SZEMPONT
A Rovatból

Sorra utasítják el a melegek örökbefogadási kérelmeit a gyámhivatalok - állítja a Háttér Társaság

Nem csak könyvek lefóliázásában és képek elkordonozásában érhető tetten a gyermekvédelmi törvény hatása. Mára szinte esélytelenné vált, hogy bírósági procedúra nélkül azonos nemű párok örökbefogadhassanak egy állami gondozott gyereket.


Azonos nemű párok Magyarországon nem köthetnek polgári házasságot, így az elmúlt években csak egyetlen útja volt számukra az itthoni örökbefogadásnak: ha az egyikük jelentkezett örökbefogadó szülőnek. Azt nem titkolták, nem is titkolhatták, hogy van élettársuk, ezt ugyanis vizsgálták. 2021-ben szigorítottak, azóta külön miniszteri engedély kell, hogy egyedülálló örökbefogadhasson, és csak olyan gyereket ajánlhatnak fel neki, akit egyetlen házaspár sem fogadott el. Ez jellemzően 3 év feletti, roma származású, valamilyen fejlődési elmaradással rendelkező gyermeket jelent. A miniszteri döntést környezettanulmány és pszichológiai vizsgálat előzi meg. A Telex szerint 2022. novemberéig összesen 89 miniszteri hozzájárulás született, és mindegyik eset pozitív döntéssel zárult.

A Háttér Társaság szerint azonban az utóbbi időben a Főváros Kormányhivatal részeként működő gyámhivatalok „copy-paste módszerrel” készült érveléssel utasítják el az örökbefogadásra váró melegek kérelmeit, arra hivatkozva, hogy alkalmatlanok a feladatra. Ezeket a kérelmeket még 2020 ősze előtt nyújtották be, így ezekben az ügyekben még nem az illetékes miniszter, hanem a gyámhivatalok dönthetnek. Az indoklások szerint a jelentkezők “nemcsak konkrétan, de már az absztrakció szintjén sem” tudnak megfelelni a gyermekvédelmi törvénynek, amely tiltja a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését gyerekek körében. A Háttér Társaság szerint a gyámhatóság ezzel azt állítja, hogy "az azonos nemű szülők a puszta létezésükkel is jogszabályt sértenek", és "az utcán is csak úgy jelenhetnek meg, ha megfelelő óvintézkedések kizárják, hogy gyermekekkel találkozzanak". Minderről Dudits Lucával, a Háttér Társaság képviselőjével beszélgettünk. Ő azt is elmondta: a tudomásuk szerint eddig egyetlen olyan miniszteri döntés sem született, ami alapján azonos nemű párhoz kerülhetett volna gyerek.

– Hogyan szabályozzák ma a törvények az örökbefogadást és mi változott az utóbbi időben?

– A magyar jogszabályok azt írják elő, hogy akkor lehet örökbe fogadni közösen, amennyiben az ember házasságban él, mindenki más pedig egyedül tud örökbe fogadni. Egy ügyfelünk még 2020 májusában jelentkezett örökbefogadásra, természetesen egyedüli örökbefogadóként, de mindvégig transzparensen kezelte, hogy ő párkapcsolatban él, és bevonták a párját is az örökbefogadási folyamatba. Részt vettek pszichológiai vizsgálaton, környezettanulmányt végeztek náluk. Mindent rendben találtak, így azt kérte a gyámhatóságtól, hogy állapítsák meg az örökbefogadásra való alkalmasságát.

Ezután felhívta őt a gyámügyes és azt mondta, hogy valószínűleg az ő ügye nem fog átmenni, mert nem felel meg a törvényi előírásoknak, hiszen nem egyedülálló.

Ezt azután mondták neki, hogy az első pillanattól kezdve felvállalta a párkapcsolatát, és egészen addig mindent rendben találtak náluk. Ez egy 2021-es ügyünk, nagyon sok hasonló van. Sokszor az is megtörténik, ha azonos nemű pár próbálkozik, hogy már az első beszélgetésnél megmondják nekik, hogy

kár próbálkozni, mert ez nem fog menni.

– Mi változott a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta?

– A legújabb ügyeknél a Budapesti Főváros Kormányhivatalánál azzal az indokkal születnek sorra az elutasítások, hogy az azonos nemű párok, „a józan ész szerint nemcsak konkrétan, de már az absztrakció szintjén sem tudnak megfelelni” a 2021-es, gyermekvédelminek csúfolt propagandatörvénynek. Természetesen fellebbezni fogunk a kormányhivatal indoklásával szemben. Illetve a kilencedik alaptörvény-módosítás után, ahol leírták azt, hogy "az anya nő, az apa férfi", arra is hivatkoznak, hogy egy meleg férfi apaként, vagy egy leszbikus nő anyaként hogyan tud megfelelni ennek a rendelkezésnek.

– A heteroszexuális egyedülállóknál is csak anya vagy apa van.

– Az egyszülős családokat is diszkriminálják, elfogadják, hogy lehet ilyen, de teljesen átmeneti állapotként tekintenek az egyszülős létre.

– Mit lehet most tenni?

– Mi mindenkinek azt szoktuk javasolni, hogy indítsák el az örökbefogadási eljárást, ha szeretnének örökbe fogadni, hogyha azt tapasztaljuk, hogy bárkit diszkriminálnak, akkor természetesen vállaljuk az ő képviseletüket. Továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy senkit ne lehessen diszkriminatív módon kirekeszteni. És ami legalább ennyire fontos szempont, az a gyerekek joga.

Ezek a végtelenségig elhúzott, majd visszautasított eljárások legfőképpen azoknak a gyerekeknek okoznak sérüléseket, akik emiatt három-négy-öt évvel több időt töltenek állami gondozásban, ami azért nagyon sok traumát jelent.

Azt még érdemes megemlíteni az örökbefogadás helyzetével kapcsolatban, hogy 2021 március óta már három különböző intézménynél volt az a jogkör, amelynek a vezetője egy személyben dönt az egyedülállók örökbefogadási ügyeiben. Először Novák Katalinnál volt, akit később kineveztek államfőnek, utána Gulyás Gergelyhez került, és jelenleg Csák János miniszternél van. Azt tudjuk, hogy voltak olyan egyedülálló kérelmek, melyeket engedélyeztek már, azonban

nem tudunk egyetlen egy olyan kérelemről sem, amit LMBTQI ember adott volna be és megkapta volna az engedélyt, vagy éppenséggel elutasították volna.

– Vagyis ezekben az ügyekben egyszerűen nem döntöttek? Van a jogszabályban határidő, amennyi időn belül döntést kell hozni?

– A miniszternek erre nincs határideje, és ez arra enged következtetni, lehet, hogy azért halogatják ezeknek a kérelmeknek az elbírálását, mert negatív döntés esetében ez hátrányos megkülönböztetésnek minősülne, ami a bíróságon megtámadható, vagy azért is, hogy például a mi szervezetünk se tudjon ez ellen fellépni. Egyszerűbb nem dönteni, mert akkor nincs ilyen veszély.

– Az utóbbi hónapokban, hetekben először a könyvek lefóliázásától, utána pedig kiállított fotók elkordonozásától volt hangos a sajtó, amiknél ugyancsak a gyermekvédelmi törvényre hivatkoztak. Van mindennek hatása a társadalomra?

– Azért az elmúlt 10-20 évben sokkal több ember lett tisztában azzal, hogy mit jelentenek különböző szexuális irányultságok, nemi identitások. Most már azt látjuk, hogy Magyarországon az emberek több mint a felének van személyesen LMBTQI ismerőse. Ez még 5-6 évvel ezelőtt is csak olyan 25-30 százalék lehetett. Egyre többen mernek előbújni, és amikor az embernek van személyes érintettsége, ismerőse, családja rokona, akkor sokkal nyitottabbak lesznek a témával. Hiszen az hirtelen nem csak egy olyan dolog, amit akkor lát, ha bekapcsolja a tévét, hanem, amikor a közértbe elmegy, vagy éppen az egyetemre jár, vagy a vonaton lát egy azonos nemű párt, tehát ez sokkal inkább a mindennapi élet része lett.

Nagyon sok mindenben sokkal elfogadóbb lett a magyar társadalom. Sokan támogatják azt, hogy azonos szemű párok is fogadhassanak örökbe, hogy ők is házasodhassanak, hogy az állam lépjen fel az őket érő erőszak ellen.

Ezekről a honlapunkon vannak közvélemény-kutatások. Viszont a másik oldalon az elmúlt két-három-négy évnek a kormányzati narratívája azt idézte elő, hogy vannak olyanok, akik úgy érzik,

akár erőszakosan is felléphetnek, hiszen nem fogja őket senki megbüntetni, mert a kormány is pontosan azt mondja, hogy nekik van igazuk.

– Ez a két ellentétes irányba ható erő. Mi ennek az eredője?

– Szerintem nagyon attól függ, hogy az egyes személyek hogy állnak hozzá. Sajnos a közmédiában szinte nem is jelenik meg, akár semleges, akár pozitív módot az LMBTQI emberek élete, az ő identitásuk, hanem inkább csak negatívan. Hogyha valaki csak ilyen információkat kap, akkor gyakrabban fordul elő, hogy magáénak érzi ezeket a sztereotípiákat, hogy elhiszi, hogy ezek igazak lehetnek. Úgyhogy mi azt látjuk, hogy a láthatóság az nagyon segít, és a Háttér Társasággal például azon is dolgozunk, hogy olyan tréningeket, beszélgetéseket tartsunk, ahol kommunikációs eszköztárat próbálunk nyújtani LMBTQI-embereknek, illetve családtagjaiknak, szövetségeseiknek, hogy hogyan beszélgessenek ezekről a témákról.

Ez egy általános polarizáció, amit a társadalmon belül látunk, ennek egy része az, hogy az LMBTQI emberekről hogyan gondolkodik a társadalom.

Én azt gondolom, hogy az előítéleteknek sokszor az információhiány az alapja. Hosszú távon mindenképpen pozitív tendenciát látok, viszont a törvényhozás szintjén a magyar jogi környezet egyre kevésbé kedvező a kisebbségi csoportokra nézve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk