News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Erőszakos sorozatot nézni oké, tevőlegesen erőszakosnak lenni nem az” – egy pszichológus a Squid Game-ről

Mi az oka a Nyerd meg az életed című Netflix-sorozat óriási sikerének? És miért lehet veszélyes a gyerekekre, de még a felnőttekre nézve is? Többek között erről beszélgettünk Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológussal.

Link másolása

hirdetés

A Nyerd meg az életed (Squid Game) című dél-koreai Netflix-sorozat már bemutatása első hónapjában rekordnézettséget ért el: a produkció világszerte 111 milliós nézőszámot produkált, és a 16-os korhatárbesorolás ellenére elérte a gyerekeket is, akik online kihívásokban kezdtek el részt venni, valamint az iskolában, baráti közösségeikben leutánozzák a sorozatban látható kihívásokat és az azokhoz szervesen hozzátartozó erőszakot – hiszen, ha a sorozatban valaki elveszít egy játékot, akkor megölik.

Október végén egy angol és egy belga iskola vezetése is arra szólította fel a szülőket, hogy ne engedjék nézni gyerekeiknek a Nyerd meg az életed-et, mert leutánozzák a sorozat kihívásait, a kieső „játékosokat” pedig fizikai erőszakkal büntetik.

Mit tehetnek a szülők és a tanárok ebben a helyzetben? Mennyire veszélyes a nézőire ez a sorozat? És mi a megoldás: valóban el kell tőle tiltani a gyerekeket? Ezekről beszélt nekünk Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológus.

– Mi lehet az oka a sorozat kiemelkedő, szinte példa nélkül álló népszerűségének akár a felnőttek, akár a fiatalok, a gyermekek körében?

– Mindannyian szeretjük nagynak, okosnak, sebezhetetlennek érezni magunkat. A televízió képernyőjén keresztül ezt a sorozatot nézve a fenti vágy maximálisan teljesül: egészen biztosak lehetünk benne, hogy a szereplőknél sokkal jobb, biztonságosabb, magasabb röptű életünk van – és ez már önmagában óriási megerősítő erővel bír. Ugyanakkor

hirdetés
nem elhanyagolható a feszültségek szelepelésének, és – a társadalmilag tilos, tabu – agresszió megélésének a lehetősége sem a látott képsorok által: erőszakos sorozatot nézni oké, viszont tevőlegesen erőszakosnak lenni nem az.

– Mennyire tartja veszélyesnek a sorozatot – amelyben az erőszakot a játékkal kapcsolják össze – a fiatalok, a gyermekek számára?

– A sorozat legnagyobb veszélyét abban látom, hogy az erőszakot legitimálja, megengedi, mitöbb, normává is teszi azáltal, hogy a történet szerint a jelentkezők önként – egy jobb élet reményében – tulajdonképpen maguk választják a sorsukat, ezáltal gyakorlatilag minden énhatárukról és méltóságukról – még az élethez való jogukról is – lemondva.

A gyerekek valós életében nincsenek ilyen helyzetek; az agresszió, az erőszak nem legalizálható.

A másik nagyon lényeges szempont a felelősség és a következmények kérdése: a sorozatban megjelenő erőszak nem von maga után szankciókat, nincsenek az agresszorra vetített következményei – hiszen a versenyzők maguk vállalták a sorsukat. Ugyanakkor ez egy művi, a való életben példa nélkül való helyzet; a fiatalok számára is csak illúzió a következmény-nélküliség megteremtése – melyhez az internetes fórumok remek platformot is teremtenek arctalanságukkal, személytelenségükkel.

– Mit üzenhet egy ilyen sorozat a fiataloknak, a gyermekeknek?

– Azt, hogy vannak olyan körülmények, amelyek között bármit szabad. Hogy létezik olyan nyeremény, lehetőség, szerződés, aminek a kapcsán el lehet, el szabad veszítenünk az emberségünket, az empátiánkat, a józan eszünket. S tehetjük mindezt következmények nélkül.

– Mi lehet az oka annak, hogy a gyerekek leutánozzák a sorozatban látható játékokat? És mi ösztönözheti őket arra, hogy ne csak a feladatokat, hanem az erőszakot is átemeljék a valóságba?

– Az élet rengeteg feszültséget tartogat gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Sokkal nehezebb ezeket a feszültségeket belül megdolgozni, és a többi ember számára nem káros, nem bántó formában kiadni, mint gátlástalanul ráborítani a környezetre.

A sorozatban látható játékok leutánzása alkalmat és lehetőséget ad arra, hogy ezeket az indulatokat úgy zúdítsuk másokra, hogy azt legalizálja a kerettörténet: most nem vagyunk agresszívak, csak „Nyerd meg az életed!”-et játszunk.

Ez pont ugyanolyan, mint idézőjelben káromkodni – ezt nem én mondom, csak idézem… A gyengébbek, alárendeltek, rosszabb helyzetben lévők feletti uralkodás a legegyszerűbb – és legősibb – módja az önértékelésünk relatív emelésének. Ugyanakkor ez nyilván átmeneti javulást eredményez, a hatása hamar múlik, míg az önértékelést nem a másik ember viszonylatában, hanem abszolút értelemben növelő módszerek – megtanulni valami újat, jót tenni, fejlődni – ugyan hosszú távú eredményre vezetnek, de sokkal nagyobb erőfeszítést is igényelnek.

– Mekkora a szülők, a tanárok felelőssége?

– Óriási. A gyerekek nagy többsége nem saját maga találja meg és kapcsolja be az ehhez hasonló tartalmakat, hanem zömmel a szülők mellé ülve, velük együtt nézi meg az első epizódokat. Ha ez meg is történik, szülőként kutya kötelességünk leülni és beszélgetni a gyermekünkkel arról, hogy a látott tartalom miről szól, mit akar mondani, megjeleníteni, esetleg kritizálni. Kontextusba kell helyeznünk a látottakat – és elkülönítenünk a való élettől, hogy a gyermeknek eszébe se jusson a hétköznapokba átemelhetőnek tartani azt, amit látott. Ez a hétfejű sárkánnyal egyszerű – hiszen látványosan nem valódi, nem él ilyen lény a valóságban. A Nyerd meg az életed-ben pont ez a trükk: hogy reális. Akár meg is történhetne. És a gyerekek modellkövetése által sajnos – majdnem pontos utánzással – meg is történik.

Tanárként szintén a tabusítás és tiltás helyett a kommunikáció az egyetlen reálisan bevethető eszköz. Látnunk kell, hogy ezt a jelenséget a gyerekek nem maguknak generálják, hanem gyakorlatilag kéretlenül az arcukba kapják az erőszakot, mint egy gyerekes, játékos vetélkedő kimenetelét – és ezzel koruknál fogva nem tudnak jól bánni, nem tudnak mit kezdeni. Ha időt szánunk rá, hogy megértsük az ő tapasztalataikat, megéléseiket, az jó alap tud lenni rá, hogy kivédjük az ezzel kapcsolatban megjelenő agressziót, erőszakot is.

– Mit tehet abban az esetben a szülő, ha látja, hogy a gyermekére nagy hatást gyakorol a sorozat? Hogyan lehet felismerni ezt?

– Nincsenek nagy csodák: ha a gyermek erről beszél, ezzel kapcsolatos tartalmakat néz, keres, ilyeneket rajzol, akkor egyértelmű, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de foglalkoztatja a téma. Ahogy az imént is említettem,

az egyetlen, amit felnőttként tehetünk – a tiltás és a tabusítás helyett – hogy kérdezünk, meghallgatjuk; hogy beszélünk róla, és megmutatjuk a téma összetettebb, felnőtt aspektusait is;

rávilágítunk, hogy milyen jelenség kritikáját szeretné képviselni ez a tartalom – ahogy arra is, hogy miért jelent a gyerekek számára teljesen mást. Ebben e cikk szempontjai is jó iránymutatók lehetnek.

– Miként lehet megelőzni, hogy a gyermekek leutánozzák a sorozatban – vagy akár bármely másik filmben, vagy videójátékban – látható erőszakot?

– Azzal, hogy nem hagyjuk őket magukra a médiából rájuk ömlő, készen kapott tartalmakkal. Hogy mindig van véleményünk – nem a gyermek ellenében, hanem demokratikusan, az övét is meghallgatva és tiszteletben tartva – amit meg is osztunk a gyermekkel, teret adva a kérdéseinek, kétségeinek, gondolatainak. Azzal, hogyha nem hagyjuk őt magára a feszültségeivel, dühével, csalódottságával, frusztrációjával, hanem segítünk neki megfelelő csatornát találni mindezek megélésére és feloldására. Azzal, hogy mi magunk is törekszünk a szelíd megoldásokra, és mind a gyermekünkkel, mind más emberekkel szemben nem alkalmazunk erőszakos megoldásokat – még akkor sem, ha azok gyorsabbak, egyszerűbbek.

Sajnos örökérvényű, bevált recept – az odafigyelésen, a kommunikáción és a példamutatáson kívül – nincs.

– Mi a legjobb megoldás, ha azt látják a szülők, illetve a tanárok, hogy a gyermekek körében elkezd terjedni valamiféle erőszakos játék vagy kihívás?

– Ebben az esetben mindenképpen az eset, a téma prioritásba helyezését – azonnali megbeszélését, megvitatását, a róla való beszélgetést – javasolnám: minden körülményt és más feladatot felülírva. Egy ilyen játék addig tud működni, amíg a benne való részvétel a norma. Ha felnőttként képesek vagyunk hitelesen megjeleníteni a játék – számos előny és izgalom melletti – árnyoldalát is, és egy új, a sorozatban látottól eltérő normát képezni, amelyben egymás tiszteletben tartása és a játék játék-szinten való – tehát fatális következményektől mentes – voltának megtartása a kívánatos viselkedés, jó eséllyel szabhatunk gátat annak, hogy a gyerekek túl messzire menjenek.

– A sorozattól való eltiltás tehát nem megfelelő eszköz, ha a gyermek – még ha esetleg fiatalabb is, mint 16 éves – már látott részeket a sorozatból. Eredményesebb, ha a szülők, tanárok közösen megbeszélik vele a látottakat.

– Mai modern, digitális korunkban az eltiltás – gyakorlatilag semmitől és senkitől – nem működőképes, nem reális megoldás: a gyerekek nálunk sokkal jobban értenek a technológiai megoldásokhoz, és egészen biztosan meg tudják szerezni maguknak az általunk kizárt tartalmakat is – ezzel a mi tekintélyünket rombolva. De ha sikeres is a tiltás: általában csak még nagyobb ellenállást, vágyat és dacot szül – ezek pedig nem jelentenek jó alapot a későbbi felnőtt-gyermek kommunikációban, együttműködésben.

Nincs más hátra tehát: felnőttként nyitottnak kell lennünk a gyermek szempontjaira, megéléseire; igazi, demokratikus kommunikációba kell bocsátkoznunk vele az érintett témáról, majd az ő aspektusait is megértve kialakítanunk egy olyan konszenzust, amelyben mi is nyugodtak vagyunk az ő megélése, viselkedése felől, és ő is megérti, hogy miért káros leutánozni a játéknak álcázott céltalan és indokolatlan erőszakot, amelyet a képernyőn lát.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Kirúgták a matekot tanító osztályfőnököt, a tesi- és a magyartanárt is a kölcseys végzős osztályban
A Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom szervezett demonstrációt a Kölcsey Ferenc Gimnázium elé. Azt egyelőre senki nem tudja, hogyan lehet majd pótolni a kieső tanárokat

Link másolása

hirdetés

Öt tanárt rúgtak ki pénteken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert korábban részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban. Van olyan végzős osztály, amelynek menesztették az osztályfőnökét, aki a matektanár is volt, és elküldték a magyartanárukat is.

"Úgy tűnik, nekünk most nincs helyünk a közoktatásban" – mondta lapunknak Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium elé szervezett tiltakozáson hétfő reggel.

A tanárnőt és négy kollégáját pénteken rúgták ki az intézményből, mert – ahogy később a tankerület vezetése is megerősítette – részt vettek több polgári engedetlenségi akcióban. Van olyan végzős osztály, amelyik nemcsak az osztályfőnökét, hanem a magyar és a tesi tanárát is elveszítette a tanév közben.

A diákok a döntés miatt már péntek este spontán tiltakozásba kezdtek,

hétfőre pedig a Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom szervezett demonstrációt a Kölcsey Ferenc Gimnázium elé.

