákba?

Minek élhető bért fizetni a tanároknak, hogy megmaradjanak a pályán?

Minek önálló oktatásügy, amikor minden szuper?

Hisz nem kell más, csak rend.

Meg csend és fegyelem.

Iskolaőr meg kamera.

Amúgy is mostantól a terheléses támadás után már jöhet az aranyérv: "nem ígérek semmit, és azt betartom."

Én is így teszek.

Az meg csak biztos nekem furcsa, hogy

ha pedagógus bérekről van szó, akkor romlik a gazdaság, és semmit sem tesz lehetővé, amúgy meg minden más esetben szárnyal, mint a veszett fene.

Ezt tényleg elhiszi még bárki?

Úgy látszik, a tízparancsolat már kevés volt.

Most rend kell.

Meg csend és fegyelem.

Iskolaőr és kamera.

A polgári engedetlenséget meg nem ismerjük, nem is létezik.

A sztrájk igen.

Azt lehet.

Maximum majd rendet vágnak.

Meg csendet.

Viselkedj és kussolj!

Mást ne tegyél...

Én csak egyet kérek, talán megérem: örülnék, ha egyszer végre kompetens személy vezetné az oktatást. Végre. Tényleg.

Aki talán tudja mit beszél.

Aki talán tényleg az oktatás szereplőit tartja szem előtt.

Aki talán egy ppt-t is össze bír rakni.

Aki talán rendelkezik némi információval, hogyan is működik a rendszer.

Aki talán nem fogalmatlan.

Talán.

Egyszer.

Addig meg...

Csend.

Rend.

Fegyelem.

Mondjuk nekem egyik sem megy...

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: