„Sosem érezhetjük magunkat biztonságban” - rettegnek az afgán nők a hatalomra törő, erőszakoskodó táliboktól
Miután áprilisban Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az amerikai csapatok szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, az afgánokat máris rettegés fogta el. Az amerikai haderő kivonása ugyanis nagyobb teret adhat a táliboknak a hatalomgyakorlásra, akik már így is ellenőrzésük alatt tartják a kisebb városokat és falvakat. Sokan már tavasszal attól tartottak, hogy újra a totalitárius iszlám állam rendszere tér vissza az országban.
A radikálisok pedig úgy tűnik, betartják, amit ígértek: vissza akarják szerezni a hatalmat. Májusban offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket.
Egy magas rangú uniós tisztségviselő keddi közlése szerint a radikális iszlamisták immár Afganisztán területének mintegy 65 százalékát ellenőrzik.
A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő amerikai védelmi tisztségviselő az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta:
Egy nyugati diplomáciai forrás szerint a Kabulba vezető utakat már elárasztották az erőszak elől menekülő civilek. Főleg a nők félhetnek, leginkább attól, hogy ha a tálibok átveszik az uralmat, ugyanolyan sanyarú sors vár rájuk, mint korábban. A radikális iszlamisták ugyanis főként a nők lehetőségeit korlátozták, amikor hatalmon voltak, például megtiltották, hogy iskolába járjanak és tanuljanak, és nem dolgozhattak az otthonukon kívül.
A 22 éves Fatima július 13-án a golyózápor elől bujkált otthonában, amikor a tálibok összecsaptak a kormányerőkkel a falujában. Nemcsak a saját életét féltette, hanem a szíve alatt hordott babájáét is, ugyanis hét hónapos terhes. Attól tartott, hogy ha életben is marad, a tálibok átveszik a településük irányítását, őt pedig más fiatal nőkkel együtt magukkal viszik a radikálisok által őrzött területekre.
- mondta a Guardiannek.
Sajnos beigazolódtak Fatima félelmei. Amikor a tálibok megjelentek a faluban, magukkal akartak vinni egy fiatal lányt, aki ezt úgy akadályozta meg, hogy leugrott a háza tetejéről és öngyilkos lett.
Fatima tudta, hogy ilyen körülmények között nincs maradása a faluban, ezért amikor a radikális iszlamisták elfoglalták a Ghazni tartomány nyugati részén található Malisztán körzetet, elmenekült otthonról a családjával. Gyalog indultak útnak, egy egész napot és egy éjszakát mentek a hegyekben, mire elérték Ghazni városát, ahol a normál ár háromszorosát fizették ki egy sofőrnek, hogy elvigye őket Kabulba. Elmondása szerint nem ők voltak az egyedüliek, akik a menekülés mellett döntöttek: 50-60 család hagyta el a falujukat, csak az idősek maradtak, akik abban reménykednek, hogy meg tudják védeni a tulajdonukat.
Fatimáék csak egy család a több tízezer ember közül, akik a fővárosban keresnek menedéket, a számuk pedig minden nap egyre csak nő. Az Afganisztáni Független Emberi Jogi Bizottság szerint közel egymillió afgán menekült el otthonról az elmúlt hónapokban, többségük, nagyjából 70 százalékuk nők és gyerekek.
- mondta Shukria Ghafoori, aki beteg férjével és két lányukkal hagyta el az otthonát.
Ő volt a kenyérkereső a családban, amióta férjét súlyos asztmával diagnosztizálták. Az ország második legnagyobb városában, Kandahárban éltek, végül Herátban kötöttek ki. Az elmúlt hetekben egy helyi lakosnál húzták meg magukat, de most onnan is menniük kell, mert Herátban is kritikus a helyzet. Most egy mecsetben találtak ideiglenes menedéket.
- fakadt ki a nő.
A 38 éves Ziagul az éjszaka közepén menekült el hat másik nővel Bámijánból Kabulba. Elmondása szerint náluk sok családból csak a nőket és a lányokat küldték el biztonságosabb helyre, mert őket féltik a legjobban. Ziagul maga is meg van győződve róla, hogy a tálibok a gyengébbik nem képviselőit háborús fegyverként használják, ahogy az 1990-es években is tették.
- mondta.
Hasonlóan nyilatkozott egy 60 éves nő, Rahima is, aki szintén emlékszik még arra, mit műveltek a nőkkel a tálibok a 90-es években. Éppen ezért nem rest minél több lányt és fiatal nőt befogadni kabuli otthonába, amely az elmúlt hetekben meg is telt menekülőkkel. Ő maga is menekült régen, ezért pontosan tudja, milyen az, amikor biztonságos helyet kell keresni. A hatgyermekes asszony viszont már nem a saját, hanem a lányai életét félti leginkább.
- mondta.
Ali Amiri afgán szociológus szerint jogosak az afgán nők félelmei, hiszen a tálibok most sokak szerint még erőszakosabbak és brutálisabbak, mint a 90-es években. Akkoriban még nem is volt a nőkben ilyen félelem, hiszen nem tudták, mire számítsanak. Akkor a tálibokat még úgy ismerték, mint egy ismeretlen csoport extrém ideológiákkal. Most viszont már sokkal többen lehet tudni róluk. Arról, hogyan bánnak a nőkkel, mi az álláspontjuk az oktatással, a munkával vagy az emberi jogokkal kapcsolatban, és éppen ez az, ami most nagyobb félelmet kelt az emberekben, mint korábban.