A hétfői eseményen több politikus is feltűnt: mi Karácsony Gergely főpolgármestert, Pikó András józsefvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Soproni Tamás terézvárosi polgármestereket, Csárdi Antal LMP-s, Jámbor András párbeszédes, Orosz Anna Momentumos és a szintén Momentumos Fekete-Győr Andrást,a párt korábbi elnökét szúrtuk ki. A résztvevők többsége azonban láthatóan diák vagy szülő volt, és sokan viseltek kockás kitűzőt.

hirdetés

A tiltakozók megtöltötték az iskola előtti Munkácsy Mihály utcát, amit a rendőrök le is zártak, autóval nem lehetett behajtani.

Pintér Sándornak írtak levelet

A tüntetésen spontán fórumot tartottak, vagyis bárki számára szabad volt a mikrofon. Ezt elsőre némi meglepettség és hatásszünet követte, majd előkerültek a tömegből a felszólalók. Köztük volt egy szülő, aki azt üzente a többi szülőnek, hogy fogjanak össze, és védjék meg a tanárokat. Felszólalt az október 5-re meghirdetett hídfoglalást szervező egyik diák is, aki azt mondta: szolidaritást vállal a kölcseys tanulókkal, akiknek be kell menniük az iskolába úgy, hogy kirúgták a kedvenc tanáraikat.

Törley Katalin is megszólalt, bár ahogy fogalmazott, olyan lelkiállapotban van, hogy nem készült beszéddel. Azt mondta, még mindig nem vette át a levelét, amiben vélhetően a felmondása van, de hétfőn mindenképpen be fog menni tanítani.

„Mi tanárok vagyunk, és tanárok is maradunk, ezt nem lehet tőlünk elvenni, az állásunkat igen”

– mondta.

Az eseményen egy szülő felolvasta azt a levelet is, amelyet Pintér Sándor belügyminiszternek, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének címzett. Ebben azt követelik, hogy helyezzék vissza a kirúgott tanárokat, a levelet pedig hétfőn délután a gimnáziumtól indulva viszik el a Belügyminisztérium Széchenyi téri épületéhez.

Kirúgták a matekot tanító osztályfőnököt, a tesi- és a magyartanárt is

Törley Katalin lapunknak azt mondta, nem tervezi, hogy felhagy a tanári pályával, de most úgy tűnik, nincs helyük a közoktatásban, fegyelmivel küldték el őket, így évekig nem fog tudni tanítani.

A tanárnő

megerősítette, hogy perelni fog a menesztése miatt, ahogy fogalmazott: ha nyer, visszajön a Kölcseybe.

Törley azt is elárulta, még nem tudott elköszönni a végzősöktől.

Az egyik ilyen osztály Palya Tamásé volt, akit szintén pénteken rúgtak ki. Az osztálya azonban többszörösen érintett a váratlan menesztésekben, ahogy Palya – immár volt – diákja fogalmazott:

„nekünk a tesitanárunkat is kirúgták”.

„Jöttek oda más diákok a tanárnőhöz, akkor láttuk, hogy itt valami van. Gondoltuk, hogy kirúgták őket. Aztán kijött a Palya tanár úr is, akkor mondta el, hogy őt is kirúgták” – mondta az egyik végzős gimnazista. Később kiderült, a magyartanáruk is azok között van, akiket elküldtek.

Bár Törley Katalin még nem vette át a levelet, amelyben nagy valószínűséggel a felmondása szerepel, vele együtt összesen öt tanárt rúgtak ki az intézményből.

Palya Tamás egykori végzős osztálya így például nemcsak az osztályfőnökét veszítette el a tanév közben, hanem személyében a matematikatanárt is, és a szintén érettségi tárgyat tanító magyartanárukat is kirúgták.

Ahogy fogalmaztak, kétségbeesett a hangulat az osztályban, senki sem tudja, mit csináljon.

Szétdobják majd az óráikat

„Ez nonszensz: nincs tanár, és kirúgnak öt embert” – mondta a szülő, aki az említett levelet is megfogalmazta Pintér Sándornak. Ahogy mondta, azért a belügyminiszternek írt, és nem a döntést meghozó illetékes tankerületi központ vezetőjének, mert „Marosi Beatrix súlytalan”, nem is méltó arra, hogy nála tiltakozzon.

Neki mindkét gyerekét tanította az elbocsátott tanárok egyike, összesen három tantárgyban.

Hogy pontosan, hogyan fogják megoldani a tanév közben kieső öt tanárt, azt egyelőre senki nem tudja pontosan.

Törley Katalin szerint szétdobják majd a kollégák között az óráikat, „amíg nincs helyettünk más, addig mást nem lehet csinálni”.

Ahogy egy szülő elmondta, az egyik kirúgott pedagógus egy olyan tárgyat is tanított érettségi előtt, amit az intézményben más nem. Tankönyv ebből a tárgyból nincs, ezért „nem úgy van, hogy letanítja a 63. oldalig és átadja egy másik kollégának”.

A szülők szerint ilyen gyorsan nem is tudott az iskola reagálni, de mindent meg fognak tenni, hogy megoldják a helyzetet. Azonban nagyon sok óra esik így ki, így jelentősen át kell majd szabni az órarendeket.

„Ilyen helyzetbe hozni őket fentről, ez nagyon méltatlan”

– fogalmazott egyikük.

Egy hét sztrájk is elég lenne

Arról, hogy mire számítanak a belügyminiszternek címzett levél kapcsán, azt mondták, hogy várják, lesz-e pozitív visszhangja. Ha nem, akkor tovább kell menni. Ők mindenesetre támogatják a tanárokat, és ahogy egyikük fogalmazott: a diákokat is hagyni kell kibontakozni, hogy megtalálják a tiltakozás módját.

„Ez most egy iskola ügye, de lehet, hogy ez az egész elterjed. Egy pontig lehet irányítani, aztán vagy kinövi magát, vagy nem.”

Példaként egyikük az internetadó elleni tiltakozást említette, amikor a hirtelen kipattant többszázezer fős tiltakozással sikerült elgáncsolni az akkori kormányzati akaratot. Szerintük „állandóan mérik a lakosság véleményét”, és ha ez az ügy nagy felháborodást okoz, akkor talán abba az irányba tereli a döntéshozókat, hogy ez nem volt jó lépés, és le kell ülni a tanárokkal egyeztetni, rendezni kell a béreket.

A lapunknak megszólaló kölcseys szülők azt mondták: ők támogatnának egy határozatlan ideig tartó pedagógussztrájkot is, van aki szerint, „egy hét elég is lenne”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Napelemes pályázat: a kivitelezők egy fillérhez sem jutnak hozzá, mert nem tudják feltölteni az elszámolást
Teljes káosz: hónapokat csúszott a nyertesek értesítése, aztán kiderült, a drágulás miatt önrészt kell fizetniük, most pedig az ezt bevállalóknál sem kezdik a munkát, mert a napelemes cégek nem jutnak hozzá a pénzükhöz az államtól.

Link másolása

hirdetés

Teljesen ingyenes napelemes és hőszivattyús rendszert ígért az állam. Ezzel a pályázattal lehetett volna először a valóban alacsony jövedelműeknek is lehetősége energetikai korszerűsítéssel kitörni az energiaszegénység csapdájából, ami ráadásul a rezsiemelkedés miatt mélyebb, mint valaha. Sok pályázó család azonban most azzal szembesült, hogy az eredetileg 100%-os támogatást ígérő pályázatokhoz mára a kivitelezők – az áremelkedésekre hivatkozva – több százezer forintos, de nem ritkán egy-kétmillió forintos önrészt is kérnek. Felkerestem Kiss Ernőt, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnökét, hogy megbeszéljük, hogy látják a helyzetet kivitelezői oldalról.

– Ez a helyzet azért is nagyon szomorú, mert a program főleg a szegényebbeket célozta.

– Eleinte valóban így volt, később azonban e tekintetben is jelentősen felhígult a pályázat. A végül már fejenként és havonta 480 ezer forintban maximált jövedelmi limit már nem nevezhető alacsony jövedelemnek. Persze sok valóban rászoruló is indult a pályázaton, és mindenki elnyerte azt, egészen addig, amíg ki nem merült a pályázati keret.

– Eddig csak kicsivel több, mint a pályázók fele kapott értesítést.

– 43.600 pályázó jelentkezett, és mindenki megkapta azt az értesítést, hogy megnyerte a pályázatot. A támogatói okiratokat viszont rendkívül lassan küldik. Mi április óta várjuk, hogy elkezdhessük a telepítéseket. Eddig is már rengeteg munkát fektettünk a pályázatok megfelelő előkészítésébe, igazolásokat, dokumentumokat kellett beszerezni, nem utolsósorban feltölteni a pályázati felületre.

hirdetés

– Javítson ki, ha tévedek, de sok ember semmilyen értesítést nem kapott...

– A pályázati kommunikációban az jelent meg még a választások előtt, hogy 43.600 ember megnyerte a pályázatot.

– Az a helyzet, hogy sokan vannak, akik még jogosultsági értesítést sem kaptak. A beadás óta semmit sem.

– A választás előtt kihirdették, hogy mindenki, aki jogosult, megnyeri a pályázatot...

– De erről sokan semmilyen hivatalos értesítést sem kaptak.

– Úgy tudom, hogy a pályázati felületen ment ki egy körlevél erről, de nem tudom pontosan. De az, hogy ennyien nyertek, az a kormány deklarált célja volt.

– Ön kapcsolatban áll a minisztériumban a pályázat lebonyolítóival?

– Természetesen.

– És az ön észrevételeit, visszajelzéseit veszik?

– Nem az én személyes kommunikációmról van szó, hiszen a tagság véleményét tolmácsolom adott esetben. A kormány részéről egy főosztályvezető hölggyel vagyunk kapcsolatba, felé jelezzük az észrevételeinket. Nem sikerült eddig még valódi egyeztetést folytatnunk, csak ígéreteket kaptunk. A kétségbeesésünk oka nemcsak a költségnövekedés, hanem az, hogy

a már kiadott támogatói okiratok alapján sem lehetséges egyetlen fillér kifizetés sem, mert a számlákat nem lehet feltölteni az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) felületre, elszámolásra. Mindent fel tudunk tenni, kivéve az elszámolást.

Ez elég ijesztő. Miközben érkeznek a hírek, hogy kétségesek az Európai Unióból érkező források, amiből például ez a pályázatot is finanszíroznák. Ezért nagy az aggodalom a szakma berkeiben. A másik persze a borzasztó mértékű költségnövekedés.

Kiss Ernő

– A pályázati felületen egy kis kérdezz-felelek anyagban a mai napig olvasható, hogy amennyiben a források nem érkeznek meg az Európai Uniótól, addig a kormány ezt előfinanszírozza. Nyilván elfogyott a pénz...

– Mi is erre gondolunk.

– De ezt bizonyára nem erősítette meg a kormányzat részéről senki. Rákérdeztek erre?

– Nem vagyunk ennyire indiszkrétek. Minket ez a része kevésbé foglalkoztat, minket az érdekel, ami hátrányos a számunkra. Mi a kormányzatot kritizálni vagy kérdőre vonni nem akarjuk. Nyilván szűkösek a források, ezért nem tudják ezt sem kifizetni. Bízunk benne, hogy ezt a forrást előbb-utóbb megkapjuk. Csak az a probléma, hogy rengeteg cég komoly beruházásokkal készült. Hiteleket vettek fel. Elhangzott korábban, hogy tavaly egész évben 36 ezer háztartásban és kisvállalkozásban szereltek fel háztartási napelemes rendszert, míg csak ebben az egy pályázatban 43.600 napelemes rendszerről van szó. Ezenkívül még rengeteg más megrendelés van.

A rezsicsökkentés mérséklése miatt is tömeges, többszázezres igény jelentkezett.

Viszont április óta várják a tagvállalataink, hogy ezeket a rendszereket is telepíteni tudják. Közben chiphiány van, napelemhiány van, inverterhiány van. A cégek hiteleket vettek fel, a munkatársi gárdát bővítették, hogy ezt a többszörös igényt ki tudják elégíteni. Augusztus közepén végre megjöttek az első támogatói okiratok. Volt olyan cégünk, amelyik öt-tíz napelemes rendszert fel is telepített. Egy ilyen rendszer telepítése egyetlen nap.

Megcsinálták a pályázati elszámolást és kétségbeesetten tapasztalták azt, hogy nem is tudják feltölteni.

Ha az lenne, hogy fel tudnánk tölteni az elszámolást és kapnánk egy értesítést, hogy x napon belül megkapjuk a pénzt, akkor nem lenne probléma. De ha nem jönnek a helyreállítási alapból a pénzek, akkor a tagvállalataink ezt a rengeteg pénzt mind elveszítik. Utólag nem lehet odamenni a megrendelőhöz, hogy akkor legyen szíves mégis ő fizesse ki. Ezért tagvállalataink kevés kivételtől eltekintve azt a taktikát választották, hogy kivárnak. Nem tudnak mást csinálni.

Áll benne a pénzük, áll benne a rengeteg munkájuk.

Most arra várnak, hogy biztos jelet kapjunk a kormánytól, hogy mikortól lehet tervezni ezzel az összeggel. Ráadásul az augusztusban felszerelt rendszereknél az is van, hogy az elszámolás feltétele volt a számlázás.

Tehát kiszámlázták a munkát. Természetesen befizették az ÁFÁ-t. Egy olyan összeg után, amit nem tudni, mikor fogunk megkapni.

– Ehhez képest a minisztérium még azt is halogatja, hogy leüljön önökkel és tisztázza a helyzetet.

– Azt az információt kaptuk, hogy hamarosan tartanak egy egyeztetést, ahol megbeszélhetjük ezeket a kérdéseket. Viszont a panaszok tömegesek. Felháborodott nyertesek reklamálnak, mi az, hogy még pénzt kérünk, mi az, hogy önerőt kérünk. Eredetileg is szerepelt a pályázatban, hogy a költségnövekedés esetén a kivitelezők kérhetnek önrészt. A helyzet az, hogy a napelemes iparban ez elszámolás általában dollárban történik.

Tavaly ősz óta a dollár 325 forintról 425 forintra emelkedett. Emellett 18% felett van az infláció. Az üzemanyagköltségek elszálltak (mi nem rezsicsökkentett áron tankolunk), a katát eltörölték, rengeteg kivitelező katás vállalkozó volt. Ez megduplázta a munkabérköltségeket.

– Végeztem egy számítást, javítson ki, ha nem jól okoskodom. Az EU-tól a támogatást euróban kapjuk. Amikor a pályázatot tavaly kiírták, a keretösszegeket a tavalyi euro árfolyamnak megfelelően állapították meg. De ha a támogatást idén, vagy később folyósítják, akkor a meghatározott euró összegért átváltáskor nominálisan több forintot kapunk. A számításaim szerint egy komplex (11 és fél milliós) pályázati támogatás esetén ez ma 8-900 ezer forint pluszt jelenthetne, ami jelentős segítség lenne a nehéz helyzetbe került pályázóknak úgy, hogy igazából csak azt kapják meg, ami egyébként is jár nekik.

– Önnek igaza van, ez egy jó ötlet. Kár, hogy nem előbb mondta.

– Tehát ezt nem vetették fel a minisztériumnál?

– Nem, de köszönöm, ez egy jó ötlet.

– Örülök, ha segíthetek.

– Olyan egyszerű ötlet, kár, hogy nem jutott eszembe előbb. Csak az árfolyamveszteségről van szó...

– A kérdés, kinél jelentkezik ez. Ki kapja meg.

– Nem mi. Ez a minisztériumnál marad.

– Vagy a Nemzeti Banknál lesz nyereség.

– Arról nem is beszélve, hogy a megemelkedett bevételből az állam eleve több áfabevételt tesz el, plusz a termékdíj, mert nálunk a napelemért is termékdíjat kell fizetni.

– Jut is eszembe. A német modellt nem vetik fel? Ott elengedték a napelemes rendszereknél a forgalmi adót.

– Igen. A horvátok is ezt csinálják. És Németországban valami támogatást is adnak...

– Igen.

– Adómentességet is adnak. Csehországban 50%-ig mindenkinek támogatást adnak napelemes rendszer telepítésére, alanyi jogon. Miközben nálunk 27% ÁFÁ-t kell még befizetni, kilogrammonként 57 forint napelemek után a termékdíj, holott ez elvileg környezetbarát berendezés lenne.

– Tehát lenne mihez nyúlni, legalább az energiaválság idején.

– Hogyne. Ezt például felvetettük a minisztériumnak, azt válaszolták, hogy szó sem lehet róla, nem lehet ilyen válságos helyzetben ÁFÁ-t csökkenteni. Energiaválság idején nem lehet ÁFÁ-t csökkenteni.

– Értem. A németek másik kottát olvasnak.

– Nyilván a németek nem értenek hozzá. Meg a csehek sem, meg a horvátok sem. De itt az ember most azt csinálná, hogy minden ösztönzőt megragad, ami segít megszabadulni az orosz gáztól, meg az ebből fakadó zsarolási potenciáltól...

– Összefoglalva: a vállalkozók azért nem tudnak lépni, mert a pályázati felületen nem tudják feltölteni az elszámolásaikat, ezért aztán pénzt sem kapnak. Nincs is kifizetés, ez szépen látszik az internetes felületen, és lebegtetnek egy közös szakmai egyeztetést, csak nem tudni mikor.

– Igen. Az egyeztetést nem az ÉMI, hanem kormányzati részről ígérik. Az ÉMI-vel az a baj, hogy írásban és szóban is kértünk tájékoztatást az elszámolásról, az ügyfélszolgálatnál nem tudtak válaszolni,

írásban meg nem is kaptunk semmilyen választ sem.

Érthető ez a magatartás, hiszen nincs pénz. Mi is abban vagyunk érdekeltek, ezt támogatjuk, hogy beérkezzenek ezek a pénzek, s végre megkapják a támogatást a pályázók és más hasznos célok is megvalósuljanak.

– Igen, csakhogy közben, ahogy megy az idő, gyorsul az infláció, gyengül a forint, hogy másról ne is beszéljünk. Hogy lesz ebből megfizethető segítség azoknak, akiknek ez lett volna az egyetlen lehetőség?

– Ráadásul nemcsak ezek a gondok vannak, hanem a háború miatt, a chip-hiány miatt, a Covid miatt is drágulnak a berendezések. Sanghajban hónapokig zárva volt a kikötő. Csak emiatt a napelemek ára 40-50%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.

– Ahhoz az időszakhoz képest, amikor meghatározták a keretösszegeket, ugye?

– Igen.

– Ha ön lenne döntési helyzetben, milyen megoldást javasolna?

– Amit ön mondott, abban például, hogy a forintgyengülés következtében meg lehetne emelni a keretösszegeket, jó ötlet. Mindenképpen emelni kell ezeken az összegeken, az biztos, addig húzták már ezt a pályázatot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Nagyon gáz tanárokat kirúgni azért, mert kiállnak az igazukért” – a TV2 egyik legismertebb arcánál is betelt a pohár
Till Attila igazságtalannak tartja a döntést, és Facebook-videóban vállalt szolidaritást a polgári engedetlenségi akciójuk miatt kirúgott tanárokkal.

Link másolása

hirdetés

"Nagyon sokat köszönhetek a tanáraimnak, az egész életemre kihat, amit tőlük kaptam! Tanárokat kirúgni azért, mert kiállnak az igazukért, nagyon gáz" - ezt írta Till Attila, a TV2 műsorvezetője a Facebook-oldalán megjelent videóhoz. A felvételen szolidaritást vállalt a polgári engedetlenségi akciójuk miatt kirúgott tanárokkal.

Till Attila igazságtalannak tartja a döntést, hiszen a tanárok a megélhetésükért sztrájkolnak, ami amúgy alapjog, és ha nem kapnak több fizetést, nem tudnak megélni, el fogják hagyni a pályát, nem lesz elég tanár. "Nem tudom, miért nem lehet ezt megérteni!"

Ha ők nincsenek, lehet, hogy én a televízióban sem szerepelek - jelentette ki a műsorvezető.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Már csak az segít, ha az emberek dühösen kimennek az utcára és kukákat borogatnak fel” – Videó a szerdai tanártüntetésről
Megtöltötték szerda este a tüntetők a Kossuth teret, több tízezren tiltakoztak a közoktatás helyzete miatt. A résztvevőket arról kérdeztük, szerintük mi kellene ahhoz, hogy a kormány meghallja a tanárok követeléseit.

Link másolása

hirdetés

Megtöltötték szerda este a közoktatás helyzete miatt tiltakozók a Kossuth teret, ahol szolidaritási koncertet tartottak a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanároknak.

Október 5-én a fővárosban minden a diákokról, a pedagógusokról és a szülőkről szólt:

reggel élőlánccal tiltakoztak, délután pedig több tízezres tömeg zárta le a Margit hidat.

A tüntetők szerint a tanárok méltatlanul keveset keresnek, nincsenek megbecsülve, sokak szerint azonban a jelenleginél radikálisabb tiltakozó akciókra lenne szükség, hogy a hatalom érdemben foglalkozzon a pedagógusok és általában a közoktatás helyzetével. Ha a kormány válasza kimerül abban, hogy újabb tanárokat rúgnak ki, mert részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban, akkor az csak olaj lehet a tűzre.

Videónk a helyszínről

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: